Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-10 / 186. szám
3^ A Bársony-ház 1900-ban a Szinva-hídra vezető Alsópapszeren Ismét elkezdik a gyártást is Ősztől: új Szinkronban lesz a két csatorna A Magyar Televízió háza- tájón káosz van, azt mindenki jól tudja. Pénz ugyan a jövőben sem lesz több, a szerkesztők fáradozásának jótékony hatását azonban valószínűleg már a közeli hónapokban érzékelni fogjuk. Jelentősen megváltozik a kínálat filmekből, tévéjátékokból •s két program is jobban egyezteti majd a munkáját. Bányai Gábor, a Tvl intendánsa elmondta, hogy a jövőben ésszerűbben kívánják felhasználni a belső tartalékokat, és az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyeznek nemzeti értékeink, valamint a nemzetközi kultúra kincseinek bemutatására. Üjra készülnek majd Viszonylag nagy számban tévéjátékok. tévéfilmek, mert az utóbbi egy-két évben erre a hagyományos tévésműfajra alig tellett. Szeretnék, ha havonta legalább egy tévéfilm ősbemutatóját megtarthatnánk ... (A 60-as, 70-es években havonta háromnégy volt!) Ősszel nyolc új tévéjátékot mutatnak be, köztük az egyik Csengey Dénes Utolsó nyár című írásából készült. Képernyőre kerül román— magyar(!) koprodukcióban Tamási Áron Ábelje, Haj- duffy Miklós rendezésében két vígjátéka és Mészáros Márta dokumentumfilmje, amely a Cigány Rómeó és Júlia című játékfilm megvalósulásának körülményeit dolgozta fel. Karácsonykor három estén át vetítik a Julianus barát című filmet, amelyet Koltay Gábor reni az árnyékunkat ; ■ i Angol tudósok megfigyelései szerint az i ember saját árnyéka a ■ legjobb segítő a napsugárzás erősségének i megállapításában. Ha testünk árnyéka ugyan- i olyan hosszú, mint a testmagasságunk, all- i kor a nap 45 fokos ■ szögben áll, és az atmoszféra 2,4 erősségű i védelmet biztosít. Mi- [ néZ hosszabb a test ár- i nyéka, annál nagyobb napfény védelmet nyújt i az atmoszféra. Ha az 1 árnyék rövidebb, mint , a testmagasságunk, ' ajánlatos árnyékba vonulni. Az erős sugár- i zás ugyanis káros a J bőrre és a szervezet- i re is. dezett. Még ez évben kilenc tévéjáték készül, de ezeket csak 1992-ben mutatják be. Jó hír a tévénézőknek, hogy szeptembertől az eddigieknél jobban egyeztetik a Tvl és Tv2 programját, tehát nem kell amiatt bosz- szankodni, hogy a filmek összecsúsznak és emiatt valaki „lemarad” a másikról. Ősztől a reggeli műsor után valószínűleg nem kell kikapcsolni a készülékeket, mert újra indul a délelőtti program. Érdi Sándor, a Tv2 művészeti igazgatója arról tájékoztatott, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, mert eddig az ígért összeg töredékét kapták meg. azt is ^ csak szóban. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag úgy kell dolgozniuk, hogy nincs pénzük, felelőtlenség lenne tehát új produkciók Zavarba ejtő eseménnyel kezdődött a brit királyi család vakációja: a The Times ország-világ számára közreadta, hogy milyen olvasnivalót rejtenek az útibőröndök. II. Erzsébet így tudhatta meg, hogy a listán szadistamazochista rémtörténetek, fülledt erotikájú novelláskö- tetek, gerinccsiklandó interjúk (köztük egy éppen Ed- ward herceggel készült) szerepelnek. Hogy ki állította össze az udvar pihentető olA Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, Putnok város ön- kormányzata, a putnoki Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének Putnoki Kutatócsoportja, valamint a putnoki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alapítvány létrehozását határozta el. Az alapítvány létrehozói abból indultak ki, hogy a magyar mezőgazdaság magántulajdonon alapuló szerkezetének kialakulásához, a c.aládi méretű farmergazdaság létrejöttéhez és versenyképes működéséhez számos infrastrukturális feltétel hiányzik. elindítása. A tartalékokból kooprodukcióban háromnégy tévé- és egy esetleg két nagyjátékfilmet vállalnak csupán a jövőben. Az a törekvésük, hogy minél több klasszikus magyar novellát dramatizáljanak, azaz harminc perces kisfilmekre ültessenek át. Szeptembertől újra lesznek élő színházi közvetítések legalább havonta egyszer, de emellett felvé. télről • bemutatnak más sikeres színházi produkciót. Jelentős változásnak ígérkezik a Tv2-m, hogy az éjszakai. 11 órai vetítéseket fél órával előre hozzák, s előtte két órás kulturális, illetve politikai blokk lesz az eddigieknél rövidebb, per- 1 gőbb kivitelben. A Híradó ugyancsak egy órával korábban kezdődik majd. este 10 óra helyett már 9-kor. Temesi László vasmányait, rejtély. De ha hinni lehet az elismert és pontos információiról híres lapnak, a királynő dühbe gurult. És azért is, hogy valaki mindezt közre is adta. A királynő haragját fokozta, hogy azt is nyilvánosságra hozták: Károly herceg nem fizeti a szabóját; két nadrág, egy köpeny és egy sportzakó számlájával lóg. Az ösz- szeg, az anyagi háttér ismeretében jelentéktelennek tekinthető, ismeretes, hogy a világ leggazdagabb asszonya címet II. Erzsébetnek ítélte a szaksajtó. ; Az alapítvány legfontosabb célja a vállalkozók képzésében való aktív közreműködés, egy olyan mintafarm létrehozása, ahol a vállalkozás, azok továbbfejlesztése, az ehhez szükséges szakképzés a már nyugaton jól bevált módon működnek. Az alapítvány a gyakorló vállalkozókat nemcsak a szükséges ismeretekkel látja el, hanem segíti őket a vállalkozás elkezdésében, szakmai, erkölcsi, jogi feltételrendszerek kialakításában, a termelés megszervezésében, termékük piaci elhelyezésében. Az alapítványt Putnokon, a Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola dísztermében, augusztus 16-án írják alá. Károly herceg nem fizeti a szabóját A királynő dühbe gurult Putnoki alapi trány Vállalkozói mintafarm k, yjtiskoie egykor és ma9 képekben 14. A Bársony-ház & az Alsópapszeren A világhírű kőszakócák • „Szegény ápolda legyen jfc A lefedett Szinva, s az új tehermentesítő út jó rálátást enged az eklektikus épületre, 1991-ben 1891-ben az Alsópapszer és az Iskola utca sarkán (a mai Rudas László u. 4. sz.) Bársony János miskolci ügyvéd egyemeletes lakóház építésébe kezdett. Az alapok ásásakor, 2-3 méteres mélységben, a sárga agyagrétegben három kőszakócát találtak. Az építtető a „tüzkőeszközök” jgyekét elküldte debreceni bíró barátjának, egyet megtartott magának, a legszebbet pedig Hermán Ottónak ajándékozta. Aligha gondolt arra, hogy tudománytörténeti jelentőségű leletre bukkant, s főleg arra nem gondolhatott, hogy az előkerülés századik évfordulóján (1991 szeptemberében) nemzetközi konferencián is megemlékeznek majd Miskolcon az ún. Bársony-házi leletről, s a magyar öskőkorkutatás kezdetéről. „Csak egy pillanatba került — írta Hermán Ottó a maga példányáról —, hogy a kezemben levő rendkívül jellemző darabban egy Magyarország őskorára nézve mondhatni korszakot alkotó, történelemelőtti régiség-ty- pust, ismerjek fel, mely semmiben sem enged a híres Somme-völgy kő&zakó- czáinak, amelyeket az ősrégészet minden auctoritása. mint a paleolith korszakból eredőknek, e korszakot jellemzőnek tart; sőt maga a paleolith elnevezés is jobbadán ezekre a kőszakóczákra van alapítva.” E megállapításokat követően kezdődött el a magyar paleolitikum történetének kutatása, s mivel a tudományos szakirodalomba „Bársonyházi leleteként került, az építtető neve is fennmaradt. De valójában ki is volt Bársony János, akinek emlékét még utca is őrzi Miskolcon? Bársony János 1850-ben Miskolcon született, iskoláit is itt, másrészt Egerben végezte. 1872-ben ügyvédként települt vissza Miskolcra, majd a városnak két évtizeden keresztül ügyésze. A függetlenségi és 48-as párt helyi alelnóke volt, s számos tiszteletbeli funkciót is betöltött. írása gyakorta jelentek meg a helyi lapokban. 55 éves volt, amikor 1905-ben meghalt. Nevének megörökítésében az is szerepet játszott, hogy családja nem lévén, nagyon jelentős vagyonát a városra hagyta. A Miskolczi Estilap 1913. június 6-i száma említi meg, hogy halála évfordulóján, Miskolc tanácsa miként örökíti meg emlékét. Ungvárról hozott fekete gránitból készítettek síremléket a mindszenti római katolikus temetőben levő sírja fölé. Azonkívül az akkori Kálvin János u. 8. számú házat, amelyet Bársony János a miskolci szegényápoldára hagyott, márvány emléktáblával jelölték meg. Korábban utcát is neveztek el róla. A mai Bársony János utca azt megelőzően a nagyon szép hangzású és érdekes magyarázató Tizenháromváros utca volt. Az eklektikus sarokház sarokerkélye fölött jól látható a márványtábla,' amelyen a ^öyetkgjfő .felirat olvasható: EZT A HÁZÁT A' VÁROSI SZEGÉNY ÁPOL- DÁNAK HAGYOMÁNYOZTA NÉHAI BÁRSONY JÁNOS VÁROSI TISZTI ÜGYÉSZ 1965. JÚNIUS 6- ÁN. Az épület eredetileg is nyers téglaburkolattal, kvá- derutánzatokkal, illetve kőfalazatot utánzó díszítőelemekkel készült. Külső formája felújítása után sem változott lényegesen, csupán az erkély alatti bejárat helyére került az 1940-es évek végén ablak. Az északi oldal kétszárnyú bejárati kapujának jelenlegi formájából (asztalosmunkájából) következtethetünk az elfalazott sarokbejárat egykori megoldására. Az eredeti állapothoz képest változást jelent a sarokerkély fölötti kupola „lecsupaszítása”. Ez eredetileg gazdagon tagolt díszes világítóablakokkal, kupolás laternával („lámpással”) ellátott, hangsúlyos dekoratív eleme volt az épületnek. A sarokerkély középső tengelyében a szemöldökpárkányok magasságában levő figurális stukkódísz helyére került a korábban említett márvány tábla. Á százéves épület Rudas László utcai oldalán másik:- emléktábla is fellelhető. Ez az 1878-as árvízre emlékeztet. A mai, többszörösen megemelt járdaszint felett két méter magasságban mutatja az ár szintjét. Miskolcon ez egyébként a mederhez legközelebbi jelzőtábla. Aligha tévedünk akkor, ha a torlaszok és a víz magasságát ezen a részen három méterre becsüljük. A centenáriumi tudományos rendezvények idején felkerül az utódoknak üzenő harmadik emléktábla is a Bársony-ház falára. jilt Dobrossy István A Bársony-ház bejárati kapuja. Valószínű, hasonló lehetett az egykori, erkély alatti bejárat is.
