Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-25 / 223. szám

Az edelényi rémei ráma (FEKETE SAROK C1MC ROVATUNK A 8. OLDATON) f nej í UEI Lhíri .ApJ A MISKOLCIAK 1 NAPILAPJA XXIII. ÉVFOI.VAM, 223. SZÁM 1 1991. SZEPTEMBER 25., SZERDA lEES: 5.SO s=oíü s; süt ABMX várhat A kereskedőnek az a dolga, hogy kínálja a portékát, és a kedves hölgyek eredményesen mosolyognak; megveszi a szü­lő a „bringát”, megvesz bár­mit a gyereknek. Ám pszicho­lógusok megvizsgálták: az át­lagos magyar családban napi másfél perc jut arra, hogy szü­lő és gyerek „csak úgy” együtt legyen egymással. Mire elég ez az idő? A szülők állandó tá­vollétét nem lehet BMX-bicikli- vel, menő divatrongyokkal helyettesíteni - mondja dr. Ranschburg Jenő gyermek­pszichológus, az Országos Gyermekvédő Liga elnöke, aki tagja a nemrég létrehozott Gyermeki Jogok Nemzeti Bi­zottságának is. Az ENSZ. ál­tal kiadott, és a magyarok ál­tal elfogadott Gyermeki Jogok Dekrétuma a közeljövőben parlamenti megerősítésre vár. De milyen jogai is vannak a mai gyereknek? (Cikk a 3. ol­dalon). Nulladik típusú telvéteíi Külkereskedelmi ügyintéző szakra jelentkezhetnek Szakszervezeti csatározáséit a távközkési váSSalalsiál &s elkobzott lm mél Az idén a hagyományos szakokon túl külkereskedel­mi ügyintéző ágazatban is megkezdték a képzést Mis­kolcon a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vcndéglá- tóipari Szakközépiskolában. Ezt most — Csótai János igazgató tájékoztatása sze­rint — úgynevezett „nulla­dik felvételis” tormában to­vábbfejlesztik. Akiket felvesznek, azok két idegen nyelvet tanulnak: az egyiket olyan óraszámban oktatják, amely megteremti a lehetőséget középfokú ál­lami nyelvvizsga megszerzé­séhez is. Mivel pedig a gép­írást nemcsak magyarul, ha­nem idegen nyelven is el­sajátíthatják, taulmányaik végeztével alkalmasakká váltnak külkereskedelmi le­velező feladatok ellátására. A képzési idő négy év. A jelentkezők közül kizá­rólag a szakmai alkalmassá­gi vizsgán nyújtott teljesít­mény alapján válogatnak. Azok jelentkezését várják, akiknek az általános iskola 7. osztályában év végén az eredménye magyar nyelv, magyar irodalom, történe­lem, matematika, idegen nyelv és földrajz tárgyakból legalább négyes. A szakmai alkalmassági vizsgán írásbe­li feladat alapján értékelik a jelentkezők felkészültségét, általános műveltségbeli tu­dásszintjét, logikai készsé­gét, s a tanult idegen nyelv — orosz, angol, német — iránti érdeklődését. A jelentkezőket a vizsgán nyújtott teljesítmény alap­ján számítógépen rangsorol­ják. Jelentkezni lehet no­vember 20-ig, a felvehető összlétszám harminchat. A felvételi időpontja. 1991. no­vember 28. — csütörtök — 13 óra. Minden érdeklődő- jelentkezését és megjelené­sét szeretettel várja ebben az időpontban az iskola Mis­kolcon, a Hősök tere 1. szám alatt. Napjaink politikai csatá­rozásaiban talán nem a leg­látványosabb, de könnyen az egész ország sorsát befolyá­soló lehet a hagyományos és az újonnan alakuló függet­len szakszervezetek közötti hatalmi harc. A szakszervezetek minden egyes dolgozóért öldöklő harcot vívnak egymással, hiszen a tagok száma alap­ján osztják majd fel a szak­szervezeti vagyont. Azt sem lehet tagadni, hogy a hagyo­mányos (MSZOSZ-hez tar­tozó) szakszervezetek lépés­előnyt élveznek, egyrészt, mert milliós tagságot örö- , kőitek, másrészt, mert a vállalatvezetés legtöbb he­lyen őket támogatja. így fordulhat elő, hogy néha egy-egy túl bátor szak­szervezeti vezető olyan lé­pést is megenged magának, amit egy jogállamban meg­tenni már legalábbis nem ildomos. Takács István, a Miskolci Távközlési Dolgo­zóik Független Szakszerveze­tének elnöke a Liga megyei regionális központjához for­dult segítségért, s velük kö­zösen keresték meg a Déli Hirlap szerkesztőségét, hogy esetüket a nyilvánosság elé tárják. A Javszer a Magyar Táv­közlési Vállalat Miskolci Igazgatóságának egyik válla­lata. Az igazgatóság vállal­kozási osztálya foglalkozik azzal a feladattal, hogy a Javszert kft.-vé szervezzék át. Ez a vállalat most vesz­teségesen működik, s mert eddig is a vállalkozási osz­tály javaslatai alapján szer­veződött és dolgozott, nem szerencsés, ha ugyanaz a stáb készíti elő a privatizá­ciót. Legalábbis így vélik az itt dolgozók, s a független szakszervezet tagjai, akik levélben fordultak Sztahura László igazgatóhoz, hogy a privatizációs tervekről eddig elkészült anyagokat adja át tanulmányozásra a függet­len szakszervezet képviselői­nek. Ezt a levelet a dolgozók között körözték, már többen is aláírták egyetértésük je­léül (olyanok is, akik nem tagjai a független szakszer­vezetnek), amikor megje­lent az üzemi szb-titkár, el­olvasásra elkérte a levelet, de azt nem volt hajlandó visszaadni. így a levél má­solatát tudták csak elkül­deni az igazgatónak, immár az aláírások nélkül. Érthető talán, hogy az emberek félnek, hiszen, ha valaki el mer kobozni egy nem neki szóló levelet, an­nak (legalábbis úgy képzel­heti) nagy hatalma van. Még csak tízegynéhány alá­írás volt a levél hátán, ami egészen más érzés, mint öt­ven, vagy' száz név között szerepelni. Márcsak azért is, mert a kft. létrehozása át­szervezéssel, magyarán szól­va, létszámcsökkentéssel jár. Ezak az emberek tehát attól félnek, hogy rajtuk torolják meg a független szakszerve­zet kezdeményezését. A Liga megyei regionális központjának elnöke, Hor­váth János megígérte támo­gatását az ügyben, a Liga jogásza ad segítséget, s az általa feltárt tények isme­retében fontolják meg a kö­vetkező lépéseket. Itt tart most a távközlési vállalat miskolci igazgató­ságán dúló „szakszervezeti háború” — a függetlenek tá­lalása alapján. Természete­sen készséggel helvt adunk a vállalat szakszervezeti bi­zottsága, szb-titkára vélemé­nyének is, sőt kérjük, hogv mondják el véleményüket. Mindenesetre a levél elkob­zásának tényét — Takács István szerint — több dol­gozó is hajlandó bizonyíta­ni. így kíváncsian váriuk az elmondottakra adandó vá- választ. G. L. Elutazott az aggteleki karsztvidéken fekvő jósvaföi Béke-barlangban kialakított föld alatti szanatóriumban gyógykúrázók idei, utolsó csoportja is. Ezzel befejező­dött az idei klímaterápiás kezelés. Mint dr. Adorján Barná­tól, a Borsodi Szénbányák üzemi főorvosától (aki 1974 óta irányítja az itteni be­tegellátást) megtudtuk, 26. alkalommal fogadták a föld alatti, természetes barlang­üregben kialakított klímate­rápiás gyógyhelyen az aszt­matikus és légzőszervi meg­betegedésben szenvedőket. Nemcsak a borsodi, de az ország más vidékén levő .............. Az „...ember” j i i Vége a kánikulának, az * év legforróbb időszaká- 1 nak, mely a júliusi ég- 1 bolt legragyogóbb csilla- j gáról kapta a nevét. Ezt ! a csillagot, a Siriust a rómaiak kutyácskának”, J azaz „caniculánalc” hív- | ták. innen maradt ránk i az elnevezés. Mára be- i köszöntött az ősz, ame- i lyet a százéves jövendő- * mondó a téli időszakkal * együtt az „.. . ember” * hónapoknak nevez. En- ; nek nyitánya a szeptem­ber. 1 A naptárak azonban ’ helytől és földrészektől, , vallásoktól függően a hó- ( napokat is különbözőkép- | pen nevezték. A kínai- i aknái például napjain- i kig fennmaradt a hóna- i póknak állatok szerinti • elnevezése. A szeptem- * bért a ..majom” „Sen” * hónapjának hívják, s a j születés dátumát is így adják meg. | Nálunk a szeptembert a Mérleg, avagy Szent Mihály havának tartják. [ S mint ilyen, az árkán- t gyalnak a hónap végén i tartott névnanja alapján i az ősz beköszöntésének i az ideje. A mérleg ha\^a t is, mert mint a népha- * gyomány tartja, a nyár • eredményeiről ilyenkor 1 már mérleget lehet ké­szíteni. A gabona már raktáron van. s egymás , után érleli be termését ! a gyümölcs is. Ilyenkor t szedik a csonthéjasokat, | diót, mandulát, mogyo- | rőt- a mi vidékünkön is i honos szelídgesztenyét. i Közeledik a szüret ideje. i ami azonban az idei sze- i szélves idő miatt a szó- 1 kásosnál később kezdő- * dik a város környéki ül- ’ tetvenyeken is. ’ szénbányákban dolgozók, és az iparághoz tartozó egyéb üzemekből érkeztek gyógy- ltúrákra az arra rászorulók, de úgynevezett externisták is voltak, akik a bányászok­kal együtt töltöttek a ké­nyelmesen berendezett föld alatti szanatóriumban na­ponta öt órát. Mint a feljegyzésekből ki­derült, a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is kedve­ző változás állott be a kú- ráztatáson részt vevők álla­potában. Sőt, valamelyest jobbak az értékek. Ebben szerepet játszott, hogy a csa­padékos időjárás következ­tében jobb értéket mutatott a gyógybarlang klímája, le­vegője is. # Mióta Gutenberg rászabadította korszakalkotó találmányát az emberiségre, a könyvek mindig különleges szerepet játszottak az emberek életében. Hol a tiltott tudást hozták el, hol a bű­nös propaganda eszközévé váltak, máskor pedig egyszerűen csak szépek voltak. Az egykor mindennapi használatra szánt ki­adványok mára nagy értéket hordozó ritkaságokká váltak. Érde­mes elgondolkodni azon, vajon kié lehetett ez a díszes Madách- kötet, ki merített belőle maradandó gondolatokat, Egy-egy kort mindig jellemzett hogyan bántak a könyvekkel, mennyi pénzt, energiát fordítottak a kiadványokra. Ezek a régi, gyönyörű mun­kák példák lehetnek a mai könyvkiadóknak is. A II. miskolci an­tikvárkönyv árverésről írunk az 5. oldalon. (Búss Gábor Olivér felvétele) Jósvaíőn gyógyullak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom