Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-11 / 160. szám
Bűvös erők birtokában (2,) Az amerikai aranyvonalzó és a magyar műanyag Braille-karika. Túl az ötmilliárdon Népesedési világnap 2010-ben csak tízmillióan leszünk Ez itt ez én világom — mutatja Molnár Gábor a pittsburgh-i világkiállításon játékai birodalmát. Amikor 1988. július 11-én megszületett az „ötmiiliárdo- dik” ember, az ENSZ úgy döntött, hogy ezen a napon a tömegkommunikációs eszközök világszerte minden évben megemlékeznek az emberiség túl gyors sokasodásának következményeiről. Ezzel az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a gazdasági következményekre, és felkeltse a világ kormányainak a figyelmét. Ma már ugyanis öt és fél milliárdan vagyunk, 2000- ben — a szakemberek előrejelzése szerint — 6,2, 2025- ben pedig 8,5 milliárd lakossal kell számolni. — Drámai ez a növekedés — mondja dr. Miltényi Károly, a Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója — ha figyelembe vesz- szük, hogy az 1800-as évek közepén még csak * évmilliárd ember ólt a Földön. Ezt követően az úgynevezett első népesedési átmenet idején az orvostudomány eredményei, a jobb táplálkozás és a higiéniai biztonság következtében a gazdaságilag fejlett országokban lényegében változatlan születésszám mellett visszaesett a halálozás. Különösen a két világháború között, majd a második világháború után pedig kialakult az egy-két gyerekes családtípus. Ennek társadalmi és gazdasági okai voltak, megváltozott a gazdasági érdekeltség, ennek következtében az életmód, és az időbeosztás. A városiasodás másfajta életmódot alakított ki, mint a falusi, a vidéki környezet. Végül a legutóbbi évtizedekben a házasságkötéssel nem szentesített együttélések elterjedése is jelentősen befolyásolta a születések számát. — Ezzel szemben a szazad második felében robbanásszerű demokráfiai forradalom ment végbe Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országaiban. Mi ennek az oka? — Sokkal gyorsabban esett vissza a halandóság, mint Európában és Észak- Amerikában. Ugyanis olcsón és gyorsan importálták a fejlett országok tudományos, egészségügyi eredményeit. Ezzel egyidejűleg azonban nem ment végbe az a gazdasági társadalmi, és életmódbeli átalakulás, mely korábban megtörtént Európában és Észak-Amerikában. Tovább élnek a mezőgazda- sági kultúrák, a paraszti életmód. Az egész família családi szükségletre termel, ezért nem hátrány az 5—6—7 gyerek. • — Az ilyen magas születésszám évente 2—3 százalékos gyors népességnövekedést idéz elő, ami felemészti a beruházások jelentős részét. A gazdasági fejlődésre és a modernizációra már nem marad sem pénz, sem energia. A természetes környezetet is károsan alakítja, ugyanis több régióban az erdők kivágásával, növelik a mezőgazdasági területeket. Ez a rablógazdálkodás pedig a sivatagok terjeszkedéséhez vezet. — Míg a világ népességének a száma emelkedik, addig hazánké egyre csökken. Milyen következményekkel jár ez a folyamat? Mi, cigányok, szeretnénk a többség segítségére sietni egy demokratikus jogállam felépítésében. De ehhez nincs érdekérvényesítési lehetőségünk, csak igazságérzetünk. Nem vagyunk szervezettek, de nagyon sokan vagyunk. Egy hazánk van, és mi is ekkor tudunk a hazáért többet tenni, ha lehetővé válik, hogy tanulhassunk. Ha fizikailag és lelkileg egészségesek lehetünk. Ha büszkén vállaljuk magunkat és egymást. Ha becsülhetjük a nem cigányokat es ők is becsülhetnek minkéi. Ha gyermekeink jövőjét szebbnek, jobbnak remélhetjük és tudhatjuk, mint jelenünket. Ha a valódi értékeinket tudhatjuk magunkénak, és nem azt kell tudnunk magunkról, amit a többség elfogult ítélete ránk kényszerít. Mindez nem sok, csak emberi, demokratikus. Kellene, hogy legyen mindez, ám ha nincs, harcolunk érte. Harcolunk a cigányok közös jövőjéért. Harcolunk a cigányok és nem cigányok , közös jövőjéért. Ügy, ahogyan minden embernek harcolnia kell az életéért, a becsületéért, a gyermekeiért, hazájáért. Követeléseinkben azt fogalmazzuk meg, amire a többségnek eddig nem volt elég figyelme,szándéka, akarata. Ezért ránk hárul ez a kötelesség és felelősség: 1. Követeljük, hogy a cigányság egyéni és kollektív kártalanítása, erkölcsi-anyagi jóvátétele és rehabilitációja törvényben legyen megfogalmazva és elrendezve. 2. A cigánv lakosságot ért sérelmek, a közvetlen népirtástól a közvetett népirtásig terjednek. Ennek megfelelően a cigánvságot sújtó jogsérelmeket mi folyamatában, — Magyarországon jelenleg mintegy 10 350 000 ember él, 2010-ben pedig csak tíz- miillióan leszünk. Folytatódni fog a lakosság elöregedése. Ennek következményeként 2000 után jelentősen csökken az aktív dolgozók aránya. Köztudott, hogy ez a folyamat a nagyszámú nyugdíjas réteg eltartásának a lehetőségét nehezíti meg, és zavart okoz a társadalombiztosításban, ami egyik lényeges oka a nyugdíjkorhatár várható kitolódásának. Dr. Ruzicska Mária összefüggéseiben és következményeiben vizsgáljuk és értelmezzük — 1938. január 1-jétől 1991. május 1-jéig terjedő időszakban. Követeljük egy komplex rehabilitációs program azonnali beindítását, amely magában foglalja a cigányságról a többségben kialakított negatív kép megváltoztatását, a szolidaritás-érzés felerősítését, a cigányság helyzetének jogi, gazdasági, kulturális, oktatási, foglalkoztatási rendezését. 3. A il. világháború idején a cigányságot ért megalázás és népirtás jóvátételeként követeljük az egyéni és kollektív kártalanítást a német kormánytól. Az egyéni károsultak jussanak hozzá az egyéni kártalanításhoz. A rendezésnek ez a módja azonDán semmiképpen nem jelentheti a cigányságot kollektiven éyt sérelem és megalázás jóvátételét. A kollektív kártalanítás összegét a cigányság társadalmi presztízsét kifejező, gyarapító intézmények felállítására és működtetésére, a cigányság kultúrájának és művészetének ápolásé’" oktatásra kívánjuk fordítani. Álláspontunk: a cigányság kollektív sérelmének jóvátétele kollektív jóvátételként történhet meg. 4. Követeljük, hogy a Kisebbségi Törvény tervezete 1991. szeptember 30-ig kerüljön a Magyar Országgyűlés elé. Követeljük, hogy az 1992. évi állami költségvetés tervezete a Kisebbségi Törvény figyelembevételével készüljön el. 5. Követeljük, hogy a foglalkoztatási. átképzési, képzési alapból különítsen el az Országgyűlés 2 milliárd forintot egy alapítványra. Az alapítvány cigányok munkaÁtkelt az óceánon, hogy visszatérjen a Bódvához. Időközben „tanár” lett, feltaláló. Amerika fedezte fel a szendrői szabólegényben a feltalálót. Kezébe adta azt az „Arany Vonalzót”, ami az egyik legnagyobb elismerés. Mit lehet vele mérni? Semmit és mindent. Ez egy mérce. Talán a tehetségé, talán a tudásé, talán a tisztességé. Nem lehet tudni. Mindenesetre jelzi, hogy valaki bűvös erők birtokában van... Molnár Gábor engedelmesen hallgatta a kinti magyarok okítását. Hogy milyen egy menedzser. Hogy milyen egy jó menedzser. Hogyan kell üzletet kötni, jó üzletet kötni. Aztán, mit tesz isten, a saját feje után kötött is jó néhányat. Igen kedvező feltételek mellett szerzett megrendeléseket. A fene érti. Állítólag, van egy angol mondás, miszerint a magyarokkal vigyázni kell, mert utánad mennek be a forgóajtón, s mégis előtted jönnek ki. Valószínűleg így van. Mól- ! nár Gábor hazafelé azon tű- j nődött, hogy ami onnan látható, abban itt, itthon élni kell. Itt kell élni. Más az helyteremtésére, átképzésére, képzésére legyen megpályázható. Az alapítvány kuratóriumát cigány közéleti személyek alkossák és az ő feladatuk legyen az alapítvány működési szabályzatának kidolgozása. 6. Követeljük, hogy a cigányság társadalmi presztízsének megteremtésére a kormány azonnal kezdje meg a cigányság intézményeinek felállítását: Cigány Színház, Cigány Múzeum, Cigány Nyelvkutató Intézet, Cigány Történelem-kutató Intézet, Cigány Kulturális és Művészeti Centrum, Önálló Cigány Szerkesztőség a televízióban és a rádióban. 7. Követeljük a parlamenti választási törvény módosítását oly módon, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete biztosítva legyen. Mi. akik aláírásunkkal kifejezzük a felhívásban foglaltakkal való egyetértésünket, egyúttal kifejezzük közös akaratunkat és közös követelésünket. Budapest, 1991. május 21. Magyarországi Roma Parlament * Aki a petícióval egyetért, s azt aláírásával meg akarja erősíteni, jelentkezzen az alábbi címeken: Iíala Ernőnél, a Phralipe Független Cigány Szervezet ügyvezető titkáránál, a szervezet irodájában, Miskolc, Felszabadítók útja 42. fszt. 1., 10-től 16 óráig. Burai Aladár cigány nemzetiségi szószólónál, Miskolc. Árpád u. 50. X/l., 9-től 20 óráig. amerikai aranyvonalzó, s megint más a magyar műanyag. • A PROFI GYÁRTÓ HIÁNYCIKK? Hogy ne beszéljek rébu- szokban, arról a műanyagról beszélek, amelyből a Molnár-féle bűvös játékok is készülnek. A magyar műanyag felülete matt, nem csillog, látszik rajta a folyás, nem sík, többnyire horpadt, s az öntőszerszám is adja a sorját. Elhúzom a számat, mikor forgatom némelyik játékot. Nincs kész, egyszerűen nincs kész! Hogy van az, hogy nálunk nem tudnak valamit profi módon megcsinálni? Kiderül, hogy a találmányok elfogadtatásának kálváriája kismiska ahhoz képest, ami a profi gyártók megtalálását jelenti, s persze mindig, folyamatosan jó minőséget produkálni, azt aztán végképp kevesen tudnak. Megkeresett egy téesz-mel- léküzemágat. Már fél éve álltak a fröccsöntőgépek. Vitte magával a mintadarabot, s az árajánlatot mihamarabb kérte. A melléküzemág vezetője forgatta a mintát, dünnyögött, minduntalan azt bizonygatta, miért nem lehet ezt csak úgy egyszerűen megcsinálni; mert igen drága lenne az öntőszerszám, s hol vannak ma már a jó szerszámkészítők, s ha vannak is, lassan dolgoznak és egy vagyont kérnek. Aztán a műanyag ára és minősége. Ki garantálja, hogy menet közben áz infláció miatt nem változik-e az ára, miközben romlik a minősége? Nem beszélve az energiáról, ami katasztrofális. Egyszóval, mintha le akarta volna beszélni a feltalálót arról, hogy velük gyártassa a játékát. Aztán jó néhány hét elteltével adott egy olyan árajánlatot, amitől Molnár Gábor arcán megjelent a Molnár-féle mosoly. Ember, most akarja behozni fél év állását, vagy tényleg ennyire nem érdekli, hogy munkát hozok maguknak, kérdezte. Annyi pénzünk sincs, hogy termeljünk, vallotta be a melléküzemág-vezető. A gépek, mint hírlik, azóta is állnak. A téesz a sír szélén. • KEZDŐK KÉRNEK SEGÍTSÉGET Ülünk a szolgálati lakás szobájában. Kérdem, hol az iroda? Telex, telefax, titkárnő, fityfene. Hogy lehet így a fél világgal kapcsolatot tartani? Iroda nincs, hacsak ez a szoba nem tekinthető annak. Nyolc kft.-vel áll kapcsolatban, s az adatokat már számítógépre viszi. Most tanulja. Ezt is megtanulja, sőt, azt tervezi, hogy a játékokat is számítógéppel tervezi, illetve játékprogramokat is akar készíteni. Telefon természetesen van, olyan, mint általában a magyar falvakban, olyan „központ kapcsol és belehallgat” típusú. Titkárnő sincs. Hacsak a felesége nem tekinthető annak. Ö tud nyelveket, ő intézi a levelezést, ő rak rendet, amitől persze Molnár mester nem talál semmit, de mint tudjuk, minden a helyén, minden előkerül, mint az a levél is, amelyben egy kezdő „ká.lváriás” kéri a segítségét. Ide jutott. Idáig is eljutott, hogy kérik, felkérik' jöjjön, legyen, adjon, adjon, az isten szerelmére. • „NEHEZEN FOGADTAK BE MINKET” Már számon van, hogy megkérdem, ma már mennyi pénzzel játszik, de nem is tagadja, hogy milliomos. Pillanatnyilag két kocsija van, Toyota és Nissan, de összetörte mindkettőt. Szereti a száguldást. Üzleti ügyei miatt állandóan úton van, úgyhogy most már várja az igazit. A csodaautót. — Es akkor a falubelieket megüti a guta? — Nem tudom. Nehezen fogadtak be minket. Először a feleségem nem tetszett bizonyos köröknek, mert több diplomával rendelkezett, s hozzá jöttek a betegek, aztán én nem tetszettem bizonyos köröknek, mert diploma nélkül világhírre tettem szert. Hozzájött még egy szerencsétlen vaddisznóölés, kolbászkészítés, én adtam belőle két ismerősömnek, azok továbbadták, végül engem marasztaltak el. Na akkor becsülettel szájára vett a falu. Bekiabáltak a kerítésen, mocskoltak engem, mocskolták a feleségem, vésül elcsitult, minden. Nem elég. hogv feltaláló a szerencsétlen, gondolom, ráadásul Magyarországon, azon belül is e hideg-rideg Borsodban. annak is egy akármilyen helyén. Nviiván ezt csak az bírhatja, aki bűvös erők birtokában van . . . (Folytatjuk) Petidé a magyar Országgyűléshez és a magyar kormányhoz a cigány és nem cigány állampolgárok lelkiismeretén és akaratán keresztül /
