Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-30 / 201. szám

Un a mama akarja, esküszünk Liz kéríe meg a vőlegény kezét llnha teszi az ifjúságot? Liz Taylor. aki teljesíteni i ak_rta nagybeteg mamájának utolsók kívánságát, egy ham­burger és egy kávé mellett - leküzdve asszonyi büszkeségét - ünnepélyesen megkérte Larry Fortensky kezét. A harmincki­lenc éves fiatalembernek ugyan majdnem a torkán akadt a falat, de azért könnyes sze­mekkel fogadta ötvenkilenc éves partnerének ajánlatát. A híresség immár négy eszten­deje „jár" választottjával, és most az öt boldognak látni akaró mama tanácsára újra felölti a menyasszonyi fátylat. Liz hét esküvője között akadtak érdekes lagzik is, Eddie t isher-rel egy zsina­gógában, RicharcL Burtonnal a botswanai szavannákon es­küdtek össze (második alka­lommal). de még Liz Taylor- nak sem volt eddig olyan esküvője, amit Michael Jack- son rendez. Michael nemcsak hatal­mas. vidámparkra emlékez­tető farmját adja kölcsön a mulatsághoz, de vállalta a lagzi költségeit is. Az előre­látható kiadások 1 millió dollárra rúgnak. Michael otthonában óriási körhinta, műtó, vízesés, indiánfalu és egy kisebb álíatkert várja az októberre összetoborzott 100 vendéget. Liz, miután jól összeug- rasztotta a kegyeiért versen­gő divatdiktátorokat, úgy döntött, az olasz Valentina fogja elkészíteni esküvői ruháját. A szerencsés olasz ugyan karcsúsított, hosszú ruhákat szokott tervezni, de Liz kedvéért meg fogja ta­nulni, hogy vannak ala­csony hölgyek is a világon. Liz egyetlen kikötése: újra tinédzsernek akarja érezni magát az esküvői öltözet­ben. A vőlegény úgy látszik, a frizurájára a legkényesebb, ő ugyanis divatdiktátor helyett Nem kellett, hiába kínálták Méregdrága kastélyán Konferenciaközpont lehet a hékedi kúria Hollywood leghíresebb fod­rászát, Jose Ebért kérte fel elsőnek, hogy csináljon va­lamit szép, hosszú, szőke hajával. A jegygyűrű is elkészült már. Larry egy kézi mun­kával díszített aranygyűrűt kapott, ami Richard Burton hajdani ajándékából, egy arany érméből készült. Tay­lor azonban egy egyszerű karikával . is megelégszik. Életében oly sok pompáza­tos ékszert kapott már, hogy A UH és az Avas Gmk közös tombolája Ingyen utazhat Isztambulba Ezen a héten az 1984-ben alakult Avas Gink-val játsz­hatnak kedves olvasóink. Mint azt Árvái Judit, a gmk vezetője elmondta, a fő tevékenységi körük jelen­leg egy utazási és reklám­iroda működtetése, de szep­tember elsejétől már autó- ügynökséget is üzemeltetni fognak. Szerveznek turista- és be- vásárlóutakat Törökországba, Ausztriába, Olaszországba, Belgiumba állandó jelleggel, s megfelelő igény és létszám esetén bárhová Európában, Autóügynökségük belga se­gédlettel árusít-közvetít majd kifogástalan állapotban lévő nyugati gépkocsikat, ígéretük szerint mindent el­követnek, hogy a náluk vásárolt nyugati autócsodák alkatrész-utánpótlása is meg­felelő legyen. Aki tehát a szombati szá­munkban megjelenő tombo­laszelvényt kivágja, kitölti, majd elviszi és bedobja a Nagyváthy utca 3 szám alatt található utazási iro­dában elhelyezett gyűjtő­dobozba, az részt vesz a jö­vő héten, csütörtökön, dél­után 2 órakor ugyancsak itt tartandó sorsoláson. Az első díj egy 5 napos isztambuli utazás félpanziós ellátással, ami annyit jelent, hogy a szerencsés nyertest csak a vízumköltség terheli. Kisor­solunk továbbá még 2 darab bécsi bevásárlóutat is. A sorsolásra természetesen vár­juk játékos kedvű olvasóin­kat. rr Őszi táncdivat Az európai tánciskolák­ban új táncdivatnak hódol­nak. Az amerikai filmvilág­siker, a Táncőrület koreográ­fiái. a shag, a jitterbug és a black botton Magyaror­szágon is divatba jöttek. Az európai diszkók és ifjúsági szórakozóhelyek a romanti­kus zene- és táncdivat felé haladnak, miután a filmben szereplő nosztalgiasztori 1963-ban játszódik Dél-Kali- forniában. A Magyar Táncpedagógu­sok Szövetsége szeptember 8-án, vasárnap, 11 órai kez­dettel rendezendő sajtótájé­koztatóján (Fészek Művész­klub, Budapest, VII., Ker­tész u. 36.) a blackpooli kongresszus anyagából Auer Pál és Juhász Valéria, az európai táriciskoladivatról László Attila és Módy Júlia tart ismertetést, majd to­vábbképzést a hazai szak­mának. azokat Larry úgysem tudná túlszárnyalni. Tőle igaz sze­relmet, nem ajándékokat vár. Az esküvői menüt Holly­wood négy legelegánsabb ét­terme fogja szolgáltatni, és nagyon nagy dolog, hogy az egymással rivalizáló séfek hajlandóak egy csárdában dolgozni. Közülük a leghí­resebb Wolfgang Puck. aki Schwarzenegger után, talán a legnevesebb osztrák Cali- forniában, és akit nemrég neveztek ki Ausztria Los Angeles-i konzuljának. Larry egyébként máris bi­zonyította, csak az igaz sze­relmet keresi Liz mellett, mikor visszautasította, hogy aláírjon egy papírt, amely biztosította volna számára, hogy részesedjen Liz 150 millió dolláros vagyonából. Havas Klára Ki gondolta volna, hogy sen­kinek sem kell egy méregdrá­ga, évszázados kastély? Bár ez igy nem teljesen igaz, hiszen végül akadt gazdája: ma mú­zeum nyílik benne, Kékeden. A kéked i kastély a ma­gyar állam tulajdona. A ke­zelői jogot 1990-ben szerez­te meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. az abaújvári közös községi tanácstól. A megye vízve­zetékkel fizetett az ingatla­nért, ezt építette ki Abaúj- váron és Kékeden. Jó bol­tot csináltak. Lett érte egy 150 milliót érő kastélyuk. Igaz, az épület nagyjából 120 milliót el is vitt. Eny-' nyibe került a Kékedy, ké­sőbb a Zombory, majd a Melczer család ősi fészkének felújítása és üzemeltetése mostanáig. A munka egyéb­ként 1980-ban kezdődött a meglehetősen romos épület­ben. Eredetileg a megyei tanács továbbképző intézete lett volna, de később elálltak et­től a tervtől. Ajánlgatták a 22 szobás — ebből 2 apart­manos —, 1700 négyzetméte­res, több mint 5 hektár kert­tel körülvett kúriát idegen- forgalmi cégeknek, vállalko­zóknak, de sokáig nem ta­lált gazdára sem úgy, mint konferenciaközpont, sem mint szálloda, sem mint semmi. A jelentkezők sorra elálltak szándékuktól — de­rült ki a nyilatkozatból, amit Iván Zoltán, a megyei közgyűlés főmunkatársa adott lapunk munkatársá­nak. A megyei önkormányzat végül úgy döntött, odaadja' az egészet, úgy ahogy van a megyei múzeumnak, ame­lyik már kérte is az épüle­tet. A múzeumosok azóta nem is sokat haboztak, be­költöztek Kékedre. Augusz­tus 30-án nyitja meg itt dr. Bodó Sándor, a Műve­lődési és Közoktatási Mi- { nisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője az Északkelet-magyarországi kerámiaközpontok című ki­állítást. S hogy miért jó egy ilyen, a városi ember szá­Autósok figyelem! Megnyílt az új\ korszerű autóklinika MISKOLCON, A BLASKOVICS U. 1 A. SZ. ALATT, A MEGYEI KÓRHÁZ MELLETT. Gyors, precíz, korrekt munka, megbízhatóság, kölcsönös bizalom, udvariasság. Keiesse fel műhelyeinket, személyesen győződjön meg munkánk minőségéről, színvonaláról! SZOLGÁLTATÁSAINK: teljes motor- és futómű-diagnosztika, gumiszerelés, kerék-kiegyensúlyozás, vizsgára való felkészítés, minden javitás, teljes szerviz. KEDVEZMÉNYÜNK: 800 forintot meghaladó munkadij esetén ingyenes szolgáltatásokkal állunk tisztelt megbízóink rendel­kezésére. ÉRDEKLŐDNI LEHET a 22-066-os és a 22-088-as telefon­számokon, a 16-os mellékállomáson. Munkafelvétel a helyszínen! VARJUK KEDVES MEGRENDELŐINK JELENTKEZÉSÉT, MEGBÍZÁSAIT! mára szinte a világ végén levő épület a múzeumnak? Erről így beszélt dr. Veres László, a megyei intézmény igazgatója. — Két elképzelésünk volt, amikor megpályáztuk a ké- kedi kastélyt. Ügy számol­tunk vele, mint a térség egyik múzeumával. Abaúj- ban ugyr.nis csak Forrón van múzeum, s az is meglehe­tősen leromlott állapotban. Nagy szükségünk van tehát ezen a vidéken egy újabb épületre. A kerámiakiállítás mellett itt helyezzük el a kőtárunkat. Ezzel a raktá­rozási gondjainkon is eny­hítünk, s végre bemutathat­juk ezt az anyagért is. Ezen­kívül lesz egy, a kastély történetét feldolgozó tárlat is. A másik indítékunk: meglehetősen nagy summát fizettünk ki rendre a külön­féle konferenciákon való részvételért. Kékeden ma­gunk rendezhetnénk ilyene­ket. Ehhez minden adott: lakószobák, közösségi terek. Ügy is számolunk az épület­tel. mint a honi posztgradu­ális múzeumi továbbképzés lehetséges központjával. Az igazgató nem fél attól, hogy nem lesz elég látoga­tója a kékedi múzeumnak. A csoda gondolná, hogy pél­dául a meglehetősen kies pácini múzeumot évente 25 ezren keresik fel, vagyis je­lentős a belföldi turizmus. Biztosan szép számmal áll­nak majd meg Kékeden is — reméli dr. Veres László. (bujdos) Diósgyőri meditációk Kel! a szén 1944. november 17-én, a délelőtti műszak végén kap­ták a hírt a Márta-szánbánya vágataiban a dolgozók, hogy ropognak a fegyverek és süví­tenek a gránátok a reformá­tus templom környékén. Leállt a termelés. A közelben lakók a bányába menekültek, és az lett otthonuk éjjel-nappal, amíg tartott a harc Diósgyőr­ben a német és orosz katona­ság között. Csak december 10-én este hallgattak el a fegyverek a papírgyár környé­kén. A bánya alsó vágatait el­öntötte a víz. Eljött a január, és hó borította a bükki tájat. Áram nem volt 51 napon át, és csak január 7-én gyúlt ki a villany. Ekkor indították a szi­vattyúkat, hogy eltávolítsák a bányából a vizet, és indul­hasson a termelés, mert kellett a szén. Kellett a pa­pírgyárnak, az erdészeti gőzmozdonynak a szállítá­sokhoz, a várkörnyék 5 is­kolájának és a lakosságnak. A szénfalba továbbra is kézi erővel fúrták a lyukat a robbantáshoz. Szűk helyen rakták, többször nyél nélkü­li lapáttal a csillékbe a szenet, és külön a meddőt. Egy-egy műszak alatt min­den 6—9 főből álló csapat külön vágatból 15—17, de néha még több csillét is megrakott. A fővonalat vil­lany világította, de a vága­tokban karbidlámpa fényé­nél, rossz levegőben, vízcse- pegés közben dolgoztak. Munkaruhát, gumicsizmát ingyen kapnak és járt min­den üzemi dolgozónak éven­ként 72 mázsa szén. Kiemelt fontossága volt a bányának. A dolgozók számát kedvez­ményekkel kellett biztosíta­ni. Az élelmezési jegyek alapján több szalonnát, ke­nyeret, élelmezési és tisztál­kodási cikkeket kaptak. Ha saját sertését vágta le a bá­nyász, illetve a bányamun­kás, abból nem kellett be­szolgáltatni a tanácshoz a közellátás részére mint má­soknak, akiket mulasztás esetén börtönbe is zártak. A háború utáni hónapok kiélezték Diósgyőr társadal­mi csoportjai között az el­lentéteket és felszabadítot­ták az indulatokat. Így volt ez a bányaüzemnél is. Az egyik bányász — nevét az utódok miatt hallgatom el — fegyverrel tört lakásán Bujaló Lajos igazgatóra. Nevezett csak a lakása abla­kán át kiugorva tudta életét megmenteni. A részvénytár­saság bányáját 1949-ben ál­lamosították. Szeptemberben minden dolgozónak erősza­kolt önkéntesség alapján „Tervkölcsön kötvény”-re kellett évi fizetésének egy részét felajánlani. A dolgo­zók előtt ez szokatlan eljá­rás volt. Földes József az üzem pénztárosa, amikor reggel bement hivatalába és a párttdtkár közölte vele, hogy az állam javára 1 havi fizetésének lejegyzését, fel­ajánlását várják, azt találta mondani, hogy „ez zsebmet­szés”. Ezért egy hét múlva megkapta a felmondást ma­gas korára való hivatkozás­sal. (55 éves volt). A helyi politikában 1955- ben nagyobb rangot jelentett bányásznak lenni, mint gyá- rimunkásnak. A III. kér. tanács elnöksége egyetértés­ben a kerületi párttitkárral elvette 1955-ben a Polgári Dal és Olvasókör épületét, otthonát amit 1899-től bir­tokoltak, és átadta a bánya­üzemnek. Tagjai gyárimun- Ikások, iparosok, kereskedők, és tisztviselők voltak. Bá­nyászklub lett a neve. Kul­turális tevékenységéből az agilis Mentényi Ernő kar­nagy által vezetett zenekar emelkedett ki. Tagjait az összevont bányák dolgozóitól levont pénzbeli támogatás­ból fizették. Próbáikat egy ideig Diósgyőrben, majd pe­dig Perecesen tartották. 1965-ben az olajjal való fűtést kezdték olcsóbbnak és kedvezőbbnek minősíteni, mint a szén termelését. Meg­kezdődött a bányák felszá­molása. Diósgyőrben a Már- ta-szénbányát 45 évi műkö­dés után 1967. április 30-án bezárták. A klub megszűnt és az épületben csak a ven­déglátó büféje maradt. A' munkásokat áthelyezték a még működő közeli bányá­hoz, néhányat pedig nyugdí­jaztak. Ilyen volt Szepesi János, aki 29 éven át dolgo­zott a föld alatt és ismeri a Márta-bánya vágatait. Sze­rinte — ezt állítja 1991-ben is — még bőven van jó szén a Pecér-völgy környékén, amivel elláthatnák a lakos­ságot. Visszatérve a bányász fú­vószenekarhoz, ünnepélye­ken, felvonulásokon, közös hangversenyeken bizonyítot­ták tiszta, -színvonalas játé­kukat 1967. előtt. Ok kísér­ték az életből békésen, vagy tragikusan eltávozott bányá­szokat, a sokak által ismert szívbemarkoló dallammal; „Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete. Várat­lan vész rohanja meg, mint bérctetőt a fellegek.” (balázs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom