Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-01 / 178. szám

Nomád tábor Az Ifjúsági Ház szervezésében no­mád, falusi tábor­ban ismerkedhet­nek a városi gye­rekek a természet­tel. De nemcsak állatokkal, növé­nyekkel foglalkoz­nak Szanticskán, hanem szobrokat készítenek, képeket festenek, meséket írnak. A legna­gyobb izgalmat mégis a környék felfedezése jelenti. A gyerekek nap mint nap csodála­tos dolgokkal ta­lálják magukat szemben. (Cikk a 3. oldalon.) (Szobán Gabriella felvételei) Mi legyen a Búza térrel? (3.) Vásárcsamokosítani kellene • Nem lehetetlen tőkét szerezni • Felülvizsgálják a rendezési tervet Piac kontra autóbuszpá­lyaudvar? Sokan így teszik fel a kérdést, ha a most már szinte lehetetlen hely­zetbe került, kis területén forgalmat lebonyolítani kép­telen Búza téri piac jövőjé­ről van szó. Tóth Pál MSZP-s önkormányzati kép­viselő szerint azonban ncnt igy kellene megközelíteni a kérdést. Mindezt a közgyűlés vá­rosfejlesztési bizottságának ülésén hallottuk, ahol a Búza téri terület SZDSZ-es képviselője, Bányai Lajos indítványára foglalkozott az üggyel a testület. Végül is az a döntés született, hogy a város közgyűlése szeptem­berben érdemben foglalkoz­zon ezzel a halaszthatatlan­nak minősített üggyel. De nézzük, mi lehet a megol­dás, ha nem az, hogy anya­gi áldozatok árán. de ki kell szorítani a buszokat a Búza térről. • SZEKÉRTÁBOR HELYETT Tóth Pál szociológusként több, mint egy évtizede foglalkozik a Búza térrel, s szerinte abból kell kiindul­ni, ami a piac életét, fejlő­dését eddig is jellemezte. — Hajdanán, ahol a Vo­lán pályaudvar, s a benzin­kút volt. ott volt az úgyne­vezett nagykereskedelmi pi­ac. azaz itt álltak meg a parasztok a szekerekkel — mondta. — Különösen nagy forgalmú napokon ez a „sze­kértábor” kiterjedt a temp­lom melletti térségre is. Ma gyakorlatilag a helyzet ugyanez, csak éppen moto- rizálódtunk. Én úgy hiszem, elvesztené vonzerejét a pi­ac, ha elvinnék innen a buszokat, azaz nem áramla- na ide vidékről és a város­ból jelentős tömeg. Nem kellene innen ezt a funkci­ót elvinni, nem errefelé kell keresnünk a lehetsé­ges átfogó megoldást. @ A HÁBORÚ ELŐTT IS A képviselő kifejtette, hogy a háború előtt is két nagy területgyarapító kon­cepció harcolt egymással a Búza tér fejlesztésében, ugyanis ez a piac már ak­kor is be volt szorítva, ta­lán még jobban, mint most Az egyik koncepció szerint a közlekedési területeket kell visszaszorítani a piac javára, a másik szerint pe­dig vásárcsamokosítani kell. Ez utóbbi magyarán azt je­lenti, hogy a meglévő piaci területet egy jól megterve­zett vásárcsarnok-rendszer­rel a jelenleginél sokszorta hatékonyabban lehet hasz­nosítani, hiszen azonnal több szintre oszlik meg a forgalom. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a néhány évvel ezelőtt készített ren­dezési terv is úgy találta, hogy az a megoldás, ha többszintűvé teszik a pia­cot.) A bizottságban több építész tag is úgy látta, jó öllet a vásárcsarnok-építés, mégpedig a jelenlegi régi vásárcsarnok befoglalásá­val, bővítésével. Persze ez nem olcsó dolog, de a pes­ti példát szemlélve úgy tű­nik, erre nem nehéz tőkét szerezni, hiszen ne feledjük: bármennyire is gazdasági válság van, a piac prospe­rál, milliók fordulnak meg forintban, nagyon rövid idő alatt. A A PIAC 9 ÖNTÖRVÉNYŰÉN FEJLŐDIK A vitában szó esett arról is, hogy nem a Búza téren kellene a nagykereskedelmi piacot fenntartani. Csak az a nagy kérdés, hogy haj­landók lennének-e máshová menni a termelők, ugyanis piacot erőszakkal szervezni nem lehet. Ha az nem fe­lel meg a kereskedők és a termelők érdekeinek, akkor nem lesz piac akkor sem, ha építenek egyet. Abban is egyetértettek a bizottság tagjai, hogy az egész Búza tér környékének sorsán is el kell gondolkodni, ugyan­Dr. Botos Katalin szep­tembertől a Miskolci Egye­tem Gazdaságtudományi Ka­rának pénzügyi tanszékén oktat. A tárca nélküli mi­is ez a környék nem sza­kítható el a piactól, s ma bizony meglehetősen toldo- zott-foldozott képet mutat. A bizottság végül is úgy döntött, azt javasolja a köz­gyűlésnek, vizsgálja felül az 1987-ben jóváhagyott Búza téri rendezési tervet. Ezt a munkát a városháza főépí­tészi irodája végezze el, be­vonva mindazokat, akik ed­dig szakértőként foglalkoz­tak a Búza térrel. Rövid tá­von rendkívül sürgősen megoldandónak tartják az abbahagyott bontási mun­kák folytatását a piacon, és a piac északi részének a rendezését. Hosszú távon az lehet a cél, hogy valami­lyen módon a jelenleginél egészségesebb területarány alakuljon ki a Búza téren a kereskedelem javára. (Vége) (kiss) niszter banküzemlant, illet­ve költségvetési és monetá­ris politikát tanít, mint má­sodállású egyetemi tanár. Szeptembertől: Botos Katalin Miskolcon tanít Három koponya (A REJTÉLYES AVASI LELETRŐL A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM I ti 18 n : 5,80 1991. AUG. 1„ CSÜTÖRTÖK | FORIüT Nyár végére ezren is lehetnek Pályakezdők munkanélküli-segélyen Miskolcon ötezer fiatal fe­jezte be tanulmányait idén. A növekvő munkanélküliség sajnos őket sem kiméli. Bor­sodban huszonhatezer, Mis­kolcon hatezer munkanélkü­lit tartanak számon. Előze­tes becslések szerint számuk év végére a megyében elér­heti a harmincötezret, s en­nek arányában növekszik a városiak száma is. Dobrozsi Zoltán, a megyei munkaügyi központ miskolci kirendelt­ségének vezetője a pálya­kezdők elhelyezkedési esé­lyeiről, lehetőségeiről tájé­koztat. — A munkát vállaló fia­talok betétlapjait a munkál­tató hozzánk küldi vissza. Ezekből egyértelműen meg­állapítható, hogy elsősorban a szakmunkásképzőben vég­zettek, a szakmával rendel­kezők találnak gyorsan mun­kát. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a középiskolát végzettek esetében, mert akik hozzánk fordulnak — általában gimnáziumban érettségiztek — egyhamar nem tudnak elhelyezkedni, s nem marad más lehetősé­gük, mint a pályakezdők munkanélküli-segélye. Ezt a segélyfajtát egy március 1- jén életbe lépett jogszabály tette lehetővé. A segély ösz- szege a minimálbér hetvenöt százaléka, azaz jelenleg ha­vi 5250 forintot. Határozott időre, hat hónapra jár. — Kár lenne, ha ezek a fiatalok elkallódnának. Tudnak-e valamilyen más formában is segíteni ne­kik? — A központ munkaiársai elsősorban a képzésre fi­gyelnek; a munkáltatóknak már meghirdettük pályázati felhívásunkat. Különböző szakmákban és tevékenységi körökben kívánunk képzést indítani. Többek között be­tanító szakmákban (üvegező, faesztergályos, virágkötő), ágazati szakmunkásképzés­ben (épületgépész, zöldség- gyümölcsfeldolgozó), orszá­gos képzési formában (gép­gyártás-technológus, számí­tástechnikai technikus), de legnagyobb számban a kö­zépfokú végzettségű, szak­mával nem rendelkező fia­talokat szeretnénk bevonni. Számukra többek között ide- > gennyelvi levelező, adó­pénzügyi—TB előadó, mar­keting üzemgazda képzése­ket indítunk. Ezek időtarta­ma hat hónap és egy év kö­zött változik. — A tanfolyam elvég­zése után biztosított a fia­tal elhelyezkedése? — Arra törekedtünk, hogy összetett képzésben részesül­jenek a pályakezdők, mert az egyoldalú képzés eladha­tatlan a piacon. Arra nem vállalkozunk, hogy a tanfo­lyam befejezése után min­denkit munkahelyhez jutta­tunk, de elhelyezkedési esé­lyeik mindenképpen javul­nak. — Általános iskolát vég­zetteknek jár-e munkanél­küli-segély? — A legfiatalabbak részé­re átképzést tudunk biztosí­tani. A jogszabály kimond­ja, hogy támogatni kell azt a 18. évét be nem töltött munkanélkülit, aki az álta­lános iskolát három évnél nem régebben fejezte be, vagy hagyta abba, dolgozók iskolájába nem jár, illetve középiskolai tanulmányait egy évnél nem régebben hagyta abba. az átképzés alatt ösztöndíj-mértékű ke­resetpótló juttatásban része­sül. melynek összege a mini­málbér tizenöt százaléka. Szomorúak a tapasztalata­ink: nagyon sokan megfuta­modnak. Ezektől a gyere­kektől vissza kell kérnünk az addig nyújtott támoga­tást. — Hány pályakezdő munkanélkülit tartanak számon, s számuk meny­nyire növekedhet szep­temberre? — Amíg májusban elha­nyagolható volt a számuk (35), addig júniusra már 268-ra emelkedett. Becslé­sem szerint nyár végére ez a szám 800—1000-re nőhet. T, N. E. „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom