Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-08 / 184. szám

a miskolciaké a szó 1WIIIIIL - .Wl IJWIMIII.il . > ■ ».. — .................................................................. Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3511. Pf.: 3». — Telefon: 42-666. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg $—14 óra között keressenek tel bennünket. Egészségügyi intézményeink finanszírozási goudjairól Játéknak használják * Az Avason, a 23 as Posta Közelében, a gyógyszertárral szemben található ez a szoborkompozíció. Annak idején dí­szíthette a teret (bár ez is ízlés dolga), mára viszont már csak a gyerekek „kedvence” lett. Mászkálnak, csúszkálnak a. hajlított, piszkos, töredezett vaselemeken. Játékuk cseppet sem veszélytelen. Különösen, ha figyelembe veszik az egyik csőrészen csufoskodó nagy repedést. Az ott lakók vélemé­nye szerint, ez a városrész is megérdemelne már egy új, környezetbe illő szobrot. De legalább a meglévőt kellene rendbe tenni... T. G. Miskolc Lopnak a tini-lányok is Egészségügyi intézménye­ink finanszírozása ma (és még mindig) a legpazar- lóbb. A sokszor felesleges, legdrágább, legújabb gyógy­szerek használata, a sok­szor felesleges, legdrágább, legújabb módszerek, diag­nosztikai eljárások igen nagy száma, a túlkezelés és a túl bosszú ápolás, a rósz- szül értelmezett kórházi, úgynevezett tudományos munka teszi a kórházi ápo­lás költségeit hazánkban ir­reálisan magassá. A prob­lémák fel? :rolása már a ke­zelés lehetőségét is felcsil­lantja: az osztályvezető fő­orvosok önálló, felelős ma- nagervezetők legyenek! Sür. gosrn be kell indítani az or- vos-managerképző tanfolya­mokat. A további lehetősé­gek: Amennyiben a kórházi költségek osztályokra bon­tott elszámolási és érdekelt­ségi kötelezettségekkel pá­rosulnak. elérhetjük a kór­ház egészének költségérzé­keny. rentábilis és ugyanak­kor minőségi ellátását ació üzemeltetését. A finanszíro­zás alapja az előző évi tel­jesítményen alapuló költ­ségvetési alku a biztosítóval, amely nem lehet formális, de reális számításokon, igé­nyeken és szükségleteken nyugvó (plusz) fejlesztés. Az eddigi többletköltség utóla­gos elszámolását meg kell szüntetni. A kórházon belü­li elosztás, a dolgozók bére­zése a- kórház-, belső ügye — keretszabályokon--belüt —, alku tárgya, a teljesít­mény figyelembevételével. Eldöntendő a sokak részé­ről f elmei ülő igény, hogy magánorvosok bérelhessenek ágyat betegeik kezelésére az önkormányzati kórházakban. A kórházak diagnosztikai egységei, mind a kórház, mind a terület számára vé­gezhetnek vizsgálatot. Az utóbbi finanszírozása szám­labizonylat alapján történ­jen, a bevétel a kórház kü-. lönbevéte’e. A kórház és a vizsgálatot végző diagnosz­tikai egység megállapodása alapján kap — 20—25 szá- z.alékrészesedést a vizsgála­tot végző ezen bevételből. ■ ■ A kórházak az egymástól kért vizsgálatokért térítést fizessenek. A diagnosztikai egységek dolgozói is a kór­ház dolgozói, tehát itt dol­gozó orvos is egyébként kór­házi bérezés szerint kap fi­zetést. A privát — de bizto­sítóval szerződött — diag­nosztikai egységekben ter­mészetesen számlaelszámo­lás alapján alakul a jöve­delem. A biztosító szükség esetén kórházi orvossal is köthessen szerződést, amely számlaeiczámolási joggal ru­házza fel. Vegyük végre tudomásul, hogy a kutatói és gyakorla­ti orvosi munkához eltérő adottságok szükségeltetnek! Azok kutassanak, akiknek ehhez kedvük és képességük van. és ne kizárólagos ér­tékmérője legyen az orvos­nak a — sokszor színvonal­talan — cikkeinek száma. Nálunk gazdagabb országok sem várják el orvosaiktól és oktatóiktól, hogy kötelezően kutassanak, a kórházi — gyakran áltudományos — pénzpocsékolás pedig csal-: a szocialista megalománia. A tudomány eredményein alap­szik a jövő gyakorlata, de a tudományon rendkívül költ­séges. A gazdasági-fellendül lésig lehetetlen a szükséges pénz előteremtése. Ezért ala­pítványok, külföldi szerző­dések, munkavállalások ré­vén legtehetségesebb kuta­tóink számára lehetővé kell tenni egy három éves kül­földi tartózkodást. Ennek feltétele azonban, hogy ezen idő alatt olyan infrastruktú­rát építsünk ki, amely biz­tosítja a hazatérésük értel­mét! A tudomány azon ága­zatainak szelektív támoga­tása a cél. ahol már most is nemzetközi eredményeink vannak. Szükséges mind a „grant rendszer”, mind a kandidatúra rendszerének teljes átalakítása. Az egészségügy gazdasá­gosabb működtetése érdeké­ben szükséges még az ágy- struktúra módosítása. A je­lenlegi pazarló kórházi el­látás egyik oka, hogy az osz­tály érdeke a kezelés meg­hosszabbítása, mert az osz­tály munkájának legfonto­sabb értékmérője (paramé­tere) az ágykihasznál tsági mutató. Ráadásul — félve az ágylétszámesökkentéstöl — a nagy változás előtti időszakban tovább próbál­ják emelni az ágykihaszná­lási százalékot, közelítve azt a 1ÜU százalékhoz. Másrészt az orvos is érdekelt a keze­lés meghosszabbításában (pa­raszolvencia). A kórházi ke­zelésre költött összeg a tel­jes betegellátásra költöttnek több, punt <K) százaléka. ,§Z«P .bfliijj ÜO százalék a gyógyszerkiadás. Az aktív kórházi ágyak számának csökkentésében kell a kór­házakat érdekeltté tenni. A felszabaduló ágyak és pénz megoldaná a betegápolás legégetőbb kérdését. Szükséges kiegészítő in­tézmények létrehozása: nur- seing home, éjjeli-nappali kórházak atb. A párhuza­mos ellátások finanszírozá­sának megtagadása, szigorú quality controll rendszer ki­dolgozása, az ambulánsán végezhető beavatkozások kö­rének bővítése és anyagi tá­mogatása. Szükséges még a gyógyszerárképzés és -tá­mogatás revíziója, a gyógy- szerfelírási rendszer átala­kítása. mind a gyártásban, mind a forgalmazásban gyors privatizáció. Gyógy­szeripari különadó megszün­tetése. És végül, de nem utolsó­sorban szükséges egy új, az egész országra kiterjedő in­formációs hálózat kiépítése. Az alapnyilvántartás meg- sze~"ezése és a bázisadatok egyeztetése, a KSH-vat. Az egészségügyi adminisztráció nagyfokú csökkentése. A de­fenzív medicina száműzése (felesleges nyomtatványok, beutalók tömkelegé, felesle­ges beutalások, consiliumok stb.). Sajnos, késik az új egész­ségügyi rendszer működését biztosító jogi garanciáknak a megalkotása, de egy sor olyan lehetőség kínálkozik a kórház-, illetve osztályveze­tő főorvosok számár?, amely — a teljes struktúraváltás előtt — egyszerű szemlélet- változtatással elérhetővé ten­né az egészségügy gazdasá­gosabb működtetésének a kialakulását. Dr. Steierhoffer György, a miskolci közgyűlés egészségügyi bizottságának tagja Visszakaptam a táskámat Levelet kaptunk Bronner Péterné miskolci olvasónk­tól. Kéri, lapunkban adjunk helyet alábbi sorainak. „Szeretnék köszönetét mon­dani annak a kedves utas­nak (sajnos a nevét nem tu­dom), aki július liO-an. 11 órakor a 24-es busz végállo­másán megtalálta a retikü- lömet. amelyben fontos ira­tok is voltak. A táskát át- adia a busz vezetőjének. Külön megköszönöm a busz vezetőjének, hogy a táskát a repülőtéri megálló­ban leadta, ahol fél órával később, hiánytalanul át is vehettem. Sajnos, az ő ne­vét sem tudom. Remélem, magukra ismernek, és fo­gadják hálás köszönetemet.” Gomba módra Főúton, vagy mellékutcán, magánlakások kerítésén ez a felirat díszeleg: „Palackozott italok boltja”. A kérdés ké­zenfekvő. Nem lesz ezekből egy kicsit sok? De igen, túl sok van már most is. amikor az ember korán reggel erősen ittas személyeket lát imbolyogva közlekedni az utakon — sajnos, egyre többet —, ak­kor akarva-akaratlanul el­gondolkodik ezen. Ellenvá­laszként persze mondhatjuk, hogy a vállalkozások korát éljük, s ez is egyfajta üz­let. ,.E,.„szeszes” vállalkozá­soknak nem is a jogi részé­vel van gond, hanem a tar­talmával. A végkifejlet az elszomorító. Az utcán bo­lyongó, magukat íélholtra ivó egyenek látványa. A ke­resletről már nem is be­szélve. Gazdaságunk számos területe a fizetőképes keres­let hiányától szenved, itt bezzeg a kínálatnak kell „csipkednie magát”, hogy eleget tegyen a egyre csak gyarapodó igényeknek. Mélyponton levő gazdasá­gunkat nemcsak a nyugati tőkének kell talpraállítani, nekünk, állampolgároknak is jelentős szerepünk van eb­ben, Az ilyen vállalkozási engedélyek kiadásakor ne csak az anyagi haszonra gondoljunk, az emberire is! Szász Anikó Miskolc véne lapunkat, a Déli Hír­lapot. A kézbesítőtől érdek­lődtünk, miért nem kaptuk meg az előre kifizetett új­ságot. Mivel kielégítő vá­laszt nem kaptunk, kérjük a szerkesztőséget, járjon utá­na, és intézkedjen, hogy ha­sonló eset ne forduljon elő — írja Sidló Gyuláné, Győ­ri kapui olvasónk. Olvasónk kérdésével a ki- liáni 10-es posta illetékesé­hez, Mucsonyi Lajosné cso­portvezetőhöz fordultunk, akitől az alábbi tájékozta­tást kaptuk. — Sajnos, a múlt héten csütörtökön 91 olvasó nem kapta meg a Déli Hírlapot. A manapság ok nélkül iri­gyeli butikosok rémei a jól öltözött, bördzsekit. bosszú szárú csizmát, esetleg már­kás edzőcipőt viselő, sima modorú tini-lányok. Bandákba tömörülve sport­táskával, vagy egy nejlon szatyorral indulnak . portyá­ra?' Kifigyelte. H'óiy melyik butikban van a legnagyobb zsúfoltság, és abban „pró­bálnak szerencsét”. Módsze­reik a következők. Például sokáig válogatnak, turkál­nak, közben egyikük állan­dóan kérdezősködik, hogy le­kösse az eladó figyelmét. Ad­dig a társaság másik tagja sportszatyorba, vagy a nej- lontasakba dugja a cuccot, esetleg felpróbálás után ma­gún felejti, s mire észbe kap az ember, már az utcán vegyül a tömegbe. Előfor­dult már, hogy elkaptam az egyik „bandát”, kiszedtem táskáikból az árut. S nem telt bele fél óra, ami nekik nem sikerült egy újabb tár­saságnak igen, sőt szerzemé­nyüket még egy márkás pó­lóval is kiegészítették. Sajnos, van olyan napom, amikor nem árulok annyit, Mind a mai napig nem tud­tuk kideríteni, hol akadha­tott el az újságkötng. a 10- es postára nem érkezett meg c szokásos kocsi járattal. S amikor utánajártunk, sehol nem tudtak a 91 darab új­ság hollétéről. Sajnáljuk, hogy olvasóik ezen a napon újság nélkül maradtak. Ez­úton kérjük szíves elnézé­süket. Megpróbáljuk korri­gálni a hibát: a remittenda raktárunkból, az árusoknál megmaradt összegyűjtött la­pokból eljuttatjuk az előfi­zetőinknek. Sajnos, ebből a számból kevés maradt el­adatlan, így valószínű, hogy nem tudjuk, mind a 91 da­rabot összeszedni. De min­dent elkövetünk, hogy kár­pótoljuk az olvasókat. Ügy tűnik, seaga van, csak még azt nem tudni, mi­lyen az osztrák ÖMV ÁG ál­tal Miskolcon építendő ben- zinkútnak. Lehet persze, hogy az én orromban van a hiba, de leendő legújabb bcnzinkutunk megépítésének előkészítése során máris tel­tűnik néhány furcsaság. Érthető, hogy a város ve­zetése a jelenlegi pénzszűke világban igyekszik belterü­leti telkek eladásával növel- ni bevételeit, A feltehetően tulajdonát képező zöldterü­letért mintegy' 3 millió fo­rint befektetéssel 44—4S millióra tenne szert. Ezen­kívül lenne a városnak egy újabb, ha jól számolom, ha­todik benzinkútja. Minöösz- sze ennyi könyvelhető el ha­szonként a Kun Béla és Vö­rös Hadsereg útja közötti te­rület eladásáért. A város közgyűlése vár­hatóan szeptember 3-án dönt az ügyben. Addig is célsze­rű lenne néhány kérdést tisztázni. Mit szólnák a terv­hez a környék lakói, akik a betontömbök közötti utolsó kis zöld területet is elveszí­tik. Vajon mennyivel nő a légszennyezettség az amúgy is szennyezett csomópöntban iskota, óvoda bölcsőde köz­vetlen közelében. Az amúgy is bonyolult forgalmi rendet milyen újabb bűvészmutat­vánnyal sikerül megváltoz­tatni? A Búza tér és a vá­ros széle között szükséges-e egy harmadik benzinkút? Talán csak annyit a szám­talan felvetődő kérdés, kö­zül, mert valami nincs rend­ben a dolgok körül. Lapjuk­ban olvastam, hogy a város­Beázoít a mennyezet Persa Istvánná a Körösi Csorna S. utca 1. szám alól telefonon kereste szerkesz­tőségünket. Elmondta, hogy az elmúlt napok nagy eső­zései eláztatták otthonénak mennyezetét. Problémájával fordult a biztosítóhoz is. ahol azt a választ kapta, hogy kárát nem tudják meg­téríteni, mivel legfelső szint­ről van szó: forduljon a tár­sasházuk közös képviselőjé­hez a hiba elhárítása ügyé­ben. Panaszával megkerestük az illetékes képviselőt. Meg­tudtuk, hogy a beázások saj­nos nem újkeletűek az épü­leten. Korábban, amíg MIK- kezelésben volt is voltak ha­sonló panaszok egy-egy ki­adós eső után. Most, hogv megvették ezeket a lakáso­kat kezdődnek a bajok, elő­jönnek a rejtett hibák. Pén­zük pedig éppen csak arra elegendő, hogy üzemeltetni tudják a házat. Viszont az a kérése panaszosunkhoz, sze­mélyesen keresse fel, hogy valamilyen megoldást talál­janak a hiba megszünteté­sére. Természetesen az anya­gi lehetőségeiken belül. fejlesztési bizottság némi vi­ta . után — jogi, építésható­sági és gazdasági szempon­tokat nem viszgálva — le­hetségesnek tartja a ben­zinkút megépítését. Ha ez így van. akkor mit vizsgál­tak és mi alapján javasol­ják? A lényeget legvilágo­sabban Tóth Pál képviselő fejtette ki. Szerinte hiány­zik egy átgondolt, egységes ingatlan vagy ónnal kapcsola­tos stratégia Miskolcon. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy bármilyen vagyoni jel­legű döntésnél a közgyűlés a lobbik harcának színteré­vé válik. Nos, ettől a lobbi­zástól és pártharcoktól óv­tak, figyelmeztettek veszé­lyeire egy évvel ezelőtt * független jelölték is. Bár­hogy is dőljön el a lobbik közötti küzdelem, annak va­lószínűleg a polgárok, mi valamennyien a vesztesei le­szünk. Nem lenne szeren­csés, ha Miskolc is megépí­tené a maga kis Bősét. Lindák Mihály Miskolc Ma délután: díjtalan jogtanácsadás Ma délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadása Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szo­bájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor, egyetemi ta­nársegéd. Miért nem kaptak Déli Hírlapot? Az elmúlt hét csütörtökén hiába vártuk előfizetett ked­Szaga Tan? mint amennyit ellopnak. Szomorú az a tény. hogy ezek a lányok már biztosan tudják, hogy becsületes mun­kából nehezebb megélni, mint a lopásból. Csupán ügyes kéz, gyors észjárás, és kitanult, jó modor szüksé­geltetik az akcióhoz. Ezek után úgy néz ki- * _i .. i .. _5 4 tisztesseges vevőkre nem marad idejük, mert vizsla- szemmel kell figyelni, mi­kor mit emelnek le a pol­cokról. Viszont muszáj fi­gyelnünk: S ezt tudom aján­lani minden kis üzlet tulaj­donosának. Sz. .T. Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom