Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-03 / 180. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM I & R A : 5.80 1991. AUG. 3., SZOMBAT ! FORINT Vendégház lett a kádervilla Mennyiért lakott Grész Károly Miskolcon? A MISKOLCIAK NAPILAPJA 9 A közös játék mindig nagy öröm, de vannak titkok, amelyek csak a legjobb barátnőre tartoznak. A tizenhét apróság láthatóan remekül érezte magát az erdei óvodában. (Cikk a 3. oldalon.) (Szabón Gabriella felvételei) Antall József Mérföldkő a honi érdekvédelem történetében Szívesebben emlegetik Fejtit Mályi: a munkástanácsok első győzelme Hogy milyen titkokat rejt Fejti György villája, a tervezés, az építkezés, erről egyelőre nincs hitelt érdemlő információnk. Több adatunk van viszont egy másik volt pártvezető, Grósz Károly egykori lakóhelyéről. Megtévesztő dolog Grósz- villának nevezeni azt a tapolcai épületet, amelyik az Aradi utca 15. szám alatt áll. A környékbeliek annak ellenére emlegetik így, hogy a ház sohasem volt Grósz Károlyé, csak bérelte a várostól. Az ingatlannal kapcsolatos iratokat ma is egy vaskos akta őrzi a városházán, ahol a Déli Hirlap kérésére Kohold Tamás, alpolgármester úr lapozta át a dokumentumokat. Mint elmondta: véleménye szerint hiányoznak anyagok az iratgyűjtőből. Hogy miért, ennek nem -tudja az okát. Nem találta annak sem a ’.nyomát, hogy a párt egykor kérte volna: a tanács találjon lakást a fővárosból MSZMP megyei első titkárnak Miskolcra érkező politikus számára. Az viszont tény — és ez már az aktákból is kiderül —. hogy az eredetileg családi háznak készült épületet elővásárlási jogával élve 1979-ben vette meg Miskolc. Egymillió egyszázezer forintot fizetett érte a város. Vagyis nagyjából 7300 forintos négyzetméterenkénti áron jutott hozzá. A villa teljesen közművesített. 151 négyzetméter alapterületű, néev és fél szobás, étkezős, s fürdőszoba, vécé, lomkamra, loggia és egy kert is tartozik hozzá. Találják ki. ki költözött elsőként ide? Nem kell nsev tálentum hozzá: Grósz Kifolynak utalták ki tanácsi lakásként az úgynevezett vb-tartalékkeret — helytelenül tanácselnöki keretnek mondták egvkor — terhére. A bérlővel nem volt sok gond. becsülettel befizette minden hónapban a lakbért: 932 forintot. 1905 áprilisáig élt itt. Köztudott hogv tanácsi lakások visszaadásánál a lakónak visszafizetik a használatbavételi díiat. Ez Grósz Károly esetében 127 200 forintot tett ki, ám nem ő kapta, hanem kérése értelmében a Magyar Szocialista Munkáspárl Központi BizottságáriaK utalták át. A megyei pártbizottság első titkári székében Fejti György volt a következő. De nemcsak ott. Az Aradi utcai házban is ő lett a következő bérlő. Igaz, már drágábban lakott itt. mint elődje. 1985 júliusától 1987 októberéig havi 2760 forintot fizetett a lakásért, és további 240-et a garázs használatáért. Miután ő is kiköltözött, újabb bérlőnek már nem utalták ki az épületet. De ez nem azt jelenti, hogy elárvult volna az emeletes ház Tapolcán. Ma is az ön- kormányzat tulajdonában van. Vendégháznak használja a város, itt szállásolják el a város vendégeiként Miskolcra érkezőket. A környékbeliek egyelőre nem alakították ki a véleményüket az új helyzetről, az új, alkalmi lakókról. Az viszont biztos, hogy akikkel a DH munkatársa beszélt, szívesebben emlékeztek Fejti Györgyre. Gyakran lehetett látni a kertben, amint gereblyézte a füvet. Az emberek szerint ő inkább viselkedett úgy, mint egy hétköznapi halandó. Fogadta a köszönéseket. Sőt. volt, amikor ő köszönt előre ... Szerencsen Borsodi gazdasági fórum címmel szakmai rendezvényt szervez a Magyar Demokrata Fórum ma délelőtt 10 órától, a szerencsi polgármesteri hivatal tanácstermében. Előadók: ár. Kupa Mihály, pártonkívüli képviselő- jelölt, dr. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, dr. Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma politikai államtitkára, és Árva László, az Országos Kisvállalkozói Iroda vezetője. A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. Délután 4 órakor a gimnázium aulájában dr. Kupa Mihály választási gyűlésén vesz részt és beszédet mond Antall József, miniszterelnök. Megyénk a világkiállításon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye a Világkiállításon Alapítvány a soron következő közgyűlését augusztus 8- án reggel 9 órakor tartja a megyei önkormányzat hivatalának dísztermében. Rövid tudósításban számoltunk be tegnap az Egervin Valialat mályi gyáregységének önálló vállalattá alakulása ünnepségéről. Ennek értelmében augusztus 1-től létezik a Mályi Üdítőital- gyártó és Kereskedelmi Vállalat. A Földművelésügyi Minisztérium háromtagú bizottságot jelölt ki a vállalat élére, amely az igazgató kinevezéséig vezeti az új üzemet. Az ünnepségen Vörös István, a minisztérium osztály- vezetője, Váradi János, az Egervin igazgatója, Balázsi Tibor és Mile Lajos ország- gyűlési képviselők, Ruszka- bányai András, az MDF megyei elnöke és Papp. Imre, a munkástanácsok megyei elnöke mondott rövid beszédet. Mindnyájan a saját szemszögükből elemezték az eltelt nyolc hónap küzdelmeit, hogyan vitték sikerre a vállalati munkástanács vezetői az egész kollektíva segítségével az önállósodási törekvéseket. Mivel a Déli Hírlap kezdettől fogva több cikkben is foglalkozott a témával, közreadta nemcsak a mályiak, hanem az egriek és a minisztériumi tisztviselők álláspontját is, most, az átalakulás befejeztével, az új gyár történetének kezdetekor rendelkezünk annyi ismeretanyaggal, hogy megkísérelhetjük a tanulságok levonását. Az Egervin Vállalat — ahogy ma szokás — egymás után hozta létre üzemegységeit, részlegei privatizálása útján a kft.-két, és ezt a sorsot szánta a ..lályi gyáregységének is. Az átalakulás többek között átszervezéssel, és a dolgozók több. mint felének (az adatok ellentmondóak voltak) elbocsátásával járt volna. Ezért a mályi gyáregység munkástanácsa (a telepen mindenki kilépett a hagyományos szakszervezetből, és egy-két kivételtől eltekintve tagja lett a munkás- tanács helyi szervezetének) úgy döntött, hogy kezdeményezi az elszakadást az anyavállalattól, kéri egy önálló vállalat megalakulásának lehetőségét, s vállalta, hogy senkit, illetve csak a legszükségesebben minimális létszámfölösleget bocsátja el. A harc, a háború (nyugodtan nevezhetjük annak) megindult, s mindjárt az elején el kell ismerni, az, hogy nem fulladt ki közben, s végül mályi győzelemmel ért véget, nagyban köszönhető egyetlen embernek, Tetétleni Józsefnének, a munkástanács helyi elnökének. Ez az asszony néha már az idegösszeroppanás határán küzdött, hadakozott, veszekedett, nem lehetett megfélemlíteni (többen megpróbálták), hitegetni, becsapni, kíméletlen következetességgel képviselte a mályiak érdekeit. Persze, nem volt egyedül. Elsősorban nem politikai és jogi érvekkel harcoltak, hanem gazdasági indokaik voltak. s ehhez a megyei munkástanács hozzáértő, alkalmas embert tudott segítségül adni, dr. Fabók János személyében. A mályiak meggyőződése szerint az Egervin privatizációs kísérlete nem más, mint hatalom- és vagyonátmentési kísérlet. ugyanaz, amit az országban más vállalatok régi vezetői százszámra véghez- vittek. Igv hát mégis politikai üggyé is vált a csatározás, különösen azután, hogy a munkástanács megyei vezetése presztízsügyként, precedensteremtő lehetőségként kezelte a mályiak törekvéseit. J Az Egervin vezetése természetesen cáfolta a va- gyonátmentés vádját, egyszerűen közgazdasági indokkal magyarázta a létszámcsökkentést. Több ízben bizonygatták, hogy Mályi nem élhet meg önállóan, belebuknak a kísérletbe, őrültség a privatizáció időszakában egy új állami vállalatot létesíteni. Csakhogy a mályiaknak épp ez a foggal-körömmel ragaszkodás volt gyanús, ha csakugyan olyan reménytelen a helyzet, kft.-ként mitől lesz jól működő az egység? A minisztériumi tisztviselők szemmel láthatóan megosztottak voltak a kérdésben. Senkit bántani nem akarva, hadd tételezze fel a krónikás, hogy bizony nem szakmai szempontok voltak az elsődlegesek, mikor ki az egriek, ki a mályiak törekvéseit támogatta. Végül, mint már tudjuk, a mályiak akarata érvényesült. győzött a munkástanács, és a minisztériumban is az MDF-támogatta vonal kényszerítette jobb belátásra az Eger-pártiakat. A leckét most az új vezetésnek kell megoldani, a nagyobb, a nehezebb küzdelem most kezdődik. be kell bizonvítani. képesek a régi létszámmal is eredményesen gazdálkodni. A megyei munkástanács joggal érzi úgy, hogy ez az ő győzelmük is. erre lehet hivatkozni ezután, s mondhatják, ez az igazi munkás- szolidaritás, ez lehet egy szakszervezet feladata, a mályi példa mérföldkő a honi érdekvédelem történetében. Így lett hát a m»lyi gyáregység ügye egyszerre gazdasági, politikai és szakszervezeti ügy is. Ezért is érdemes a fejleményeket továbbra is figyelemmel kísérni. Gróf Lajos j (bujdos) Vendégház lett a kádervillából. (Bujdos Tibor felvétele)
