Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-13 / 188. szám

Elkapkodott rendelet 2. ­Szeptemberig új bizonyítvány kell A bányászat megroppant világa 1. Gigantománia fönn és lenn Visszarendeződés, lassú haldoklás Ha a kaparőra túl nagy széndarabok omlanak, ma is ha­gyományos módon kell megszüntetni a torlaszt. (Búss felvétele) Kivitelezhetetlennek lát­szik az a rendelet, mely jú- yus 18-án jelent meg a moz­gáskorlátozottaknak járó közlekedési kedvezmények­ről. László Vilmos, a Moz­gáskorlátozottak Megyei Egyesületének elnöke tájé­koztatta lapunkat a kaotikus helyzetről. — Az új jogszabály ér­telmében alig több. mintegy hónap alatt az összes moz­gássérült számára új bizo­nyítványt kell kiállítani ah­hoz, hogy igénybe is vehes­sék a kedvezményeket. Elő­ször ugyanis, orvosszakértői bizottságnak kell vizsgála­tok során igazolnia, hogy tagtársunk tömegközlekedési járművön nem utazhat, ezt követően kerülnek ezek a bizonyítványok az önkor- mánvzat jegvzői hivatalába, majd az Állami Népegész­ségügyi- és Tisztiorvosi Szol­gálat erre létrehozott bizott­sága készíti el a végleges besorolást, hogy ki lehet a jogosult. • j — Végül is mik ezek a kedvezmények? — Például ezer gépkocsi vásárlásának támogatása, melyet ily módon csak öt­ven százalékban kellene a mozgássérültnek kifizetnie. De amikor a megyében tíz­ezer mozgáskorlátozott van, közülük jelenleg másfél, két­ezren rendelkeznek gépjár­. A Déli Hírlap Kft. Mis­kolci Természetgyógyász Központja már két helyen működik: a Semmelweis ut­ca 3. szám alatt (telefon: 26-519) és a diósgyőri Ady Művelődési Házban (tele­fon: 19-640). Az alábbiakban a szovjetunióbeli dr. Tihanyi István orvos-extraszensz és teamje vendégkönyvi be­jegyzéseiből idézünk: “s „Dr. Tihanyi István és Jura Doktor Úrnak! ' Szívritmuszavarral, magas, ingadozó vérnyomással, a tarkótájról kiinduló fájda­lommal, fulladással, gerinc­problémákkal jöttem Önök­höz. • Két kezelés után úgy ér­zem magam, mintha kicse­réltek volna. Megszűntek a panaszaim, jelenleg teljesen frissnek, panaszmentesnek érzem magam, megszabadul, tam napi harminckét szem gyógyszer bevételétől, s mel­lékhatásaitól. Hálásan kö­szönöm az Önök segítségét, s egyszerűen csodának tar­tom a tudásukat, képessé­geiket, s kívánom, hogy gyógyítsanak még hasonló módon sok beteget. Sok erőt és boldogságot kívánok. Tisztelettel...” * „Hálás szívvel mondok köszönetét Tihanyi Doktor Úrnak, hogy megszüntette a hosszú évek óta tartó láb­Alpolqérmesteri fogadóóra ' A polgármesteri hivatal közlése szerint augusztus 14- én, szerdán délután 14—19 óra között a városházán (Ta­nácsház tér 8.) Kohold Ta­más, alpolgármester fogadó- étát. tart.. __ művel, a helyzetünkön igen sokat nem segíthet ez az or­szágosan szétosztott ezer da­rabos kedvezmény. Több­száz igénylés ' van beadva, ehhez képest az egy-kéf tu­cat nem sokat változtat- -a helyzeten. Ráadásul a leg­olcsóbb autó is 200 ezer fo­rint feletti árban kapható. A mozgássérült a támoga­tás másik felét nem képes egy összegben az asztalra tenni, a rendelet pedig nem szól arról, hogy az OTP, vagy bármelyik más pénz­intézet kedvező kölcsönt nyújtana számunkra. A me­gyei OTP vezetői támogat­nák kérésünket, ám amíg or­szágosan nem rendelnék el e célra egy keretet, nem tudnak segíteni, — Néhány hét alatt ho­gyan tudnak a felsorolt bizottságok több ezer vizs­gálatot elvégezni? ­— Ezt mi sem tudjuk. A Semmelweis Kórházban mű­ködő orvosszakértői bizott­ság kéthetente tud egy na­pot a mozgássérültekre szán­ni, akkora rajtuk a teher. Az első ilyen vizsgálaton egy nap alatt kétszáz tár­sunknak kellett, hogv iga­zolást adjanak, este fél ha­tig dolgoztak. A következő keddi alkalom ráadásul au­gusztus 20-ra esik, ezért el­marad, s legközelebb csak szeptember elején kerülünk és keresztcsont fájdalmamat. Igen sok erőt és egészségét kívánok. Tisztelettel...” Évszázados hagyományai vannak hazánkban a külön­féle termesztett és vadon élő növények gyógyításra való felhasznaiásának „Fű­ben, fában orvosság van” — tartja a népi tapasztalato­kon alapuló mondás, és bár a gyógyításban a tudomány örvendetes fejlődése folytán szinte kizárólagosan a vegyi úton előállított medicinákat használjuk, azért napjaink­ban a figyelem mind na­gyobb mértékben fordul, a természetes gyógymódok fe­lé. s így valósággal rene­szánszukat élik a gyógynö­vények. 1 Régi kalendáriumul', bar. lapozgatva, hasznos tanácso­kat olvashatunk, bennük az életnek szinte' minden terü­letére, leginkább pedig a különböző emberi' „nyava­lyák” gyógyítására. A vadon termő gyógynövények gyűj­tésére a nyár vége a legal­kalmasabb. amikorra a ben­nük lévő hatóanyagok teljes mértékben kifejlődnek.' Ez a magyarázata annak, hogy a kalendáriumokban a két „asszony”, nevezetesen Nagy­boldogasszony és Kisasszony napja, vagyis az augusztus 15. és szeptember 8. közötti hetekben ez olvasható: „Most jó a füvek szedése”. Hogy milyen gyógyfüvek- kel, milyen betegségeket le­hetett hajdanában gyógyíta­ni, az efféle ismereteket; a népi tapasztalatokon kívül a diákoknak, is meg._.kellett sorra. Több .ezer ember vizs­gálatát nyilvánvaló, hogy a megadott ' határidőig, ha megfeszülnek, sem tudják elvégezni. A rendelet átgon­dolatlan volt, és.a jogosult­ságot bíráló egészséges em­berek, de főként a mozgás- korlátozottak számára ha­talmas nehézségeket okoz. — Nyilvánvalóan eddig is rendelkeztek orvosi iga­zolással. Ezt miért nem fogadták el? . — Mi sem tudjuk, pedig nyilvánvalóén kiderülhetne az eddig érvényes papírok­ból, hogy ki milyen foko­zatban sérült. Egyesületünk éppen most igyekszik elér­ni, hogy az önkormányzat nyújtson segítséget a közve­títésben. — Milyen kedvezmény járna még a jogszabály szerjnt?, — ..ötezer forint utazás: támogatás évente, amit idő- rányosan is juttathatnak. Igaz, eddig semmit nem kapturik, de ez az összeg, kevésnek tűnik. Látszatpo- litikánák tartjuk ezt az in­tézkedést csakúgy, mint alig néhány évvel ezelőttit, ami­kor a gépkocsik beszerzésé­hez nyújtott támogatást a kormány. Az autó beszerzési ára ötvenezer forint volt, ezt tagjainknak százezerért kí­nálták, melyhez harmincezer támogatást, • a nyolcezer benzinköltséget adtak. Ma­gyarán az állam nem adott semmit, csak tőlünk szedett be még 12 ezer forintot. Az ilyen, s hasonló lépéseket elítéljjik,. a kormányzatnak teljesítenie kellene, a tíz év­vel ezelőtt - aláírt ENSZ-ok- mányban foglaltakat, amely a mozgássérültek fokozott tá­mogatásról szól. tanulniuk az iskolában. A Sárospataki Református Kollégium tudós tanárának, Vadnay Józsefnek 1811-ben megjelent „A • plánták or­szága” c. növénytankönyve például nemcsak a növények leírását tartalmazza, hanem azt is, hogy az egyes növé­nyek milyen betegségek gyó­gyítására alkalmasak. Meg­tanulhatták például, hogy „a diónak vizes extractusa (ki­vonata) fahéjas vízzel ele­gyítve és napjában 20 s több tseppeket bévéyén, elűzi a gilisztákat”. Ugyanilyen