Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-02 / 179. szám

+ Miskolci látkép, bal olda Ián a Grabovszky-házzal, a jobb oldalán pedig azokkal az épületekkel, amelyek helyére felépült az Uránia, illetve a mai Béke filmszínház. Búcsú a katedrától? A „joxi-maxik” esc/« az MDF kollégiumaival Könnyen lehet, hogy bú­csúzni kényszerülnek kated­ráiktól, akik annak idején megelégedtek a „l’oxi-maxi- vai”. így csúfolta a köznyelv a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemen folyó képzést. A héten hozták nyilvános­ságra a Magyar Demokrata Fórum szakmai kollégiumai­nak javaslatát: az új tanév kezdetéig bocsássák el a tan­intézetekből azokat, akik csupán marxista egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Valamikor persze nem szá­mított ez olyan rossz kép­zésnek. Tanulni, vizsgázni itt-is kellett, akárcsak az ál­lami főiskolákon, egyeteme­ken. S négy évvei ezelőtt még elfogadták felsőfokú végzettségnek, aki kijárta ezt a politikai iskolái. Ma már azonban a hatályos tör­vények és rendeletek értel­mében az ilyen végzettség­gel nem taníthatna senki — érvel az MDF szakmai kol­légiumának állásfoglalása. kólákban csak politikai kép­zettséggel, s ha nekik men­niük kellene, megrengetné-e az eset az itteni közokta­tást? @ INKÁBB A SZOCIÁLIS MUNKA Ismerve a politikai állam­titkár nyilatkozatát, különö­sebb meglepetést nem vál­tott ki a hír, amit a város­házán hallottunk. Vagyis, hogy Miskolcon nincs olyan pedagógus, aki csupán poli­tikai végzettség birtokában tanítana. Ezek szerint nem is dőlne össze az oktatás, ha a MI.EE-sek távozni kény­szerülnének. Mellesleg elgondolkodtató, hogy a pedagógusok pártok állásfoglalásai nélkül sem érzik valami nagy bizton­ságban a széküket. Ez de­rült ki abból, amit Halász Józsefné, az oktatást is fel­ügyelő alpolgármester nyi­latkozott a DH munkatársá­nak. Nevezetesen, hogy is­meretei szerint már van a városban pedagógus munka- nélküliség. de aki még ren­delkezik is állással, bizto­sabbnak látja a jövőjét, ha átnyergel a szociális vonal­ra. Spk pedagógus jelent­kezik a polgármesteri hiva­talban, hogy vállalna ilyen munkát. Igaz, a városháza bátorítja is őket. Szociális munkára hirdet­tek pályázatot főiskolai és egyetemi végzettségűeknek. Erre augusztus 10-ig lehet jelentkezni a hivatalban. Azt remélik a pályázattól, hogy a családsegítői munka mindenképpen 'színvonala, sa'ob lesz. blézer, rfétn "kö­zép-. hanem felsőfokú vég­zettségűekre bízhatják. (bujdos) • SZAKKÉPESÍTÉS SZÜKSÉGES Kínai ételek, kínai különtermek Ma nyílik a Marco Polo söröző Külön legessé# a Kis-Avasou Valószínűleg nem is sokan teszik már ezt. Legalábbis ez dérül ki abból a nyilat­kozatból, amelyet Kálmán Attila, a Művelődési és Köz­oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkára adott a Magyar Távirati Irodá­nak. Ő azt állítja, hogy az általános iskolákban a tan­erőknek tanítói, vagy tanári szakképesítéssel kell rendel­kezniük, vagyis aki csupán a „marxistát” járta ki, leg­feljebb képesítés nélküli pe­dagógus lehet. Középfokú iskolában a közismereti tárgyak tanítá­sára csak megfelelő egyete­mi végzettséggel alkalmaz­hatóak az emberik. Ez azt jelenti, hogy gimnáziumok­ban, szakközépiskolákban szintén nem taníthat, aki csak politikai végzettséget szerzett. Az viszont meges­het, hogy néhány szakisko­lában egyes elméleti tárgya­kat valóban olyanok okíta­nak, akik csupán a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­met. illetve valamelyik sza­kosítóját végezték el. Szerkesztőségünket ezúttal a „foxi-maxi”-ügynek nem annyira politikai vetületei érdekelték. Ennél kíváncsib­bak voltunk arra. hogy va­jon mi a helyzet Miskolcon: hányán tanítanak a helyi is­A Parti kocsmát az Ava­son még az elmúlt évben megvette az IC(P) Rt., s de­cemberben — részvénytár­sasági többséggel — létre­hozták a Trade Túra Rft.-t, amely egyebek mellett en­nek a volt kocsmának a he­lyén létesített magas szín­vonalú szórakozóhelyet. Marco Polo söröző-néven nyitják meg ma ünnepélyes külsőségek között a Kis- Avason — mint egy majda­ni szórakozt.atónegyf.d ven­dégváróját — az európai és a távoi-kel.ti jelleget ötvö­ző sörözőt. Mint dr. Kapros Tiborné, a Trade Túra Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta. éppen azért nevez­ték el Marco Polorói, a nagy velencei utazóról, a Távol- Keletet bejárt Kína-kutató­ról a különlegességeket kí­náló, ámde szolid árakkal hívogató sörözőt, mert kínai jellegű ételekkel, távol-ke­leti ételspecialitásokkal, s kínai különteremmel várják a vendégeket. A sörözőben összesen öt- venen fémek el, ám két kü­löntermük kisebb baráti tár­saságok összejövetelére is alkalmas, üzleti ebédek, va­csorák, baráti ’ találkozók, esküvők kedvelt színhelye lehet. A Trade Túra Kft. egyéb­ként a vendéglátás és idfe- genforgalom mellett piacku­tatással, kiskereskedelmi ér­tékesítéssel is foglalkozik — jelenleg például náluk kap­hatók az APEH által elfoga­dott legmodernebb elektro­nikus pénztárgépek. Köz. pontjuk egyébként Miskol­con, a Széchenyi út 61. szám alatt működik ahol egy mi­nihotelt is üzemeltetnek. Itt, a belvárosi központban el­sősorban üzletemberek száll­nak meg. mivel jól felsze­relt tárgyalóhelyiségek is rendelkezésre állnak a Mini­hotelben. A kft. ügyvezető igazgató­ja további elképzeléseikről szólva azt is elmondta: sze­retnének üzleti alapon üdü­lőket is üzemeltetni a tér­Gyótjy növény t ú ra Közkívánatra ismét gyógy­növénytúra lesz szombaton, Munkácsy Gyula vezetésé­vel. Gyülekezés reggel 9 órakor a Molnár Béla Ifjú­sági Ház udvarán. ségben, s újabb szórakozta­tóhelyek kialakításán is gon­dolkodnak. Miskolc egykor és ma, képekben 13. m ijc. Á Rákóczi utca épületei 1991-ben, a Grabovszky-ház előtti szökőkúttal A legszebb híd az „Ispotály-malom*’ helyén A műemlék Grabovszky-ház ■ A gúnár nyak-szakítás szokása A Sötétkapu és a Síinva kö­zötti, útszerűvé formálódó egy­kori piactérből alakúit ki a mai Rákóczi utca nyomvonala. Az utca keleti vonalán a Szin- vára lenyúlt a mészárosok áru­láséra és vágóhelye, amivel szemben az utca másik olda­lán, u Szinván az Ispotály-, majd későbbi nevén Vágó- mGiom állt. Ez 3 sajátos négy­szög alakú tér (a Dőry-kúria, a városi korcsma és kávéház, a vágóhely és árulószin vala­mint a malom által határolva) piac-, illetve elárusítóhely-jel­legét a 19. század végéig meg­tartatta. A malom működéséről a 17. század második felétől szólnak feljegyzések, s min­den évszázadban legalább két alkalommal esik szó át­építéséről. 1826-tól a malom mellett egy új kőhidat ter­veztek, de erről csak any- nyit tudunk, hogy az 1878- as árvíz megsemmisítette. 1879-ben a felmérőbizottság javaslatára megszületett a polgármesteri döntés, amely szerint a malmok ..feltétlen veszélyessége megállapíttat­ván, azoknak létezése be- szüntettetett. A kismalom tulajdonjoga már megszerez­tetett. a vágómalom megvá­sárlása iránt a munkácsi gör. kath. püspök Ö méltó­ságával létrejött szerződés a jóváhagyás kinyerése végett a legfelsőbb kormánvhatóság elintézését várja.” Még eb­ben az évben a város az egyház malmát megvásárol­ta. s 1880-ban lebontatta. A szigetet, amelyen a malom állott, megszüntették, a pa­tak vizét egy mederbe ve­zették, s a partoldalakat kő­fallal erősítették meg. A 20. század első feléig három híd készült, s a sorban második volt „Miskolc legszebb híd­ja”. A korszerű szerkezetű, biz­tonságos híd (képünkön lát­ható) korlátja és annak já­rulékos részei hangsúlyos elemei a városképnek, illet­ve az ekkor még romanti­kusnak mondható Szinva- parti résznek. Az igen de­koratív, neobarokk stílusú, beton és mészkő díszítőele­mek a kor kedvelt, bár esz­tétikai ‘ szempontból megkér­dőjelezhető dagályos stílusá­ban készültek (az ún. „Hor- thy-barokk”). A páros csi­gákból, rozettákból kompo­nált mellvéd középpontjá­ban csigás hasáb alakú tör­pepilléren rózsás díszvázá­nak támaszkodó meztelen gyermekfigurák pihentek. Fölöttük rendkívül igényes kovácsmunkával készült vas­kandeláber emelkedett. A kandeláber alépítményének külső oldalán szépen fara­gott városcímer volt látható. A Felsőmagyarország cí­mű napilap 1933 áprilisában az ' új betonhídról úgy ír, mint veszélyes építményről, amelynek alacsony íve fel­torlódást, s így nagy ára­dást idézhet elő a belváros­ban. Ilyen árvízről nem tu­dunk, azt viszont feljegyez­ték, hogy 1944. november 17-én este 7 órakor vissza­vonuló német katonák rob­bantották fel a város leg­szebb, alig másfél évtizedet megért hídját. Az egykori apátsági ma­lom környékén, a kialakuló útszakasz nyugati oldalán szinte kizárólag görög keres­kedők szereztek ingatlanokat és hazakat. Az itt lakók jel­legzetes családnevei közül néhány: Gerga, Szón te, Kozmiczki, Dona, Zsupán, Grabovszky és Czinczifa. A napjainkra megmaradt há­zak közül talán legértéke­sebb a 18. század végén épült ún. Grabovszky-ház. A meglehetősen elhanyagolt épület négy, különböző idő­szakban készült együttesből tevődik össze. A rehabilitá­ciós elképzelések szerint fel­újításra váró műemlék épület a Rákóczi u. 14. számot vi­seli. ■ ■ A szemközti sarkon, a Rákóczi u. 4. alatt áll a 19. század első évtizedében épült egyemeletes épület, amely legkorábbi ismereteink sze­rint mindig is a vendéglá­táshoz kapcsolódott. Évtize­deken keresztül az állam sí- tásig itt üzemelt Máyer Jó­zsef Kis Pipa vendéglője. A feljegyzések és visszaem­lékezések szerint erre és a szemközti házra volt kihúz­va az a kötél, amelyre je­les alkalmanként egy ludat kötöttek. A mészároslegé­nyek mesterré avatásának volt ugyanis nagyon régi szokása az ún. gúnárnvak- szakítás. (A mai Béke mozi heh’én mészárosoknak volt árulószinjük és vágóhelyük a 19. században.) A dísz­magyarba öltözött legény­nek lóhátról kellett leszakí­tani a kötélen selyemzsinó­ron füegő ludat. A tér közepén most ott áll a szökőkút, amely Tar- csi Laios kőfaragó mester munkája, s 1989-től adia meg a gúnárrmakszakítás egykori színhelyének mai hangulatát. Dobrossy István j|c „Miskolc legszebb hídja" az 1930-as évek közepén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom