Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-03 / 180. szám
Fekete Gyémántok, Kék Acél Városunk kiskert jei Lelkes amatőrökből profik Finnországot az ezer tó ór'szágának szokás nevezni, Velencét pedig a lagúnák varosának. A lelkes lokális srióták joggal nevezhetnék ■ Miskolcot az „ezer kiskert városának”, s nem is túloznának. Mindez abból a felmérésből és elemzésből dérül ki, melyet dr. Gyurkó Péter növényvédelmi szakmérnök készített hosszú évek tapasztalatait egybegyűjtve. Az összefoglalót nemrégiben eljuttatta a polgármesterhez is, azzal a céllal, hogy a várost övező kiskerteket érintő döntések meghozatalához kellő háttéranyag álljon rendelkezésre. + KERTÉSZETBŐL LAKÓTELEP Miskolc "a második világháború idején volt nagyjából „ideális méretű” (ha lehet ilyet mondani egy város esetében): noha alapvetően ipari jellegű településnek -számított, a környező domboldalakon virágzó kert-, és szőlőkultúra alakult ki, a sok száz pincébe« pedig részben másutt megtermelt must forrt borrá. Az 1945-öt követő mega- lomiáni ’ s ipar- és városfejlesztés aztán alaposan megváltoztatott mindent: a város kíméletlenül bekebelezte a környező területeket: megszűntek a méltán híres bolgárkertész tanyák, a szirmai, hejőcsabai, göröm- bölyi zöldségkertészetek. A lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása meredeken nőtt (igazolva a szocialista társadalom építésének idevonatkozó tudományos passzusait): a termelés viszont zuhant. 1960- ban termelőszövetkezetek alakultak Miskolcon, jórészt a volt bulgárkertészekkel és földterületeikkel. Ez volt a kegyelemdöfés: a 70-es évek elején már több millió forintos támogatással sem sikerült fellendíteni a zöldségtermesztést. + 20 000 CSALÁD Miskolcon a kiskertmozgalom 1964-ben indult meg, gyári munkások, bányászok, tisztviselők között osztották ki szerény bérleti díjért a városkörnyéki „nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas” területeket. (Erre utalnak a kiskerttársulásoá nevei is: Fekete Gyémántok, Kék Acél, Volán, Fa- zola Henrik.) A tulajdonviszonyok és az építésrendészet terén tapasztalható bizonytalanság ellenére szépen fejlődött a mozgalom: mára az Unió Áfész szervezésében 23 kertszövetkezet több, mint 4 ezer taggal A bosurak, virágok elbűvölték őket Erdei óvoda ]\em sírt-e a szemeténvük ? A fónagysági vadászházban, ahol korábban komoly felnőtték töltöttek el hosz- szabb-rövidebb időt, most vidám kisgyerekhangok törik meg a csendet, öl-hat éves csöppségek vették birtokukba a nemrég felújított épületet. Az Ifjúsági Ház népművelőinek támadt az a gondolata, hogy ebben a gyönyörű környezetben erdei óvodát lehetne szervezni. Az elképzelést tett követte, amelyhez jó partnerre találtak az erdőgazdaság vezetőiben. Eddig ez a korosztály kimaradt a táborozás örömeiből. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen több figyelmét, gondoskodást igényelnek. Az első napokban égtek is a telefonvonalak az ifjúsági házban. Az aggódó szülők szinte mindig ugyanazt * kérdezték: nem sírt-e a szemeíényük? Jól érzi-e maggt? A kicsik ezzel szemben már rögtön a megérkezés után kisebb felfedező utakra indultak. Az eddig csak könyvekből látott bogarak. magok, növények elbűvölték az apróságoka',. Ottjártunkkor éppen hajpán- tot készítettek virágokból amelyeket azonnal fel is próbáltak.- A legszebb fejdísz természetesen a királvnőnek és a hercegkisasszonynak jár. A háttérben már áll a fejedelmi lakhely, a var. A gyerekek kis műsort is összeállították az óvónők segítségévei, amit majd a táborzáráskor adnak elő. Miközben a királyi pár készülődik, a többiek bűvészmutatványaikkal ámítanak el bennünket, sőt azt is megtudjuk az egyik eleven lurkótól, hogy ó a karate fogásaival is tisztában van. EZt persze nem kell komolyan venni, mozdulatai inkább csak a felnőttektől ellesett gesztusok. Jól szervezett „spontaneitással” a kislányok körjatékba kezdenek, jókedvű énekük betölti a kertet. Bent a házban az egyik gyerek lelkesen mutatja meg a gipszből készített plaketteket. Az alkotók a legkülönfélébb mintákat használták: szobakulcsot, virágot, kavicsot; az ifjú művész pedig már a művek elkészítésének módját soroljá. A gyerekekkel nincs túl sok gond, mondják az óvónők. Élvezik a kirándulásokat. a játékot, és nem is kell őket gyakran fegyelmezni sem. A szülői aggodalom tehát, bár érthető, de felesleges volt. Igazi angyalok voltak a kicsik, a szülők csak abban reménykedhetnek. hogy otthon sem változnak meg. „ (Horváth) Torgván József Szikszón Dr. Torgyán József, a Független Kisgazda-. Földmunkás- és Polgári Párt elnöke holnap délelőtt látogatást tesz a párt megyei szervezetének elnökségénél. Miskolcon, majd délután 5 órakor nagygyűlést tart a szikszói művelődési házban. 430 hektáron gazdálkodik, ehhez jönnek még az „egyéni gazdálkodók”. A felmérés szerint egy- egv parcella átlagos mérete, területe 1000 négyzetméter körüli, amiből kiszámítható, hogy. a kiskert-mozgalomban Miskolcon legalább 20 ezer család érdekelt, azaz a város lakosságának közel 30 százaléka. Ez igen nagy szám, a jelentősége pedig aligha túlozható el: a város gyümölcs- és zöldség ellátásának legalább negyede ezekből a kiskertekből kerül ki. Sarkítva fogalmazva ez azt jelenti, hogy a kiskertek nélkül Miskolcon állandó gyümölcs- és zöldséghiánnyal kellene számolni. + PÉLDA LEHET így viszont Miskolc követendő példa az ország hasonló települései számára. A felmérésből az is kiderült, hogy a telkek egyhar- madán egy-egy gyümölcsfa- fajtából 5—10, sőt néha 30 fát is ültetnek, ami nyilvánvalóan az árutermelést célozza, nem pedig a család ellátását. A zöldségtermelés esetében is hasonló a helyzet: a parcellák 20 százaléka a piacra termel. A kiskertmozgalom számos érdekes vonást mutat. Noha ,,amatőrön” vágtak bele a növénytermesztés nehéz tudományába, a kertek művelési színvonala, kihasználtsága hamarosan elérte, majd jócskán túlszárnyalta a községek határában elterülő hasonló területekéit. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan az információellátottságban keresendő: Szolnoky Jenőnek köszönhetően már a 60-as években létrejöttek a mezőgazdasági szakkörök, a növényvédelmi tanfolyamokon pedig mind többen vettek részt az eltelt évek folyamán. Kájé I VAKACIO ALATT minden diák 3 hónapig 2 pengőért olvashatja Szász László k öl csőn könyvtár át, »hol az össze* ifjúsági, szépirodalmi és kőtelező iskolai olvasmányok mejvsnnalr. Mindennap lehel cseréi«« Fél évszázada történt... Miskolc a világháborúban 4 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap cikkei tükrében Folytatjuk dr. Csorba Csaba dokumentumsorozatát, amelyet minden hónap elsó hetében adunk közre. A szerző a II. világháború napjait, az 50 évvel ezelőtt tragikus eseményeket a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap cikkrészleteinek segítségével idézi fel, és korabeli hirdetésekkel illusztrálja. 1941. július 5. „Már a galíciai síkságon üldözik hon- védeink a visszavonuló bolsevistákat.” „Több száz szegény gyermeket részesít a város ingyenes nyaraltatasban a Sajó-partor.. Hetenként egy- egy napon viszik ki üdülni a gyerekeket & Sajó-partra.” Július 8-tg kell bejelenteni a cipőkészleteket. 1941. július 6. „Van zsír, van szalonna, van háj, van minden, csak egy kicsit nehéz hozzájutni.” 1941. július 8. „ADnyesz- ter keleti partján nyomulnak előre csapataink ... Légierőink bravúros teljesítményekkel működlek, közre a sikerek" "kivívásában.’*' „Zökkenő nélkül tért át Miskolc a jobboldali közlekedésre. Nem volt zavar, nem volt baleset — Zavartalanul bonyolították le a vasárnapi fürdői és a hétfői piaci forgalmat.” 1941. július 15. „Már Po- dolin síkságán üldözik gyorscsapataink a menekülő ellenséget. A nehéz terep és rossz viszonyok sem csökkentik honvédeink lendületét.” 1941. július 16. „Biztosítva van újig a liszt- és kenyérellátás Miskolcon. Nagyobb mennyiségű lisztet utalt ki a minisztérium és a polgármester által gyűjtött tartalék felhasználásával sikerül a nehézségeket kiküszöbölni. Csak a takarékosság biztosíthatja a közellátás zavartalanságát.” 1941. július 18. „A köleskenyérnek, amelynek sütését egyelőre csak Budapesten vezették be, nagy sikere van. — Azoknak, akik ettek belőle, egyöntetűen az a véleménye, hogy a köleskenyér fehér, jóízű és bő tápércékkel bír. Dr. Fekete Bertalan polgármester is megízlelte a köleskenyeret • SS„;í).2t íHHlíísa .megfelelőnek találta, hogy egy vagon kölest rendelt, amelyet próbaképpen fel fognak sütni a miskolci pékek. Ezt a köleskenyeret egyelőre csak a vendéglátó üzemekben (éttermekben) hozzák forgalomba és ha a próbasütés Mit keres Andy Vájná Magyarországon? Hollywood magyar ura A hazai közönség nem ismeri Andy Vajnat, de ismeri Andy Vájná filmjeit. E sorok írója pedig ismeri Vajnat abból az időszakból, amikor még nem volt Hollywood magyar ura, csak egy a sok ambiciózus producer közül. 1981-ben jártam nála egy három helyiségből álló irodában. ahol poszterek gurultak egymás tetején, s mindössze két-három titkárnő el tudta végezni a munkát. Vájná pedig arról mesélt, hogy várta ki. amíg a Rambo forgatókönyve végigjárta az összes hollywoodi stúdiót, megélt vagy tíz átiratot, s végül eredeti árának töredékéért (320 ezer dollárért) meg lehetett venni. A. Rambo második része 400 millió dollárt forgalmazott (ebben persze benne voltak a Rarr.bo-kegytárgyak értékesítéséből származó bevételei: is), Vájná pedig egy csapásra Hollywood legisike. resebb vállalkozója lett. • VOLT PARÓKAGYAROS IS 13 éves korában disszidált és kizárólag saját kitartásának és eszének köszönheti, hogy remek üzleti vállalkozásokkal egyengette útját. Volt paróka&yáros, volt hongkongi mozitulajdonos, s volt filmforgalmazó is. Barátjával, Mario Kassarral döntött úgy, hogy gazdaságosabb saját gyártású filmet forgalmazni, mint másét. Mára a stúdiója egyszerre képes szerződtetni két olyan szupersztárt, mint Ar- nold Schuiarzenegger és Syl- vester Stallone. A siker csúcsán Vájná kiszállt és önállósult. Cinergi nevű fiímyállalata évente négy filmet készít. Az Éden utolsó napjai című filmmel (főszereplője Sean Connery) mutatkozik be a közönségnek, ezt követi a Mars hercegnője című sci.-fi, majd Ridley Scott rendező filmje, a Paramour, és a Tóm Cruise főszereplésével készülő Nagy idők. Vajnat úgy tartják számon, hogy mindent megad egy jó forgatókönyvért, jól megfizeti a rendezőt é< ?. sztárt, és ritkán fekteti be a pénzét ojvan filmbe, ami nem nyereséges. • OKA VAN, HA BEFEKTET Mit keres most Magyar- országon? Elsősorban érzelmi okokra hivatkozva, nosztalgiából alapította a hazai piacot elárasztó amerikai filmforgalmazó vállalatát, az Intercom-ot. Filmet forgatni itt már nem akar mondta néhány nappal ezelőtt. amikor egy pesti moziban összefutottunk. Mozikat venni? Azt igen. Építeni még inkább. Vájná, aki csak akkor beszél terveiről, amikor már majdnem megvalósultak, annyit mondott jelenle. gi magyar üzleti tárgyalásairól, hogy gondolkodik néhány multiplex építéséről. A multiplex olyan mozi, amelyben legalább négy-öt teremben lehet egyszerre vetíteni. Sokan kérdezhetik, miért töri a fejét bővítésen egy zseniális üzletember akkor, amikor Magvarországon hét. ről hétre csökken a mozik látogatottsága, és általános vélemény, hogy az emberek még kevesebbet fognak moziba járni. Vájná üzleti filozófiája azonban az. hogy konjunktúra idején kell megválni egy jólmenő üzlettől, s olyasmibe kell fektetni a pénzt, ami belátható időn belül még nagyobb hasznot hoz. Vállalkozásainak sikere nem hagy kétséget afelől. hogy okosan gondolkozik. Másfelől az sem elhanyagolható tanulság, hogyha Andy Vájná súlyos dollárösszegeket hajlandó fektetni a magyar jövőbe, talán a hazai közvéleménynek is oka van némi optimizmusra ... Návai Anikó sikerrel jár — amire minden remény megvan — akkor nagyobb mennyiségben sütik a közellátás céljára is.” 1941. július 20. „Csapataink csak felderítő tevékenységet fejtettek ki az utóbbi napokban.” 1941. július 22. „Megszűnt a légoltalmi riasztóügyele- tesi szolgálat Miskolcon.” 1941. július 24. „Nemzsidóval házasságot kötni tilos. A képviselőház és a felsöház 150 tagú együttes bizottsága három szavazat híján egyhagúlag elfogadta a 9. §. új szövegezését.” „Tej és vaj alig volt a szerdai hetipiacon. A magasabb árak miatt viszik a tejtermékeket inkább Budapestre — A ringló és a paradicsom a piac újdonságai — Kisebb áremelkedés a tojásnál és a baromfinál.” 1941. július 25. „Gyorscsapataink több száz kilométerre törtek előre kelet felé.” 1941. július 28. „Miskolcon is végrehajtják a pi- gányrendeletet... Értesülésünk szerint összeírják a város területén élő lótartó cigányokat és csakis azoknak hagyják meg a lovait, akik legalább háromezer pengő értékű vagyonnal bírnak, vagy iparengedély- lyel rendelkeznek és iparukat gyakorolják is.” 1941. augusztus 2. „Átmenetileg megdrágul, de minőségileg javul a kenyér. „Sületlen, ragacsos, bűzös kenyeret foglaltak le egyik miskolci péknél. A városbí. róság megindította az eljárást ...” 1941. augusztus 3. „A honvédvezérkar jelenti: az ellenség igen sok halottat vesztett, több ezer foglyot ejtettünk.” 1941. augusztus 8. „Fokozottabban őrzik a miskolci határban a termést. A legszigorúbb büntetést szabják ki a mezei tolvajokra.” 1941. augusztus 9. „Postai úton kézbesítették ki a cukor- és petróieumjegye- ket... A fehérszínű blokk a normális heti 12 deka. a zöldszínű az orvosi bizonyítványra kiadott heti 24 deka, a pirosszínű heti 36 deka cukor vásárlására jogosít. A zöldszínű blokkokat a 12 even aluli gyermekek és azok kapják, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják a felemelt cukoradagra való jogosultságukat. a piros blokkot, amely heti 36 deka vásárlására jogosít, a terhes- és szoptatóanyák kapják.” 1941. augusztus 10. „2373 pár cipőre 9—10 ezer igénylő van havonta Miskolcon ... a városi közellátás egyik legsúlyosabb problémája a cipőelosztás, a város rendelkezésére adott bőranyag távolról sem fedezi az igénylést...” 1941. augusztus 15. „Légoltalmi elsötétítés alatt számtalan lopást követett el egy miskolci bejárónő. Rendes bíróság fog felette ítéletet mondani.” Dr. Csorba Csaba
