Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-07 / 183. szám

• Valaha hattyúk, özek, mókusok óvott világa volt Miskolcta­polca. Móra csak a szemétíaló feketerigók szaporák errefelé, emberben is az effélék. Amióta tűz ropogtatta pernyévé a nád- fedeles bungalót, buldózer tolta el helyéröl az Anna Szállót, megszűnt dobogni Tapolca szíve. Minden, ami állami pusztul, szegényszagú. A vállalkozók a mában élnek: add meg uram, de rögtön! Mi a helyzet valójában? Hogyan lehetne az érdeke­ket szinkronba hozni? A görcsök alól felszabadulva, mikor tu­dunk távlatokban gondolkodni? Erről szól riportsorozatunk, mely­nek első részét a 3. oldalon olvashatják. (Szobán Gabriella felvétele) Találtak-e plutóniumot Bőcsött? (FEKETE SARCOK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) A Dimag Rt. munkástanácsa dolgozói résztulajdont akar Bérharcok a nagyjavítás idején Mindehhez kapcsolódik az Ai lami Vagyonügynökség: álla! el­készített vagyonpolitikai irány­elvek tervezetének megvitatása, amelyben az egyik sarkalatos pont a munkavállalói részvény­tulajdonosi program. Ebben a tervezetben számos olyan elkép­zelés szerepel, amivel nem ér­tenek egyet, többek között az­zal sem, hogy a munkások csak alapbérük 12 havi összege, illetve együttesen, a társaságba bevitt állami vagyon értékének 10, kivételes esetben 15 százalé­ka mértékéig lehetnek részvé­nyesek. Márpedig a munkástanács vé­leménye az, hogy ennél jóval nagyobb részesedés lenne szük­séges ahhoz, hogy mint igazi tulajdonosok, bele tudjanak szólni a vállalatok irányításába, üzletpolitikájába, s a Dolgozó­kat személv szerint érintő kér­désekbe. A két téma, a rész­vények tulajdonszerzése es a Dimag nt. nagyjavítás miatti leállása ott kapcsolódik, hogy véleményük szerint ez utóbbi még bizonyos vagyonfelmérés lehetőségét is megteremti, s en­nek alapján kezdődhet maju meg az igazi privatizáció. A bökkenő az, hogy a törvény most csak azt teszi lehetővé, a dolgozók csak részvénytársasá­gokban lehetnek részvénytulaj­donosok, kft.-kben nem. Mit mond erről a négy munkasve- zető? Suhajda József: — Több kft.-t összevonnak a közel­jövőben. személyi kérdések­ben még nincs döntés, ieg- alábbis-nem tudunk róla. Ez a nagyjavítás minden, csak nem az. aminek hívják. Egy újabb leosztási lehetőség, a vezetőknék. Közben be bel] hajtani kintlévőségeket, na­gyon sokan tartoznak az rt.- nek. Fizetni is kell az Émásznak, a Tigáznak, a tár­sadalombiztosításnak, hogy tovább dolgozhassunk. Galvács Ottó: —. Azt akarjuk, hogy az érdekkép­" Azzal a szándékkal kerestem fel a Dimag Rt. nagyüzemi munkástanácsának négy vezetőjét, Galvács Ottót, Márton Istvánt, Nagy Györgyöt és Suhajda Józsefet, akik egy-egy | üzemrész, kft. munkástanácsának elnökei is egyben, hogy j a szakszervezeti törvényről beszélgessünk. Köztudott, hogy a Munkástanács és a Liga támogatta, sőt képviselőiken ké­részitől kezdeményezte is a törvény napirendre tűzését, » érdekei szöges ellentétben állnak a hagyományos szakszer­vezetek, elsősorban az MSZOSZ érdekeivel. Ám ebből a beszélgetésből mégsem lett semmi, mert mindnyájukat egy fontosabb, aktuálisabb helyi probléma foglalkoztatta, a kft.-k egy részének küszöbön álló újabb átszervezése, az ebből eredő tnunkásfélelmek. viseleti tanácsok dönthesse­nek a résztulajdon mértéké­ről. A tulajdonossá lett dol­gozó másképp más szemlé­lettel áll a munkához is. Nem beszélve arról, hogy a fő cél a beleszólás lehető­sége. Suhajda József: — Most a leállással kapcsolatban ne­künk kellett kiharcolni a szakszervezet helyett is, amit lehetett, ök beleegyeztek a vezetés által elképzelt leál­lási tervbe, míg mi ellenez­tük, hiszen a legfontosabb követelésünk az volt, hogy a nagyjavítás zömét saját dolgozókkal, és ne külsők­kel végeztessék el, miköz­ben a mieinknek felmonda­nak (ilyen veszély fenyegeti a Liga néhány vezetőjét). Nagy György: — Azzal sem értünk egyet, hogy a kfí.-kre osztás miatt igaz­ságtalanul felbomlik ia ko­rábban egymásra épült rend­szer. Most az alaptevékeny­séget végző, alapanyagot gyártó kft. veszteséges, a végterméket gvártó nyeresé­ges. Ügy látjuk, hogy a nye­reség egy részét el kellene osztani a veszteséges felé, mert belőlük nyereségesek. Márton István: — Közben meg az utolsó két, a Dimag Rt.-hez tartozó gyáregység is kft. lett. Ügy engedték el őket nullára leírt techniká­val, hogy kész csoda, még mindig talpon állunk, Ugyan­akkor egymás után több lépcsőban engedik el a dol­gozókat, százszámra. Nagy György: — Az egész kft.-sítés jő példája a hata­lomátmentésnek. A korábbi hat igazgató- helyéit már 54 vagy 56 van, legtöbbje ko­rábban valamilyen parttiszt- séget töltött be valahol. Ha beszélünk róia, a vezetők megígérik az adminisztratív létszám csökkentését is, az­tán marad minden a régi­ben. Márton István: — A Dimag Rt. törzslétszámát csökken­tik ugyan, és egy vagyonke­zelő részleget hoznak létre, de a létszámcsökkentés nem elbocsátást jelent, hanem a kft.-kbe dugják el ezeket az embereket. Galvács Ottó: — Vissza­térve a leállás körüli viták­ra, mi harcoltuk ki, hogy kinek mennyi bére legyen erre az időre. A kollektív szerződés szerint az alapbér nyolcvan százaléka a mini­mum. Ettől fölfelé el lehet térni. Minden kft.-riek más kollektív7 szerződése van, ezért a megállapodások sem egyformák. Szeretnénk, ha a legutóbbi megegyezések nyil­vánosságot kapnának, mert sok dolgozónk máig sem tudja mi jár neki. A Nyak Kft. nagyolvasztói munkástanácsa elérte, hogy au­gusztusban az üzemszünet miatt otthon lévők elszámolása 100 százalékos alapbérrel történjen. A bent munkát végzők elszá molása fizikai dolgozók esetében 100 százalékos átlagbérrel törté­nik. ígv megkapják a korábban váltóműszakos fizetésük átlagát, melyben a korábbi műszakpótlék benne van. Az alkalmazotti ál­lományban az otthon lévőknek 100 százalékos alapbér, a bent munkát végzőknek még ezen kívül a munkaköri pótlék is jár. Konvoj Kft..: A leállás és a kollektív szerződés megkötése egybeesett, ezért augusztus ló­ig az alapbér 80 százalékát, utána az átlagkereset 80 száza­lékát fizetik a dolgozóknak. A különbség abból adódik, hogy a leállással kapcsolatos érdek- egyeztetésen a szakszervezet nem támogatta az átlagkereset­tel történő elszámolást, de a kollektív szerződés vifájábap már erre az álláspontra helyez­kedett. Hengerde Kft.: Az otthon lé­vők 80 százalékos alapbért és 800 forintot, a javításban részt vevők 100 százalékot és össze­sen 3 733 700 forint prémiumot kapnak, és augusztus 1-jétől 10 százalékos alapbéremelés jár nekik. G. L. A parlament által hozott deregulációs törvény előírja, hogy az építési tilalommal sújtott területek után kárté­rítést kell fizetni. Ez 1992. január elsejétől a komplett érték 20 százaléka, ami 5 éves előlegnek számít. Ezért vált szükségessé Miskolcon az ilyen területek felülvizs­gálata. Mint Kelemen István, a város főépítésze tájékozta­tott, Miskolcon több, mint 7000 olyan in gátién van, amely ezen tilalom alá esik. A polgármesteri hivatal megfe,elő összeget biztosí­tott a felülvizsgálatra, amely- lyel a Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft.-t bízta meg. Sári István, a kft. ügyve­zetője, építészmérnök már arról informált, hogy ez a felülvizsgálat megkezdődött. Az iroda munkatársaiból alakult csoportok járják a várost, s alapos felmérést készítenek. Erre már csak azért is szükség van, mert hiányosak a földmérési alaptérképek, az építtetők sok esetben nem jelentették be a megvalósulást. A fel­mérés egyúttal az általános rendezési terv felülvizsgála­tát is lehetővé teszi. Az eddigiek során már elkészült a felülvizsgálat Szirma, a Martintelep, Gö- römböly, Tapolca, valamint Diósgyőr egy részére. A fe­lülvizsgálat, illetve felmérés során az érdekeltek a mun­kát végzőknél , bejelentést j tehettek. ’ v. , t I A munka folytatódik, sor kerül Pereces, a Lyukóvöigy. Ö- és Üjmassa, valamint a belváros déli részének, to­vábbá folyamatosan az egyéb területeknek felülvizsgálatá­ra is. Az ezzel kapcsolatos kér­désekre az érdekeltek ter­mészetesen választ kaphat­nak a tervezőktől, valamint a főépítészeti szex'vezeten beiül működő területi refe­rensektől. Megszervezik a la­kossági tájékoztatást is. Az ezzel kapcsolatos témakör előreláthatóan novemberben kerül a városi közgyűlés elé. XXIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 7„ SZERDA ARA: 5.80 A Miskolci Bölcsész Egye­sület vállalta a helyi univer­zitáshoz való csatlakozást, § ezáltal belső ügyeinek átvi­lágítását, cserébe maradhat a hajdani MSZMP-székház- ban. Ezt közölte az egyik napilap a dr. Gyárfás Ágnes­sel, az MBE elnökével ké­szült interjújában. Rádó Gyuláné, a megyei közgyűlés alelnöke a hírrel kapcsolatban lapunk munka­társának elmondta: nem tud róla, hogy az egyesület elle­ni perüket leállították volna. Mint ismeretes, a megyei közgyűlés határozata értel­mében a bölcsészeknek már ki kellett volna költözniük a volt pártszékházból, s mi­vel ezt nem tették meg, ezért próbál jogi úton érvényt szerezni a mindmáig válto­zatlan határozatnak a me­gyeháza. A hír másik feléről, vagy­is hogy valóban csatlako­zik-e a helyi univerzitáshoz az egyesület, a Miskolci Egyetem rektorát, dr. Kovács Ferencet kérdeztük. — A bölcsész ‘ egyesület megalakulásakor megismer­tük céljaikat, s egyetértet­tünk velük abban, hogy bő­víteni kell a régiónkban a humán képzést — mondta. — Csakhogy akkor a mi erőinket teljesen lekötötte a közgazdász-képzés megszer­vezése. Ók viszont nem akarták megvárni azt a két- három évet, amíg befejez­zük ezt. így meghirdették a saját kurzusaikat, amelyek több vonatkozásban sem fe­lelnek meg a mai magyar állami felsőoktatással kap­csolatos törvényeknek, szo­kásoknak. Nincs felvételi, hiányoznak a tudományos műhelyek, nem kapnak - a hallgatóik ösztöndíjat. Rá­adásul a stúdiumaik messze esnek a mi egyetemünk szakmai területétől. Mi azt tartottuk, hogy egy bölcsész­kar szervezését a tanárkép­zés létrehozásával kellene megalapozni. Igv az egyesü­let és köztünk nem volt ob­jektív alapja korábban a kö­zeledésnek. — Es mi változott azóta? — Megkaptuk a jogot, hogy idén januártól orosz nyelvtanárokat képezzünk át levelező formában, szeptem­berben pedig megkezdjük angol és német nyelvből a nappali tagozatos, főiskolai szintű, hároméves nyelvta­nárképzést, ami iránt min­den képzeletet felülmúl az érdeklődés: 60 helyre 1050- en jelentkeztek. Ennek az új képzésnek az engedélye­zése jog szerinti deklarálása annak, hogy bővülhet nálunk a humán képzés, mi ezt egy újabb kar indításának első lépéseként értékeljük. Ezzel újból megteremtődött köz­tünk és a bölcsész egyesület között az alap a közeledés­hez. Tudni kell azt is hogy a Világbank 100 millió dol­lárt adott Magyarországnak a hazai felsőoktatás fejlesz­tésére. A világbanki prog­ram célja, hogy a széttagolt felsőoktatásunkban megin­duljon valamiféle integráció, egvetemi központok jöjjenek létre. Szinte eldöntöttnek ve­hető. hogv a Miskolci Egye­tem jelentős összeget kap a világbanki pálvázaton. A térségben a miénk a legna­gyobb intézmény, ezért úgy gondolom, az lenne célsze­rű. ha köztünk és az itteni főiskolák és a bölcsész egye­sület között jönne létre ez az együttműködés. Erről már megkezdtük a tárgyalásokat. A készség megvan a partne­reinkben. — Vagyis igaz, hogy csatlakozik Önökhöz a böl­csész egyesület? — Ügy fogalmaznék, az ő tevékenységük bizonyos vál­toztatások után valóban a mi egyetemünkön működő bölcsészkar tevékenységévé válhat. A felvételi követel­mények kidolgozását, az ok­tatási programok továbbfej­lesztését, a főállású oktatók számának növelését, tanszé­ki műhelyek létrehozását tartanánk kívánatosnak. — ön szerint mikor csatlakozhat a Miskolci Egyetemhez az egyesület? — Saját becslésem szerint erre három-öt év alatt ér­nek meg a feltételek. — Vagyis egyelőre nem kapnak Önöktől diplomát az egyesület hallgatói? — Erre akkor volna mód, ha már a mi hallgatóink lennének. Addig ez szóba se kerülhet. Azt azért hang­súlyoznám: az egyesület ve­zetése még nem mondta ki az utolsó szót a csatlakozás ügyében. A közeljövőben foglalkoznak ezzel. Ha meg­erősítik a szándékukat, mi minden segítséget megadunk ahhoz, hogy minél hamarabb révbe jusson az egyesületiek kezdeményezése, vagyis, hogy ebben az ipari város­ban is legyen bölcsészkép­zés. (bujdos) Felülvizsgálják az épisi tilalmakal A megyeháza nem állt el a pertől Bölcsész-frigy az egyetemmel?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom