Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-03 / 180. szám
^ DH SPORT <§, DH SPORT \ DH SPORTÉ Miskolci barlangászok görög túrán (3.) iái az a! csak piciny pók az ember Birkózás és kick-box után pankráció Norbi, a Fehér Anqyal 6a Uádo ^plakett a sziklafalon Ottbonülő családapa lett az olimpiai bajnokból A szakadékvölgy jobb ol-| dalán a Provatína-barlang l függőleges falai közé akár« hárotn autóbusz is befért volna. Az olvadáskor lezuhogó hatalmas mennyiségű vizek nyomát a faiakon a karrös-bavázdák jelezték, s bár. előre tudtuk, hogy fák híján a madarak egyetlen I lehétséges pihenője a barlang bejárati szakasza, mégis meglepődtünk barátságtalanul éles rikácsolásukat hallva. A csókák hangja megsokszorozódott az alattuk lévő mélység hatására, mint azo- ké a köveké, melyeket próbaképpen bedobtunk, hallgatva, mégis, mennyit zuhanhatnak. A jó néhány másodperc után felhangzó dübörgés, jelezte, valóban jó helyen járunk. Ez a Prova- tina* ahol a kő először 230, majd 170 méteres függőleges zuhanást követően ér- he$ földet. Bejárására csapatonként ’ hat órát terveztünk-. Szégyen a futás, de hasznos jelszóval a látottak, s hallottak után jómagam visszakoztam a barlangi túrától. . s később még ketten ezt. telték. A köteleket beszerelő. háromfős csapat azonban (ónodi László, Ferenc,zy Gergely, Oláh Sándor) sorra ereszkedtek le, s csak piciny piros pókoknak tűntek overalljukban a falakon. Körülbelül 20 méterig láthattuk őket. míg a nap besütött, ezt követően már csak a felrebbenő. ri- csajozó madarak jelezték, hogy egyre lejjebb zavarják eddigi békés fészkelőhelyüket. Aggódva hallgatóztunk, mi, történhet, a mélység azonban rmm ad^tt választ. A karbidlámpák fenve (min* kiderült) az aknában nehezen hatolta át a hatalmas sötétséget, s a máskor oly biztonságosnak tűnő kötele, két most valahogy kevésnek érezte az ember. De csak érezte, mért tmnf elmondták. minden baj nélkül leértek, az első csnoat tagjai a két aknát szétválasztó hó párkányra. Abban reménykedtek, hogy a 170 méteres aknában sikerül a köteteket még egy ponton kikötni. Azonban nem találták meg a beépített helyet, így majd' 200 méter vizes kötelet kellett megemelni az ereszkedő csiga beszerelésé, hez, mely nem volt könnyű dolog. Ennek ellenére szerencsésen leértek a barlang fenekére, ahol több expedíció emlékplakettjét, zászlaját is ott találták. Konzer- ves tubusból gyorsan ők maguk is gyártottak egy „réz- plakettet’’, majd elindulták . kifelé. ■ ■ Eközben«? társaság .másik' fele is 'felkerekedett, hogy megkeresse ,;a több kilómé-«' térré tálalható Epés-barlang bejáratát, illetve bejáratait. Hosszas bolyongás után akadtak a Provatinátói egészen elütő, kettős bejáratra. Mintha 20 méteres szakaszon kettéhasadt volna a föld. úgy nyílt a mésZkópla- tón a bejárat, csakhogy 20— 30 méter után kiderült, hogy ez bizony ng-nj, folytatódik tovább. Ha pedig nem folytatódik, ez azt jelenti, hogy nem is az Epos — derítették ki csalódottan az elsőként ereszkedők, hiszen annak 451 méter ..mély,, bM- langnak* 'kéWené léfifiie. Elindult hát a véget nem érő keresés, s míg a Provatiná- ban sorra váltották egymást a csapatok, felszabaduló erőnkkel igyekeztünk az Epos bejáratait felfedezni. Bár minden lehetséges .forrást felkutattunk 1 indulás előtt az Astrá-fenh.siknál, kiderült, hogy egyetlen pontos térkép sem készült még róla. így csupán vá/latrai- zokra hagyatkozva kóboroltunk a mészkőplatón . .. A „napfényes Görögor. szág’’ eközben a legzordabb arcát mutatta felénk. Á platón töltött negyedik" napra senkinek nem maradt, száraz holmija. A hálózsákok, a sátrak, az élelmiszerek I mind átáztak a lassan, de jjc a beszerelőcsapat első embere építette ki az utat... _ Növényi az 1980-as moszkvai olimpián... folyamatosan szemerkélő esőben. Egyik felhő a másik után ereszkedett alá, s alkalomadtán ki-kis.ütött telette a nap. Ilyenkor csodálatos érzés töltötte el az embert, hogy a felhők felett járhat, de hát ez volt a ritkább eset, többnyire szürke ködben bolyongott a társaság. hogy fellelje a barlang bejáratát. Minőén erőfeszítés ellenére sem sikerült, így az ötödik napon, amikorra a Provatinát a többi- . ...ele is bejárták. (Gálán Mihály, Kovács Zsolt, Reasz Géza, Vadász István, Báiori Károly, Ferenczy Kristóf, Bogsán Ákos, Fiié Ferenc, Dajka Zoltán, Veres Imre), feladtuk a reményt. Bebizonyosodott, hogy igaza volt ;egyik társunknak; először Dodonába kellett volna men- münk jósoltatni, s csak utána nekiindulni az Astraka- nak. Hiszen így csak félig adta meg magát... (Folytatjuk) Teljessé vált a keret a DVTK-SeM-nél. A kassa- bélai kilencnapos edzőtáborozás után hazaérkezve ugyanis ismét a diósgyőri kosaras lányokkal készül Králik Judit, és megjött a kolozsvári válogatott. Kiss Gabriella. — A romániai kosaras is a sheífieldi Universiádén volt — mondotta Király Sándor vezető edző. Sajnos egy.ik válogatottban sem végeztek olyan magas szintű munkát, amilyen elvárható lett volna. Edzetlen mindkét kislány, ezt a hátralévő időben kell pótolniuk. — Kiss Gabriella ügyét ezek szerint le rendezte a szakosztály... — A román szövetség játékengedélyét a kolozsváriak hozzák, ők a jövő héten szerdán jönnek Miskolcra. ‘ Kiss Gabriellával és az egyesülettel már megegyeztünk. Az ország birkózóként ismerte meg, s fordult felé szerető figyelemmel. Moszkvában, a kötöttfogás 90 kg- os súlycsopcríjában avatták olimpiai bajnokká. Máig felejthetetlen élmény, ahogy elbánt a szovjet szupersztárral, Kaniginnal. Aztán jött a kick-box. Ami nem sikerült a szőnyegen, az öszejött a szorítóban. Világ- és Europa-bajnok, valamint Világ Kupa győztes lett. Aki még nem találta volna ki, Növényi Norbertról van szó. Az utóbbi időben eltűnt, keveset hallani róla ... — Semmi érdekeset nem tudok mondani — tárja szét a kezét, meg sem várva a kérdést. — Harmincöt éves, otthon ülő családapa vagyok. — Otthon ülő családapa? Már amikor nem lépsz fel a televízióban ... Tényleg, milyen érzés Antal Imrével bokszolni? — Értem, a Szeszélyes évszakok. Jó dili volt, nem? Bírom az ilyeneket. — Amikor legutóbb találkoztunk, valami p ankrá- cióról meséltél. — Nem mese, hosszabb távú elképzelés. Jelenleg nem aktuális. Előbb olyan izomfelépítést kell elérnem, ami alkalmassá tesz rá. — Na ne viccelj! Vagy ennyit romlott volna a látásom? — De oda még jobb fazon kell. Nem akarok töltelék lenni. Szóval még egykét