Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-27 / 198. szám

Pótolják az eidöt Rudabányán Életüket s; (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) hogy megél • Salak agyagágyban • A főhatóság nem ellenzi • Őszinteség nélkül nem megy A MISKOLCIAK NAPILAPJA Ki hinné, hogy a rudabá- nyaíak ragaszkodnak az égetőműhöz? Legalábbis ez derült ki a múlt hét pénteki tanácskozásból, amit az ér­dekeltek bevonásával a köz­ség polgármesteri hivatalá­nál tartottak. Ellenállás egyedül az erdőfelügyelőség részéről mutatkozott, ők ugyanis nem járulnak hozzá a mű létesítéséhez, mert je­lentős erdőterületet kellene feláldozniuk. Steiner József­fel, az erdőfclügyelet igaz­gatójával az aggályaikról beszélgettünk, hogy mégis mekkora az a terület, amit az égetőmű céljaira kellene átadniuk? — A tárgyalások megkö­zelítően 10—11 hektár erdő­ről folynak. Ebből 5 hektár Rudabányához tartozik, s körülbelül 6 hektár Izsó- falvához. — Annyira értékes terü­letek ezek, hogy nem szí­vesen mondanak le róluk, vagy eleve a mű ellen van kifogásuk? — Talán egy hónapja nyújtották be hozzánk igé­nyüket az erdőterületre, s azt első kézből elutasítot­tuk. Ennek az égetőműnek úgynevezett Il-es számú ipari regionális hulladék­égetőmű a neve, ami azt je­lenti, hogy az ország min­den részéből hoznak ide ipari hulladékot, de volta­képpen ez hálózat, Észak- Magyarországon rudabányai központtal. Leninváros min­den szempontból ideálisabb lett volna, de a város nem fogadta. — Tudomásom szerint ezek az égetőművek nem szennyezik üzemelésük so­rán a környezetet, csupán a salak elhelyezése okoz­hat gondot, mert ott vi­szonylag szigorú előírások­nak kell megfelelni. — Kérdezte, hogy meny­nyire értékesek az erdőterü­leteink? Valójában a ruda­bányai, ahol maga a mű épül, az értékesebb, hiszen fiatalos tölgyes. Ám a salak­elhelyezés szempontjából az izsófalvi részre is szükség van, ugyanis ez olyan hidro­geológiai tulajdonságokkal rendelkezik, magyarán az agyagtakaró olyan minőségű, ami ennek a célnak jobban megfelel. — Végül is nem lehet valamilyen egyezségre jut­ni? Nevezetesen az érde­keltek telepítsenek leg­alább annyi erdőt, mint amennyit elvesznek! — A mi véleményünk az, hogy legalább a kétszeresét telepítsék, hiszen ez se kom­penzálja a veszteséget pilla­natnyilag, de a távlatokban talán igen. Ügy tűnik, ezen a téren hajlandóság mutat­kozik a beruházók részéről. — Akkor hát? — Ha a főhatóságunk be­leegyezik, mi se ellenkezhe­tünk. _____________ XXIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1991. AUG. 27., KEDD — Egyébként gyanítani lehet, hogy egy olyan te­rületen, ahol nincs mun­kalehetőség, miért ragasz­kodik az önkormányzat és a lakosság is egy ilyen adandó lehetőséghez. — Valóban így van, ért­hető, hogy szeretnének mun­kához jutni. Tudomásom szerint a beruházás 3 éven át tart majd, s valamikép­pen enyhítheti a foglalkoz­tatási gondokat a községben. — Mégis mennyi embert érinthet ez? S talán az üzemeltetés során is szük­ség van munkásokra, il­letve szakemberekre, de az az igazság, hogy a ruda­bányai műszaki kultúra elegendően magas ahhoz, hogy a követelményeknek megfeleljen. — Kétségtelen ez utóbbi szempont is közrejátszott abban, hogy Rudabányára esett a választás. Tudomá­som szerint 2—300 ember kapna munkát az építésnél. Hogy az üzemeltetés meny­nyi embert érintene, nem tudom. — Itt azért olyan kény­szerhelyzet van, amit a i felügyeletnek is illik fi­gyelembe venni. — Tudjuk, hogy a térség­ben súlyosak a foglalkozta­tási gondok, de a mi aszta­lunk mégsem ez. Nekünk az erdőfelügyelet a dolgunk, de hangsúlyozom, felettes szer­veink döntésének alávetjük magunkat, különösen akkor, ha a beruházó ígéretét tel­jesíti, s új erdőt telepít. — Hol? — Ez még nem eldöntött, de valószínűleg az izsófalvi tsz gyepterületein. — Ha jól értem, össze­gezve, a hulladékégetőmű szinte veszélytelen, talán csak a salak elhelyezése igényel nagy körültekin­tést, ugyanakkor a fel­★ A Pannónia Szálló előtt fo glalják a helyet a kényelmes autósok, pedig ötven méterre parkoló van. (Búss felvételei) Rakodni csak engedélyező kártyákkal lehet majd Űj forgalmi rend a belvárosban ÁRU: 5.80 FORINT használt erdőterületet igyekeznek pótolni, vala­mint a helyi lakosok is munkához jutnak. Megle­hetősen ideális, nem? — Reméljük. Tudja, ál­talában az ilyen beruházá­soknál mindig sok az ígéret. De kétségtelen, ritka az ennyire előkészítettnek tűnő. Mindenesetre az érdekeltek folyamatos konzultációjára, ha úgy tetszik őszinteségére van szükség ahhoz, hogy ne legyenek gondok a jövőben. S éppen talán a rudabá- nyaiak ne bánják meg, hogy egy munkalehetőséggel ke­csegtető, ám kétséges beru­házásnak helyet adtak. K. I. A miskolci sétálóutcán leginkább a hajnali órákban lehet csak nyugodtan néze­lődni, amint délelőttre for­dul az idő, jobb ha az em­ber figyel. Ezt kell tennie, ha nem akar egy-egy nyi­tott teherautóba besétálni, vagy beleütközni az árut rakodó munkásokba. £s ak­kor itt vannak még a köny­vesek, az utcára települt butikosok, standok. Jobbára szlalompálya a miskolciak sétálóutcája. Olvasóink nem egyszer tették már szóvá, hogy mi­ért nem lehet valóban ren­deltetésének megfelelően használni a Széchenyit. Pa­naszukkal megkerestük Edőcs Józsefet, a polgár- mesteri hivatal üzemeltetési és ellátásfelügyeleti osztá­lyának vezetőjét, aki kedve­ző hírről tájékoztatta la­punkat. A hozzájuk is beér­kező számos panasz ered­ményeként hamarosan új szabályokat vezetnek be a főutca sétáló jellegének meg­erősítésére. Jelenleg a Kresz által biztosított lehetősége­Augusztusban: három új beteg Jz IS a ipuiii iát A Népjóléti Minisztérium augusztus 14-én közreadta a szokásos, havi járványjelen­tést. Eszerint az AIDS-nél 3 új megbetegedést regisztrál­tak, két hemofíliás fiút és egy biszexuális férfit. A kábítószer, a tranzit- forgalom, a prostitúció mi­att ebben a fél évben az orvosok annyi pozitív sze­mélyt szűrtek ki, mint ta­valy az egész év folyamán. Senki nem gondolt komo­lyan arra, hogy a civilizá­ció által „kivégzett” járvá­nyok helyébe a húszadik század végén egy sokkal szörnyűbb lép. Az AIDS, azaz a szerzett immundefek. tus, okozója: a HÍV- (Hu­mán Immundeficiency Ví­rus) vírus ez idáig halálos kimenetelű betegségeket okoz. Már a ’60-as években cirkulált a világban ^a ví­rus, például közép-afrikai vendégmunkásokban, de csak a ’30-as években vált nevesített világjárvánnyá. 1983-ban a párizsi Pasteur intézetben először izolálták az AIDS kórokozóját. A ví­rus képes a szervezet egész immunrendszerét legyengí­teni, majd megsemmisíteni. 1988-ban az USA-ban már 100 000 esetet regisztráltak. Előrejelzések szerint 1991- ben az USA-ban 270 000 be­teg lesz, miközben a fer­tőzöttek száma eléri majd az egymilliót. A világon je­lenleg a HIV-fertőzöttek száma 8—10 millió, a leg­veszélyesebb övezet Afrika déli része. Hivatalosan 345 533 a nyilvántartott AIDS-beteg, ebből Európa 48 144-et mondhat a magáé­nak, Magyarországon 58 AIDS megbetegedést jelen­tettek, közülük 28-an haltak meg. A HIV-fertőzöttek szá­ma: 250. (Folytatás a 3. oldalon) két alkalmazzák a forgalmi rend fenntartására, ám a jövőben ehhez kapcsolódó újabb megkötések vonatkoz­nak majd a gépjárművekre. Ez a példa egyébként nem egyedülálló az országban, hiszen Győrben, Sopronban, Pécsett, de nemrégiben a közeli Egerben is hasonló lépésekre határozta el ma­gát az önkormányzat. Úgy látszik, ott sem mindegy, milyen a belvárosi utcakép, milyen az odaérkezők első benyomása. • BIZONYOS NAPSZAKBAN A készülő, még napjaink­ban is formálódó javaslat előkészítése során már fel­mérték azokat az igényeket, melyek a Széchenyi utcán található boltok áruellátásá­hoz szükségesek. Természe­tes ugyanis, hogy valami­lyen módon be kell juttatni az üzletekbe az eladandó portékát. Miután az egykori tervekkel ellentétben nem alakultak ki a Széchenyi utcával párhuzamos, hátsó feltáró utak, kénytelen a város engedélyezni ezt a megoldást. Még kérdéses, hogy pontosan hogyan lesz, de valószínűleg maguk a boltok rendelkeznének azok­kal a megállást engedélyező kártyákkal, melyek birtoká­ban rakodhatnak. Azt is igyekeznek elérni a javas­lat készítői, hogy amennyi­ben lehetséges, egy bizonyos napszakban Jegyen ámáívé­tel a boltoknál, például dél­től az esti órákig. Termé­szetesen lesznek kivételek, hiszen a gyorsan romló, vagy messziről érkezett szállítmá­nyok nem várhatnak. • ELLENŐRZIK A BEHAJTÁST Sok az önkényesen behaj­tó magánautó is a díszbur­kolattal fedett sétálóutcán. A legjobb példa erre talán a Pannónia Szálló előtt talál­ható szakasz, ahol rendsze­rint parkolónak használják a díszburkolatot. Pedig tő­le alig félszáz méterre sza­bályosan is meg lehet állni. Remélhetőleg az engedélyek kiadásával őket is vissza le­het szorítani, s akár külföl­di vendég, akár kényelmi szempontból ott várakozó miskolci az illető, kényte­len lesz ezentúl a város ér­dekeit figyelembe venni. Ezt egyébként a belvárosi rend­őrőrs és a közterület-fel­ügyelet munkatársai ellenőr­zik majd. Lesznek kivételek is. A Széchenyi utcán élők, vagy mozgáskorlátozottak, a különleges járművek (köz- tisztasági vállalat, a rendőr­ség autói) behajtását szintén engedélyezik. A javaslat elkészítői a jelenlegi rendszer hiányos­ságait kívánják pótolni. Re­mélhetőleg bevezetését kö­vetően megszűnik a sétáló­utca zsúfoltsága. Várhatóan az év végén, a jövő év ele­jén lép életbe az új szabá­lyozás. ____ N. Zs, jjc Remélhetőleg az év végéig megszűnik a zsúfoltság a mis­kolci sétálóutcán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom