Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-23 / 221. szám
Bérházi kutyák (MÓDOSÍTJÁK AZ BETARTÁSI RENDELETET — CIKK A 3. OLDALON.) XXIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM ARS1 : 5,80 1991. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ f= P9 I IU> T A MISKOLCIAK NAPILAPJA ffevesef epilKük A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 1991 első tél évében 10 ÜOO lakás készült el, 16 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban például mindössze 1100 lakást vettek használatba, vagyis minden kétezredik lakosra jutott egy új lakás. A városokban az építkezések száma gyorsabb ütemben — 12 százalékkal — mérséklődött, mint a községekben, ahol a csökkenés 10 százalékos volt. A lakásépítési kedv további visszaesése mellett új jelenségként figyelhető meg, hogy az elkészült lakások átlagos alapterülete, illetve szabászé ma is csökkent. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 88 négyzetméter volt, 1,5 négyzet- méterrel kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A lakások szobaszám szerinti összetételében az egyszobás lakások aránya növekedett. Érdeklődők százai a kárrendezési hivatalban Kevés a hibátlan kérelem Számító- és másológépek kellenek • Segítenek a pártok Hat hete többszáz szakember foglalkozik megyénkben (is) a kárpótlási Kérelmekhez szükséges adatok ösz- szegyüjtésével, feldolgozásával, az ügyfelek tájékoztatásával. A megyei levéltárban és földhivatalban, valamint az augusztus 27. óta működő MDE Kárpótlási Irodában a — telt ház — táblát minden további nélkül ki lehetne tenni. Gondot okoz a két adatszolgáltató helyen (földhivatal, levéltár) a gyorsabb ügyintézéshez nélkülözhetetlen eszközök — számító- és másológépek — szűkös volta. A megye nyolc földhivatala összesen nyolc másológépet kapott erre a célra. Maradva a földhivataloknál, naponta 70—80 állampolgár keresi fel az irodát, s 15— 20 ügyirat érkezik postán. Az elmúlt hat hét alatt meglehetősen hasonló volt a kérelmek eloszlása a nyolc hivatal között, a szám 800— 1000 között változik. A miskolci székhelyű, de két kihelyezett részleggel működő levéltár a jelenlegi helyzetben szerencsésnek mondhatja magát. Rendkívül szűkös körülményeik miatt ugyanis a földhivatal régi iratait nem tudták átvenni, így az ilyen jellegű kérelmek eleve nem tartoznak hozzájuk. Könnyíti továbbá a helyzetüket. hogy az üzletek, cégek 1947 utáni iratai a cégbíróságnál vannak nyilvántartásba véve. Bár a hozzájuk fordulók száma meg sem közelíti a földhivatalokhoz fordulók számát, a levéltárosok csekély száma miatt így is rendkívül leterheltek. Az MDF Kárpótlási Irodájában elsősorban a nyomtatványok, a kérdőív kitöltésében tudnak az állampolgároknak segíteni. Dr. Kó- ródi István irodavezető irányításával tizenegy fős, elsősorban jogászokból és agrármérnökökből álló szakembergárda várja heti két alkalommal, kedden és csütörtökön. 16—18 óra között az érdeklődőkét. Egv-egy alkalommal 30—40 ember fordul hozzájuk. A három helyen kapott segítség után rendkívül meglepett az a negatív eredmény, amelyről dr. Azari Bertalantól, a Megyei Kárrendezés! Hivatal vezetőjétől értesültem. Az eddig beérkezett — egy híján — ezer darab kérelemből csupán 18 (!!) darabot találtak teljesen hibátlannak. Az esetek többségében okmányhiányos, illetve rosszul kitöltött kérelmeket postáznak az ügyfelek. A telefonon és személyesen érdeklődők nagy száma miatt a beérkezett kéA VIII. innovációs napok keretében szeptember 26— 27-én kohászati hulladékhasznosítási ankétot rendeznek Ózdon és Miskolcon a relmek feldolgozásával lassan haladnak, pedig a gyors hiánypótlás, javítás az állampolgárok érdeke lenne. Mivel a koalíciós pártok a városban több helyen is segítik az érdekelteket, jó lenne, ha az érdeklődők őket keresnék fel elsősorban, s a hivatal munkatársai a feldolgozandó anyaggal tudnának nagyobb mértékben foglalkozni. * Az érdeklődők az MDF Kárpótlási Irodáját (Miskolc, Szabadság tér 5.) kedden és csütörtökön 16—18 óra között kereshetik fel. A Kereszténydemokrata Néppártnál (Miskolc. Dózsa György utca 7.) a jogsegélyszolgálat ideje alatt foglalkoznak az ilyen jellegű kérdésekkel, szerda délután 15 és 18 óra között. A Független Kisgazdapárt Baross G. u. 18. szám alatt levő irodájában naponta 8—16 óra között jogászok, agrármérnökök várják az érdeklődőket. T. Nagy Erika Dimag Rt.-ben. A programban a legújabb kutatási eredményekről és a külföldi tapasztalatokról szóló előadások szerepelnek. A kohászati hulladék hasznosításáról + Ilona asszony, aki számítógépes szakember, Kincső, aki Weörest szavalt,, a vendég nagymama, s az Eurápa-bajncki második birkózó papa, aki tudja a Toldi-trilógiát... (Szabán Gabriella felvételei) Ahol nincs nemzeti öntudat, elvesz a m imet, mondják Balogliék Szatmárnémetiből „Harmincezer forintért ismernének cl magyarnak A közelmúltban jártam a köztársasági megbízott miskolci hivatalvezetőjénél, hogy a megyében élő menekültek és áttelepültek helyzetéről tájékozódjam. Akkor kaptam meg Balogh Attila családjának címét. Ok 1989 januárjában települtek át Szatmárnémetiből. A férj géplakatos, a Hámor Rt.-ben talált munkát. A feleség a likőripari vállalatnál dolgozik, számítógépes szakember, csoportvezető. Már eltöltőitek két és fél évet Magyar- országon, vannak tapasztalataik. jók és rosszak vegyesen. Barátkozó, nyílt szívű emberek. kérdezni sem kell őket. csak jegyzetelni, amit elmesélnek. Ám azt az egyet nem mondták el. mi volt az igazi oka áítelepütésüknek, Vagy mégis? Ügy tűnt. nem bántották őket, csak éppen Attila, aki az 1969-es birkózó Európába jnokságen ezüstérmet szerzett, mint edző, a beosztottja lett egykori román tanítványának. Csak éppen az iskolában, ahová a nagyobbik lány. Dalma járt, mindig csak a magyar tanulóknak kellett összeszedniük az udvaron a szemetet. Hogy ez nem indok, nem magyarázat? Nem tudom. — Eljöttünk — mondja Ilona asszony —, s nem volt nap, hogy ne sírjak azóta. De a romániai forradalom után azért már ott is jobb. Bár az anyám falujában nem is volt gyűlölködés so- 'sem. A református templom tatarozásához (aki ott református, mind magyar) a román lakosok is adtak pénzt. Ez mutatja, hogy a politikusok csiholták a nézeteltérést. — Most' már itt is köny- nyebb. Vettünk Szirmán az elhozott bútorok, más holmik árán egy szoba-konyhás öreg házat. Azt kibővítettük a szomszédok segítségével. Itt Szirmán nagyon jók az emberek, az egyik szomszéd falazni segített, a másik betonozott, a harmadik a vil: Dalma magyar színésznő akar lenni lányt vezette be, a negyedik másban segített. — Szereztünk munkát is. Igaz, nekünk jobban kell igyekeznünk, mert már do sokszor megkaptuk, hogy itt így is nagy a munkanélküliség. s még ti is idejöttök ... Attila munka helyén is annyit románoznak... — Hiába mondom, hogy épp’ olyan magyarok vagyunk, mint ti, csak mondják. Nem örülnek nekünk. Mi még tényleg román állampolgárok vagyunk, s olyan furcsa, hogy fejenként 30 ezer f-iintot kellene fizetnünk. hogy itt elismerie- nek magyarnak. — Pedig... Ne írja meg. de mikor kikiáltották a köztársaságot, s néztük a köz vetítést a televízióban a munkahelyemen, csak én álltam fel, mikor a Himnuszt játszották. Daima színésznő szeretne lenni. Benne okozta a legnagyobb törést, hogy áttelepültünk, de a remény élteti, hogy itt magyar színésznő lehet. Attila tudja a teljes Toldi-trilógiát kívülről, meg az összes szép magyar verset is. A kisebbik lány, az ötéves Kincső is megmutatja, hogy mint a nővére és a papa, ő is nagy verselő. Két Weöres- verset is elskandál szépen. — Nekünk az is furcsa — mondja Ilona —, hogy itt mindenki elégedetlen. Lehet, hogy most egy kicsit nehezebb, mint korábban, de tudnának örülni legalább a szabadságnak, annak, hogy itt még így is jobb élni, mint máshol. Itt mindenki üzletet akar nyitni és gyorsan meggazdagodni. Itt senki sem csinál abból problémát, hogy elemeljen ezt-azt a közösből, hogy a nehéz helyzetben levő országtól elcsalja az adót. — De nem panaszkodunk, hiszen mi még Grósz Károlyt is szerettük otthon, mert csak rendesebb ember volt, mint Ceaüsescu. Igen, rnég azt .sem értjük, miért nincs itt magyar, nemzeti öntudat. A románoknak bezzeg van. Ott már az óvodásba .belenevelik azt, hogy román, hogy legyen erre büszke. Itt megszólják, aki ilyen. Pedig ahol nincs nemzeti öntudat, elvész a nemzet. Még otthon laktunk, mikor egyszer átjöttem, s vittem haza egy kiló kenyeret. Szétosztottam a barátaink között. Mint az Űrvacso. rát, úgy fogyasztották. Pedig nálunk jó kenyér van, de ez magyar kenyér volt. Elolvasva, amit eddig írtam, belátom, úgy tűnhet, hogy Balogh Attila és fele- nége csak panaszkodott, csak kritizált bennünket. Nem így van. Az én bűnöm, hogy így szelektáltam, de ezt tartottam érdekesnek, fontosnak, hogy belenézzünk a tükörbe, amit elénk tartottak. Baloghék nemcsak a szirmai szomszédokat dicsérték, hanem munkatársaikat, főnökeiket is, s az orvosokat, akik Ilona édesanyjának eltört bokáját meggyógyítják. — F,1 kellett hoznorrt néhány hétre anyámat, mert a Bukarestből jött orvos Szatmárnémetiben. mikor megtudta, hogy magyar, úgy gipszelte be a bokáját, hogy a csontokat össze sem illesztette ... Gróf Lajos SZAMITASTECH-IIKríl CENTRUM 3531 Miskolc, Gyón kapu 21. Postacím: Miskolc, 3501 Pf.: 60« Telefon: 46-22807. 47870 Fax: 46-22897, telex: 62779 VÁLLALKOZÓK, KISIPAROSOK! VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK! MAGÁNSZEMÉLYEK! <17 ir.íPt Rt Számítástechnikai Centrumánál« iinneoeiyes megnyitása alkaimaDOI kedvezményes vásárt hirdet 4KC/Ó A MINŐSÉG /EGYÉBEN 1991 szeptomoei 24-en 8 órától 1991 szeptember 27-en 17 óraio Videokazetta 195 perces 3 M floppy lemezek: 5.25" DS-DD DS-HD 3.5" DS-HD 260,- Ft/db 70,- Ft/db 120-Ft/db 200 - Ft/db Irodatechnikai eszközöknél 5-10 %-os engedmény 10 000,- Ft feletti vásárlás esetén ajándékot adunk.