év. Szerencsére a kosaras le akar telepedni Magyarországon, tehát nem idegen ál lampolgárként fog szerepelni a DVTK-SeM keretében, amint az ehhez szükséges papírokat megkapja. — Fück Tünde aláírta szerződését a Kecskeméthez, legalábbis a hírek szerint. — Olvastam erről én is. Tévesen jelent meg a hit. Tudomásom szerint ugyanis nem 1994-ig köti szerződés a válogatott játékost anyaegyesületéhez, hanem 1991. december 31-ig. Fück egyébként csak a DVTK-SeM- hez jöhet. Nekünk is aláírt, nálam van az ezt tartalmazó papír. — Ezek szerint a következő év elején már ő is diósgyőri lesz... — Nem. A szabály ugyanis az; amennyiben egy baj— Hát jó, én hívhatlak piskótának is ... — Csak semmi szemtelenkedés. Különben is, inkább menedzserként szeretnék dolgozni, ténykedni ez ügyben. Tavasszal már megkerestek a litvánok, kérték, segítsek nekik az európai szövetség megszervezésében. Tudod, ez nem olyan pankráció. mint amilyet az Egyesült Államok-* bán csinálnak. Itt kajakra beviszik, az ütéseket és a rúgásokat. A küzdő feleken védőfelszerelés és kesztyű van. A kontinensen a litvánok, a svédek, a németek és talán a finnek űzik ebben a stílusban a pankrá- ciót. És ezt szeretném meghonosítani Magyarországon is. Pár emberrel már beszéltem, tetszik nekik az ötlet. Neveket ne kérdezz, majd csak akkor, ha már biztos lesz az ügy. Mindenesetre június közepén jonnokságban valamelyik csapatban már egyszer pályára lép egy játékos, más egyesület színeiben nem játszhat. — Sérültek? — Sitkéi lábából a hónap végén veszik ki a csavarokat. — Hogy sikerült a kassa- bélai edzőtáborozás? — Kitűnő körülmények kozott készülhettünk. Elméleti és gyakorlati oktatást tartottunk mindennap. Egyetlen problémával küszködtem: a most érkezett ukrán Prudnikova fizikailag le volt maradva. — Hogyan tovább? — Miskolcon folytatjuk a felkészülést, augusztus 18- ig. Akkor elutazunk a szokásos bonyhádi tornára. Sz. P. nek a litvánok hozzák a szabálykönyvet, s nekilátunk valaminek. — Édesapád profi pankrá- tor volt az ötvenes években. Ismét beigazolódott: az alma nem esik messze a fájától. — Hangsúlyozom, ha összejön. én inkább szervezni, menedzselni szeretnék, nem" versenyezni. Egyébként édest«.; apám az európai ranglista negyedik helyezettje volt, s Fehér Angyalnak hívták. Egy szép napon menedzsere lelépett a kasszával ő pedig hazajött, mert a család éhen halt volna. — Aha, már értem miért akarsz menedzser lenni... — Hát idefigyelj... — Jó, jó, visszaszivom. — Neked se mondok többet semmit. — És mi a helyzet a birkózással? — A fiam utánpótlás-válogatott birkózó. Első éves ifi. A Szpariban sportol, figyelek rá. De amúgy sem lettem hűtlen a szövetkezetiekhez, hiszen a birkózószakosztály vezetőségi tagja vagyok: — Ennyi? — Igen, ennyi. Minden rendben ... Petán Péter Halálos baleset történt az amerikai U valóéban zajló vitorlázórepüíő-világbaj- nokságon. A huszohöt éves finn Anssi Passila és a japán Atsushi Komada gépe mintegy kétezer méter magasságban összeütközött és a finn pilóta az esést követően szörnyethalt. A negyvenöt éves japán ejtőernyővel kiugrott és megmenekült. N. Zs. Teljes a DTTK-SeM kerete Fück még nem jön Miskolcon késsülnek a kosarasok
