Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-04 / 154. szám

1 Vasrúd a virágtartóban a miskolciaké a szó inmijin i ui m........»—..mi ... • . ... Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pf.: 39. — Telefon: 43-600. — Kérjük olvasóin­kat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket A bábonyibérciek nvílt levele CSOBA TAMAS POLGÁRMESTER ÚRHOZ, DR. TUZA LASZLú RENDŐRKAPITÁNY ÚRHOZ Mi. a bábonyibérci zártkertek tulajdonosai a Déli Hírlap közvetítésével kéréssel, konstruktív javaslattal fordulunk a polgármester úrhoz és a rendőrkapitányság vezetőjéhez. Egyre nyugtalanítóbb panaszaink oka nagyjából azonos a Miskolc ilyen településeit művelő birtokosainak gondjai­val. Mi bánt bennünket? Apáink, nagyapáink féltve őrzött gyümölcsöseit, szőlőit gondosan ápoltuk, nemesítettük, pó­toltuk. Sok éven, évtizedeken át végzett kemény munkával vad ugarakaí törtünk fel, kertészkedtünk, hogy a magunk termelte gyümölccsel, zöldséggel egészíthessük ki — maj­dan — alacsony nyugdíjunkat. S netán, ha a fiataloknak kell a lakás, nekünk elég lesz — talán — a zártkerti lak is. Mindez veszélyben van! Gyilkos folyondárként korábban alattomosan „surrant” be. most egyre nyíltabban tör be a vandalizmus. Már-már nincs biztonságban a termés: a gyümölccsel együtt a fa ágait is leszaggatják. (Legutóbb így volt P. I. kertjében is.) Fényes nappal tömegesen vonulnak végig a zártkerteken, s a miértre — jó esetben — ez a válasz: színesfémet kere­sünk (?!) A vandálok előtt nincs zár, a szinte páncélozott, háromszoros zárakkal ellátott ajtókon is áthatolnak, betör­nek. Éjszaka már olyan tulajdonosok sem mernek kint alud­ni, akik számára létkérdés a tiszta levegő. Lopást, rombolás, betörés követ. Sz. T. önkormányzati képviselőhöz és T. F. nyugállományú rendőrhöz kétszer, van akihez háromszor törtek be. Egy hónapja sincs, hogy K. I. rendőrségi alkalmazott víkendházát feltörték, az innen lo­pott pálinkát Sz. M. páncélozott ajtajú (!) hétvégi házában — azt feltörve — fogyasztotta el egy vandál banda. Követ­kezménye: 170 000 forint kár. És... Bocsánat! Nem panaszkodni, hanem a vagyoni értékeket, az emberi életeket veszélyeztető cselekményeket szerelnénk megelőzni. Ehhez kérjük a segítséget. Mi a javaslatunk, kérésünk, mit szeretnénk tenni? Min­denekelőtt élni a hegyközségi vagy kertszöveíkezeti joggal. Ennek lényege: mi akarjuk megválasztani a mezőőrt, s te­vékenységétől függően évenként megerősíteni, vagy meg­vonni a megbízatást. Nő a munkanélküliek száma — ez saj­nálatos, de így van lehetőségünk megfelelő mezőőr válasz­tására. Olyan emberre van szükségünk, aki alkatilag is al­kalmas erre, és hivatásának tekinti a megbízatást. Evégett hajlandóak vagyunk az eddig telkenként fizetett összeget a kétszeresére, háromszorosára — s van aki ötszörösére — növelni. A mezőőrt — a korábbiaktól eltérően — kötetlen munkaidőben foglalkoztatnánk. Nem a „láttára” hanem a teljesítményére akarunk építeni. A polgármester úrtól azt kérjük, hogy ösztönözze, a rend­őrkapitány úrtól pedig: sűrítse, tegye hatékonyabbá az el­lenőrzéseket. Ehhez — a mezőőr bevonása mellett — ön­tevékeny, vagy polgárvédelmi egyesület révén negyvenen- ötvenen segíteni akarjuk az ellenőrzési akciókat. Az már ránk tartozik, hogy a kis házacskák között elektronikus kapcsolatokat létesítettünk, s igyekszünk azt kiszélesíteni. Még egy kérésünk: szeretnénk, ha lovas rendőröket is al­kalmaznának. Ilyen területeken ez a leghatékonyabb erő a vandalizmus visszaszorítására. U. i. A sok száz érdekelt közül —. megbízás szerint — csak néhányon, tizenöten írtuk alá e levelet. Nem a szám- szerűség számít. Annál is inkább nem, mert „csak” Miskol­con sokkalta több zártkerti tulajdonosnak okoznak gondot az átalakulás nehézségeit kihasználó vandálok. Ez a gond, a bűnözés erősödése, a kártevés fokozódása — úgy érezzük — tapasztalható az egész megyében, sőt az országban is. Ezért úgy gondoltuk, ez ellen fel kell lépnünk, mert ezt senki más nem oidnatja meg helyettünk. Tóth József, Fejes János, Péter István K. E. (Miskolc): Azt paua- szolja, hogy becsapták az egyik A3C-áruházba,n. Ezressel fize­tett, és csak ötszázasig adu.,k vissza. Ezt utólag aligha lenet kideríteni, hogyan történt. Ak­kor, ott »z üzletben kellett vol­na szóvá tennie, megkeresni a vezetőt, és pénztárzárást kérni, tisztázandó az esetet. Ugyanis ha az ön állítása bizonyul va­lósnak, ..kiugrik** a plusz 500 forint. Így csupán tanulságként szolgálhat, hogy pénztártól va­ló távozás után reklamációnak sajnos helye nincs. Hasonló esetről már többször írtunk, amikor a károsult bottal üthet­te pénzének a nyomát.. . A mű n kanéi küii utazási költségei N. I.-né olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a munka- nélkülinek, aki munkahely- keresésre veszi igénybe a közlekedési eszközöket, az ezzel kapcsolatos költségeket ki téríti meg. Június 24-i rovatösszeállításunkban „Ezt mondja a jogszabály” című írásunkban már írtunk er­ről. Most röviden megismé­teljük az ide vonatkozó részt. A költségtérítés a munka­nélkülit a munkahelykere­séssel kapcsolatban illeti meg. Számára a tömegköz­lekedési eszköz igénybevéte­lével felmerült, indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. A lakó­helytől a munkaügyi köz­ponthoz történő oda- és visz- szautazás esetében is jár a költségtérítés. Természetesen az illetékes munkaügyi köz­pontnál igazolnia kell a fel­merült költségeket, mert csak ezek alapján fizetnek. Van akinek tetszik, van aki ellenszenvvel fogadja, hogy a sétálóutcán egymást érik az utcai magánárusok, és kerül­getnünk kell az alkalmi hirdetőtáblákat is. Azt viszont már nehezen fogadjuk el, hogy a szemet gyönyörködtető virág­tartókat ily módon csúfítsák. Arról már nem is beszélve, hogy a virágok közepébe ékelt vasoszlop megsérti a növény gyökerét. Akárkinek volt az ötlete, rossz. Még akkor is, ha neki személy szerint hasznos. A miskolci liársak Esténként városunkban is suttognak a hársfák. Vének és fiatalok egyaránt. Hogy aztán másnap reggel csa­ták színterévé váljanak. Egy miskolci olvasónk hívta fel szerkesztőségünket telefonon. Ne sajnáljuk a fáradságot, menjünk ki, nézzük meg, hogy milyen kárt tettek felelőtlen embe­rek egy Szabó Lajos utcai parkban, ahová társadalmi összefogással ültették annak idején a facsemetéket, ame­lyek mára szép, sudár fákká terebélyesedtek. Most virág­zanak a harsak. Illatukkal betöltötték a környéket, lombjuk alatt pedig gyere­kek játszadoztak, idősek, fiatalok. S mindez a mai naptól a múlté — kesergett olvasónk. és 12 társuk (Nevük és pontos címük a szerkesztőségben) HOL KAP TÁJÉKOZTATÁST AZ UTAS? Az idén is lesz SZETA-nyaraltatás Nemrég írlunk rovatösz- szeállításunkban egy, a vá­rosunkba látogató turista élményeiről. Észrevételei között szót ejtett arról, hagy kevés városunkban az ide­gent útbaigazító tábla. Sői, egy-egy fontosabb csomó­ponton hiányolta az utca- térképeket is. Elképzelhető­nek tartotta, hogy a város­háza elé egy jól áttekinthe­tő, Miskolc térképet he­lyezzenek el. Hasonló problémára hív­ta fel az illetékesek figyel­mét egy olvasónk, illetve az iránt érdeklődött, hogy a városi közlekedési eszközök útvonaláról készült-e már térkép, és hol lehet azt megvásárolni. Hiányolta, hogy a megállókban ilyen tájékoztatást nem talál. Észrevételével megkerestük a Miskolci Közlekedési Vál­lalatot Egész Emi! forga- lomszervezési osztályvezető az alábbi tájékoztatást adta sz ° r k e sz t ő'éaü n k nek. Tervek szerint készülőben van egv új várostérkép — valószínű hogv a várható u*rn’-|é,-vSHr>7ások miatt to­lódik el a kiadása — ame­lyen az autóbuszok, villa­mosok közlekedési útvona­lait is feltüntetik majd. Ad­dig is tájékozódhatnak a jelenleg használatos Misicolc- térképről. Külön autóbusz-, illetve villamosú tvonal-tér- kép mindeddig nem készült, és nem is terveznek hason­lót. De az érvényben lévő ulasmenetrendben térkép is található a járművek vo­nalairól és feltüntetik a já­ratok számát is. Ez a me- netiend ez év június 1-től érvényes, minden MKV- bérletpénzlárban 25 fo­rintért megvásárolható. To­vábbá a nagyobb végállomá­sokon a teljes vonalhálóza­tukról tájékoztatást talál­nak az érdeklődők. Aki viszont figyelmesen körülnéz az autóbuszokon, a vezetőfülke mögött, vagy az ablaküvegre ragasztva meg­találja az útvonal pontos leírását, hasonlóan a villa­moson is. Végül elmondta még' az osztályvezető, hogy a minden tekintetben rész­letes utasmenetrendet ajánl­ja az utazók figyelmébe, amelv a legfrissebb közle­kedési információkat tar­talmazza. A minap hallottam: „Bár van szegénység, mégis jobb lenne nem így nevezni, nem beszélni szegénységpolitiká­ról, mert irritálja az embe­reket ez a kifejezés.” Ügy gondolom, hogy nem a ki­fejezés bánt és zavar ben­nünket, hanem maga a sze­génység ténye. Az, hogy sok szülő gyér. mekeinek a „nincs”-et kény­telen a leggyakrabban mon­dani. Az, hogy vannak csa­ládok, akik nem tudják fi­zetni az áramot, és kikap­csolják a villanyórájukat. Az, hogy élnek közöttünk olyauoK, akik nem tudják, lesz-e meleg télen a laká­sukban. Az, hogy városunk­ban vannak nyomornegye­dek, sok a munkanélküli és a hajléktalan. Az, hogy van­nak szemek, melyekből még a remény fénye is kialudt. Sokszor még egy jó szó. mosoiy, a kézmeiegben rejlő szeretet is enyhíti a bánatot. Egyre többen segítenek ka­ritatív szervezetek által a szegényeknek. A SZETA — Szegényeket Támogató Alap — miskolci tagjai beszámol­tak arról, hogy például az ÖTÖS Kft. ajándékcsomago­kat készített gyerekeknek, a Tetemvári Református Egy­házközség tizennégy doboz ruhát, cipőt juttatott el az irodájukba. Mások közvetí­tésükkel bútorokat, háztar­tási eszközöket adományoz­tak az arra rászorultaknak. Tavaly 23 miskolci és Mis­kolc környéki gyermeket üdültettek a „szetá”-sok Jós- vafón. Már azt hitték, pénz hiányában nem lesz folyta­tása az idén e szép kezdet­nek. De még időben jött a segítség Füzér Bélané népi iparművésztől és lányától, Köncséné Fűzér Katalintól. Mint lapunkban arról be­számoltunk, a város márci­us 15-én felszentelt zászló­ját, adományként a város­nak, ők hímezték ki. A mis­kolci polgármesteri hivatal megrendelésére újabb zász­lót is hímeztek. A munká­jukért kapott honoráriumot a Szegényeket Támogató Alapnak adják, ebből lesz a SZETA-nyaraltatás augusz­tusban. Végül még egy ajándék­ról: pénteken, július 5-én, este hét órakor orgonakor.- certet ad Kardsszon Dezső és Molnár Zsolt, valamint Csősz János a Szegényeket Támogató Alap javára az avasi templomban. Bach, Vivaldi, Händel, Mendels­sohn dailamai csendülnek majd fel. je Az történt ugyanis, hogy — ismerve a hársfavirág kitűnő halasát egészségre — a gyűjtők meglepték ezeket a iákat is. S a baj ott kez­dődött, hogy nemcsak a teá- nakvalót szedték le, hanem taroltak. Megkopasztott, le­tördelt ágak maradtak utá­nuk. Olvasónk elmondta azt is, hogy ezek a fák jövőre aligha hajtanak ki újra. Még a törzsükről is leszag­gatták a kérgüket. Félelme­tesen szomorú látványt nyújtottak. Az ott lakók te­lefonon értesítették ugyan az illetékeseket, de mire a helyszínre értek, az elköve­tők kereket oldottak. El kell mondanunk, hogy sajnos nem egyedi dologról van szó. Hiszen városunk­ban, különösen a régebbi lakótelepeken sok a hársfa a parkokban, útszegélyeken. Itt is gyűjtik a hasznos gyógyteánakvalót. Van ahol úgy, hogy a fa észre sem veszi, van ahol hatalmas gallyakat toppantanak ket­té. földre taposva szedik le róla a virágokat. Ilyen eset­nek voltam jómagam is szemtanúja a Győri kapu­ban, a Gyula utcai villamos­megállóban. Suhancok mász­tak fel a fára, földrerángat- ták a gallyakat, amelyek az­óta elszáradva „emlékeznek” a gonosz tettesekre. De vannak olyanok, akik szívügyüknek tartják ma­guk és mások környezetét is. Vevőcsalogató Azt mondják, hogy a bel­városban minden áru drá­gább, mint a forgalomtól távol eső boltokban. Szeret­ném ezt megcáfolni. Hallottam, hogy az elmúlt rtnpokban — ahogy ez már lehni szokott — minden elő­zetes bejelentés nélkül meg­emelték a háztartási vatta árat is. Ej képed ve néztem az egyik városszéli üzletben a nejlontsf.akon éktelenkedő' 94 forintot. A múlt héten ugyanezt még 69-ért vehet­tem volna .meg. Ugyanis ezt a számot háztak át egy toll­vonással, és főié került a 94. Tisztelt Illetékesek! Piac­kutatók, kereskedők! Talán a 100-as iám jobban mutat­na. És könnyebb lenne a számolás is. Gondoljam, a 69- tssel valami baj lehetett abban az üzletben, ahol az egyszerűbb, páros számot választották új árként. Csak aztán nehogy rászóljak a bűvös százasra, hiszen az a íi forint már igazán nem pénz... De ne éicelődjönk, az a lényeg, hogy vannak — s reméljük lesznek is — olyan kereskedők, akiknek nem a mindenáron való ár­emelés a fontos, hanem az, hogy minél több árut adja­nak el. A háztartási vatta kapcsán körútra indultam. Való igaz, minden üzletben emelkedett az ára, de a 94 forint még így is irritált. Végül kikö­töttem az Ady-hídtól pár méterre lévő kis diszkont- boltban. Szebbnél szebb cso­magolású és jó márkájú ha­zai és külföldi termékek so­rakoznak a polcokon. És van háztartási vatta is: mindösz- sze 60 forintért! Nem akartam hinni a sze­memnek. De aztán megerő­sítettek az ár valódiságában. Hát, ami azt illeti, a külvá­rosi és belvárosi bolt között óriási a különbség. Termé­szetesen a belvárosi javára. És nem azért, mert a város szívében íalállható, hanem mert olcsóbb. H.-né Ök is gyűjtik a teánakvaJ lót. A Kilián-délen, az ab­lakom előtt áll egy csodála­tos hársfa. Együtt nőtt nagyra gyermekemmel. Ta- vasszal-nyáron árnyat ad, most illatával kedveskedik. Az egyik: délután jókedvű gyereksereg érkezett a fa alá, két felnőtt kíséretében, létrával a hónuk alatt. A legügyesebb gyerek először létrára állva szedte a virá­got, majd óvatosan ágról ágra lépkedve, a nyakába akasztott kosárkába rakta „zsákmányát”. Amikor meg­telt, az egyik felnőtt horgas bottal emelte le. S ez így ment mindaddig, míg el nem fogyott a virág. Aztán to­vábbindult a csapat egy má­sik fához. Rend maradt utánuk. A véletlenül leper­gett faleveleket is összeszed­ték. Valahogy így kellene ezt csinálni. Mert a fa azért is virágzik, hogy nekünk em­bereknek hasznunk legyen belőle. Ezért cserébe gondos­kodás járna. Megvédeni a barbár kezektől, és meg­büntetni azt, aki közös kin­csünket így herdálja, pusz­títja. j£s ha szó nélkül me­gyünk el egy-egy eset mel-j lett, jövőre kevesebb fa il­latozik majd ablakaink! alatt. H.-né Ma délután: díjtalan jogtanácsadás Ma délután é-től 6 lesz díjtalan jogtanácsadás a Sajtéház III. emeleten, A miskolciaké a szó rovat szo­bájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi ta­nársegéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom