Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-05 / 155. szám

Diósgyőri meditációk Felsiir, vagy Majláth Kiadó szoba kizárólag színésznek Amikor hajdúk voltak a jegyszei Elbarnult, régi újságok, fo- I óircttok kőért kezembe kerüli • lyó a Sdnháti Elet egyilt 1927-es, i októberi száma. A 70. oldalon í a vidéki színházi évad induló- | sárói közöl tudósításokat, cl- i sönek Miskolcról ír a cikk ! Szerzője, kiemelve, hogy „Se- I bestyén Mihcy társulata a lég- ! jobb előjelek mellett kezdte j meg a miskolci szezont.” Aztán megtudhatjuk, hogy a nyitó darab Az ember tra- j gédiája volt Kovács Károly, | Rubinyi Tibor. Salamon Gi- i 2t, Bcleznay Margit, Cselle j Lajos, Könyves Tóth Erzsi, | Deréki János főszereplésével í „Madach halhatatlan művé- I nek olyan sikere voit — te- j szí hozzá a beszámoló —. hogy a Tragédia öt egymás utáni előadására elővételben elkeltek a jegyek.” Október közepén mutatko­zott be a színház operett- egvüttese Farkas Imre Re­pülj fecském című zenés darabjával. Á' főszerepeket Deréki János, Szabó Gizi, Fenyves Sándor alakította, s ekkor mutatíVózött be a közönségnek Dajka Margit. A nagy érdeklődésre való tekintettel egymás után nyolc este tűzte ’ műsorra az ope­rettet Sebestyén Mihály. A miskolciak nagy szere­tettel fogadták a színésze­ket. A tudósítás szerint min­den kiadó szobát heteken keresztül a színészek számá­ra tartogattak. A helyi lapok­ban gyakran jelentek meg kiadó szobát kínáló hirde­tések ilyen szöveggel: „Nagy­szerűen bútorozott szoba ki­zárólag színésznek, vagy színésznőnek kiadó.” A varos közönségének és képviselőtestületének szín- háztáriJOgató szeretetében bízhatott Sebestyén Mihály színigazgató. Ennek bizonyí­tásár?. érvül megemlíti a Színházi Élet tudósítója, hogy „a város 1926-ban roppant nagy költséggé, átalakíttatta az ódon színház nézőterét és a színpadot”. És a városi képviselőtestület látva, hogy a sz;nigazgató „komolv mű­vészi feladatok megoldására vállalkozott, sohasem enged­te meg, hogy anyagi gondok zavarják a színház program­ját.” A támogatás olyan apróbb eseményben is megnyilvá­nult, hogy7 amikor a színház büdzséjéből nem futotta a jegyszedők fizetésére, a vá­ros rendelkezésére bocsátot­ta a városi hajdúkat és al­tiszteket. „Este ugyanaz az ember tépte a színházban a miskolci polgár jegyét, aki délelőtt talán — adóintézést kézbesített neki — jegyzi meg a 64 esztendővel ez­előtti tudósító egy kis „rej­tett" malíciával. Hegyi József Koncert a szegényekért Az utcai zenéléstől a csúcsig Rod Sie wart, az örök m A Szeta, azaz a Szegé­nyeket Támogató Alap mis­kolci szervezete nu este 1 órától hangversenyt rendez7 az »vasi műemléktemplom- ban. A fellépő művészek Ka­rasszon Dezső (orgona), Mol­nár Zsolt (cselló) és Csősz János (trombita): ők fellépt; díjukról mondtak le felaján­lásképpen, a konc<?~t közön­sége pedig — szándékának és anyagi lehetőségének megfe­lelően — önkéntes belépti dí­jat fizet. A műsoron Bach, Vivaldi. Händel és Mendelssohn mű­vei szerepelnek. A Szeta miskolci irodája minden kecf den, délután 4 és fél 6 kö­zött várja az adakozó kedvű bolgárokat a Tanácsház tér 2. szám alatt: szívesen fo­gadnak használt háztartási felszereléseket, ruhákat, sőt bútorokat is. Az összegyűlt ruhákból hamarosan filléres vásárt rendeznek, mely ket­tős haszonnal jár: egyrészt nagyon lesón lehet ruhane­műhöz jutni, másrészt a be­folyt összeggel a még szegé­nyebbeket tudják támogatni. Szeretnék hagyományossá tenni a jótékony célú koncer­teket is, így az idén még egyet terveznek, sőt kép­aukció szervezésén is dolgoz­nak a Szeta önkéntesei. Az ősi majláthi település a diosgyöii városközpont nyugati végétól a Lillafüred felé vezető főútvonal két oldalán terült el. Üéli határu a Szmva-patak, északi a Saráthegy gerince és a nyugati az erdészeti vasút­állomás volt. Még látható a régi település központi épüle­te, a kolostor, amit 1991-ben az erdöfelügyelóség használ. Napjainkban Majlathhoz so­roljuk a Szinva déli oldalán a Kökény utcától nyugatra levő házakat is, ahol századunk ele­jéig téglagyár működött. Az első kolostort a keresz­tény vallásra való áttérés idején építették. A hozzá tar­tozó szerzetesi birtok nyugati határa akkor a Gamócáig terjedt, vagyis a mai papír­gyár vonaláig. Annak kiszol­gálására, a szántók, a szőlők művelésére és a malmoknál végzendő munkákra jobbágy­családokat telepítettek. Jó ideig Győr falunak nevezték, mint a vár közeiében levőt. Zsigmond király is így említi 1406-ban a várkapitányhoz írott levelében; „Győr falu­ban élő, gonosz és igen bű­nös jobbágynépek'’ ............„bi­zonyos fenyegetéseket intéz­tek az említett kolostor és a benne élő barátok ellen” ... ... „kölelességtek legyen őket lecsendesíteni.” A jobbágyok az alacsony munkabér miatt szervezkedtek és fenyegetőz­tek. A köznép a vár közelében levő települést Alsógyőrnek es Nagy Győrnek mondta, a kolostor mellett levőt pedig Felsőgyőrnek. Közigazgatási­lag Felsogyőr önálló; volt külön bírója, elöljárósága és pecsétje. Amikor a szerzete­sek hosszabb ideig nem lak­tak a kolostorban — 1241— 1304, majd 1570—1739 között, és 1786 után — a település lakossága akkor is maradt. Számuk az első népszámlálás szerint 1786-ban 50 házban 60 család,,(jsszftfen 367 fő. A település részei: főutca, ma­lom-köz, felső-köz és teme­tő-köz. Miskolc híres helytörténe­ti kutatója, Marjalaki Kiss Lajos szerint a koronaurada­lom Majláth nevű gazda­tisztje Sáros megyéből tóto­kat (szlovákokat) hozatott Felsőgyörbe a fakitermelés és a fából készítendő építési anyagok, szerszámok szak­szerű megmunkálására 1700— 1702 között. Akkor még ál­talános volt, hogy fából épí­tették a házakat. Hozzá a lakosság ingyen kapta a fát saját használatra 1756 előtt. A Szinva-völgv felső részén, a Csanyik-völgy becsatlako­zásánál pedig fűrészmalora üzemelt. A telepítéskor 10— 12 család került Felsőgyőrbe. Leszármazóikból 5 család még 1972-ben is beszélte a szlovák nyelvet. A helybeli­ek Felsőgyőrnek azt a részét, ahol az új családok laktak, Ma jiáth-telepnek nevezték. A 18. század közepén ezt az el­nevezést a köznapi szóhasz­nálatban már kiterjesztették az egész falura. Hivatalos iratokban Felsogyőr mellett a Majiáth megnevezést is hasz­nálták. Például a református egyház feljegyzéseiben, 1789 - ben írta a leikipásztur „Felső Győrben, vagy Majládban'. Erősítette a szó meghonoso­dását az is, hogy 1786. má­jus 20-án, a szerzetesrend feloszlatásának és vagyonuk államosításának Majláth Jó­zsef, Borsod vármegye főis­pánja volt a kormánybiztosa. Az 1826-os térképen ez áll: „Diós Győricnsis et possessi- onen Mailát Felső Győr”. A név írását több változatban találtam, aminek egyik oka az, hogy a családneveket ku­tatók szerint, volt „Majláth”, volt „Mailáth” és „Majlád” família. A település kettős nevének használata 1887. ja­nuár 1-jével szűnt meg, ami­kor Felsőgyőrt Diósgyőrhöz csatolták. Azután maradt a Majláth elnevezés. Főutcáját 1896 után Szent Imréről ne­vezték el, 1945 után Majlath utca volt a neve és 1955-től Hegyalja utca. A Szinva déli részén — a településsel párhuzamoson — családi házak épültek 1920— 1928 között Hermciin Miksa kereskedelmi miniszter, Di­ósgyőr országgyűlési képvise­lőjének pártfogásával. Az új lakóterületet Hermana-telep­nek nevezték és ott 1928-ban 12 utcának adtak nevet. Azo­kat 1955-ben megváltoztatták, majd lassan elhagytáK a Hermann-telep elnevezést. Most Majláthhoz számítjuk. Az ősi településen a házakat 1973-ban lebontották. Akkor 48 házban 50 család élt, lét­számuk pedig mintegy 226 fő volt. Megmaradt a 3 ko­lostori épuiet és a Hegyalja utca 27. szám alatt a voit Pá­los vendégfogadó. A lebontás helyére tízemeletes toronyhá- zakat építettek és azokkal megújult a majláthi város­kép. (balázs) A hatvanas évek eleji, lon­doni utcai zenéléstől u világ legnagyobb stadionjaiban adott koncertekig eljutni - nagy do­log. Kevesen vitatják, hogy Rod Stewart karrierje igazi jelenség a popzene világában. Most pe­dig, majdnem harminc év eltel­tével, tizenhat lemezzel a háta mögött, Rod újra itt van a Va- gabond Heart albummal, és annak óriási sláaerével, a The Rhythm of my Heart-tal. Skót szülők gyermekeként született 1945. január 10-én, de egy észak-londoni mun­kásnegyedben nőtt fel. Sorsa 14. születénapján dőlt el, amikor apja megajándékozta élete első gitárjával. Rod korai zenei inspirációi a folkzenétől egészen Muddy Watersig terjedtek. Tizenéves­ként bejárta Európa és Lon­don utcáit utcai zenészként, amit olyan szenvedéllyel űzött, amelyhez csak a fut­ball iránt érzett rajongása — és tehetsége — volt fogható. Azonban úgy döntött, hogy inkább a zenei életben akar gólokat rúgni, az újságki­hordói, kerítésőri és sírásói állásai mellett szakított ma­gának időt arra is, hogy te­hetségét fejlessze, és helyes irányba terelje. Első együttese gyakran lé­pett fel közösen az induló Kolüng Stonesszal. 1968-ban Rod beállt a Jeff Beck Gro’jp’oa, amelynek két meg­jelent lemeze, a Truth és a Beckola, minden rocklemez- •gyűjtemény alapműve. Ami­kor egy évvel később felbom­lottak, Stewart és egy má­sik ex-tag beálltak a Faces- bo, amely együttes ma is a vérbeli rockrajongók egyik dédelgetve őrzött emlékű kedvence. Rod zsebében ek­kor- már egy szólólemez- szerződés is iapuK. A Faces-nek konkurenciát teremtve, Stewart már a sa­ját jogán is a reflektorfény­be került, amikor a The Rod Stewart Album és a Gasoline Alley megjelent. A szuper­sztár jelző 1971-től illik rá, amikor a Maggie May és az album, az Every Picture Telis a Story. amelyről származott, az Átlanti-óceán mindkét partján egyszerre töltötte meg a lemezeladási listák el­ső rubrikáit, ami azóta sem történt meg. Szinte évenként dobja piac- ra egyre sikeresebb korong­jait. Majd egy kicsit eltűnt a rajongók szeme elöl. A nagy- visszatérés 1990 egyik legna­gyobb slágerét hozza, egy du­ettet Tina Turnerrel. A pár hónapja megjelent új albu­ma pedig ismét a listák élé­re repítette. Állandó meg­újulása szintén megdobogtat­ja a szíveket, és a Vagaljond Heart-tal megmutatta, hogy egyelőre nem is áll szándé­kában veszíteni. Rod Stewart július ll$-ánj csütörtökön lép fel az MTK- stadionban, este nyolc óra­kor, a Multimédia szervezé­sében. Jegyek a Városi Mű­velődési Központ jegypénztá­rában is kaphatók. (horválh) Hír nincs, a vélemény szent • • ^ Oléves az Iparcikk Kereskedelmi Áruház Pályázzon a születésnapi Bi ga tton -tortára A fenti képpel nverhet' Az iparcikk Kereskedelmi Áru­ház július 9-én ünnepli ötö­dik születésnapját, s ebből az alkalomból többféle játék­kal csábítják a vásárlókat az Eszperantó téri boltkomp­lexumba. A Déli Hírlapban megjelentetjük az áruházról készült fotó egy-egy részét. Akik a tegnapi, mai és hol­napi számunkoan közölt, il­letve közlendő mozaikkepet összerakják és július 9-én délelőtt 11 órára elviszik az áruházba, megkóstolhatják az ötvenszemelyesre méretezett Bigatton-szuper-csokoládé- tortát. A játékban részt ve­vőknek nincs más leendő­jük, mint hogy összegyűjtsék a csonka képeket, és fölra­gasszák őket egv lapra. Nem kell beküldeniük a képet, csupán el kell vinniüK az áruházba, ahol 11 órakor sorsolnak. A torta nagyságá­nak ismeretében írjuk, hogy legalább félszázan nyerhet­nek majd egy-egy maxiszele­tet a születésnapi tortából. A viktimológia nem igazán elméleti tudo­mány: manapság egyre többéit tapasztal­hatják meg önmagukon (önmagunkon) téte­leinek helyességét. A viktimológia ugyanis azzal foglalkozik, kiből és miért válik áldo­zat, miért éppen az illetőt támadják meg az utcán, és nem az előtte bandukoló ötven, vagy az utána baktató kétszáz járókelőt. A viktimológia szakértői számos megszív­lelendő megállapítást tettek már, melyek jó része minden tudományos előképzettség nél­kül — úgynevezett józan, paraszti ésszel — belátható. Ha például az ember szemmel láthatóan pityókos állapotban tántorog ki egy „Fajborok” cégérrel jelzett intézmény­ből, s ezenközben farzsebéből tömött tárca (tudományosán: brifkó) villan elő kacéran, az nagy valószínűséggel számíthat rá, hogy a viktimológiában ugyancsak jártas egyének leütik, és búcsút inthet a pénzének. Az egyszerűbb — mondhatni hétköznapi — bűncselekmények ellen tehát viszonylag könnyű a védekezés. Ha kilépünk az imént példának, példaként felhozott „Fajborok” feliratú intézményből, akkor húzzuk ki ma­gunkat, csuklásról, imbolygásról (netán ka­csázásról) szó sem lehet Az sem ári, ha tíz­lépésenként nagy rugóskest veszünk elő, s fütyörészve (amúgy zsiványosan) körmöt piszkálunk a szúrufegyverrel. (Az sem rossz, ha a „Fajborok” cégérű intézménybe eleve nem is viszünk magunkkal készpénzt, ha­nem valamilyen hitelkonstrukciót veszünk igénybe, amennyiben a csapos fogékony az efféle korszerű financiális megoldások iránt.) A viktimológia előtt most beláthatatlan távlatok nyíltak a magyar (írott és elektro­nikus) sajtó jóvoltából. Megintcsalc kiderült, hogy a sajtó jócskán előtte jár a hétközna­poknak, sőt a tényeknek is: ennek bizonyí­tására elegendő volt a szegedi emberrablás, melynek során egy igencsak jómódú vállal­kozó leányát rabolták el, jelentős váltságdíj reményeben. Mivel a rendőrség — érthető okokból — szigorúan őrzi az általa sem is­mert tényeket, a sajtó találgatni kénytelen ki mondta, hogy kénytelen?). Egy: az elrabolt leány üres autója mellett ló(lovak) jelenlétére utaló, citromformájú tárgyi bizonyítékokat találtak, tehát az el­követő Savanyú Pesla (esetleg Rózsa Sán­dor). Kettő: semmit sem találtak, tehát a leányzónak nulladik típusú találkozása volt egy földönkívüli elkövetővel. Három: a szó­ban forgó leány (több más tantárgy mellett) földrajzból is olyan harmatgyenge volt, hogy miután kiszállt a kocsijából virágot szedni, úgy eltévedt, hogy fogalma sincs róla, hol is van most. Semmit sem lehet tudni, de a tudósítások egymást érik a „hír nincs, a vélemény szent” elv alapján. Jobb híján azzal foglal­koznak, mit tett a leány és családja a ko­mor napig, míg be nem következett a bűn- cselekmény. Megtudhattuk, hogy a papa dús­gazdag, több vállalkozása van (így cicázika balsorssal), több tucat játékautomatut üze­meltet (igaz. hogy engedéllyel, de azért...). A gyerek lenyithaló tetejű Mazdával járt gimnáziumba, ahol több tárgyból csúfosan megbukott (hiába mondta neki annyiszor a papa, miközben otthon a pénzhalmokat szá­molgatta: tanulj, lányom, mert úgy elrabol­nak, mint a pinty!) A viktimológia tehát a hazai tömegtájé­koztatás jóvoltából új fejezettel bővült, mely arról szól, hogyan előzhető meg önként vál­lalt szegénység által az emberrablás. Az új fejezet megírása során még egy új tömeg­kommunikációs tudományág körvonalai is kibontakoztak, melynek még neve sincs. Ez a fiatal diszciplína azzal foglalkozik majd, hogyan torzítja el az (amúgy sem tényekre alapozott) tudósításokat az alig palástolt irigység, jól-rosszul leplezett elfogultság ... Kiss József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom