Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-20 / 219. szám

jjf A Pannónia szállót követő második házon látszik a Ferenczi B. felirat (1010) Megkérdeztük o; vnsóvnkat IV. Az olvasók koriája Jó rendűek vagyunk u Miskolc egykor és ma, képekben 20. ■ Görög kávéház volt m Heilprin Mihály emlékezete A Ferenczi-ház kétszárnyú vaskapuja Fazola Henrik műhelyében készült (a kapu a Hermán Ottó Múzeum kiállításán látható), és a Széchenyi út egykori, 11. és 13. számú házai helyére került épület 1991-ben. A szerkesztőségek általá­ban úgy vannak a saját új­ságukkal, mint a szülő a gyermekével: nemigen lát­ják meg a hibáit, ellenben el vannak ragadtatva a jó tulajdonságaitól. Egy újság­nak azonban elsősorban az olvasó kegyeibe kell befér- kőznie: ezért nemrégiben — egy erre szakosodott speciál- céggel — közvélemény-ku­tatást végeztettünk olvasó­ink között, melynek során 1400 embert kérdeztek meg, mi a véleményük a- Déli Hírlapról, s hogyan fogad­ják az október 1-jén megje­lenő új reggel lapunkat, a Hajnali Hírlapot. • VÁROS (KÖRNYÉK)I LAP Előző lapszámainkban már sok mindent elárultunk a felmérés eredményéről: ezek­ből a számokból és ará­nyokból kiderült, kik is ol­vassák a Déli Hírlapot. Egy dologról nem esett még szó, mégpedig arról, hogy bár a Déli Hírlap vá­rosi lap, bizonyos szempont­ból viszont városkörnyéki lap is. A felmérésből ez de­rült ki. hogy az átlagos hét­köznapokon a vidéki olvasók aránya eléri a 38 százalékot is: ők a környező települé­sekről bejáró, Miskolcon dol­gozó emberek, illetve sokan bevásárlási szándékkal ér­keznek a városba. (Ezért is tervezzük úgy, hogy a Haj­nali Hírlanot Borsodban, sőt Hevesben is terjesztik majd ) Az újságosstandok mellett, utcán megállított és kikér­dezett emberek válaszaiból érdekes kép bontakozott ki: nagyjából az olvasóközönség fele az. aki rendszeresen, mindennap megveszi a la­pot. mintegv 36 százalék ki- sebb-nagyobb rendszeresség­gel, míg a fennmaradó 10 —15 százalék rendszertele­nül, hetente egy-két alka­lommal vásárolja. A felmérést végző szak­emberek (igen szép szóval) „korfá”-nak nevezik az ol­vasók életkor szerinti meg­oszlását : eszerint a korfa ko­ronájának legdúsabb részét a 31—40 éves korosztály al­kotja, ez alatt, illetve felett az idősebb és fiatalabb kor­osztályok aránya fokozato­san csökken. ® TÖBBNYIRE AZ AKTÍVAK A megkérdezett 1400 olva­sót arra is megkérték, „osz­tályozzák le” a Déli Hírla­pot, akár az iskolában, az­az egyestől ötösig. Nos. bát­ran megmutathatjuk az el­lenőrzőnket bárhol: jó ren­dűnek minősítettek bennün­ket. Ennek természetesen na­gyon örültünk, s annak is, hogy a szakemberek vélemé­nye szerint a csak utcán megvásárolható lapok „na­gyobb aktivitást” kívánnak az olvasóktól, akik naponta szavaznak mellettünk, mi­kor a rikkancs láttán a zse­bükbe nyúlnak, s megveszik a lapot. A két — egyenként 12 fő­nyi — csoporttal folytatott részletes beszélgetés során kiderült az is. hogy a részt­vevők fele maga vásárolja meg a lapot, 15 százalékuk a munkahelyén, előfizetés útján, hivatalból olvassa, míg 35 százalékúik úgy nyi­latkozott, hogy családtagjai­tól kapja meg a lapot, este, az otthoni teendők elvégzé­se után veszi kezébe és ol­vassa el. A felmérés adataiból a számítógép azt állapította meg, hogy átlagosan 2,6 ol­vasó (tudjuk, hogy nincs „ti- zedotvasó”, de hát ilyen a statisztika....) olvas elegy- egy példányt, így rnindösz- szesen jó közelítéssel több, mint 44 ezer ember forgat­ja naponta a Déli Hírlapot. (Folytatjuk) „Ferenczi-ház”-ként ismer­ték a miskolciak azt az egy­emeletes, copf-stílusban, 1780 körül épült házat, amelynek lebontásához 1957 januárjá­ban kezdtek. Több, mint fél évtized múlva tűnt el véglege­sen, s helyén - két korábbi szalagtelken - az 1960-as évek közepétől áll egy négy- emeletes, téglahomlokzatú, er- kélyes ház, földszintjén üzlet- helyiségekkel. 1767-ben született a diós­győri koronauradalom és Zsámbék Tamás görög ke­reskedő között az a 6 pont­ból álló és 5 évre szóló szer­ződés, amely engedélyezi egy „Kaffe-Ház” kialakítását. Eb­ben a „betsületes kereskedő úr ezen mesterséghez tarto­zó Italokat szabadon árul­hatja”. A megállapodás sze­rint „az Uraság több Kave házat Miskolczon nem kíván fel állítani, a vagy Kave és Rosólis árul tatását másnak engedélyezni.” Ez pedig azt bizonyítja, hogy görög ke­reskedő volt, aki elsőként és ezen a helyen nyitott ká- yéházat Miskolcon. Az 1781 -es tűzvész a szom­szédos épületekkel ezt az üzletet is tönkretette. 1784- ben Pozsonyban kelt az irat, amely szerint „A M. Kama­ra engedélyezi, hogy a di­ósgyőri uradalom kártalanít­sa a tűzvészt szenvedett Zsámbék Tamás görög ke­reskedőt, ... s Rósa nevű görög kereskedőt... ameny- nyibe a bolthelyreáilítás ke­rült az 1781-es tűz után.” Zsámbék egyik leggazdagabb kereskedője városunknak, felépített 16 méter hosszú háza pedig alighanem a leg­nagyobb üzlet Miskolcon. A 3+2 tengelyes házról készült korabeli és későbbi ábrázo­lások, valamint a bontáskor készült fotók szerint ólom­keretes üvegablakai, remek­művű ablakrácsai, faragott kövekből összeállított kapu­bejárója, kerékvető kövei voltak. Két vasajta.ia mú­zeumba került, egyik az ál­landó várostörténeti kiállí­táson látható. Az indadí­szekkel gazdagított pinceaj- tó és a késő barokk, virág­díszes. kétszárnyú bejárati ajtó Fazola Henrik legendás vasműhelyónek terméke. Ebben a házban nyitották meg — a bolti számláik ta­núsága szerint — 1935-ben Miskolc első könyv- és pa­pírkereskedését. Ez Heilprin Mihály (1822—1888 New York) nevéhez kapcsolódik, aki Szemere közbenjárására kapta meg az engedélyt a bécsi kancelláriától. 1848- ban honvédtoborzó lett Mis­kolcon, s így jelentette meg március 21-én a „Nemzeti ördal" című jeles irodalmi alkotásként számon tartott versét. Később „Misikolczi nemzetőrség” címen jelente­tett meg toborzót. 1851-ben a Magyar Hírlapban írták róla, hogy „Szépirodalmi könyvtár czímű minden két hétben megjelenendő folyó­iratot szándékozik előfizetés útján megindítani, ... bírja sok jeles írónk szavát, s el­követett ekkoráig is min­dent, a különiben maga is nagy nyelvész kiadó... A négy első füzet Tompa Mi­hály regéit és beszélyeit hoz­za.” Szemere Bertalan egy­kori titkára, aki 18 nyelvet ismerő kiadó és könyvárus. volt, 1853-ban költözött el Miskolcról. Sátoraljaújhe­lyen volt néhány évig az iz­raelita iskola igazgatója. 1856-ban kivándorolt Ame­rikába, ahol könyvkiadó volt és néhány nagy városban ta­nított is. Életművét, több mint három ^éytizede^»,,kül­honi” múrrkásságát'amerikai magyar kiadványokból is­merjük. Heilprin miskolci könyv- üzletét Fraenlkel Bernát vet­te^ át, aki megvalósította elődje könyvkiadási- terveit. 1852-ben ő jelentette meg, Tompa Mihály első verses-, kötetét. Néhány év múlva pedig létrehozta „magyar, X franczia, német és angol- \ legújabb művekből álló. 4000 1 kötetnyi kölcsön-könyvtár”- 1 át. Szoros kapcsolatban ál­lott Csöglei Tóth Lajos, maid halála után Deutsch Dávid nyomdásszal, s így komoly kiadói tevékenységet is vé­gezhetett. Először adott ki olyan képes levelezőlapokat, amelyek — mert őrzik a megváltozott utca- és házso­rokat — ma már várostör­téneti szempontból igen be­csesek. és nagv értékűek. Fraenlkel-Ferenczi Bern át 1889-ben halt meg, az üzle­tet özvegye, majd pedig fia vezette tovább. Ferenczi Károly üzletve­zetői tevékenvsége a 20. szá­zad első négy évtizedére esik. A város társadalmi éle­tének kiemelkedő személyi­sége volt. Elnöke a Miskol­ci Kereskedelmi és Iparka­marának, de ugyanezt a funkciót töltötte be a Ke­reskedők és Gazdák Köré-’ ben, valamint a Kereskedő Testületben is. Elsőként nyi­tott hangversenyirodát Mis­kolcon. Mentalitására jel­lemző, hogy számláin, céges levélpapírjain és üzletének tábláján is mindvégig meg­őrizte a „Ferenczi B. Mis­kolc” feliratot. Elhurcolták, s 1944-ben koncentrációs táborban halt meg, de még két évtized múlva is üzle­tét Ferenczi-házként ismer­te a köztudat, s így is bon­tották le Miskolc első „könyv s’ mű-kereskedését”. Q-RIÓZUM ! NÁLUNK A LEGOLCSÓBB!- TlLATEX FALFESTÉK Külső, 5 l-es 1 785 Ft Belső, 10 l-es 1 300 Ft- ZOMÁNCOK, több színben 4 l-es 646 Ft-tól- Mozaik-, csempe-, parketta-, faipari ragasztóK, 5 l-es 868 Ft-tól- GEMINI parkettalakk, 4 l-es 1 268 Ft ■ és sok más termék Győződjön meg róla személyesen! Miskolcon, a Vándor S. u. 3. sz. alatt (a nyomtatványbolt mellett.) Kiss József Szedd-vidd \s I I dKCIO!- ALMA (jonatán, golden, starking) 15 Ft/kg- KÖRTE (hardy, diel, téli esperes) 25 Ft/kg Szedhető: a Nagymiskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai gyümölcsösében (37-es főút) Jelentkezés: szeptember 21 -töl MINDENNAP 8-12 ára között, a helyszínen Modern fűtőberendezések egy gyártótól: kazánok, tartályok, fűtőtestek TERVEZŐK, KIVITELEZŐK, FELHASZNÁLÓK!! A NÉMET SCHAFER CÉG GYÁRTMÁNYISMERTETŐT TART A TECHNIKA HAZÁBAN 23-ÁN, HÉTFŐN 18 ÓRÁTÓL SZERETETTEL VARJUK I SCHAFER Heiztechnik Dobrossy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom