Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-02 / 203. szám
Eqyetemi tanévnyitó, doktoravató A Miskolci Egyetem a hagyományoknak megfelelően, ünnepi egyetemi tanácsülés keretében nyitja meg az 1991/92-es tanévét. Az ünnepséget szeptember 7-en, szombaton délelőtt fél tizenegykor rendezik meg az aulában. Az ünnepélyes tanévnyitó után tiszteletbeli doktorokat avatnak. Ennek során kapja meg ezt a címet dr. Horváth Zoltán profesz- szor, a Miskolci Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője. prof, dr. h.c.dr.-Ing. Heinz Brauer, a Berlini Műszaki Egyetem professzora, és Albert F. Oberhofer, a Montanuniversitat Leoben professzora. Az ünepség végén díszoklevelet adományoznak, és kitüntetéseket adnak át. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Assn 5.80 II ■ M ▼ Nem új ötlet a vásárcsarnokosítás Képviselői vélemény 1906-ból a Búza téri piacról A túlzsúfolt Búza tér jövőjéről nemrég nyilatkozott a miskolci önkormányzat néhány képviselője. A két véglet közötti gondolkodást, „a piac vagy autóbuszpályaudvar” summázatot egy új elem is kiegészítette: „a vásárcsarnokosítás”, a vásárcsarnok-bővítés javaslata. A nagykereskedelmi piac fenntartásáról is szó esett a Búza téri vitában. A „nagybani piac”, mint ellátási, kereskedelmi intézmény új helyére a vitázó felek, számomra teljesen érthetően, nem adtak javaslatot. A fővárosi példa, ahol még külföldi szakértők munkáját is igény bevették, igazolja ugyanis, hogy egy ilyen helykijelöléshez nem elég a puszta ötlet. A Búza tér adottságai egyébként nern alkalmasak a nagybani piac korszerű kialakítására, de megfelelnek továbbra is e városrész kereskedelmi piaca számára. • ÚJJÁÉPÍTETTÉK A vásárcsarnokosítási javaslat sincs előzmények nélkül, hiszen már dr. Gencsi Soma is írt erről 1906-ban a Miskolcz város jövője című tanulmányában, amit képviselőtársainak a figyelmébe ajánlott. Húsz év múlva épült fel a Búza téri vásárcsarnok, amelyet az 1944. június 2-i légitámadás pusztított el. Az eredeti tervek alapján végzett újjáépítés 1949-re fejeződött be és ma is ebben folyik az árusítás. Dr. Gencsi tanulmányának részleteit — csupán terjedelmi okok miatt rövidítve — a mai helyzetben is érdemes újból felidézni. „A vásárcsarnokról írt monográfiák, de különösen az általános tapasztalat mutatja, - hogy nagy városok élelmezése e nélkül el nem képzelhető, és így az én gyenge szavamra semmi szükség, hogy az itt felállítandó hasonló intézmény szükséges volta bebizonyít- tassék. Olyan intézmény ez, amelynek létesítéséhez semmi egyéb nem kell, mint a városi főmérnök úr felküldése a fővárosba, az ott kikérendő tervek alapján a helybéli viszonyoknak és a város pénzügyi állapotának megfelelő terv kidolgozása, egyidejűleg a vásárcsanok helyének kijelölése és az építési költségnek a legközelebbi költségvetésbe való beillesztése... A városnak elég területe van arra, hogy a vásárcsarnokot felállíthassa, de ha nem lenne is, megszerzendő, ... hogy a vásár- csarnok maga szabad területen álljon, tehát minden oldalról megközelíthető legyen és különösen, hogy a villamos vágány oda bevezettessék. • MÁR AKKOR IS A TÖRZS- FŐNÖKÖK ... Ami magát a csarnok felállítását illeti, nagyon természetes, hogy annak nem oly fejedelmi pompával kellene létesülnie, mint a fővárosban történt, hanem az ottani berendezéseket lehetőleg utánozva, oly számítással kellene megépülni, hogy a felállítandó elárusító- helyek a befektetendő tőke mérsékelt kamatait kiadják. Akik erre azt mondják, hogy nem adja ki a kama- . tót, azoknak eshetőleg igazuk is van, de ha tényleg így lenne is, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy nálunk — mint, fájdalom az egész országban — az a rendszer uralkodik, hogy sohasem a szakértő embert kívánjuk valamely hely betöltésére, hanem rendesen azt, akit a legbefolyásosabb törzsfőnök kíván installálni... Mindnyájan ismerjük a fővárosban levő intézményeket, amelyek feltétlenül beváltak, és ha itt-ott hiányok mutatkoznak, azok nem az intézmény, hanem egyes kezelő egyének fogyatékosságának tudandók be...” Iglói Gyula j(c A barlangban bajbajutottat elsőként a különféle kiképzésű, francia hordágyba fektették, majd a Hámori-tó felett kötélhídon eresztve juttatták biztos helyre, ahol már szakképzett ápolószemélyzet várta, hogy átvegye a sérültet. Az Észak-magyarországi Barlangi Mentőszolgálat, a közreműködő Debreceni Búvárklub tagjai már a főpróbán összehangoltan mutatták be, hogyan is lehet különböző mentőalakulatoknak együtt dolgozni a bajban. (Biíss Gábor Olivér felvételei) Vízen, földön, s a levegőtlen Menteni kell sérültet Főpróba a Hámori-tónál Kissé lelassult a forgalom, de azért valószínűleg senki sem bánta, hogy feltartóztatták egy időre pénteken délelőtt a lillafüredi Hámori- tónál. Ugyanis nem mindennapi élményben lehetett része a várakozóknak. A tó felett kifeszített kötélen, hordágyban egy sérült mentését láthatták. Mindez csak főpróba volt ahhoz a valódi mentőgyakorlathoz. melyet szeptember hatodikán, pénteken délután fél kettőtől ugyanitt rendeznek majd meg a Palotaszállóban tanácskozó mentőorvosok részére. A speciális bemutató számukra is unikum, hiszen előfordulhatnak esetek, hogy az Országos Mentőszolgálat tagjai, bármennyire is szeretnének, nem tudnak a sérülthöz jutni, nem tudják megfelelő elsősegélyben részesíteni. A hagyományos módszerek bizonyos körülmények között nem alkalmazhatók, mint azt az utóbbi évek bükki barlangjaiban történt szerencsétlenségek is igazolták. Ekkor nincs más hátra, minthogy a segítség- nyújtó is segítséget kér az erre specializálódott csoporttól, így például a barlangi, vagy a búvármentőktől. Ők a felszínre tudják segíteni a bajbajutottat, s ezt követően már a mentőorvosokon a sor. Szerencsére az együttműködés zavartalan e különböző profilú mentőszolgálatok között, ennek bizonyítéka a készülő bemutató is. A tegnapi főpróba tulajdonképpen tartalmazott majd minden lehetséges nehézséget, melyet egy ilyen speciális helyzetben le kell küzdeniük a segítséggel sie- tőknek. A Palotaszálló oldalán található feltételezett Bölcsődék, költségvetés, Petró-ház Összeül a miskolci közgyűlés A nyári szünet utáni első nyilvános ülését tartja holnap a miskolci közgyűlés. A szenátorok tanácskozása reggel 9-kor kezdődik, a polgármesteri hivatal Petőfi utca 1—3. szám alatti nagytermében. A képviselők — a napirend szerint — megtárgyalják majd a városi művelődési központ, a művészeti és propagandairoda, a családi intézet és a műszaki ellátó szervezet átalakításáról készült tervezetet. Mint arról korábban már beszámoltunk, ez az első intézmény esetében radikális átszervezéssel járna, a többi háromnál pedig a megszűnéssel. Szó lesz egy, ennél többeket foglalkoztató kérdésről, a bölcsődei ellátás helyzetéről, és arról, hogyan tovább. Ezen kívül beszámoló hangzik el az idei első félévi költségvetésről, illetve a költségvetésnek az év hátralevő hónapajiban való módosításáról terjeszt elő javaslatot Kobold Tamás alpolgármester. Annyit már most is tudni lehet, hogy jól sáfárkodott a közgyűlés és a városháza Miskolc javaival, ezért újabb összegek elosztásáról dönthetnek holnap a képviselők, akik várhatóan végre határoznak a . Petró-ház sorsáról is. barlangi sziklafalon mászás közben történik a szerencsétlenség. Ahhoz, hogy a sérültet el tudják látni, le kell hozni a baleset helyszínéről, melyet úgynevezett társmentéssel tudnak megoldani a barlangászok. Ezt követően mentőágyba helyezik, melyet a kijárathoz mielőbb fel kell juttatni. A fal tetejéről a Hámori-tó felett kifeszített, kétszáz méter hosz- szú kötélhídon szállítják tovább a sérültet, akit a víz felszínéhez érve búvárok vesznek át. s egy vízalatti szakaszon juttatnak tovább. (A barlangokban nem egyszer kell ugyanis vízzel teli, vagy vizes járatszakaszokon, úgynevezett szifonokon áthaladni.) Végül a sérültet az értesített, s már ott várakozó mentősöknek a búvárok- adják át. Hogy a bemutató teljes legyen, a búvárok egyike „rosszul lesz”, visszaesik a partról, s társai így be tudják mutatni rajta a. vízben alkalmazható újraélesztés módszerét. Eközben több mentőszolgálat helikoptere is közreműködik, így. teljessé válik a kép, s a bemutató összefoglalja, mit is kell tenni, ha vízen, földön, s levegőben egymáshoz han- goltan kell dolgoznia valamennyi mentőcsoportnak. N. Zs. Az önkormányzatoknak már megvan a tervük Kiké lesz a Borsodtávhő? Megírtuk, hogy a győri székhelyű amerikai—magyar Totál Quality Intézet Szervezési és Számítástechnikai Kft. miskolci megbízásai között szerepel a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Távhő felkérése: döntéselőkészítő anyagot rendeltek, ajánlást a cég átalakulására. Hogy a TQI elképzelése találkozik-e Miskolc, Kazincbarcika, Ózd és Tiszaújváros önkormányzatainak tervével, az még a jövő zenéje. Ám egy biztos: az önkormányzatoknak, azok vezetőinek meg van a koncepciójuk, indítványukat eljuttatták az ipari és kereskedelmi miniszterhez. Az 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezik „egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról”. A közüzemek vagyonáról szóló rész egyebek között az alábbiakat tartalmazza: „... A bizottság az érintett települési önkormányzat tulajdonába adja a kizárólag egy település szükségleteit kielégítő tanácsi közüzem vagyonát ...” „... a közműnek azt a részét, amely kizárólag a települést látja el, az érintett települési önkormányzat tulajdonába adja ...” A fenti idézetek, a bevezető után, nem nehéz kitalálni, hogy az említett ön- kormányzatok azt szeretnék, ha megfelelő technikai és gazdasági megosztás szerint, mint önálló miskolci, kazincbarcikai, ózdi és tiszaújvárosi önkormányzati gazdasági szervezet működhessen tovább a jelenlegi Távhő Szolgáltató Vállalat. A miniszternek küldött levélben így fogalmaznak: „A hőszolgáltató rendszereket eredetileg az illető városban működő városgazdálkodási vállalatok üzemeltették, s csak fokozatosan lettek egy megyei távfűtő vállalatba ösz- szevonva. Ennek a csúcsszervezetnek a jelenlegi állapotában való fenntartása az önkormányzatok létrejöttével ma már nem indokolt. A megosztott szervezettől a helyi érdekek erősebb érvényesítése révén viszonylagos gazdasági előnyöket várunk. Nem zárkózunk viszont el attól, hogy a nagyobb karbantartási és felújítási munkákhoz együttes megállapodással olyan közös önkormányzati szervezetet hozzunk létre, amelyben a meglévő jó tudású szakemberek és azok a technikai berendezések működhessenek, amelyeket külön-külön nem érné meg megtartani, amely egy-egy város távfűtő rendszerének ilyen jellegű munkáit versenveztetés alapján megrendelésre el tudja végezni..” A TQI szakemberei még dolgoznak a koncepció kialakításán. Ők csak ajánlást tesznek. Legfőbb szempontjuk az átalakításra, hogy az új keretek között optimális hatékonysággal működjék a távhő. elsősorban azok megelégedésére, akikhez eljuttatják a meleget. Sz-
