Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-13 / 188. szám

Országra szól« szélhámosság (FEKETE SAROK ClMÜ ROVATUNK A 8. OLDALON) # A kábítószer-fogyasztás sú­lyos gonddá nőtte ki magát az elmúlt néhány évben. A ko­rábbi elhallgatás után manap­ság a megelőzést tekintik a legfontosabb feladatnak a szakemberek. Egy ilyen prog­ram keretében forgattak fil­met a napokban a Szabadság téren. Az ART Stúdió fiatal társulata felrázó, megdöbbentő darabot állított össze, amelyet beépítenek abba a műsorba, amit később videokazettán sze­retnének kiadni. Képeink a forgatáson készültek. (Cikk az S. oldalon.) (Szobán Gabriella felvételei) Drog­veszély A MISKOLCIAK NAPILAPJA. XXIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM I A RÁ: 5.80 1991. AUGUSZTUS 13., KEDD | FORINT 1 an könyv tízezerért ? Méregdrága putt Munkaközösségek helyett irodák és magánpraxis Megduplázódik az ügyvédek száma A munkadíj megállapodás tárgya Az Országgyűlés új ügy­védi törvényt is elfogadott ebben az esztendőben, amely SOK. olyan rendelkezést tar­talmaz, ami alapvető válto­zásokat hoz az ügyvédi, jog- tanácsosi munka gyakorla­tában. A legfontosabb tud­nivalókról kérdeztük dr. Czakó Károlyt, a miskolci 1. Számú Ügyvédi Munka- közösség vezetőjét. — Milyen feltételek vál­toztak a jogszabállyal, ki folytathat a jövőben ügy­védi gyakorlatot? — Október 1-től az eddi­gi zárt közösség teljesen nyi­tottá válik, alanyi jogon le­het majd ügyvédkedni. Eddig ezt csak a munkaközösségi tagok és az ügyvédi kamara tagjai tehették. A kamarai tagság ezentúl is feltétel lesz, de a munkaközösségek megszűnnek majd. Helyettük ügyvédi irodák alakulnak, ám nem kötelező ezekben dolgozni, akár a saját laká­sán magánpraxist is folytat­hatnak a kollégák. Termé­szetesen feltétel a jogi egye­temi végzettség és az ügy­védi szakvizsga is. Az ille­tőnek magyar állampolgár­nak kell lennie, akinek van állandó lakhelye az ország­ban. Ugyanígy feltétel a büntetlen előélet, és az, hogy legyen ügyvédi felelősség- biztosítása, vagy tagja le­gyen az ezután alakuló biz­tosító és önsegélyező egylet­nek. — Ez tehát azt jelenti, hogy jogtanácsosok is vál­lalhatnak ezentúl ügyvédi feladatokat? — A jogtanácsosok eddig az állampolgárok egymás Természet, természetvéde­lem, barlangterápia téma­körben rendeznek bélyeg- és képeslapbemutatót a lillafü­redi Szent István-barlang- ban, augusztus 20-án. A 9 és 17 óra között nyitva tartó kiállítás alkalmából kihe­közötti pereiben nem kép­viselhették a feleket. Ez megváltozik, ezentúl nem­csak a vállalkozókat, cége­ket, szövetkezeteket, társasá­gokat képviselhetik, mint eddig, hanem magánszemé­lyeket is. Később nemcsak ők, hanem mindenki vállal­hat ügyvédi megbízatást, aki a fentebb felsorolt kritériu­moknak megfelel, tehát bí­rók. ügyészek, a közigazga­tásban dolgozó jogászok is pályát módosíthatnak. — Egy-két lényeges felté­telről még beszélni kell. Ilyen az, hogy a kamarából fegyelmi, vagy más okból kizártak ezután sem tevé­kenykedhetnek ügyvédként. Követelmény, hogy az ille­tőnek az adott kamara mű­ködési területén (esetünk­ben Borsod megyében) ál­landó lakása, vagy irodája legyen. Egy jogász csak egy kamara tagja lehet, és csak annak területén lehet iro­dája. — Bizonyára így jóval több ügyvéd dolgozik majd, mint eddig. Nem tartanak a kenyérharctól? — Előzetes felméréseink szerint Miskolcon és a me­gyében is megduplázódhat az ügyvédek száma, összesen talán száz fővel is többen leszünk. Bár feltételezzük, hogy a jogtanácsosok ez­után is elsősorban a cégek­kel kapcsolatos jogi ügye­ket viszik tovább. De hát itt is érvényre jut a piaci szemlélet, a fizetőképes ke­reslet csökkenésével talán kevesebb lesz a per is, a kettő együtt járhat azzal, hogy néhány kolléga munka nélkül marad, talán pályát is kell változtatnia. helyezett postahivatal is működik a helyszínen. Dr. Gyurkó Péter, dr. Kovács Attila, Lezsák Sándor és dr. Lénárt László anyaga mel­lett a Zempléni Múzeum gyűjteményéből is válogat­tak a rendezők. — Mi azért nem félünk a konkurenciától, a peres és büntető ügyekben annyival nagyobb a gyakorlatunk, hogy várhatóan ezután is in­kább bennünket keresnek majd. — Lesznek-e vajon ügy­védek, akik a magánpra­xist választják? — Igen, bár a mi munka- közösségünkből nem tudok ilyenről. Talán anyagi okok­ból is meggondolják, hogy hol nyissanak irodát, hiszen „hála” az önkormányzatok­nak, akkora az irodahelyi­ségek bérleti díja, ráadásul mi olyan magas társadalom- biztosítási díjat fizetünk, hogy aki megteheti, inkább a lakásán dolgozik majd, hogy mindezt megspórolja. — Milyen változásokra kell még számítania az állampolgárnak? — Eddig miniszteri ren­delet határozta meg az ügyvédi munkadíj. felső ha­tárát. Ez például büntető­ügyekben 7500 forint volt. Ha az ügy volumene olyan A hazai búzamizéria jut­tatta eszünkbe a búzasört, mint egyik lehetséges áthi­daló megoldást. Állítólag jó, nagyon jó, az osztrákok és a németek szűrt és szüret­ien formában is gyártják, a vendéglősök szerint aki egyszer megkóstolja, nem kíván mást inni. Mindeneset­re búzánk van, közel a sör­gyár. — Tudomásom szerint kü­lönleges búza kell hozzá — tájékoztat Kecskeméti Ist­vánná, a fejtőüzem osztály- vezeitő-helyettese. — Így ka­pásból ne várja tőlem a pon­tos számot, de van egy bi­volt, 30 000 forintig lehetett elmenni kamarai engedély- lyel. A nagy büntetőügyek­ben (ahol 40—60 milliós értékről tárgyaltak) minisz­teri engedéllyel lehetett még magasabb munkadíjat megállapítani. — Az új törvény életbe­léptével a díj szabad meg­állapodás tárgya. Ez nem feltétlen jelent emelést — bár ez a valószínű —, hi­szen ahogy mondtam, a fi­zetőképes kereslet alakítja majd a díjakat is. — Az utóbbi egy-két évben változott-e a pe­rek tárgya? Vannak-e új (kárpótlás, rehabilitáció), eddig nem volt ügyek? — Alig egy-kettő. A vá­lasztások után, mikor még nem volt rá törvény, so­kan érdeklődtek kárpótlási ügyekben, de per ezekből nem lett. Változás inkább abban van, hogy az új tör­vény több lehetőséget ad. talán jobban figyelembe veszik, mint eddig az ügy­felek érdekeit. (gróf) zonyos határ, ami a beoltha­tó fehérjetartalomra vonat­kozik. Ami a lényeg: búzá­ból is lehet malátát készíte­ni. A szüretien változat az ászoksör. Dr. Zákány Ferenc, a mi­nőségellenőrzési osztály ve­zetője szerint nem is a búza itt a lényeg: — Egyszerűen más tech­nológia kell hozzá — mondja. — De a mi búzánk is al­kalmas lenne? — Valószínűleg. — Foglalkoztak Önök va­laha a búzasör gyártásának gondolatával Megint drágább mulatság lesz iskolába járni. Többe kerülnek a füzetek, tansze­rek. de az igazi érvágást az jelenti, hogy az új tanévtől 85 százalékkal emelkedik a tankönyvek, jegyzetek ára. A Tankönyvkiadó Válla­latnál arról tájékoztatták a DH munkatársát, hogy már a nyomdában vannak az új árjegyzékek. A könyveknek a fogyasztói ára nő 85 száza­lékkal. Vagyis mondjuk, amíg eddig az elsősök elvi­leg 150—200 forintot fizettek volna tanévkezdéskor, most szeptemberben már 270—370 forintos kiadásra számíthat­nának a