Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-17 / 192. szám

fején korona, fölötteglória.... Krónikái: óink Államalapító királyunk, Stant István uralkodásának magismeréséhei, alakjának megrajzolásához középkori krénikáifik, gesztáink szolgál­tatnak forrásanyagot. Termé­szetesen ezek nem nevezhetők mai értelmű történetírásnak. Nem várható el tőlük, hogy az államalapítás, az országépités jelentőségéről értékelő meg- állapításokat tegyenek. Bősé­ges adattal szolgálnak vi- szent - külföldi források és égy elveszett ösgeszta alap­ján - első királyunknak a külső és belső ellenségek el­len vívott harcairól, az új val­lás meghonosítása érdekében kifejtett, kemény erőfeszítése­kéi. Irodalmunk első gesztaíró- ja a Névtelen néven ismert Anonymus. A 13. század ele­jén írt művének címe: Gesta Hungarorum és 57 fejezetből ill. A honfoglalásnak és a Vezéreknek a történetét írta meg — éppen az államalapí­tásig. így csak az utolsó so­rokban'említi Szent István nevét. „Beatus rex”-nek, az­az boldog királynak nevezi. Érdemének tartja a pogány vallás, a pogány szokások megszüntetéséért folytatott kíméletlen küzdelmét és hogy „a magyarok fejét a keresztvíz alá hajtotta”. Időrendben második gesz- taírónk ugyanennek a szá­zadnak a végén, Kézai Si­mon. IV., vagy Kun i. László király udvari papja.- Művét 1282—1284. között írta: Nála találkozunk először a hun- magyar rokonság kérdésével. Nemcsak Árpádot szárfnaz* tatja Attilától, hanem a .ma­gyarokat és a hunokat azo­nos népnek tartja. Keveset ír Szent Istvánról. Születését ekként mondja el: „Az Ür megtestesülésének 972. esz­tendejében nemzette • Géza fejedelem isteni jóslás útján előre megintve Szent István királyt”. A későbbiekben tanult és az'égtől természe­tes ésszel megáldott uralko­dónak nevezi. Kálti Márk budai ferences szerzetes 1358-ban írt mű­ve Képes Krónika néven is­meretes a magyar irodalom­ban. A korábbiaknál vallá­sosabb szellem jellemzi a Képes Krónikát. ■ Mindjárt az előszóban ézt írja a szer­ző: „Általam és nem á ma­guk erejéből uralkodnak a királyok — mondja az Űr”. Szerinte Szent István is „is­teni rendelésbői nyerté él a királyi fenség koronáját”. A pogányságát levetkőzni nem akaró lázadó Koppány ellen is „az isteni irgalmasság se­gítségével nyert dicső dia­dalát” a Garam folyó mel­letti csatában. Részletes „tudósításban” számol be a krónikáírö Szent István betegségéről, ■ halálá­ról, amely 1038. augusztus 15-én következett be. A szé­kesfehérvári' bazilikában te­mették el fehér márvány ko­porsóban. „Sok jel és csoda történt ott a'szent király ér­demeinek közbenjárására'’ — teszi hozzá Kálti Márk. Száz évvel később írta Chronica Hungarorum című művét Túróczi János, a bu­dai ’ országbíró nótáriusa. Szent István uralkodásának, halálának, történetét szinte szóról szóra Kálti Márk szö­vege alapján örökítette meg. Az ország gyászát minden elődjénél megrendítőbben mondja el, s eszerint „a szentséges király elhalálozá­sa miatt nemesek és nem­telenek, gazdagok és szegé­nyek egyaránt bő könnyhul- latáSsal és sok-sok jajgatás­sal siránkoztak.” A gyász je­léül „az. ifjak és a hajado- nok három évig nem táncol­tak, s mindenféle zeneszer­számok elhallgattak”. A Képes Krónikát — a neve erre utal — 147 gyö­nyörű miniatúra ékesíti. Kö­zülük egy Szent Istvánt áb­rázolja harci díszben. Jobb­jában zászlót, baljában paj­zsot tart, mindkettőn látha­tó a címer: a hármas halom a kettős kereszttel. A király fején korona, fölötte — a szentek rendjébe való tarto­zásának jelképeként — gló­ria tündöklik. Hegyi József Bélyeggyűjtés II. János Pál Dápa látogatása alkalmából a Magvar Filatélia VáOalat ,2#. Ft-os emlékívet ho­zott forgalomba. Az einléktv a pápa .félmondatát, arcképét és az 1938-ban kiadott Euchariszti- kiís pár 2 értékes bélyegsor utánnyomását „ tartalmazza. Az emtékív bészerezhető a MABÉ- OSZ szerveinél és a Magyar Fifatélia Vállalat üzleteiben. (Tébbek között a MABEOSZ Eszak-raagyarországi Területi Iroda Miskolc. Széchenyi u. 83. ■z. I. emeleti irodájában is.) i A Miskolci Egyetem Bélyeg­gyűjtő Köre a társszervekkel karöltve, augusztus 20-án. 9—17 őrá között „Természet — termé- aaetuvédeiem — barlaneterápia” címmel bélyeg- és képeslapbe­mutatót rendez augusztus 20-án Miskolc-Lillafiireden, a Szent István-barlangban. A tárlaton dr. 4Gyurkó P.. dr. Kovács A„ TTézsák S.. dr. Lénán L. és a Zempléni Múzeum anyagai sze­repelnek. A helyszínen 10—IC óra, között alkalmi postahivatal lg működik, mely az ott fel­adott küldeményeket és a hely­színen árusított emléklapokat a ..Szent István Barlang” feliratú bélyegzéssel fogja ellátni. .Augusztus 25-ig tekinthető meg a1 II. János Pál pápa látogatása tiszteletére rendezett bélyegbe- mutató Szombathelyen. a Szily János >u. 2. sz. alatti. Eölbv Házban. A helyszínen működő alkalmi postahivatalban augusz­tus Í9-én is megszerezhető lesz * „R. János Pál pápa Magyar- országon 1991. augusztus 16—20. — Keresztény-motívum bélveg- és képeslap kiállítás” bélyegzés. ;A ..XXV. Nyírbátori Zenei Na­pok” elnevezésű bélyegzést Papi gyűlés volt a Kamaraszínházban Az egyházi ingatlanok visszaadásáról Az MDF keresztényde­mokrata köre hirdetett szer­dán gyűlést a római és gö­rög katolikus egyház papjai, vezetői és az érdeklődők szá­mára. A találkozó témája „Az MDF kereszténydemok­rata körének szellemisége és az egyházak cselekvő szolgá­lata a nemzet jövőjének for­málása érdekében” volt. így szólt a meghívó, ami azért is keltett érdeklődést, mert tudtunk az MDF népi­nemzeti. valamint liberális szárnyának létezéséről, ám a keresztélydemokrata körről csak hallottunk, eddig sem­milyen megnyilvánulásukról nem értesültünk. Sajnos, erről most sem tudunk beszámolni, hiszen a 40—50 főnyi hallgatóság — valóban a helyi és környék­beli papság jeleni meg első­sorban — az előadóktól, az MDF parlamenti frakciójá­nak három képviselőjétől, dr. Salamon Lászlótól, dr. Balás Istvántól, és dr. Hör- csik Richárdtól egészen más témakörben kapott eligazí­tást. A képviselők a július 30-án hatálybalépett, az egy­házi ingatlanok visszaadásá­ról szóló törvényt ismertet­ték, pontosabban tanácsok­kal látták el az érdekelteket, hogyan kell, mit lehet vissza­kérniük az egyházaknak. Először Salamon László beszélt a * törvény vitájáról, mint mondta, a kormány törvénytervezetével teljesen szembenálló javaslatai vol­tak az ellenzéki pártoknak, különösen , a Fidesznek. Az SZDSZ-nek eklektikus el­képzelései voltak-, az MSZP- nek gyakorlatilag semmilyen. Az ellenzék javaslatait nem tekinthették másnak, mint egy szépen csomagolt nem­nek az egyházak működé­. A kormánypártok szerint abból kellett kiindulni, hogy az ország erkölcsi, kulturális megújulása az egyházak részvétele nélkül elképzel­hetetlen. Ennek tárgyi felté­teleit biztosítani kell. Vissza kell adni olyan iskolákat, egészségügyi, szociális intéz­ményeket, a- szerzetesrendek működéséhez szükséges java­kat, amelyek ehhez eszköz­ként szerepelnek. Ez a törvény csak az in­gatlanok visszaadásáról szól, külön törvényben kell biztosítani majd az egyhá­zak működését. Erről már dr. Balás István beszélt, aki szerint most az a leg­fontosabb, hogy a 90 napos határidő lejártáig (ez októ­ber végére esik) készüljön el a visszaigényelt ingatla­nok listája és adják be azt az oktatási és művelődési miniszternek. Egy később felállítandó, több miniszté­rium képviselőiből és egy­házi személyekből álló bi­zottság dönt majd arról, hogy mely ingatlánokat kaphat vissza 10 éven át el­osztva az egyház, melyek helyett kaphat csereingat­lanokat, -és melyek, helyett kárpótlást. A törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg, ezért sok kérdésre még nem tudnak választ adni. Az biztos, hogy az igénybejelentés alapján a miniszternek az ingatlanok­ra elidegenítési és terhelé­si tilalmat kell elrendelnie. Ezután következnek a tár­gyalások az önkormányzatók és az egyházak között. Az lenne szerencsés, ha minél több esetben már ezen a szinten megegyeznének a felek. Ha ez nem sikerül, akkor dönt a bizottság, il­letve , végül a kormány. Ha lakás (például kántor­lakás) visszaigényléséről van szó, a jelenlegi lakók kiköltöztetéséről, cserela­kás biztosításáról az önkor­mányzatnak kell gondos­kodnia. Ehhez azonban költségvetési támogatást kérhetnek az államtól. Az előadások után a hall­gatóság tett fel kérdéseket. Elmondták-, hogy minél le- pusztultabb épületet kér­nek vissza, annál több az esélyük a megegyezésre. Elkeserítő, hogy az épüle­tek, egy részét, amelyről tudják, hogy vissza kell adni az egyháznak, szándé­kosan megrongálják, néme­lyik olyan állapotban van máris, mint a szovjet kato­nák által itthagyott lakta­nyák. Az egyedi kérdésekre alig kaphattak választ a jelenlévők. Azt sem tudtuk meg, hogy mely ingatlanok­ra tart igényt Miskolcon az egyház. A minorita rendházon kívül egy ké­sőbbi időpontban sor ke­rülhet a szatmári irgalmas nővérek volt gimnáziumá­nak (ma Hermán Ottó Gimnázium), egy-két kisebb általános iskola, továbbá a tapolcai Akropolisz vissza­kérésére. G, L. M DF-vásár A Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete kedvezményes vásárt ren­augusztús 20-in fogia haszriáhtl a Nyírbátor 1. Sz. Postahivatal. A MABÉOSZ Észak-mág.yaror- szági Területi irodájában- tMis- kolc. Széchényi u. 83. . sz. , I. emelet) korlátozott példányban még rendelkezésre állnak azék a díszes borítékok, melyeket el lehet küldeni lebélyegzésre- a helyszínekre, ha valaki nem tud az adott helyekre elutazni, ahol a ,‘,II. János Pál pápa látoga­tása” feliratú bélyegzéssel lát­ják el a feiisorolt postahivata­lok. VIII. 17-én: Budapest í., 4.. 8.. 62., 72.. Pécs 1. és a Má- riapócs; VIII. 18-án: Budapest 1.. 4.. 8.. 62.. 72.. Máriapóes, Nyíregyháza 1.. Debrecen 1.; VIII. 19-én: Budapest 1.. 4.. 8.. 62.. 72., 146., Szombathely 1., Söptei reptér — Szentmise.; VIII. 20-án: Budapest 1.. 4., S.. 8.. 62., 71., 72., 76. — Szentmise — Hősök tere. Ma zárva a Déli-shpp ! Ma zárva lesz a Déli-shop aj: Avas Száló Fehértermé- ójen. Az ünnepek után újra «írja vásárlóit a Tempóker Kft. Mini diszkontáruháza, ahol reklámáron kínálnak minden élelmiszert és : mo­sóport. * Az egyetem és az Emász megállapodása i .jA Miskolci Egyetem és az ' Észak-mag.varországi Áramszolgáltató Vállalat az egyetemi és a vállalati szakemberképzés és a szak­mai kapcsolatok fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött. A szerződést tegnap délelőtt Valaska László vezérigazga­rA tó és dr. Kovács Ferenc rektor Csoba Tamás polgár- mester jelenlétében írta alá. A két fél hosszú évek óta gyümölcsöző munkakap­csolatot , foglalt - most hiva­talos formába. A megálla­podásra szerdai számunk­ban visszatérünk. Feketemunka^ dupla hasson 2. i szerény és igyekvő • Engedély nélkül nem dolgozhatna • Nemcsak nyereségvágyból • l édtelen, ha baleset éri des ma délután 2 órától a Szentpéteri kapui szol­gáltatóház mögötti parkoló­ban. Élő pecsenyecsirke (súlya: 1,7 kg), cukor, ét­olaj, citromlé, dobozos üdí­tő kapható. Ugyanezen a napon a majláthi ABC mellett 14 órától élő pecse­nyecsirkét árulnak kedvez­ményesen. Több ok miatt is megéri, hogy • illegálisán külföldieket alkalmazzanak a munkál­tatók. Az adó alól kibújva, félpénzért fogad hat ják őket, tehát nyereségük jóval na­gyobb a szokásosnál. To­vább növeli az ideérkezők kiszolgáltatottságát, hogy mindenki tudja, milyen ala esony áron fogadnak el munkát, esak azért, hogy nálunk maradhassanak, rá­adásul jóval szerényebbek és igyekvőbbek is, mint mások, ök nem köteked­nek az alantas körülmé­nyek, a hiányos védőesz­közök miatt. Ahhoz, - hogy valaki legá­lisan jusson munkához, munkavállalási engedélyt káli kérnie, olvashatták tegnapi számunkban. Ám ezt a hatályos jogszabályok szerint egyre ritkább eset­ben -lehet megadni, hiszen a tősgyökeres borsodiaknak sem igen -jut már állás. En­gedély nélkül pedig elvileg egy órát sem dolgozhatna hazánkban külföldi állam­polgárt Ha mégis alkal­mazza • valaki, ezt Öt évre visszamenőleg ellenőrizhe­tik. s a * bér kétszeresét kell: fizetnie a munkaadó­nak büntetésként. De ki el­lenőrzi ezt? Mint megtud­tuk, az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Fel­ügyelőség Borsod Megyei Felügyelete hivatott vizs­gálni. hogy a hatályos ren­delkezéseket mennyiben tartják' be a munkaadók. Harsányt Kálmán igazgató- helyettes szerint ritkán le­het bizonyítani, hogy való­ban van-e egy vállalkozó­nál illegális munkás, vagy sem, hiszen az ellenőrzések­nél igyekeznek elbújtatni őket. Ha pedig nem titkol­ják. hogy külföldieket al­kalmaznak, akkor biztos, hogy valamennyi irat meg­felel .az előírásoknak, meg­vannak a munkavállalás­hoz az ■ engedélyek. Leginkább akkor lehet gond, ha komolyabb bal­eset ér egy íly&n bújtatott létszámban lévő külföldit. Nemrég a főutcai rekonst­rukció során zuhant 13-mé­tert egyikük, s ' szörnyet­halt. Az építési munkálato­kat végző magánkisiparős ellen • szabálysértési eljárást indítottak, s a lehető leg­magasabb bírságot, a 10 ezer forintot (!) fizettették meg vele. Ez a nevetséges összeg valószínűleg nem akadályoz meg senkit ab­ban. hogy illegálisan kül­földieket foglalkoztasson. Az érem másik oldala per­sze az is, hogy a cégek nem feltétlenül nyereség- vágyból — v vagy nemcsak abból —, hanem jószándék­ból, humanitárius szem­pontból is foglalkoztatják őket. Mivel sokan már csak annyit kérnek, hogy leg­alább a napi betevőre meg­kereshessék a pénzt. Nehéz ellenállni, ha az érdekek ennyire egybeesnek... A felügyelőség tehát ál­talában szúrópróbaszerűen ellenőrzi a munkáltatókat. Két éve volt utoljára szé- lesköiű célvizsgálat, amikor 30—40 vállalatnál a Romá­niából • érkezettek helyzetér re voltak kíváncsiak. Ak­kor majdnem minden se­gítséget megkaptak a hoz­zánk érkezők. Munkát, megfelelő bért.; szállást, ' ét­kezést. Ennek azonban má­ra vége. Azóta a külföldiek is . rájöttek, vagy rá . kell jönniük. hogy számukra sem Borsod * a Kánaán földje. . . .1 (Vége) Nagy Zsuzsanna Ilona Bizonyára a hitveshez szóló legszebb versek kö­zé tartoznak Kosztolányi Dezsőnek nejéhez. Görög Ilonához írt sorai: „Len­ge lány. aki sző, holdvi­lág mosolya / ezt mondja a neved: Ilona. Ilona”. Ám nemcsak Kosztolá­nyit ihlette meg Ilona, verset írt hozzá többek között Juhász Gyula, sze­renádot adott Dsida Jenó. s ki ne ismerné Petőfi Sándor János vitézének Iluská.ját? Költők, írók, képzőművészek választot­ták témájukul ezt a köz­kedvelt nevet, illetve an­nak viselőiét. Az egvik legdallamo­sabb. szinte zenélő női nevet többféle alakválto­zatban megtaláljuk az ókori görög mondavilág­tól a hazai széphitóriá- kig. S hogy milyen so­kan viselik, az is mutat­ja, hogy ilyenkor szinte ugrásszerűen megnő a virágboltok forgalma. A népi regula sem fe­ledkezett meg az Ilon­kákról. Már csak azzal is kimutatta megbecsü­lését irántuk, hogy asz- szonyi dologiiltonapként tartották számon. Hogy a gyakorlatban azért nem egészen ígv volt? Az elő­írásokat. . regulákat hol tartják be maradéktala­nul? Az Ilonákkal együtt emlegetik a Helénákat. Lédákat Szép Heléna el­rablásának históriája az egyik legnagyobb göröc eposz ihletője lett. míg Léda a hattyúval a kép­zőművészek fantáziájára hatott. .1. --J

Next

/
Oldalképek
Tartalom