ha­tást tulajdonít a tankönyv a „ketskérágófának” is, mely­nek magvait pórrá törve „a giliszták ellen szokták em­bereknek és barmoknak bé- adni”. A földieperről azt tartja a tudós pataki pro­fesszor, hogy „bőven enni hasznos a szárazbetegség ép a köszvény ellen”. Majd nyo­mós érvként hozzáteszi még. „Maga a természet nagy bú­várja. Linné is ez által sza­badult meg a köszvén"**' A köszvény gyógyítására más növényeket is javait a tankönyv. így például . ,az entziánfüvet, melynek gyö­kere igen keserű, beleknek szorulásai és köszvény ellen vele élni hasznosnak tarta- tik”. Külön fejezetben tárgyal­ja ■ a pataki tankönyv „az orvosi és a mérges plántá­kat”. A székfűvirág , puffa­dás és kólika éllen jó her­baiénak, a veronikaplánta herbatéja pedig mejjerősítő”. Az egérfarkfűből készült ital ,.a gyermekeket úgy meg­erősíti, hogy maguk alá nem fognak vizelleni”. A vf- zibürök” igen mérges pláa­Jó néhány éve már, hogy sokkolják a szénbányásza­tot. Valamiképpen tudatha­sadást okozott az a grafikus címkép. amely akkoriban az igen tekintélyes hetilapban, a Heti Világgazdaságban je­lent meg. Csilléket ábrázolt, megrakva ezresekkel, s a képaláírás így szólt: „Elvit­te a szén”. Volt is nagy felzúdulás a bányászok körében. Szemé­lyes sértésnek vették, mond­ván, ők azok, akik nagymér­tékben hozzájárultak az or­szág pénzügyi helyzetének megromlásához? Voltaképpen eltartottak, mert vesztesége­sen termelnek, s másoktól kell elvonni a különbözetet? Holott a szénfalnál egy sze­mélyre vetítetten ők annyi értéket hoznak létre, ameny- nyit kevesen ebben az or­szágban. Valóban. Hosszú éveken át visszaéltek a bányászok er­kölcsi tartásával, politikai el­kötelezettségével, hisz a bá­nyászember még ma is vá­sárra viszi a bőrét, ha azt hallja, hogy Szabolcsban öre­gek. gyerekek fáznak, terhes anyát nyomnak oda a Tü- zép-telepen a szénért való tülekedésben. Ilyen értelem­ben tehát komoly sértés volt az a bizonyos címkép. Ha azonban a szénbányászat irányítási dolgaira vonatkoz­tatjuk csupán: telitalálatnak mondható. • VÉGÜL A BÁNYÁSZ SZAKADT MEG A tervgazdálkodás éveiben nem sok mozgás adatott meg a szénbányák számára. Ki­kalkuláltak ugyan . alulról fölfelé valamiféle aknai, üze­ta. ennek kifatsart levével méreg gyanánt éltek a régi­ek. Ezt itatták a görögök Szókratésszal is”. Igen értékes alapanyagul szolgálnak tehát a termesz­tett és a vadon termő gyógy­növények a gyógyszer- és a kozmetikai iparban. Szorgal­masan gyűjtik ezeket főképp a zempléni tájon. Elsősor­ban a nők foglalkoznak gyógynövénygyűjtéssel. A zempléni „füvesasszonyok” pontosan tudják, hogy az egyes gyógynövényeket mi­kor érdemes szedni, melyik hónapban érik el a kívánt hatékonysági fokot. Ismerik a lelőhelyedet is, hogy pél­dául szagos mügéből a lon- gí erdőben, nadragulyából a Hegyközben, -fehér árvacsa­lánból a BodrogKözben, ürömfúbői a tiszakarádi ha­tárban található a legtöbb. De gyűjtik a tüdőfüvet, ben- gekérget. kálmosgyökeret, kakukkfüvet és természete­sen nagy tömegben a hárs­fa- és bodzavirágot, nem­különben a csipkebogyót, amelyből a zempléni erdők­ben, domboldalakon, szőlő- garádokban, utak mentén ki­sebb ligetek díszlenek. Tavasztól késő őszig sze­dik, szárítják a zempléni füvesasszonyok az erdők, mezők virágait, hogy egész­ségünket védő orvosságok és különféle kozmetikumok, szépítőszerek készüljenek a Hegyalja. Hegyköz és Bod­rogköz vadon termő, illatos gyógynövényeiből. Hegyi József ml, vállalati tervet, de a mi­nisztériumban az illetékesek az íróasztal mögül mindig rátettek pár százezer tonná­val többet, természetesen a feltételek biztosítása nélkül. Hazajövet a vezetők mit te­hettek? Leosztották a terve­ket, s végül, a - bányász sza­kadt meg, hogy fáz irreális ..kötelezettséget” : teljesítse, így történt, hogy például az V. ötéves terv során Borsod csaknem 1,5 millió tonhát adott terven felül. Közben felélte tartalékait, rablógaz­dálkodásra kényszerült, alap­vetően megbomlott a fejtési- elővájási egyensúly. Aztán jött az ominózus ÁTB-döntés. (Emlékeztetőül, ÁTB: Állami Tervbizottság.) Ez az amúgy is ingatag bá­nyavállalati kollegalitást, összefogást porrá zúzta, sőt egy-egy vállalaton belül is farkasszellemet teremtett. Meghúzta azt a költségha­tárt, amely fölött egy bánya a bezárás sorsára jut. A gazdaságosság azonban — ki kell már mondani vég­re — csak viszonyítás kér­dése, játék a számokkal, kü­lönösen olyan-ilyen irányítá­si keretek között. Valószínű­leg nincs erkölcsi alapja gaz­daságosságról beszélni egyet­len kormánynak sem, ha hagyja a termelőt tönkre­menni, miközben a szállító, az értékesítő, a felhasználó vállalatok nagy nyereséget zsebelnek be. Kétségtelen, a kényszerítés hatására a Borsodi Szénbá­nyák is — ma már tudjuk — olyan utat választott, amely jó néhány bánya bezárásához vezetett. A mennyiségi szel­lemmel összefüggésben a gi­gantománia lett úrrá a vál­lalaton, azt hitte, helyesen cselekszik, ha nem aprózza el magát a sok kis bányával, hanem koncentrál, jó nagy Ingyenes tanácsadásra vár­ja az érdeklődőket Litvay Ottó augusztus 14-én, szer­dán délután három és öt óra között a Keresztény demok­bányákat hoz létre, mert a meglevő anyagi erőforrását, létszámát így tudja leghaté­konyabban működtetni. • AZ ALMOK CSŐDJE ’*■' Az álombányák azonban sorra csődöt mondtak. Szu- havölgyet elöntötte az iszap még mielőtt valaha is kijött volna belőle egymillió ton­na. De nem tekinthető iga­zán sikeresnek Alberttelep és Rudolf összevonása sem, il­letve Tervtáró bezárása. És talán ide sorolható a mosó is, amely igen sokba került. De az igazi csalódást Put- nok okozta. Mondják — utó­lag a szakemberek —, az ot­tani viszonyokat ki lehetett volna kerülni. Meglehet. Mindenesetre ha ma komo­lyan vennénk az ÁTB-dön- tést. Putnokot kellene első­ként bezárni. Pedig ide az­tán ömlött a pénz. Mint ahogyan Dubicsányba is. So­káig ez a bányanyitás ké­pezte egyetlen reményét a vállalatnak, saját erőből — bizonvítandó a bányanyitás szakmai megalapozottságát — milliárdos nagyságrendet ölt bele. Valószínűleg ki­mondható: nem lesz egyha­mar bányanyitás Dubicsánv- ban, illetve Sajógalgócon ta­lán sose lesz. Közben persze folyamato­san történt az átcsoportosí­tás, bezárás, a nagy bá­nyákra való felkészülés. Ki- ráld, Ormos, Farkaslyuk „sze­ne fogyott el”, siratni való, mennyi érték ment itt ve­szendőbe. Amit nem hord­tak szét a cigányok, a lum- peelemek, ami nem került ebek harmincadjára, azt a visszarendezés intézte el. Minden település, ahonnan a bánya kivonult, megkezdte lassú haldoklását. rata Néppárt Dózsa Gy. u. 7. sz. alatti irodahelyiségé­ben. Elsősorban munkaügyi, igazgatásügyi és bérügyi kér­désekben ad felvilágosítást a hozzáfordulóknak. J í • „Mintha kicseréltek volna” • Köszönet gyógyítóinknak (Folytatjuk) „Most jó a füvek szedése 99 A zempléni füvesasszonyok (Folytatjuk) Munkaügyi tanácsadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom