Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-30 / 201. szám

Dúl a kamatháború 2 Évnyitó J az egészségügyi íó'isk ólán Az idei tanévet 89 gyógy­tornász- és 90 védőnőhall­gató kezdi meg az Orvos­továbbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Ka­rán. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kórházban mű­ködő intézményben az idén második alkalommal kaptak diplomát a hallgatók, tavaly mind az 54 végzett diák ta­lált végzettségének megfele-- lő munkahelyet. A fiúk még mindig nem tolakodnak e felsőfokú oktatási intéz­ménybe; tavaly ketten, az idén pedig egyetlen hallgató képviseli az erősebb nemet. Az ünnepélyes tanévnyitó augusztus 31-én délelőtt 11 órakor lesz a megyei kór­XXIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1991. AUG. 30., PÉNTEK URA: 5.B© FOKI 11B T ház előadótermében, ahol ünnepi beszédet dr. Tarsoly Emil főiskolai tanár mond. A jeles nap tükrében 3. Vállalkozó vállalat Hegy legyen mihez hűségesnek lenni Aki bányász akar lenni, annak ha nem is kell po­kolra menni, de meg kell járnia a hatékony termelés minden poklát — summáz­tuk annak a beszélgetésnek lényegét, amelyet dr. Remé­nyi Gáborral, a Borsodi Szénbányák vezérigazgató­jával, felszámolási biztosá­val folytattunk olyan célzat­tal, hogy hű képet adjunk a vállalat helyzetéről, felsejlő jövőjéről ama jeies nap, a bányásznap tükrében- Egyre világosabb, hogy a szénter­melésen kívül a vállalatnak is keresnie kell az olyan kapcsolódó tevékenységek átvételét, amelyek révén to­vább fokozhatja hatékonysá­gát. Valamikor & berentcí mosót például azért hozták létre, hogy javítsák a minő­séget, magyarán a port, a meddőt leválasszák, s így tiszta terméket, az úgyneve­zett berentei mosott diósze­net kínálják a lakosságnak. Ez idő tájt már szó esett brikettezésről is. Hol tart ez? — kérdeztük. — Va’.ó igaz, a vállalat az elmúlt két esztendőben igye­kezett megszabadulni azok­tól a feladatoktól, amelyek nem kötődnek közvetlenül a széntermeléshez, illetve kis szervezeteket hozott létre, amelyek rugalmasabbak, mint egy szénbányavállalat. A szénfeldolgozás régi téma, s úgy tűnik, ebben is lesz hamarosan előrelépés, ugyanis bérleti formában nyugati gépeket tudunk be­hozni, s a központi osztályo- zón a brikettgyártás bein­dítható. — Ugyancsak szóvátet- ték a bányászok, hogy a vállalat miért nem maga kereskedik a szénnel? Mi­ért van szükség egy köz­benső cégre, amelyik jó nyereségre tesz szert, mi­közben a széntermelés veszteséges? — Kétségtelen, jogos a felvetés, de pillanatnyilag, s valószínűleg még jó ide­ig mi nem tudjuk egy fél országban — mert körülbe­lül ennyi területre szállí­tunk — kiépíteni a telephá­lózatot, fenntartani pangási időszakban is, egyszóval nincs ez még igazán kitalál­va. De annyi bizonyos, hogy kezdetben a művi ki­adásra nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ebből bizonyos előnyökre számíthatunk­— Ugyancsak kritikus téma a szállítás. Ezen is jól keres a Volán, nem is beszélve a magánfuvaro­zókról. Ugyanakkor, ha jól tudom, a vállalat is ren­delkezik gépkocsiállomány­nyal. — Ahogy „karcsúsodik” a vállalat, úgy szabadulnak fel bizonyos területek, például a központi üzemben a gép­javítás és szállítás. Bár az a bizonyos gépállomány nem mai keletű, s csak részben hasznosítható szénszállítás­ra, de lakossági vonatkozás­ban mindenképpen. Ehhez kapcsolódik még a más vállalatokkal való együttműködés. Ugyanis pillanatnyilag — úgy hírlik — az alkatrész- ellátás katasztrofális, s tu­lajdonképpen az anyagel­látás se az igazi. — Ez utóbbi esetében — például a TH-ívek és -csa­varok gyártása területén — van előrelépés, a Dimag Rt., vei közösen igyekszünk be­rendezkedni a fejlesztésre, gyártásra. Ami pedig az al­katrészellátást illeti, az saj­nos összefügg a vállalat helyzetével, illetve a felszá­molással. Pillanatnyilag azt kell mondjam, hogy annyira elavult a gépállományunk, hogy a termelés legfőbb aka­dályává vált. Sokkal na­gyobb mennyiségű alkatrész­re lenne szükségünk, mint korábban, ezzel szemben a cégek nem voltak hajlandók szállítani, mondván, ki tud­ja mikor jutnak a pénzük­höz? — És mikor? Úgy hír­lik immáron újfent négy- százmillióért állnak sorba a cégek. — A nagyságrend változó, de tény, hogy pénzhiány­nyal küszködünk. Sikerű >t azonban megegyeznünk bi­zonyos cégekkel, hogy még­iscsak szállítanak alkatrésze­ket. Ez kölcsönösen elemi érdekünk. — Eddig kevés szó esett a bányászemberről. Ebből a székből hogyan látja őket? — Én úgy érzékelem, s ebben több személyes talál­kozás, bányabeli találkozás is megerősít, hogy az embe­rek ma féltik a munkahe­lyüket. Világosan látják, hogy a sztrájk nem segít. Sőt, ront a helyzetünkön. Egyébként a bányászokra mindig ez a fegyelmezettség volt a jellemző. Annak elle­nére, hogy a korábbi vívmá­nyokból kevés dolgot sike­rült megőrizni. A lakásakció szinte minimális, új alap nem képződik, csak a tör­lesztéseket tudjuk visszafor­gatni. Kiemelt bér — már­mint a többi szakmákhoz képest — álom, ez csak ak­kor válhat valósággá, ha nyereségesek leszünk. — Ahonnan a bánya ki­vonul, az a község, vagy térség megkezdi lassú hal­doklását. — Ez sajnos így van. De az önkormányzatoknak foko­zatosan át kell venniük a bányától a különböző szol­gáltatásokat, ezeket még az állami dotáció idején rótták ránk. Ma már nem kapunk semmit, így nem is tudunk adni. — Ha már a bérezés az inflációt se tudja követni, legalább hűségpénzt fizet­nek a bányászoknak? — Igen, pillanatnyilag a vállalat összlétszáma 9 ezer körül mozog. Nettó értékben 154 millió forintot fizetünk ki a bányásznapon hűség­pénzként. Remélhetőleg a jövőben is lesz mihez hű­ségesnek lenni. (Vége) _ karosi Van, aki kétszázmillió játszik Aranyat érő értesülések • Adót persze nem fizetnek • Év végén: napi elszámolás Jje Van, aki csak azt számolja, hogy a nyugdíjból egyál­talán telik-e mindenre? (Búss felvétele) Megírtuk cikkünk első ré­szében, hogy ügyeskednek az ügyfelek az OTP átutalá­si betétszámlájukkal. Neve­zetesen kihasználják azt a lehetőséget, hogy az OTP havi egyenleget készít, tör­ténetesen adott hó 26-án, s ez alapján állapít meg ka­matot. Aki tehát 26-án bete­szi a pénzét, akár egy nap múlva ki is veheti, teljes havi kamatot számolnak ne­ki. Ezt követően viheti napi kamatozásra a bankba, s igy dupla kamatra tehet szert. Kezdett az ügyeskedés olyan méreteket ölteni, hogy az OTP kénytelen volt ki­küldeni az ügyfeleknek — ez Borsodban 45 ezer em­bert érint — egy olyan le­velet, miszerint, ha a be­tétszámlát nem eredeti cél­jának megfelelően használ­ják, az OTP felmondja a szerződést. Jogos-e ez, vagy jogtalan az OTP részéről — sokan vitatják. Ám igazából a le­vél nem rettent el senkit. Mert mi van akkor, ha az OTP a szerződést felmond­ja? Legfeljebb hamarabb jut a kamathoz az ügyfél. Egyébként novemberben kapná meg az év közben havonta összeadódó kama­tot. Amint megkapta a pénzt, nyit egy másik át­utalási betétszámlát, na, bumm, nem a saját nevére, hanem mondjuk, a felesége, az anyósa, a testvére nevé­re. Nagy a család. Tehát igazából az OTP ilyetén fenyegetőzése nem komoly. Mondják, vannak, akik páncélozott kocsival, far­kaskutyával viszik a pénzt. Magánszemélyek. Nem tudni pontosan, kik, ugyanis az átutalási betétszámla titkos. De hírlik, hogy van, aki milliókat keres egy nap. Hogyan ? Tessék utánaszá­molni. Ha csak egymilliót visz be egy napra, az után keres 14 ezer forintot. Tíz­millió után 140 ezret, száz­millió után 1,4 milliót. És itt meg is állhatnánk, mert ez az összeg képtelenségnek tűnhet. De nem az. Van Kevés kiránduló van, aki ne keresne gombát az erdőt járva. A gombázók számát mutatja, hogy több tucatra tehetők azok, akik a hét vé­gén a Csanyikban, a Bükk kapujában működő díjmen­tes gombavizsgálóban néze­tik meg a szakellenőrökkel, hogy mit is szedtek. Répást Gábor gomba szakellenőr szerint legutóbb a kirándulók mintegy más­fél mázsányi gombát hoztak megvizsgálásra. Sajnálatos módon ennek mintegy felét ki kellett dobni, mert embe­ri fogyasztásra alkalmatlan volt. Répási Gábor megítélése szerint mintegy másfélszáz gombaféle kerül vizsgálatra hozzá. A tapasztalat, hogy feltűnően sok az idén a mérgező gomba. Ezek közül is a legtöbben a gyilkos ga­lócát szedik, de összekeve­olyan kedves ügyfél, aki kétszázmilliót mozgat, bár­mennyire hihetetlen. Nem is gondolnánk, kik­ből tevődik össze ez a ré­teg. Réteg? Stabilan millión felüli összeggel 20—30-an ügyeskednek, de kisebb — pár százezres — tételben mind gyakoribb. Aki nem csinálta eddig, szinte be­csapva érzi magát. Az or­szágos kamatháború, illetve annak sajtóvisszhangja any- nyit már elért, hogy az is csinálja, csinálhatja, akinek eddig fogalma se volt róla. Lehet ezeket az embere­ket irigyelni, lehet szidni, de végül is nem tettek mást, mint éltek egy lehetőséggel. Akinek milliói vannak, per­sze. megengedheti magának, hogy súgó szakértőket tart­rik az ilyenkor növő keserű gombát a mérgező pelyhes keserűgombával. Ezért is fontos és szükséges, hogy minden szedett gombát meg­vizsgáltassanak, hogy a mér­gezést elkerüljék. Nem győ­zik hangsúlyozni, hogy ez az elővigyázatosság — a már bekövetkezett gombamérge­zések miatt is — mennyire szükséges! Az idei tavaszi, nyári idő­járás furcsa érést hozott. Még most is megtalálható az erdőkben az ehető koratava­szi gombáktól kezdve a késő ősziekig szinte valamennyi ehető gomba. Ez utóbbiak elsősorban az úgynevezett fagyzugos helyeken találha­tók. Megjelent már a fenyő­erdőkben termő, elsősorban savanyúságnak közkedvelt rizike is, de ennek a szezon­ja majd csak szeptembertől várható. són, s itt éppen a súgáson van a lényeg. Milliókat le­het ma Magyarországon a „fülesekkel” keresni. Van persze az ügynek néhány olyan vetülete is, ami túl az ügyességen, végül is nem csupán morális kér­dés, hanem valahol valóban törvénytelen. Ugyanis az ügyeskedés révén szerzett extrakamat után az illető nem adózik, márpedig az adómentesség — elvileg — a megállapított eredeti ka­matszázalékig érvényes. Ez tehát egy kissé kérdésessé teszi a haszonszerzés jogos­ságát, de végül is ez utóbbi nem az OTP-re tartozik, hanem az APEH-re. Hogy az OTP levele jo­gos-e? Az is kérdéses. Ugyan­is a szerződés szerint csak akkor mondhatja fel a betét­számlát, ha az fedezethiá­nyos, magyarán, többet utal­tatok át, mint amennyit rá­teszek, vagy amennyi rajta van. Egyébként 1969-től, il­letve az utóbbi két évre megállapítani, s bebizonyí­tani azt, hogy mindenki, aki történetesen adott hó 26-án tett be, s pár nap múlva ki­vett pénzt, azért csinálta, hogy ügyeskedjen, nem kis jogi procedúra, s valószínű­leg nem kecsegtet sikerrel. Miért nem tért át eddig az OTP a napi kamatszámí­tásra az átutalási betétszám­la esetében is? Jó kérdés, de egyszerű a válasz. Nem volt rá pénze. Igen sokba kerül a gépesítés. Ám úgy hírlik, az év végére, vagy jövő év elejére véget vetnek a ka­matháborúnak. Áttérnek a napi elszámolásra. Addig pedig? Nem akarok buzdí­tani senkit. Két hónap alatt lehet nyitni egy átutalási betétszámlát. Van az évből még négy hónap. De gon­dolom, erre maguktól is rá­jöttek már. Csak honnan veszünk a játszadozáshoz legalább egy­milliót? K. I. Furcsán ért, ezen a nyáron Sok a mérgező gomba

Next

/
Oldalképek
Tartalom