szülők. (Hogy miért a feltételes mód, arról ké­sőbb.) A kiadó munkatársa szerint azonban nem a mos­tani árváltozás a legjelentő­sebb. Lényegesen nagyobb megterhelést jelent majd a családoknak, hogy a követ­kező év januárjától szabad­áras lesz a tankönyv és a jegyzet. Ez esetenként 500— 600 százalékkal is megdob­hatja a fogyasztói árat. Sőt, extrém példaként azt is megemlítette, hogy van olyan kiadványuk, aminek darab­ját 10 ezer forintból tudják jelenleg előállítani. Vajon mennyire lesz ez kapós, ha egy az egyben ki kell fizet­ni az árát? • KEDVEZMÉNYHEZ KÉRVÉNYT De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk egyelőre a 85 százalékos emelésnél. A miskolci polgármesteri hiva­talban arról érdeklődtünk, — Nem. — Most a privatizáció kapcsán elképzelhető? — Minden elképzelhető, de pillanatnyilag az a helyzet, hogy nem kísérletezünk ve­le, csupán forgalmazzuk. Ha már kérdezte — reklám nélkül — 0,33-as kiszerelés­ben. Egy apát van rajta kor­sóval. Hát ennyi a hazai búza­sör története. Szűrt, avagy ha jobban tetszik, szüretien formában... K. I. hogy a városháza milyen kedvezményeket ad a rászo­rulóknak. Dr. Kiss Lajosné elmondta, hogy érvényben van még a 23/1989. (VII. 31.) MM sz. rendelet. Ez azt rög­zíti, hogy az általános iskola első osztályosai attól függet­lenül, hogy rászorultak-e ar­ra, vagy sem, ingyen kapják a tankönyvet. Márpedig ha ez igaz, akkor —. úgy tűpik —, idén sem kell fizetni az elsősök könyveiért. Ami a többi kedvezményt, segélyt illeti, ezzel kapcso­latban Tohainé Orendi Éva, a polgármesteri hivatal szoci­ális osztályának helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy a Petőfi u. 39-ben le­het a tankönyvek, illetve a tanszerek vásárlásához a se­gélyt kérni. A kérvényben mellékelni kell a gyerekek iskolalátogatási igazolását és egy olyan jövedelemigazolást, amelyben minden jövedel­met, így a családi pótlékot is feltüntetik. A hivatal mun­katársai elbírálják, mennyi­re rászorult az illető család, és eszerint fizetik a segélyt. Aminek ebben az esetben minden fillérjéről el kell számolni, ugyanis a gyám­ügyi segélykeretből adják. Vagyis aki tanszer, vagy tankönyv vásárlására kap pénzt a várostól, gondosan őrizze meg a blokkokat — tanácsolta az osztályvezető­helyettes. Arról is értesül­tünk tőle; arra számítanak, hogy a tankönyvárak emel­kedéséről szóló hírek hatá­sát akár napokon belül meg­érzik majd. egyre több lesz a kérelmező. • ÉS A TÁSKA? Érdeklődtünk a papírboltok­ban is. A Széchenyi úti Pa­letta Kft. üzletében • Forró Zoltánná, helyettes vezető arról számolt be, hogy a ta­valyinál több pénzzel felsze­relkezve kell elindulni a tan­szerekért is. A legdrágább a nyolcadikosok füzetcsomagja, ami 286 forintba kerül. Az iskolák emellé még külön kiegészítőket is kérnek. Ezért mondjuk az elsősök szülei 1000 forintnál is többet hagy­nak náluk a tanév kezdete előtti bevásárlásnál. Ez az összeg akár a duplájára is nőhet, ha még a táskát is most kell megvenni. Tavaly az egyik párt ked­vezményes vásárt rendezett tanszerekből. Akkor többen megvádolták őket, hogy az, önkormányzati választásra akarnak ily módon szavaza­tokat szerezni. Tóth István­tól, az SZDSZ miskolci ügy­vivőjétől tudjuk: idén is lesz hasonló vásáruk, ezúttal iskolaszerekből. Augusztus második felétől tervezik, ugyanott, ahol tavaly árul­tak, a Tanácsház téren. (bujdos) Képeslapbemutató a barlangban Apát — korsóval A búzamizéria megoldása? A sörgyárnak még nem kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom