Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-22 / 194. szám
Gorbacsov nyilatkozató (CIKK A 2. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA,. Erdők, veszélyben I. Járván(y) a tölgyesben A vadnak csemege a csemete Már a mesebeli erdőknek is volt dézsmálója, mint tudjuk, a rőzseszedő öreg- nénc alakja testesítette meg a szegények ama kiváltságát, hogy az erdő fahulladékát mindenkor összegyüjt- hetik. Ma se szólna senki, ha ennyivel megelégednének a modern üregnénék, ám bandába verődve, moto- rizáltan, a saját szükségleten túl — nyereségvágyból, s persze komoly nyereséggel — fosztogatják erdeinket —, mint hírlik. Mi a helyzet valójában? Az Erdőfelügyelet igazgatójával, Steiner Józseffel, s két, szakmai gyakorlatát töltő diákkal helyszíni bejárásra indultunk. Nem kis feladatra vállalkoztunk, hiszen Lyukón át Radostyán 8,'a erdőrészlet volt vizsgálódásunk első állomása, majd Rudabánya 2/a-ba vettük be magunkat, s innen a Galvács 9/c fenyvese következett. Benn vagyunk az erdőben. Belülről látjuk világát. — Milyen állapotban vannak megyénk erdei, mekkora a károsodás, illetve a veszélyeztetettség? — Elöljáróban annyit hadd mondjak el — kezdi Steiner József —, hogy a megye „erdősültsége’’ 27 százalék, az országos átlag 17 százalék. Ez is mutatja, hogy jelentős terület, ösz- szességében 193 ezer hektár. Hozzá kell tennem, hogy a megye erdeinek háromnegyed részén a termelés az elsődleges cél — a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek nem „fokozottan védett” területein is —, rníg egynegyed részén a különböző védelmi funkciók kerülnek előtérbe, úgymint természet- védelem, talajvédelem, vizek és vízügyi létesítmények védelme satöbbi. Visszatérve a kérdésére, azt tudom mondani, hogy erdeink állapota nem rosszabb a hazai átlagnál, s nemzetközi összehasonlításban is elfogadható. A valamilyen szempontból károsodottnak mondható erdeink területe az összes erdőterület 20 százalékát nem haladja meg, de sajnos a veszélyeztetett erdők aránya ennél nagyobb. — Milyen fafajok vannak igazán veszélyben, mert itt ahol járunk, amennyire én meg tudom ítélni, a tölgyek szenvednek leginkább. — Közelít az igazsághoz, ugyanis az értékes, természetszerű erdeink területének több, mint 40 százalé# Ebben az esztendőben a szokásostól eltérően, nem Ti- szaladányban, hanem Tokajban, a Rákóczi-pincében köszöntötte a minden eddiginél népesebb XIX. tokaji irótábor résztvevőit Májer János, a város polgármestere. A megnyitón bejelentették, hogy az irótábor kuratóriuma elnökévé Cseres Tibort választották meg. Ezután Székelyhídi Ágoston beszámolt az idei tábor megszervezésének körülményeiről. (Bal oldali képünk előterében: Serfőző Simon költő. Lódi György tévériporter mellett: Cseres Tibor.) (Tudósítás a 2. oldalon.) j: Ez a fa már menthetetlei, (Karost felvétele) kát legértékesebb fafajunk, a kocsánytalan tölgy foglalja el. Sajnos, a több, mint 10 éve tartó, ma már jelentősen csökkenő mértékű, járványszerű tölgypusztulás jelentős károkat okozott. Több, mint félmillió köbméter tölgy esett áldozatul a járványnak, melynek okait nem ismerjük. — Itt, a radestyáni tölgyesben óhatatlanul adódik a kérdés, hogy a közeli ipari üzemek, bánya, vegyipar milyen hatással vannak az erdők állapotára? — A sajóvölgyi ipari térségben ennek a bizonyos járványnak a hatását fokozta a káros ipari emisszió is. A BVK. az ÉMV, a Be- rentei Hőerőmű, a kazincbarcikai és a lyukói bányameddők egymás károsító hatásait nagy területeken erősítik, s mintegy 30 ezer hektár területet érintenek. Valójában az ipari emisszió hatása elsősorban a savas ülepedésekben és nitrogén- termelésben jelentkezik. — A különböző fafajok rendelkeznek-e kellő alkalmazkodó képességgel, egyáltalán van-e remény valamiféle öngyógyulásra? — Azt kell mondjam, hogy a megváltozott körülményekhez nemes fafajaink nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni, és pusztulnak. A megjelenő gyomok viszont az erdőfelújítást teszik nehézzé, vagy lehetetlenné, mint például Sajóbábony térségében. Amit az utóbbi időben a tölgyön kívül telepítettünk, épp azokat, a nem őshonos fenyveseket érte a legnagyobb kár. Emlékezetesek azok a csapadékszegény évek, amikor a fenyvesek ellenállóképessége legyengült, s a másodlagos károsítónak számító gomba és rovarfélék nagy pusztítást végeztek. Ami pedig a telepítést illeti: legtöbbször 100 éves, vagy afölötti termelési ciklus után jöhet az aratás, de ezt azonnal követnie kell a sikeres erdőfelújításnak — azzal az alapvető szakmai követelménnyel, hogy minden letermelt erdő helyén a termőhelynek leginkább megfelelő új erdőt kell létrehozni. — A csemetékre komoly veszélyt jelent az elszaporodott vadállomány. Ez milyen képet mutat? — Erdeinkben sokkal nagyobb a növényevő nagyvadállomány, mint amit fiatalosaink vadtűrő képessége lehetővé tenne, és ami az ökológiai egyensúly feltételeinek megfelelne. A tölgy-, a bükkmakk nagy része „vadtakarmány” lesz, ahelyett, hogy újulati csemete lenne belőle. A természetes újulat hiánya miatt nagy költséggel mesterséges erdősítést kell végezni olyan helyeken is, ahol ez szakmailag nem lenne indokolt. A vadak ellen védő drága kerítések ellenére a „cseme- tés” erdeinkben évente többszáz hektár mennyiségi és minőségi kár keletkezik. (Folytatjuk) Fotókiállítás Osztrák fotóművészek képeiből nyílt kiállítás az Ifjúsági Ház Fotógalériájában. A művészek már többször I résztvettek a Sebesvízi Fotótábor munkájában. A tárlat naponta 10—18 óra között tekinthető meg. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. XXIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM I ARA: 5.80 1991. AUG. 22., CSÜTÖRTÖK | FORINT Amíg fart a készlet Nyári vásár — vevő nélkül A húst vitték9 nem a ruhát Ha rövid a vásárod, toldd meg egy lépéssel. A legtöbb kereskedő Miskolcon is erre a következtetésre jutott. Nem volt nehéz a felismerés: az idei nyári vásáron még a tavalyinál is kevesebb vevő fordult meg az üzletekben. A Sirály Divatáru Kft. helyettes vezetője, Kiss Orosz Béláné így összegezte tapasztalataikat: — Sok áru megmaradt. Már csak emlék az olyan vásár, amikor az ajtóban is tolongtak az emberek, s a kirakatból is beszedették, ami megtetszett nekik. Most még érintetlen a vásári kirakatunk. Folytatjuk a 30— 40 százalékos akciót, amíg a készletünk tart. Eddig a női pólókat, férfiingeket keresték, ezekből továbbra is lehet válogatni. A Tip-top cipőboltban szintén folytatódik a nyári vásár. Gáspár Lajosné, helyettes vezető: — A vártnál kisebb a forgalmunk. Július végén kezdtük árulni a másfélmilliós, kedvezményes készletünket, így mára nem sok maradt belőle. De amíg el nem fogy az utolsó pár ár- engedményes cipőnk is, folytatjuk. Az Adonisz Kereskedelmi Kft. ügyvezetője. Bóna László a gyér érdeklődés vélt okait is megfogalmazta: — Alig van pénzük az embereknek. S éppen a nyári vásár idejére esett az országos húsakció, valamint több helyen a tanszervásár. Érthető, hogy a kevésből inkább mindenki ezekre költött. A nyári vásár nálunk is tovább tart. Nyári öltönyöket, pantallókat, könnyű vászonzakókat kerestek eddig. A Centrum Color Áruház helyettes vezetője, Kiss Tamás szintén szóba hozta a húsakciót: — Amíg tartott a hűski- árusítás, mindenhol megnőtt a kereslet a hűtőszekrények, mélyhűtők iránt is. Nálunk a Minszk 15 típusú, mélyhűtővel kombinált hűtőszekrényt lehetett olcsóbban kapni. Ez mind egy szálig el is fogyott. Keresték még a padlóburkolókat, a fonott bútorokat, de maradt a nyári vásári készletünkből. Mi azonban nem hosszabbítottuk meg ezt, hanem újabb akciókat szeretnénk hirdetni. Találomra néhány vásárló véleményét is megkérdeztük: hallottak-e egyáltalán az idei nyári vásárról? Azt ugyanis az üzletekben megerősítették, hogy a legtöbb bolt kft.-vé alakult. Minden kiadást alaposan megfontolnak. Kevesebb volt ezért a reklám, a hírverés. Kovács Attiláné, n városháza munkatársa füzeteket, tollakat, iskolaszereket vásárolt iskolás gyermekeinek. Nem újította fel a ruhatárát, nem is igen nézegette a kirakatokat. Az augusztus 20-ai ünnepségeken megszentelt kenyeret inár az idei búzából sütötték — hallottuk Nád- ler Miklóstól, a Gabonaforgalmi és Malomipar: Vállalat kereskedelmi osztályának vezetőjétől. A vállalat az idén már csak a legjobb minőségű, étkezési búzát vásárolja meg, amelyből eddig csaknem 55 ezer tonna érkezett be a raktárakba. Minden malomra alkalmas étkezési búzát megvesznek, amit nemcsak belföldre, hanem Tóth Gyuláné, a MÁV információs szolgálatától észre sem vette, hogy nyári vásár volt, van. A pápalátogatással voltak elfoglalva a munkahelyén. A Digép portása, Szabó Sándorné inkább az olyan akciókat figyeli, amelyeket a gyárban tartanak. Nyolc és félezer forintos fizetéséből ilyenkor sem ruhát vásárol. Az olcsóbban kínált élelmiszerekre költi a pénzét. Fenyvessy Kornélnak, a Hermán Általános Iskola pedagógiai asszisztensének feltűnt ugyan, hogy van vásár, de nem élt a kecsegtető lehetőséggel : — Igaz, hogy most olcsóbb, de az ember nem keres annyit, hogy összevissza költhesse a pénzét. Én bruttó 7300 forintot kapok. És úgy döntöttem, hogy most inkább a pihenésre áldozok belőle. (bujdos) külföldre is szállítanak. Az Agrimpex és a Gabonakereskedelmi Rt. által koordinált 500 ezer tonnás kontingensből a megye 10—10 ezer tonna étkezési búza szállítási lehetőségét kapta meg a Szovjetunióba, és még további 5 ezer tonna takarmánybúzát szállítanak a szomszédos országba. Szándékuk, hogy körülbelül 60 ezer tonna búzát exportáljanak a Szovjetunióba, de partner a vállalat a többi felesleges búza exportjában is. __ Exportál is a malom Uj búzából - új kenyér
