Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-28 / 199. szám
Amikor Madonna apácának készült... (ŰJ SOROZATUNK A 3. OLDALON) A leles nap tükrében f. Bányát vegyenek! A hitelezők sajátos zsarolása DÉLI HÍRLAP & A bányabeli küzdelem a régi. Az igazi nagy csaták a külszínen dúlnak, a pénzemberek között, a megmaradásért. XXIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1991. AUG. 28., SZERDA Megszüntetnék szeptember végén a városháza műszaki ellátó szervezetét, a Városi Művelődési Központot, a Művészeti és Propaganda Irodát, valamint a Családi Intézetet. Ha az erről szóló tervet szeptember 3-án jóváhagyja a miskolci közgyűlés, megüresedne a Radnóti Művelődési Ház, a VMK Széchenyi úti központja és az ellátó szervezet Dózsa György utcai háza. Az ingatlanok hasznosításával a városházát bíznák meg, csakúgy, mint a Családi Intézet főutcai épületében levő Hámor szálló üzemeltetésével. A város közművelődését önálló intézményekre bíznák, így például az Ady és a Gárdonyi Művelődési Házra, az Ifjúsági és Szabadidő Házra, (azelőtt Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőház), valamint az újonnan létrehozandó Belvárosi Kulturális Menedzser Irodára. Köztudott, hogy bő egy évtizede önállóak voltak a helyi közművelődési intézmények. Akkor a hatékonyabb működést remélték attói, hogy összevonják ezeket. Ma a szétdarabolástól várják ugyanezt. Egyebek között ez derül ki abból az interjúból, amit Halász Józsefné. alpolgármester asszony adott a DH munkatársának. • VÉGE A KÖZOSKÖDÉSNEK — Több érv szólt a művelődési házak központosítása mellett 1980-ban. A közös gazdálkodás, propaganda és technika alkalmassá tette a VMK-t olyan nagyszabású rendezvények megszervezésére, mint mondjuk a Miskolci Nyár, vagy a Kaláka-folk- napok, de a közösködés számos hátránnyal is járt. Mivel a házak nem maguk gazdálkodnak, r.em váltak érdekeltté a saját működésükben. A propagandát csak hosszada'masan, körülményesen lehetett megrendelni. A célunk tehát most az, hogy olyan rendszert hozzunk létre, ami mindenki számára lehetővé teszi az önálló döntéseket, amelyben megmaradnak a közművelődés fontos értéked. — Mik az elképzeléseik a megmaradó házakról? — Az Ady és az Ifjúsági Ház számára meghatároznánk az alapfeladataikat. Amit ezen felül vállalnak, az érdekeltségi rendszerben működne. Az Avason levő inA SS sa : 5.30 fs«* G* BBSS T formációs irodánkra változatlanul szükség van. Ez a Kék Házhoz csatlakozna; a tevékenysége az Ifjúsági Információs Irodához áll a legközelebb. A görömbölyi művelődési ház és a Gárdonyi úgymond nyitott házként működne. Otthonul szolgálnának a különféle egyesületeknek, társaságoknak. A város itt csupán a fűtést, a világítást, és egy-egy alkalmazott bérét fizetné. Ugyanakkor a mostani átszervezésből nyerünk 6 millió forintot. Ezt egy olyan alapban helyezzük el, ahonnan az egyesületek pályázhatnak pénzre, hogy magukat fenntarthassák, s ezeket a nyitott házakat működtethessék. Ügy tűnik; van rá mód, hogy a közismerten lerobbant Gárdonyi 10 millió forintot kapjon a közgyűléstől az épület aligha elodázható felújítására. • A JÓ HÍRNÉV MENEDZSEREI — Milyen feladatot szánnak a városi menedzserirodának? Idén is nagy sikere volt a VMK programjának, a Kaláka-napoknak. A hasonló nagyszabású rendezvényeket ezután vállalkozók szerveznék. (Bujdos Tibor felvétele) Bányásznap közeleg. Illik tükörbe nézni. Bár manapság nincsenek napok, csak mindennapok vannak, a bányásznap még ma is több, remélhetőleg, mint azok a pártállambeli kisajátított, vagy kreált ünnepek. A bányásznap ugyanis — nem véletlenül Borbála a bányá— Meg kell próbálnia megszabadítani Miskolcot a város nevéhez tapadt negatív jelzőktől. Közvetítenie kell a nagyvilágban a megyeszékhely értékeit. — Ilyen érték volt a Miskolci Nyár is. Mi lesz ezzel, ha felszámolják az eddigi szervezőt, a VMK? — Arra számítunk, hogy alakulnak majd népművelők közreműködésével olyan vállalkozások, betéti társaságok, amelyek látnak fantáziát a hasonló nagyszabású programok szervezésében. Akárcsak nyáron a színészek ösz- szeállnak egy közös turnéra, a népművelők is társulhatnának mondjuk a Miskolci Nyár létrehozására. Az ilyen rendezvényekre pályázatot ír majd ki a menedzseriroda. A város pedig ad hozzá pénzt, úgyhogy szabad a pálya, bárki megpróbálhatja. — Hány embert érintene az átszervezés? — Nagyjából 75 ember munkáját érintené. Közülük körülbelül húszán maradná- nának munka nélkül. Ameny- nyiben szakalkalmazott, népművelő válna állástalanná, számára átképzést szerveznénk. (bujdos) Már majdnem busz éve él a környezetünk védelméről szóló törvény, amelyik többek között előírja, hogy milyen módon és hová lehet a települések környezetében elhelyezni a szilárd és a folyékony, iszapszerű hulladékot. Ennél sokkal régebben él az a gyakorlat — s ezen a törvény megjelenése sem sokat változtatott —, hogy magánszemélyek és vállalatok, sőt gyakran a települések is teljesen önkényesen választják ki, hová — gyakran árokpartra, erdőszélre, sőt vízgyűjtő területek közepére —, milyen hulladékot helyeznek el. Nemcsak a tájat, a környezetet veszélyezteti a kezeletlen szeméthalmaz, hanem az ember egészségét is. A hulladék emberi és állaszok védőszentje — független a pillanatnyi politikai érdekektől, mindenkor az ember heroikus küzdelmének kifejezője, amelyet az elemekkel, a mélyi erőkkel folytat. Meglehet persze, az igazi küzdelem mostanában a külszínen folyik, pontosabban a pénzemberek irodáiban: miként lehetne gazdaságossá tenni a Borsodi Szénbányák egészének működését? Mi tartható fenn, mennyi embernek és meddig adnak megélhetést a bányák? Jelenleg felszámolás alatt áll a Borsodi Szénbányák. Illetve a Szészek, a Szén- bányászati Szerkezetátalakítási Központ égisze alatt — folyamatos termelés mellett — kell felvázolni a jövő körvonalait, a gazdaságossághoz vezető utakat. Ez a meglehetősen nagy körültekintést igénylő, s tulajdonképpen számos bizonytalanságot hordozó felmérés ez év januárjától tart. Dr. Reményi Gábor vállalati biztos, vezérigazgató segítségével igyekszünk hű képet adni arról, ami abban a bizonyos bányásznapi tükörben megjelenik. — A felszámolás elrendelésével a vállalat adósságai befagytak. Manapság hasonló esetekben a vállalat vagyonának értékesítésével szokták kielégíteni a hitelezőket. Járható-e ez az út? Egyáltalán, eladható-e ma Magyarországon egy bánya? S ki veszi meg? — Megközelítően 2 milliárd forint az az összeg, amely a felszámolás elrendelésekor befagyott — kezdte a vezérigazgató a válaszadást. — Reálisan látni kell, hogy ezt az összeget a bánya nem képes előteremteni, az állam pedig nem vállalja át. Volt már arra példa, hogy egy bánya Magyarországon értékesítésre került, de nem szénbánya, s a mi esetünkben erre kevés az esély. Valószínűbb az a változat, hogy a hitelező a hitel összegéig belép a vált: kórokozókat, bomló szerves anyagokat és káros ásványi anyagokat is tartalmaz, és ezért veszélyeztetik nemcsak a föld, a levegő, a vizek tisztaságát, hanem az élővilágot, az embert is. A megyei közgyűlés so- ronkövetkező tanácskozásán szó lesz a hulladékgyűjtés és -feldolgozás helyzetéről, s a képviselők kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy a korszerűbb semlegesítési módszerek, például a szemétégetés még mindig a távolabbi jövő lehetősége. Ennek fontosabb oka az anyagiak hiánya, de az az ellenállás sem csekély, amely országszerte, így a megyében is tapasztalható az ilyen égetőművekkel szemben. . (Folytatás a 3. oldalon) lalat átalakulásakor létesítendő részvénytársaságba. — De mi van akkor, ha a hitelezőnek esze ágában sincs egy bányász-részvénytársaságban részt venni, s a pénzét akarja? Vagy ez egy — nem akarok zsarolást említeni — sajátos ráhatás? — így is lehet mondani. Egyébként nem jut a pénzéhez, s legalább így részt vehet egy részvénytársaságban. — Ami nyereséggel kecsegtet? — Ez a célunk. — De kinek a célja? Egyáltalán, ki irányítja a szénbányászatot? Ugyanis a vállalati önállóság meglehetősen viszonylagos, hiszen a szénár továbbra is hatósági ár. s nem követi a piaci ármozgást. Ami persze manapság — különösen a külföldi behozatal liberalizálása folytán — szinte áttekinthetetlen. — Valamikor 1989-ben megvonták az állami dotációt, s ezzel egyidejűleg feloldották az ellátási kötelezettséget. Magyarán, nem minket kell szidni, ha nincs szén a tüzépeken. Mi is szerződünk bizonyos mennyi, ségre. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű, hiszen pillanatnyilag is hozzánk esde- Kelnek az önkormányzatok, iskolák, intézmények, kisemberek. Tehát, hiába szűnt meg az ellátási kötelezettség, a társadalom nehezen áll át — talán érthetően. — Hogy ki irányítja a szénbányászatot? Erre nehéz válaszolni. Végül is a Szészeknek az a célja, hogy a szénbányászat nyereségesen tudjon működni, leAz egységes európai piac megnyitásának kihatásai a magyar gazdaságra. A TÜV Rheinland Hungária nemzetközi műszaki felügyeleti és tanácsadó szervezet szolgáltatásai a rendszer- és terméktanúsítás területén. E témakörökben rendeznek konferenciát a miskolci Tudomány és Technika Házátisztuljanak róla azok a tevékenységek, amelyek nem kötődnek a széntermeléshez. A mi feladatunk nem más, mint nyereségesen termelni. — De mihez képest? Egyáltalán, mivel mérhető a szénbányászat nyereségessége? — A termelő ki van szolgáltatva a bányabeli viszonyoknak, a pénzhiánynak, nem tud folyamatosan karbantartani, a szénszállítók és szénkereskedők, nem is beszélve a felhasználókról, az erőművekről, tudvalevőleg tisztes nyereséget érnek el a szénből. Valóban áldatlan állapotok ezek. Egységes érdekeltség kellene, valamilyen egységes rendszerbe hozni az érintetteket. — Említette a részvény- társaságot. Ebben menynyire kíván részt venni mondjuk a Villamos Művek Tröszt? — Ők is átalakulás alatt állnak. Tárgyalásokat folytatunk velük, de megállapodásra — érthetően — még nem jutottunk. — Azt gondolom, nélkülözhetetlen mindehhez a kormány enegiapolitikai koncepciója. Az tudniillik, hogy milyen szerepet szánnak a szenes erőműveknek. — Ezek az erőművek importszénre nehezen állíthatók át. Tehát, ha kellenek ezek az erőművek, a hazai szenek is kellenek. Egyébként tudomásunk szerint hamarosan a parlament elé kerül a kormány energia- politikai koncepciója. (Folytatjuk) bán kedden reggel 10 órától. Megnyitót Krizsán József, a ház igazgatója mond, majd Somogyi János, az Ipari Minisztérium osztályvezetője tart előadást. Az ipar felkészülési feladatai az Európai Közösség 1992—93-ban esedékes integrált piacával való együttműködésre címmel. J Mikor épül égetőmű? Illegális szeméttelepek Piaci hatások Nem less ML Pl, Családi Intézet Megy a Ili, éljen az új ívelés? Milliókat hoz az átszervezés
