Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-19 / 218. szám
A pestieknek segít a Soros-alapítvány Elítéllek ez aggok gyilkosát (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) Ingyentej az iskoláknak Miskolcon most mérik fel az igényeket Fípdás \ Éesliáá A polgármester fogadta és búcsúztatta azt a kilenc iskolaigazgatót, akik sok évtizednyi munka után vonulnak nyugalomba Miskolcon. A hétfői találkozón Csoba Tamás átadta az önkormányzat jutalmait is a búcsúzó igazgatói gárdának. Érdemes felsorolni a neveket, hiszen olyan emberekről van szó, akiknek a munkáját sok ezren ismertek a városban, hiszen vaav diákként. szülőként, vagv kollégaként kerültek kapcsolatba velük. Anqel Árpid (Baross Gábor Szakközépiskola), Bajusz Imre (4. Sz. Ált. Iskola). Csomós Nándor (Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskola). (ír. Kálmán András (gépipari, műszaki középiskola), Kálmán László (Földes Ferenc Gimnázium), Kiss Mártonná (Kacsóh Pongrác Úti Óvoda), Leszó József né (Fazola Henrik Általános Iskola), Szabó Gyula (Dolgozók Gimnáziuma), Zsíros Sándor (16. Sz. Általános Iskola) igazgatók vonultak nyugalomba. XXIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ARfl: 55.880 1991. SZERT. 19., CSÜTÖRTÖK &* €* !P* P T A MISKOLCIAK NAPILAPJA Pályázat televíziós kábelrendszerre Ha lesz kivel[ lesz-e mi vei? • Mozicsatorna, telelőn és új programok Folytatódik a márciusban elkezdett ingyenes iskolatejakció a fővárosi általános iskolák alsó tagozataiban — tudhattuk meg a Népszabadság rövid híréből. De miért csak a budapesti gyerekeket támogatja ilyen formában a szervező. a Soros-alapítvány? A növekvő munka- nélküliséggel sújtott térségekben nincs talán rászoruló? Válaszért a vélt szervezőhöz, a Soros-alapítvány titkárságához fordultunk, alioI Kurali Edit, program- szervezőtől több értékes Információ ' birtokába jutottunk. — A tejakció előzménye, hogy az elmúlt tanév elején az Újpesti Családsegítő Központ jelezte az önkormányzatnak, hogy a fővárosi iskolákban sok gyerek éhezik, többségük nemcsak reggelihez, de ebédhez sem jut. Az önkormányzat megkeresett bennünket, s az alapítvány támogatását kérte az ügy megoldásához. Az önkormányzat — alapítványunk közvetítésével — így került kapcsolatba a svájci Popper- alapítvánnyal, amely kétmillió dollárral támogatja a programot. Az akció idén márciusban kezdődött, 's a tervek szerint a tanév végéig tart. Ez alatt a 15 hónap alatt 85 ezer gyermek reggelije biztosított. A tej és a péksütemény — a szülők anyagi helyzetétől függetlenül, legyen az milliomos, vagy munkanélküli — ingyenes, ám a szülők dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e az ingyenességet. • Ha vao vállalkozó, néhány év a kivitelezés Nincs pénz — ezt a tömör megállapítást fejti ki részletesen, és körültekintően az a dokumentum, ami a Miskolci Városi Televízió működtetéséről, fejlesztéséről — is szól, és a város közgyűlése elé került. A „nincs pénz”, részletesebben azt jelenti, hogy a városi költségvetésből nem futja a városi televízió szolgáltatásainak szintentartására sem, nemhogy az elkerülhetetlen fejlesztésekre. Nemrég adtuk hírül: megindult a pályázati versengés a VTV vezetői posztjaiért. Tehát lesz kivel, de lesz-e mivel? A közgyűlés döntése nyomán nemzetközi pályázatot írnak ki a várost átfogó „interaktív telekommunikációs fény- kábel”-rendszer kiépítésére. Magyarra fordítva: lesz helyi televíziózás, és sok más hírközlési szolgáltatás is, ha akadnak megfelelő jelentkezők a pályázatra. • RIASZTÓRENDSZER IS Csak emlékeztetőül mondjuk el: mióta létezik a Miskolci Városi Televízió, örökösen változott az adásidő, a közvetítés módja, hiszen volt egész városban sugárzott hétfő esti adás volt szombat déli, de néha csak az avasi kábelrendszeren lehetett látni az adásokat. A nemzetközi pályázat, amelynek kiírásáról döntött a városi önkormányzat megoldaná ezeket a gondokat, hiszen benne egy kábelrendszer kiépítéséről van szó, amely nemcsak tévéműsort hordozhatna, hanem telefonvonalakat, rádióprogramokat, ezerféle szolgáltatást a vi- deotexttől a vagyonbiztonsági riasztórendszerekig. A pályázat tartalmazza egy megfelelő stúdió kiépítését is. amely már rendelkezne a valóban szükséges korszerű televíziós felszereléssel, akár élő, stúőióbeli, akár helyszíni közvetítésekhez, de ha kell más műsorgyártáshoz is. • KONCESSZIÓS ALAPON A pályázat koncessziós alapon nyugszik, azaz a pályázaton nyertes tőkeerős cég, cégek kiépítik a pályázatban rögzített hálózatot, a kiegészítő egységeket, azokat üzemeltetik, szedik hasznát, de koncessziós díjat fizetnek érte a városnak, s a koncessziós idő letelte után a beruházás a városra száll. Természetesen ebből következik, hogy a vállalkozó számára a hálózatépítés és üzemeltetés üzlet. De a pályázat kötelezi arra is a vállalkozót, hogy szolgáltatnia kell a közszolgálati televíziósműsort is! • CSAK AZ ÁTFOGÓ MEGOLDÁS A JÓI A városi stúdió telepítése céljából átenged egy épületet. Az előterjesztésben eredetileg a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház szerepelt, de végül is a képviselők javaslatára ehelyett azt a Dózsa György utcai házat tartalmazza majd a kiírás, amelyben egykoron a városi tanács műszaki ellátó szervezete dolgozott. S, hogy mindebből mikor lesz valóság, azaz új tévéprogramok, mozicsatorna, stb? A kiírás szerint 1992 végéig létrehoznák a hálózat fejállomását, a tv-stúdi- ót, a telefonközpontot bekábeleznék az avasi lakótelepet, valamint a belvárost és környékét, Hejőcsabát és Görömbölyt is. 1944 végéig kerülne sorra a többi terület. beleértve a városkörnyéket is. Természetesen ehhez előbb ki kell írni a pályázatot, ki kell értékelni, és eldönteni, hogy van-e, megfelelő ajánlat. Mindenesetre az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy a toldozgató-foldozgató megoldások nem vezetnek-sehová: hiszen ma a város televíziója műszakilag, erkölcsileg elavult berendezésekkel, és pénzhiánnyal küzdve létezik. Ha sikerül nyélbeütni a pályázati kiírásban vázolt üzletet, akkor nemcsak a televízió sorsa rendeződik, hanem Miskolc gazdagabb lesz egy európai színvonalú kommunikációs rendszerrel. (kiss) Minden város, település önkormányzata előtt nyitott tehát a lehetőség, begy "égszükség esetén az alapítványhoz forduljon segítségért. De vajon tudnak-e erről a lehetőségről az érdekeltek? Dr. László Zoltán, a városi önkormányzati hivatal szociális osztályának vezetője érdeklődve hallgatta a fölvázolt lehetőséget, még nem hallott a támogatásnak erről a formájáról. Ugyanakkor tájékoztatott arról is, hogy a város vezetőinek taKorunk hőse Korunk hőse a menedzser. Olyan mitikus figurává lett, mint egykoron a feltűrt ingujjú, smicisapkás, a jövőbe és a rendszerbe vetett rendíthetetlen hittel mosolygó sztahanovista munkás. A menedzser mindenütt feltűnik, ő a minta. Nézzük csak a hirdetéseket! Akár biztosításról, akár autóról, akár egy új illatszerről van szó, a kis filmecske hőse a menedzser, vagy legalább is valami olyasmi: azaz fiatalos arcéi, csokornyakkendő, jól szabott öltöny, magabiztos fellépés, dinamizmus és energia. Hogy nem ezektől menedzser valaki, hanem képességeitől, képzettségétől és beosztásától? No igen. De mi sem jelzi jobban korunk hősének mindenhatóságát, hogy immáron elegendő csak hasonlítani rá. Mindez persze nem baj, hiszen társadalmi mintákra szükség van. s a menedzseré voltaképp hasznos minta. Mert, ha valaki hasonlítani szeretne rá, talán egyszer valamit abból is megszerez, ami egy igazi menedzsert belülről is jellemez. Csakhogy van egy kis baj ezzel a mi menedzser-példaképünkkel. Az, hogy ma már ott tartunk: aki nem ilyen, az nem is egészen erre a világra való. Ha valaki nem képes az üzlet világában otthonosan mozogni, s nem rendelkezik ennek külső és belső jegyeivel, egy kicsit olyannak hat ma már a hazai közvélemény előtt, mint egy őslény, ittfelejtett leltári tárgy, nyilvánvalóan kihalásra ítéltetett állatfaj. Úgy tűnik, mindazok, akik továbbra is távol maradnak az üzlet briliantinfényű és komputerzize- gésű világától, idetartoznak, ebbe a kategóriába. Művészek és írók, szenvedélytől, hivatástudattól, tehetségtől hajtott emberek, akiket az alkotás vágya fűt, s akik nem feltétlenül a pénzcsörgéstől hangos mindennapjainkhoz kötődnek. Figyeljük csak meg! Színház-ügyben is csak arról olvashatunk, hallhatunk, mi mibe kerül, nem arról ki, mit szeretne — és hogyan — játszani. Költészetről, zenéről, mindarról, ami úgymond .semmire sem jó”, csak arra, hogy szebb legyen tőle a világ — manapság szó sem esik. Köztudott: ilyen időket élünk, s most arra van múlhatatlanul szükségünk, hogy fellendüljön a gazdaságunk, átalakuljon a társadalmunk, különben eláshatjuk magunkat itt, Európa közepén. De, ha fiaink, unokáink tudatában az egyéb kacatok polcára száműzzük a művészi szépet, kellemeset, és vele együtt művelőit, mi lesz velünk? Muzsika, színház, könyvek, emelkedett gondolatok nélkül persze lehet élni. Csak nem érdemes. (k-ó) Miskolcon árengedménnyel ipar. szállít az iskoláknak a te)- (Búss Gábor Olivér felvétele) karékos gazdálkodása következtében, soron kívül nyolcmillió forintot átirányítottak a gyámügyi költségvetésből a gyermekétkeztetés támogatására. A fenti összegből hatszor többen kaphatnak étkezési támogatást, mint eddig. Az iskolák, óvodák vezetői most mérik fel az igényeket, javaslatot tesznek a támogatásban részesülőkre, ám a végső döntést a jegyző hozza. Amennyiben a nyolcmillió forint nem elegendő a jogos kérelmek támogatására, úgy újabb átcsoportosítással további pénzt kaphatnak. Igazából akkor lennének elégedettek, ha az önkormányzat saját erejéből tudná megoldani az ilyen gondokat, amire van némi esély. Tovább érdeklődtünk, támogatókat keresve e fontos ügynek. A Máltai Szeretetszolgálattól megtudtuk, hogy iskolákba nem szállítan.ak ugyan ingyentejet, de száí fő részére heti két alkalommal ingyentejet és -kenyeret biztosítanak. Kizárólag szociális alapon jutnak a kedvezményezettek a heti kétszeri egy liter tejhez és egy kilogramm kenyérhez. Minden iskolába szállít tejet a miskolci tejipar — válaszolta érdeklődésünkre az üzem igazgatója —, igaz, nem térítésmentesen. Jó hírként elmondta továbbá, hogy tavasszal, a tanév befejezése előtt már megkeresték az önkormányzatot, a most az új tanév beindulásakor ismét megteszik. Hajlandóak lennének ugyanis kedvezményes áron, tíz-tizenöt százalékkal olcsóbban szállítani az iskolákba, amennyiben erre igény van. A gyors megegyezés esetén a gyermekek járnának a legjobban. T. Nagy Erika 4 kelet—nyugati borkereskedelem fontos csomópontja lehet Tokaj letelte névjegyét Stuttgartban A Baden-Württembergben, Stuttgartban a magyar gazdaság és kultúra napja alkalmából tartott rendezvényen az észak-magyarországi régió bemutatkozásával színre lépett Tokaj is. A több, mint kilenc évszázados város annak a me- nedzsertrpusú önkormányzati elgondolásnak megfelelően adott tájékoztatót önmagáról a német érdeklődőknek, amely lehetőséget kínál' a befektetésre, együttműködésre. A most ötezer lakosú, hangulatos kisváros sok műemlékével, gazdag művészeti életével megőrizte vonzó adottságait. Az önkormányzat a legfontosabb fejlesztési irányt a szőlő- és bor- termesztésben határozta meg, a célja, hogy környezetbarát technológiát alkalmazó feldolgozó-, vagy könnyűipart teremtsen. Az eddig feltárt befektetési lehetőségek között kínálja például a Dessewffy- kastély hasznosítását, a volt zsinagóga térségét konferenciaközpontnak, a volt Arany Sas fogadót háromcsillagos szállodának a megfelelő rekonstrukció után. A környezetbarát ipari munkahelyek között például bőrfeldolgozót, palackozót dobozgyártást képzelnek el, továbbá új híd építését a Bodrogon, a félszigeten pedig hailász- falu-skanzent alakítanának- ■ ki. Lehetőséget kínálnak kisüzemek létesítésére, idegen- forgalmi, pénzügyi és más szolgáltatásokra. A kiállításon való részvétel azt is példázza, hogy Tokaj stratégiai helyzete és speciális termelési kultúrája következtében arra törekszik, hogy szervesen beépüljön a bor- és borászati technológia nyugatról keletre irányuló világkereskedelmébe, mint annak kelet-európai bázisa — fogalmazta meg a törekvéseket Bodonyi Csaba, a város főépítésze.
