Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-17 / 216. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM ÁRU: 5.80 1991. SZEPTEMBER 17., KEDD FORINT Hajnali Hírlap a reggeli kávéhoz... A Déli Hírlap egyszer már bekerült a magyar sajtó* történet „legek könyvébe”: az országban a mi lapunk volt az első (és azóta is egyetlen) délben megjelenő városi napilap. Most azonban nem azért jelentettük meg mai szá­munkat ilyen formabontó módon — két „fejjel”, azaz két címmel - hogy ismét bekerüljünk a „legek köny­vébe”. Hogy a megszokott Déli Hírlap-embléma és -felirat mellett, ezúttal egy másik — a Hajnali Hírlapé — áll, annak az az oka, hogy szeretnénk nyilvánvalóvá tenni a szoros családi kapcsolatot az első ízben ok­tóber 1-jén megjelenő Hajnali Hírlap, és az önök ál­tal már megszeretett, megszokott Déli Hírlap között. Mindkét lap ugyanabból a műhelyből (nevezhet­nénk szülőszobának is, de tulajdonképpen szerkesztő­ségnek hívják...) kerül ki majd naponta: közös céllal és szándékkal. Ez nem más, mint önöket hírekkel, fontos és szórakoztató olvasmánnyal ellátni. A fiatalabb testvér — a Hajnali Hírlap — tud majd olyat is, amit idősebb (már 22 éves!) bátyja nem: reg­geli megjelenésénél fogva előfizethető lesz, eljuthat sok régi (és reméljük még több új) olvasónkhoz, akik a reggeli kávé mellett majd átfuthatják a Hajnali Hír­lapot. Reméljük, mire a végére érnek, akkor veszik észre, hogy a kávéról teljesen megfeledkeztek ... (Cikk a 3. oldalon). A DÉLI HÍRLAP KFT. NAPILAPJA Táblák, hidak, szökőkutak Gondoskodói)!) városgondnoksá« Esztrádműsor a hetvenes években (Kozák Péter hagyatékából) Bányász művelődési házak sorsa 2. Ki gondolkodik még közösségben? Miskolcon őrzik a khibjellehet Utolérte az átszervezési hullám a városgondnoksá­got is. A réz racionalizálását tsuba Tamás, Miskolc pol­gármestere rendelte el. A hivatalos indoklásból az is kiderül, hogy a városhá­za mai vezetői úgy látják: két évvel ezelőtti átszerve­zését követően túlméretezet­té vált a városgondnokság, átfedések vannak a tevé­kenységében. Ezt kívánták most megszüntetni azzal, hogy egy tiszta profilú, a vá­rosgondnoki feladatok haté­kony ellátására alkalmas in­tézmény létrehozásának szándékával belenyúltak a szervezetbe. A profiltisztítás lényegé­ben azt jelenti, hogy számos feladatot elcsatoltak a gond­nokságtól. így augusztus 1- től a közlekedési és kom­munális szakleladatok a pol­gármesteri hivatal városüze­meltetési és városellátási osztályának vállait nyomják. Hozzájuk került a közterü- let-íelügyélet is. Az infor­matikai osztályhoz tartozik ezentúl a központi műszaki nyilvántartó-szervezet. Más feladatokat az önkor­mányzat szakvállalataihoz csoportosítottak át. A jelző­lámparendszer üzemeltetése és a forgalomirányító köz­pont a Miskolci Közlekedé­si Vállalat hatáskörébe ke­Ismét nekiveselkednek a miskolci Gábor Áron Mű­szaki Középiskola diákjai. A jövő hétfőn újra kitakarít­ják a Bükköt. Mint ismeretes, tavasszal már járt ott az iskoia: szed­ték a szemetet a turistautak mentén. Adtak nekik mun­kát a kirándulók: autóroncs­tól uzsonnamaradékig min­dent találtak a fák tövében. Most ismét felkerekednek. Dutkó Lajosné, az iskola igazgatóhelvettese elmond­ta, hogy szeptember 23-án 550-en keresik fel Fehérkő- lápát. A diákok innen in­dulnak majd kilenc külön­böző útvonalon összegyűjteni a hulladékot. A mostani ak­cióhoz pénzük is van: 21 ezer forint támogatást nyer­tek pályázaton a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól. S ha az előbb hibáztattuk a turistákat, azért annyival tartozunk az igazságnak hogy nem mindig ők a lu­dasok érte. ha tele van sze­méttel az erdő. Kupacokban halmozódik a hulladék a rült át, a csapadékvíz-csa­tornák és a mélyszivárgók hálózata pedig a miskolci vízművekhez. Jogos a kérdés: mi szük­ség Van ezek után a város- gondnokságra? Maradt azért nekik is bőven dolguk. Pél­dául az önerős közműfej­lesztések, az állategészség­ügyi kérdések, a Vadaspark üzemeltetése, KRESZ-táblák javítása és kihelyezése, he­lyi utak, hidak és tartozé­kaik javítása, autóparkolók üzemeltetése, utcanévtáblák felszerelése, kerti padok, ut­cabútorok, képzőművészeti alkotások karbantartása, szö­kőkutak. csobogók, nyilvános Tegnap tartotta alakuló ülését a megyei vagyonátadó bizottság, amelynek az az el­sőrendű feladata, hogy dönt­sön a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő állami vagyontárgyak átadásáról. gyűjtőedényekben, és ezek mellett is. Nincs, aki elvigye innen. Mint megtudtuk, a szemétgyűjtő edények ki­ürítése elvileg a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság dolga lenne. A cég illetékese úgy nyilatkozott a DH munkatársának, hogy korábban a MÉM-től úgyne­vezett közjóléti alapra kap­tak pénzt. Évente 700—800 ezer forintot jelentett ez az összeg, amiből a többi kö­zött az erdei hulladékgyűjtő tisztítását is fedezték. Csak­hogy az idén nem volt erre a célra pénz. Ha a saját költségvetéséből kellene megoldania ezt a munkát a BF,FAG-nak. az veszteséget jelentene nekik. így legfel­jebb arra vállalkozhatnak, hogy a leginkább látogatott helyekről elhordják az egv- re gyűlő szemetet. Űgv tű­nik tehát egyelőre hogy még hosszú ideis szükség lesz a miskolci diákok mun­kájára a Blikkben, ha nem akarjuk, hogy a szemét be­temesse ?Z erdőt, B. A. illemhelyek üzemeltetése, be­gyűjtött gépkocsik tárolása, lobogózás, hulladékgyűjtők és konténerek karbantartá­sa, köztéri órák üzemelteté­se dolgában, változatlanul őket kell keresni. Vagyis úgy tűnik, ezután valóban gondr.okibbak a te­endőik. Üj feladatokat is so­dort hozzájuk az átszervezés hulláma. Amivel eddig nem foglalkoztak: a temetőgond­nokság és a mezőőrség is a városgondnokság hatásköré­be került. Az átszabott pro­filú intézmény élére pályá­zaton keresnek vezetőt. (bujdos) Az önkormányzati törvény ugyanis egymagában nem rendelkezik minden vagyon­átadási kérdésről, több olyan pont maradt nyitottan (egyes műemlékek sorsa és külö­nösen a több települést is kiszolgáló közüzemek sorsa adhat okot vitára), amely­ben a most megalakult szer­vezetnek kell döntenie. A bizottság 13 tagú, veze­tője Piukovics József lett (aki a miskolci vízművek főmérnökeként vonult ko­rábban nyugdíjba), ő és a bizottság tagjai is megbízá­sos jogviszony keretében lát­ják el feladataikat. A meg­bízást a belügyminiszter ad­ja ki. Mivel az átadandó va­gyontárgyak témakörönként jól elkülöníthetőek, a Bel­ügyminisztérium azt java­solta, hogy négyszer három­fős csoportokat hozzanak létre, a védett természeti területek, külön a műemlé­kek (ezen belül az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kérelmek), va­lamint az ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatok vagyonának átadásával, il­letve az egyéb vagyontár­gyak átadásával kapcsolatos feladatok ellátására. A vagyonátadó bizottságok működésével kapcsolatos költségeket a Belügyminisz­térium biztosítja. Az új szer­vezet megalakulásával egy- időben szeptember 31-i ha­tállyal az eddig működő va- gyonellenőrző bizottságok megszűnnek. Ahol a bányaüzem közeié- ! ben volt a művelődési ház, voltaképpen zavartalanul működhetett, már ami a fenntartást illeti, hiszen az üzem akár brigádfclajánlá- sok révén is, segített. Ma az üzemek nincsenek olyan helyzetben, hogy áldozzanak a művelődési házakra, a dol­gozói 0,5 százalékos hozzá­járulásból jószerével a bá- nyászzenekarokra telik. így hát marad az önálló gazdál­kodás. Be hogyan? Meddig lehet még ezek után műve­lődésről beszélni a régi mű­velődési házakban? Viszóczki Sándor évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. Hosszú időt töltött el az or- mosi művelődési házban, majd a vállalati szakszerve­zeti bizottság művelődési fe­lelőse lett, s jelenleg a mis­kolci, Széchenyi úton levő bányászklub vezetője. — Milyen bevétellel szá­molnak, hogyan tudják a klubjelleget megőrizni? — Tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy szinte valamennyi művelő­dési ház anyagi gondokkal küzd. Első lépésben létszám­leépítést hajtottak végre, aminek persze (’annak kor­látái, ugyanis meglehetősen nagy házakról van szó. Kín­jukban azután elkezdtek vál­lalkozni. Természetesen ezt minden tapasztalat nélkül tették, úgyhogy többnyire nem sikerült. De azt gon­dolom, valamiféle kiegészí­tés kell, hiszen a rezsikölt­ség oly’ magas, hogy való­színűleg csak álom a műve­lődési jelleg megtartása. Vagy vállalkozás, és akkor nincs igazi művelődés (ám a lepusztult kultúrház nem kell egyetlen vállalkozásnak sem), vagy művelődés, de akkor áldozni kell rá. Ki­nek? Honnan? — A miskolci, Széchenyi úti klubunk viszonylag jó helyzetben van. S remélem sikerült megőrizni a klub- jelleget. Miközben a bányá­szat leépülése folyik, talán ez, az ötvenes évektől a bá­nyászokat szolgáló klub meg­tartható. Minimális ugyan a tagsági díj, a vállalati jólé­ti kulturális támogatásra sem számíthatunk oly’ mér­tékben, hogy fedezné a költ­ségeket, valamint a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerve­zetén keresztül se ömlik az állami támogatás. Szeret­nénk jobban kihasználni azt, hogy Miskolc közepén vagyunk, mindenfajta ren­dezvényt szívesen látunk a klubban, s bizton állítha­tom, hogy a bérleti díjunk is versenyképes. — Ön úgy látja, hogy a területen a bányász mű­velődési házak sorsa vég­képp megpecsételődött, s csak a kisebb rezsivel dol­gozó klubok maradnak életben? — Nincs időnk egymásra. S az emberek nagy részének nincs pénze. De súlyos za­varokat okoz már most is, hogy nem közösségben gon­dolkodunk. Meglehet, nem méretesek már a régi házak. De házak, s értéket képvi­selnek. Valamiképpen hasz­nosítani kell őket. Ami pe­dig a művelődést, a közmű­velődést illeti, ahogyan pol­gárosodik a társadalom, úgy jönnék majd létre az úi for­mációk. S gazdasági meg­alapozottsággal. Nincs jósla­tom, de valószínűleg egy emberöltőn belül a bányász- települések lakói méltatlan he'V70*1-» kerül nek. (Vége) K. L Mi kerül önkormányzati tulajdonba? Megyei vagyonátadó bizottság alakult

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom