Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-02 / 179. szám
A társadalombiztosításnak mindenki tartozik? sz • r (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) Többmilliárdos adósság Kap ion zálogjogot az igazgatóság — Mekkora disznóság — halljuk gyakran —, hogy a vállalatok milliárdokkal tartoznak a társadalombiztosításnak, bezzeg tőlünk, dolgozóktól nem felejtik el levonni a járulékot. Ugyan mire használják fel ezt a pénzt? Hiszen ez csalás! — Ne is mondjuk, hogy az embereket nem az háborítja fel igazán, hogy a vállalat nem fizet, inkább azért reklamálnak, mert ők is szívesebben lennének adósok. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM J ARA: 5.80 1991. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK $ FORINT Dühös levél, vízdíj-ügyben Ha nincs válasz, fizetnek • A házkezelőségnek kell kivizsgálnia • Mit muszáj levonni az összegből? — A kereskedők a négyszáz százalékkal felemelt helypénzért jogosan várják el, hogy biztonságban dolgozhassanak — mondja Számadó Endréné a Kisosz megyei titkára. Ivlár korábban nagyobb figyelmet kellett volna szentelniük az illetékes szerveknek az egyre romló közbiztonságra, mert mostanra odáig fajultak az állapotok, hogy az elmúlt héten a legnagyobb forgalom idején, más kereskedők és a vevők szemeláttára lopni kezdték egy időszöid- ségkereskedő portékáját. Természetesen rájuk szólt, s ezután a tettesek olyan súlyosan bántalmazták, hogy kórházba kellett vinni az idősebb hölgyet. A többi kereskedő attól tart, hogy ezután már a bevételt fogják követelni, és senki sem lesz, aki megakadályozza ezt. A vásárlók sem érzik a város legnagyobb piacár. biztonságban magukat, hiszen gyakran figyelmeztetik őket a hangszórókon keresztül arra, hogy vigyázzanak pénztárcájukra, értékeikre, mert a piacon zsebtolvajok járnak. Ilyen helyzetben nem lehet normális működésről beszélni, ezért Szálán István elnökkel, és Pin- cés Imre zöldségkereskedővel együtt keresték fel a közterület-felügyelőséget és dr. Tuza László városi rendőrkapitányt. s levelet írtam Csóba Tamás polgármesternek is. A rendőrséggel és a közterület-felügyelőséggel megegyeztünk abban, hogy a Búza téri piacon már • Amikor eló'ször küldték ki tavasszal Miskolcon a felemelt összegű vízdíj- számlákat, olyan felháboro- dási hullámnak lehettünk tanúi, amelynek eredményeként a polgármesteri hivatal vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok eredményeként született egy dokumentum, amely rögzítette, hogyan kell eljárni a MIK- lakások esetében a vitatott vízdíj-ügyekben. Aztán némi csend következett, de a napokban érkezett egy újabb levél szerkesztőségünkbe, amely azt sejteti, hogy lesz még néhány forduló vízdíj-ügyekben Miskolcon. A levelet a Mednyánszky utca 8. szám alatti MIK- bérház lakói írták Csoba Tamás polgármesternek Címezve. A levél így szól: Megérdeklődtük a MIK- nél, mi az eljárás egy ilyen panaszos ügyben. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az illetékes házkezelőség vizsgálja ki a panaszt a panaszosokkal és a vízművekkel közösen. Ha rossz a vízóra, akkor a vízművek köteles kicserélni. Amíg nincs elfogadható mérés, addig 220 liter fő/nap átlaggal számlázza a vízfogyasztást a MIK. Mellesleg ezen a héten lesz vízóra-leolvasás, és augusztus 12-ig készülnek el a júliusi vízfogyasztás számlái. Lapunk június 21-i, pénteki számában ismertettük azt a dokumentumot, amely az ingatlankezelő vállalat vízdíjügyekkel kapcsolatos intézkedéseiről szól. Ebben olvastuk; a vízdíjszámlák- ból le kell vonni azt a mennyiséget, ami csőtörés, csőrepedés miatt folyt el. Ugyancsak le kell vonni a vízdíjszámlákból a közösségi vízfogyasztás mennyiségét. Ami pedig az egyéni vízórák felszerelését illeti;. w>ról nem tudunk, hogy az önkormányzat akár 5ü százalékban, akár más arányban hozzájárulásról döntött volna ezek felszereléséhez. Azt viszont tudjuk, hogy ha valaki saját pénzből felszerelteti a vízórát, számára csak az azokon mért fogyasztást lehet kiszámlázni. A most ismertetett levél nem az első, s bizonyosak vagyunk benne, hogy nem az utolsó. Mindaddig, amíg nem oldják meg korrekt módon a vízfogyasztás mérését, addig a vitás esetek sokasága terem még. Abban is bizonyosak vagyunk, hogy a MIK-lakásokat illetően egyhamar nem lesz tiszta helyzet vízdíj-ügyben. Az egész bérlakás-állomány sorsa, az ingatlankezelés, a lakbérek, a tulajdonlás ügyei. ugyanis oly mértékben zavarosak ma még, hogy nehezen képzelhető el ezen belül és ezektől függetlenül egyetlen részprobléma a vízdíjak ügyének gyors és precíz rendezése. (kiss) „Alulírottak, a Miskolc II. kér., Mednyánszky u. $• alatti MIK kezelésében levő ház lakói felháborodással vettük át a közelmúltban a MIK számláját, amely az 1991 május—június havi vízfogyasztásra vonatkozik. Vitatjuk a számla jogosságát, ugyanis egyöntetű vélemény szerint május—június hónapban a házban ennyi hideg vizet nem használtak fel, amelyet a számla rögzít, mint épület-fogyasztást, 420 m3-t. Arra nem vagyunk hajlandók, hogy mások által fogyasztott víz mennyiségét is reánk számlázza az IKV, vagy a csőtörések következtében feleslegesen elfolyt víz árát is, amely mások hanyagsága. Kérjük, nyomatékosan polgármester urat, hogy egyrészt sürgősen vizsgáltassa ki t számla elkészítésének jogosultságát, vizsgáltassa meg azt a vízórát, amely az épület vízfogyasztására vonatkozik, illetve azt regisztrálja. Kérjük továbbá, hogy a városi önkormányzat az egyéni vízórák felszerelését tegye lehetővé, olyan vonatkozásban, hogy mint beruházást, az egyes lakók 50% saját erővel végeztessék el. Amennyiben jelen levelünkre a kivizsgálást Is magában tartalmazó érdemleges választ nem kapnánk, úgy a legközelebbi vízfogyasztási számla kifizetését meg fogjuk tagadni. Kérjük a vízóra felszerelésének engedélyezését!” _ — Az igazgatóságnak van prompt inkasszójoga ugyan, tehát leemelheti követelését a vállalatok bankszámlájáról, csakhogy ezek a számlák többnyire üresek. Van ugyanis olyan kiskapu, ami lehetővé teszi több számla nyitását is, ezeket viszont ellenünk is védi a banktitok, a hivatalos MNB-számla pedig valóban üres. — Jelenleg 16 vállalat éllén kezdeményeztünk félSzámolási eljárást. Ezek mindegyike nagyobb állami vállalat, együtt több, mint másfél milliárdos az adósságuk. Ezek a vállalatok közben fizetést emelnek, sőt kifizetik a gondolom nem kevés vezetői prémiumokat is. A béremelés ebben az inflációterhes időben nyilván indokolt. De legalább állítanák talpra ezzel a céget, hogy később tudjanak fizetni. — A lapokban megjelent névsornak nem volt különösebb hatása, ettől nem lett jobb a fizetési morál, tudjuk pedig, hogy néhány adósnak lenne módja csökkenteni tartozását, de rangsorolnak, mérlegelnek, nem tartják fontosnak, hogy fizessenek. Ezt következmények nélkül megtehetik — egyelőre. A kényszerintézkedések meghozatala nem igazán jó módszer, a gazdaság talpraállítása, a termelésben bekövetkező fordulat lehet az igazi megoldás — mondta befejezésül Juhász János. A kényszerintézkedések valóban nem hozhatnak jó eredményt, méms érdemes elgondolkodni, milyen haszna lenne — és úgy hallottuk, a kormány foglalkozik ezzel a gondolattal —, ha az adós vállalatok nem küld- hetnék korengedménves nyugdíjba dolgozóikat, mert az igazgatóság nem vállalná át. (Éppen ezek a cégek élnek leggyakrabban a nyugdíjazás módszerével.) Vagy mi lenne, ha a vezetők prémiuma kifizetésének egyik feltétele volna, van-e adósságuk a társadalombiztosítás felé? Mi lenne, ha az igazgatóság zálogjogot. földet, ingó- és ingatlanvagyont kapna a tartozás fejében? Ezeket nem lehetne eldugni, mint a pénzt, egy új bankszámlára. Lehet, hogy mégis van megoldás? .Gról Lajos A kérdésnek is szánt megállapításra Juhász János, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei gazdasági igazgatóhelyettese azt válaszolta. hogy a dolgozóktól levont járulék összegét a vállalatok általában saját hatáskörben felhasználják (például táppénz kifizetésére), de a fizetésképtelen, a dolgozók munkabérét bankkölcsönből biztosító vállalatok a banktól meg sem kapják ezt az összeget, csak a nettó bért kölcsönzi a pénzintézet. A vállalatokat azért felmenteni mégsem lehet, hiszen az elmúlt hónapokban is viharos tempóban nőtt adósságuk az igazgatósággal szemben. Csak Borsodban több. mint 3 milliárd 605 millió volt június végén a „kinnlevőség” a késedelmi pótlékkal egvütt. ami hatalmas pénz, és az eladósodás ütemét jelzi, hogy ez az ősz- szeg egy hónap alatt 1 több, mint 240 millióval nőtt. . Mit- tehet ez ellen az igazgatóság, hiszen így a TB-kötelezettségei (például a nyugdíjak emelésének biztosítása) kerülnek veszélybe. Miből fizetnek, ha az igazgatóság likviditása nincs meg? A költségvetés ugyan kötelességszerűen pótolia ezt, de tudjuk, az is deficites. — Főigazgatói szabályozás szól arról — mondja Juhász János —, hogy azok ellen (vállalatok és magánvállalkozók), akik több, mint egymillió forinttal tartoznak az igazgatóságnak, kezdeményezhetjük a felszámolási eljárás megindítását. Persze, A Búza téri piacon nincs mód arra, hogy nyugodtan mustrálgassák a vevők az árut; tanácsosabb a pénztárcára ügyelniük. Nincsenek jobb helyzetben azok a zöldségkereskedők sem, akik a jócskán felemelt helypénz mellett sem érezhetik biztonságban magukat. (Szabán Gabriella felvétele) Megverték a kofát Fokozott ellenőrzés a Búza téri piacon Több részes sorozatunkban a Búza téren kialakult tarthatatlan állapotokkal foglalkoztunk. Azzal, hogy a városfejlesztési bizottság már tárgyalja, miként lehetne javítani a zsúfoltságon és a megromlott köz- biztonsági helyzetem A Kereskedők viszont már egyetlen napot sem tudnak várni a megoldásra, s ezért kérték fel érdekképviseletüket, a Kisosz megyei szervezetét, hogy tegyenek intézkedéseket érdekükben. ezen a héten fokozott járőr- szolgálatot tartanak. Azóta magunk is meggyőződtünk arról, hogy ígéretüket betartották. Az érdekképviseleti szerv arra is felhívta a figyelmet, hogy a járőrszolgálat során ne csak a bűnözőket ellenőrizzék, hanem a zugárusokat is. A Búza téri piac ugyanis élelmiszer-piac és ezért ott másféle holmit, például használt ruhaneműt, kisállatokat nem lenne szabad árusítani. Különösen akkor, ha az árusnak még engedélye sincs erre a tevékenységre, s nem is adózik utána. Ok is elfoglalják a helyet, növelik a zsúfoltságot, és egészségügyileg sem indokolt jelenlétük az élelmiszerek mellett. Tehát mindenképpen rendet akarnak a kereskedők addig is, amíg nincs mód a fejlesztésre. (vadas) nem csupán a tartozás ősz- szegét nézzük, ez csak az egyik kritérium. A másik, hogy legalább 5 havi járuléktartozásuk legyen (hiszen néhány nagyváljalat egyhavi tartozása is meghaladhatja az egymilliót), végül azt is vizsgáljuk, van-e az érintetteknek fizetési, hajlandóságuk. — Egyes nagyobb vállalatokkal ugyanis megegyeztünk tartozásuk ütemezett törlesztésében. Ha valóban fizetnek, nevük nem kerül a sajtón keresztül nyilvánosságra, és felszámolást sem kezdeményezünk velük kapcsolatban. ízt’ nem is tesz- sziik igazán szívesen, hiszen önmagában nem jelenti a tartozás törlesztését, és egyébként is nagyon hosz- szadalriias eljárás. (A Digép felszámolása háromnegyed éve tart, és hol van még a vége?)
