Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-14 / 189. szám

^ A kolónia „kiskertjeiben” a nyugdíjas gyönyörűségére, szépen pirosodik a paradicsom. Keze munkáját dicséri. Am a nagy felújításra sem anyagi, sem fizikai erejéből nem telik. Lebontják, vagy vállalkozó veszi meg? t ■ I Rájuk öregedett a kolónia Már csak a tapolcai hegy szeneméhez fohászkodhatnak segítségért a Kőbánya úti kolónia lakói — írtuk nem­rég. bemutatva az áldatlan állapotokat, remélve persze, hogy a MIK előbb nyilatko­zik meg, mint ama szellem. Am „ha a MIK nem megy a kolóniához, mi megyünk a MIK-hez” alapon megkeres­tük Kertész Istvánt, az V. számú liázkezelőség vezető­jét, aki tudván tudva arról, hogy az öregekre ráöregedett a kolónia, nem ígérhetett sémmit, mert... — csak * Jóisten tud­ja, mikor lesz pénz a fel­újításra! — Ez valószínűleg így van, de borzasztó állapo­tok uralkodnak a WC-cso- portban, az egyik szoba ablaka dőlni készül.,. so­roljam? ■ — Ne. Ismerem a helyze­tet. Egyébként a kolónia a 4-től a 12. számig tart, s tu­domásom szerint négy éve a 12-ben részleges felújítás volt, a 8-ban meg két éve cseréltek tetőt. Ez is mutat­ja, hogy a lehetőségeinkhez képest igyekszünk .., — Minden bizonnyal. Csakhogy itt többnyire öregek laknak, akiknek sem fizikai, sem anyagi erejük nem teszi lehetővé, hogy saját erőből segítse­nek magukon. — Sajnos, tudom. Komfort nélküli lakások ezek, s ami a lakbérből befolyik ... —.,egy lefolyóra se elég? — Arra talán igen. de a vizet nem tudjuk belőle be­vezetni. — Elbontottak egy épü­letet ... — Muszáj volt. Olyan vi­haros erejű szél, eső járt rá, hogy megrogyasztotta. 1 — Hová költöztették az embereket? — A város különböző pont­jaira, ahol éppen volt hason­ló komfortfokozatú lakás. — Mit gondol, egy nem­zetközi hírű üdülőhelyen ■ meddig maradhatnak meg ezek a kolóniák világcsúf­jára, így, ilyen állapotban? — Én tapolcai vagyok. Ott nőttem fel. Valamikor kitűnő lakások voltak ezek. Hogy mi a megoldás? Nem tudom. — Ha nincs pénz a fel­újításra, végül is így nem maradhat, elképzelhető, hogy lebontják? Esetleg eladják a területtel együtt valamilyen vállalkozásnak? — Mindezt az önkormány­zattól kellene megkérdezni. De tudomásom szerint külön tervet kell készíteni a kom­fortnöveléshez. S egyébként is életben van az a zárlat, miszerint üdülőövezetben az állami tulajdonban levő in­gatlanokat nem szabad el­idegeníteni. — Ezek szerint a meg­oldás kulcsa az önkor­mányzat kezében van. Önök mit ígérnek? — Annyit mindenképpen, hogy ha a napi működés­ben zavarok mutatkoznak, a bejelentés után sietünk a helyszínre, s elhárítjuk a hibát. K. I. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM f ARA: 5,80 1991. AUGUSZTUS 14., SZERDA j F OAIHT Az északi pavilon Bővült az újhelyi kórház Ezeresztendős történelme és gazdag kulturális hagyo­mányai mellett kórháztörté­neti szempontból is jelentős múlttal bír megyénk határ­széli városa, Sátoraljaújhely. Hiszen már 1821-ben műkö­dött itt egy elmegondozó intézet, 1833-ban pedig egy kisebb kórházat is építettek. afc ök már ablakból lesnek a ben az ablak.., __ világra. Félnek, mert dölőfél- (Búss Gábor Olivér felvételei) A mai Városi Kórház épüle­tét — homlokzatán a szölő- fürlöt, halat, négy folyót ábrázoló zempléni címerrel — 1903—1904-ben emelték. Ez a század eleji. 206 ágyas kórház napjainkban mar szűknek bizonyult a ki­bővített, korszerű egészség- ügyi szolgáltatás ellátására. Ezért húsz évvel ezelőtt hozzákezdtek a teljes re­konstrukciójához. bővítésé­hez. Ennek folyamán men­tőállomást, rendelőintézetei, gyógyszertárt, orvosi lakáso­kat, nővérszállást, egy hat­szintes új szülészeti-nőgyó­gyászati pavilont építettek, felújították és bővítették a III. sz. pavilont, a közel­múltban pedig átadták ren­deltetésének a sátoraljaúj­helyi egészségügyi „kombi­nát” legszebb, legmodernebb épületét, a 265 millió torin- tos költséggel emelt, 159 ágyas északi pavilont. Ebben kapott helyet a földszinten az intenzív ősz tály. a központi laboratóri­um és az ambulanciás keze­lés. Az emeleteken két bel­gyógyászati osztályt, az ideg- gyógyászati osztályt, a fizi­koterápiás részleget helyez­ték el. A tetőtérben kialakí­tott traktuson az orvosi könyvtár és egy 150 férő­helyes előadóterem találha­tó, amelyben nemcsak a helybeli, hanem minden zempléni orvos és egészség- ügyi dolgozó részvételével szakmai tanácskozásokat - szoktak tartani. Ideális környezetben: a tiszta, egészséges levegőt árasztó Magas-hegy, Szár­hegy és Kecskehát karéjá­ban épült az újhelyi kórház és az új, modern berende­zésű északi pavilonja, H. J. Az MSZOSZ a miskolci, volt SZ Ml-szék házai is eladta 9 Három év óta először láto­gatott Szalay Lajos grafikus­művész Miskolcra. Arra a ki­állításra jött, amely hétfőn nyílt meg a Miskolci Galériá­ban. Az idős mestert és fele­ségét láthatóan meghatotta a meleg fogadtatás, amelyben a megnyitó közönsége részesi- fajta keresztmetszetét nyújtja, a művész munkásságának egy­fajta keresztmetszetét nyújtja, Supka Magdolna rendezte. (Cikk az 5. oldalon). (Szabón Gabriella felvétele) Válasz a monkástaiácsoknak Közismert, hogy a népi humor már régen Szenthá­romság térnek keresztelte át az MSZB teret, lévén, hogy a Mindszenti templomon és plébánián kívül ott volt ta­lálható a párt- és a szakszer­vezeti székház is. Nos, ha sikerül az illetékesek terve, újabb kersztelőre is sor ke­rülhet (a valóságban egyéb­ként is, de a nép ajkán is), mondjuk Tőzsér tér, vagy Bankok tere lehet az új el­nevezés. A plébánia mögött működik már évek óta a Budapest Bank Rt. a megyei pártbizottság volt székhazá­ban trade centert, esetleg a regionális Rákóczi Bankot akarja működtetni a megyei önkormányzat, míg a volt SZMT-székházban a szak- szervezeti bank nyitna fió­kot. Legalábbis ez utóbbiról tájékoztatott tegnap Bazsá- nyi Györgyné dr., az MSZOSZ megyei képvisele­tének vezetője, aki reagálni kívánt a megyei, illetve a Dimag Rt. nagyüzemi mun­kástanácsa vezetőinek a szakszervezeti vagyon vé­delméről szóló törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatára. — Annak ellenére, hogy a két jogszabályban foglal­tak végrehajtása nagy költ­séggel járt számunkra, is­mét megnyilatkoztatjuk 2,5 milliós tagságunkat azzal kapcsolatban, hogy bele­egyeznek-e a tagdíjak auto­matikus levonásába bérük­ből. Épp a vasasoknál, de a . bányászoknál is tavasszal hajtottak végre tagkönyvcse- rét, ami egyet jelent a tag­ság • újbóli megerősítésével. Az előzetes felméréseink szerint nem várunk létszám- csökkenést, sőt, új tagfelvé­telekről is tudunk — mond­ta Bazsányiné dr. — A tagdíjfizetési nyilat­kozat valóban nem válasz­tás, de azért jelent valamit. Mindenki tudja, mi folyik ma ellenünk, ezért ha alá­írja, hogy számunkra utal­ják át a tagdíját, ez egyfaj­ta állásfoglalásnak tekint­hető. Az elfogadott törvényt jól időzítették a pártok, hi­szen a júliusi bérből vonják le először a 0,5 százalékos társadalombiztosítási, úgyne­vezett szolidaritási alapot. Sokan most azt hiszik, a szakszervezet kapja azt !s, nem 1, hanem 1,5 százalék lett a tagdíj, holott a két dolognak semmi köze egy­máshoz. — A törvény második fe­lével, a szakszervezeti va­gyon védelmével kapcsolat­ban már nem hajtjuk vég­re annak utasításait. Az MSZOSZ az Alkotmánybíró­sághoz fordult ez ügyben, an­nak döntéséig semmilyen adatot nem szolgáltatunk ki, és a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (V1KSZ) munkájában nem veszünk részt. — Nemcsak a dunántúli, hanem a budapesti és 15 megyei székházunkat, így ezt a miskolcit is eladtuk — amelynek bejegyzési ké­relme a földhivatalnál van, s az épület értéke lakottan 247 millió Ft — a külföldi pénzintézetekkel közösen ala­pított részvénytársaságnak. A legfőbb ügyész nem ezt az adásvételt kifogásolta meg a Legfelsőbb Bíróság­nál, hanem az rt. bejegyzé­se körül talált formai, ala­ki hibát. Mi megalapítjuk a szakszervezeti bankot, hogy az évi 10 milliárdnyi szak- szervezeti készpénz hozadé- ka ne állami bankokat eva- rapítson. tgy kedvezőbb ka­matozású kölcsönt .biztosít­hatunk tagjainknak a többi banknál. ■ ■ Biztosítóintézetet is alapítunk, amely betegbiz­tosítással, nyugdíj-kiegészí­téssel, baíesel-biztosítással is foglalkozik. Kapcsolatba lép­tünk külföldi partnerekkel, és nem készpénzt, hanem váltót kapunk az, épülete­kért. A hozadékból az MSZOSZ tagszervezetei is részesülnek. Az MSZOSZ korábban is törekedett a vagyonmegosztásra, és a ma­radékból akarta ezeket az intézeteket -létrehozni. A va­gyonmegosztás nem jött lét­re, így meg kellett’ lepnünk alapítási terveinket, de csak abból a pénzből, amely a közös vagyonból szerintünk nekünk jár. Vagyonátmen- tésről nincs szó, a vágyon nem tűnik el, a választások után a pénzintézet haszná­ból a többi szakszervezet is részesedik. — Végül azt is , tisztázni kell — mondta befejezésül Bazsányi Györgyné dr. —, hogy amiért a bankfiók.és a biztosító fiókja itt működik majd. senkinek sem kel! ki­költözni az épületből (a li­ga 3, a munkástanács 2 szo­bában tart fenn irodát), sőt a művelődési központ (a Ró­nai) és a szakszervezeti könyvtár további működé­sét is biztosítjuk. (gróf) Nagy Feró áldást oszt (CIKK AZ 5. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom