Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-08 / 157. szám

Világtalálkozó után Megmaradtak hitükben <7 és magyarságukban Beszélgetés Mészáros István református püspökkel — Az elmúlt évtizedek­ben milyen volt a kap­csolat a határokon túli egyházakkal? — Trianon óta hivatalos kapcsolat alig volt, ebben minden „gyanús” elemet ke­rülni kellett. Még most is kerültünk minden olyan té­mát, amivel esetleg árthat­tunk volna nekik. Hiszen so- _ káig az sem volt biztos, hogy ilyen létszámban eljö­hetnek. — Pedig köztudott, hogy mar a XVI. században Er­dély volt a református ma­gyarság központja. Gondol­junk a nagy református fe­jedelmekre. Erdély a nyu­gati keresztyénség jelenléte miatt vált olyanná, amilyen. A nyugati és keleti (bizán­ci) keresztyénség itt találko­zik, itt keveredik, ebből adó­dik minden feszültség. (Akár­csak napjainkban Jugoszlá­viában. A horválok és szlo­vének, protestánsok és ró­mai katolikusok, a szerbek, akárcsak a románok, a pra­voszláv keleti keresztyénség tagjai.) — Térjünk vissza a vi­lágtalálkozóra. Milyen ese­ményről kell még beszél­ni? — Budapesten megalakult a Magyar Református Világ- szövetség, amelynek fő fel­adata a kapcsolattartás, a magyar református egyhá­zakkal, főleg a határokon báliakkal. Elnöke ár. Biitösi János, nyugalmazott ameri­kai püspök, aki ígéreté sze­rint sok utazással, személyes megjelenéssel tartja majd a kapcsolatokat. Ez a szerve­zet a Református Világszö­vetségen belül is képviseli a magyar egyházakat. Kisebb összejövetelekről is említést kell tenni. Budapesten pres­biteri konferencia volt, Ceg­léden református nők talál­kozója, Zánkán 3 ezer fia­tal, köztük sok külföldi rész­vételével ifjúsági tábor. — Miskolc kimaradt a helyszínek közül... — Az egyházkerület csak egy helyszínt adhatott. Azért esett Sárospatakra a válasz­tás, mert a közelmúltban kapta vissza az egyház a kollégiumot, és a külföldi vendégek között sok egykori pataki diák is volt, akik di­áktalálkozókat, érettségi ta­lálkozót is rendeztek. Az is­kola múltjából, a cserkészet­ről, az amerikai magyarság életéről szóló kiállítás mel­lett, . gyülekezeti találkozó is szerepelt a programban. Az imateremben, majd a temp­lomban volt istentisztelet, úr­vacsorával egybekötve. Itt felszólaltak az amerikai és erdélyi vendégek is. Minden alkalommal zsúfolásig meg­teltek a templomok. — Mikor lesz a követ­kező világtalálkozó? — A külföldi testvéreink (akik pedig sok tüskét hor­doznak még ma is) úgy nyi­latkoztak, és mi is úgy lát­juk, hogy hasznos, eredmé­nyes volt a találkozó, és kedvező légkörben zajlott. Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök is megjelent és beszédet mondott Debrecenben. Az új politikai helyzetben nincs már akadálya a külföldi egy­házakkal a szorosabb kap­csolattartásnak. A következő találkozóról még nincs dön­tés. Most elegendő feladatot ad ennek a találkozónak a feldolgozása, elemzése. (gróf)-A- Miskolcon, a város szívében van a csodálatos színekben pompázó rózsakert. Tulajdo­nosa, dr. Kovács Miklós 1533-fajta rózsát termeszt védett kertjében. Szívesen fogadja a látogatókat, csoportokat is, és ha a rózsatermesztés titkaiba (képünkön jobbra az oltás látható) nehéz is lenne beavatni a járatlant, vendég és vendéglátó öröme közös a ritka virágok szépsége (képünkön balra az Arakán nevű rózsa) láttán. (Szobán Gabriella felvétele) A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár másfél hóna­pig korlátozott nyitva tar­tást vezet be — adtuk hírül a napokban. Ilyen időtarta­mú bezárásra ritkán kerül sor, ezért felkerestük dr. Környey Lászlónét, az in­tézmény igazgatónőjét. Hogy a bezárás halaszthatatlansá­gát érzékeltesse, rövid sétá­ra invitálta a tudósítót. Az eredetileg 500 ezer kö­tet befogadására tervezett épület kihasználtsága mára elérte a maximumot. Az ol­vasótermekben csaknem 120 ezer kötet között válogat­hatnak az olvasok, míg az alagsori raktárban szinte már mozdulni sem lehet a 320 ezernyi kötettől, s az ezt kiegészítő, 2500-féle folyó­irattól, napi sajtóterméktől. Megtalálható itt az országos napilapoktól kezdve, a „Ci- baki Híreken” át, az „Árok­ásó” kiadványig minden. A köteles példányos könyvtár minden előnyét és hátrányát élvezik ezzel. Szükség van tehát a raktári anyag tisz­títására — egyrészt a tar­talmi avulás (elsősorban technikai és műszaki, vala­mint természettudományos könyvek esetében), másrészt a könyvek állapota miatt. Meglehetősen sziszifuszi munkába kezdtek a könyv­tár dolgozói, hiszen a köte­teket egyenként kell átnéz­niük, s a felesleges példá­nyokat leselejtezniük. A fe­leslegessé vált példányok több helyre kerülhetnek: városi, községi könyvtárak­ba. egészségügyi intézmé­nyekbe, szociális otthonok­Önkormányzati képviselők fogadóórái Értesítjük az Árpád u páratlan és 2—58-ig, a Ku­ruc u., Berekalja. Vár kör­nyéke. valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti te­rület választópolgárait, hogy Ruszkabányai András és Kis Péter önkormányzati képvi­selők ma este 18—19 óra között, a Vár u. 5. sz. alatt fogadóórát tartanak, amely­re tisztelettel várják a ; kosságot Polgármesteri hivatal önkormányzati iroda ba, s kedvezményes vásár keretében, az olvasók tulaj­donába. A könyvtár épületének ál­lagmegőrzés! munkálatai legalább olyan fontosak — ha nem fontosabbak —, mint a selejtezés. A csak­nem 20 éve épült, laposte­tős épület tetőrésze több he­lyen megrongálódott, na­gyobb esőzésekkor a víz az olvasótermekbe is becsur­gott, veszélyeztetve a sző­nyegpadló és a tapéta ál­lapotai, nem is beszélve az armatúrákról, amelyek a.be csurgóit víz miatt ilyenkor életveszélyessé váltak. Tel­jes tetőszigetelésre — mely körülbelül 3 millió forintba kerülne — nincs pénzük, így meg kell elégedniük ki­sebb „foldozgatással”, szegő- lée- és lefolyócserével, s ab­ban már. csak reményked­hetnek, hogy a víz ott szi­várgott, ahol most javíta­nak. Ha mégsem?... A korlátozott nyitva tartás ideje alatt a kölcsönzött do­kumentumokat visszaveszik, s más könyvtárban ki nem elégíthető kérésnek is igye­keznek eleget tenni. A hír- iapolyasó-iníormáció 8—16 ■ra között mindenki, rendel- Kezésére áli. T. Nagy Erika „Nsm szeretem a csipkéket...” A fest ont© Sok mindéi történhet az éjszakában Ha Kruj Kata mellettem alkudozna egy kiló új­krumplira a piacon, bizony még azt is megkérdezném tőle, hol szokta venni a szép karajt — annyira há­ziasszonynak látszik. És nincs is tévedés. Két fia van, az egyik IS, a másik 13 éves, és húsz éven át alig volt több gor.dja, mint a vasárnapi ebéd. Csak álmai voltak, szokatlan és megva­lósulatlan álmai, amelyektől nem tudott megszabadulni. — Rendőr akartam lenni, nyomozó. De 20 éves korom­ban férjhez mentem másfél , év múlva pedig szültem, és i ezzel vége is volt az ábrán- ' dozásnak. Egy nyomozó nem mondhatja, hogy kérem, én nem tudós most helyszínel­ni egy gyilkossághoz, mert a gyereknek középfül-gyulla­dása van és orvoshoz kell vinnem... Kruj Kata fodrász lett, az­tán pedig régiségkereskedő, méghozzá az egyik legsike­resebb maszek. Pierre Cardin- kosztümben járt, tanyát vett a hegyekben, öröklakást vá­sárolt a gyereknek, de az ál­mai továbbra' sem hagyták nyugton. • KIÜTÖTTE A FÉRFIAKAT — Tavaly véletlenül meg­láttam egy hirdetést, hogy indul egy testőrképző tanfo­lyam. Semmiféle előképzé­sem nem volt, úgy mentem felvételizni. Intelligenciateszt volt, aztán szóbeli vizsga és egészségügyi, meg gyakorla­ti. Ki hány fekvőtámaszt tud csinálni, meg ilyenek. Meg­lepett, hogy én voltam az egyetlen nő, s aztán még jobban meglepődtem, amikor kiderült hogy még férfiakat is kitütöttem a vizsgán. 60- sn 'felvételiztünk, 50-en ke­rültünk be és 40-en végez­tünk három hónappal ké­sőbb. Egy unatkozó úriasszony számára nyilván üdítő ki­kapcsolódás lehetett a heti három óra karate, pszicholó­gia, anii terror' -.mus-történet, jog. D° Kruj Kata .komolyan gondolta, hogy tanul. Testőr iesz. méghozzá í-r. első, és a máig egyetlen testőrnő. S ha lediplornázik, állást keres. • GIPSZELT LÁBBAL Csakhogy egy karateórán eltörték a lábát. Telefonált az oktató, hogy visszaadják a tanfolyam díját, de Kata közölte, hogy folytatni akarja a tanulást. Gipszelt lábbal karatézni ugyan nem tudott, de kétszer olyan lelkesen ta­nult, és amikor begyógyult a ;ába, folytatta a karatét. Megkapta a diplomáját és elhelyezkedett. Munkát az egykori kék fényes Szabó László cégénél, a Referens Kft.-nél talált. — Testőrökre elsősorban olyan vállalatoknak van szük­ségük, ahol fontos a bizton­ság. Szerződésünk van né­hány bankkal, és az a dol­A napokban fejeződött be a református magyarok má­sodik világtalálkozójának rendezvénysorozata. Az ese­ményre a hazai református egyházközségek és a szom­szédos országok magyarlakta településeinek küldöttei mel­lett valóban a világ minden tájáról érkeztek vendégek. A magyar református diaszpó­ra Észak-Amerikában a leg­népesebb, de Ny ugat-Euró­pából, sőt Argentínából és Ausztráliából is hazalátoga­tott néhány lelkész. Az ese­mények felelevenítésére és értékelésére dr. Mészáros István avas! lelkészt, a Ti- száninneni Református Egy­házkerület püspökét kértük meg. — Mikor, es hol ren­dezték az első világtalál­kozót? — Az elsőt is Magyarét- ! szágon rendezték meg, még 1938-ban. Egyik szervezője dr. Vasady Béla, debreceni teológiai professzor volt, aki ma is él még az Egyesült Államokban. Akkor gyak­rabban szerették volna az eseményt megrendezni, de előbb a világfiáború, később a kialakult politikai helyzet megakadályozta ezt. — Most milyen rendez­vények, események voltak a legfontosabbak? — A második világtalál­kozó június 21-én kezdődött Budapesten. A Kisstadion­ban legalább 10 ezren vet­tek részt a nyitó istentisz­teleten. Főleg az egyesült államokbeli és kanadai re­formátus egyházak vezetői, képviselői jöttek sokan, míg Európából elsősorban a Kár­pát-medence református egy­házaiból érkeztek vendégek. A Kátpát-medencében re­formátusnak lenni és ma­gyarnak lenni egyenlő. A felvidéki, kárpátaljai, erdé­lyi, jugoszláviai gyülekeze­tek mind magyar gyülekeze­tek. — A debreceni találko­zó ezért volt a legnépe­sebb? — A nagyerdei stadion­ban a pályán és a nézőté­ren legalább 25 ezer ember foglalt helyet. A hatarain­kon túl élő református di­aszpóra elsősorban ide jött el, ez volt számukra legkö­zelebb. A hazai református- ság két központja Budapest (itt működik a zsinati iro­da) és Debrecen, a hagyo­mányos központ. — Debrecenben tudomá­nyos szimpóziumot is rendez­tek, témaköre a világtalál­kozóval és az egyháztörté­nettel volt kapcsolatos. A református egyház pozitív szerepe a magyar nép éle­tében volt az egyik téma. A másik a határokon túli re­formátus magyarok küldeté­sét elemezte. Számukra a hitbeli identitás és a magyar identitás megőrzése szorosan összefügg. Az egyház külde­tését hűségesen végzi. Van mondanivalónk Kelet-Euró- pa számára a legnehezebb kérdésekben is. gunk, hogy éjszakánként el­lenőrizzük az éjjeliőrt. Elő­fordul, hogy egy másik kli­ensünk, egy bank, pénzt szál­lít, ott is szükség van ránk. Aztán a masszázs-szalonok alkalmaznak minket, bizton­sági őrként, mert sok minden történhet az éjszakában. De vállalunk személyi őrizetet is. vagyis azt, hogy állandó­an ott vagyunk valaki mel­lett, akinek fontos, hogy ne jöjjenek a közelébe. • HA RÁM BÍZNAK VALAKIT Kata erős, de fegyelme­zett. Ütnie csak akkor sza­bad, ha a védelmére bízott személyt megtámadják. Je­lenlegi foglalkozása nem ve­szélytelen, de a félelem em­lítésére, csak mosolyog. — Én egy békát sem tu­dok eltaposni, de ha rám var bízva valaki, akkor ott nincs mit macskázni. Igazán élet- helyzetbe még nem ke­rültem, de ha arról lenne szó, bizony nem reszketnék. Ebben a szakmában az a jó, hogy mindig más, mindig új. Én pedig — bármilyen fur­csán hangzik is egy szolid, kétgyerekes anya szájából —, sose szerettem a csöndet, a nippeket, a porcelánokat, a csipkéket, a kispolgári éle­tet... Magyarországon a nyilván­tartás szerint, körülbelül 200 testőr működik. De csak egy testőrnő van a szakmában, Kruj Kata. Megbízásonként fizetik, nem kap havi fize­tést. S közben továbbra is szorgosan jár a piacra, új­krumpliért. Navai Anikó Korlátozott nvitva tartás a megyei könyvtárban Seleilezik a iwpngáü és elavult könyveket

Next

/
Oldalképek
Tartalom