Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-04 / 154. szám

A város közgyűlésének tegnapi ülésén A henzinkútra szavaztak XXIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM fi R R ; 5.80 1991. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK FORIIUT Pénteken félbeszakított ülését folytatta tegnap a vá­ros közgyűlése. Bár csak az előző ülésről megmaradt „egyebek” címszóval jelölt ügyek maradtak mára, az ülés mégsem szűkölködött meglepetésekben, éles viták­ban. Mellesleg ez volt a nagy nyári szünet előtti utolsó közgyűlés, legköze­lebb szeptemberben ülnek össze a város képviselői, igaz akkor kétszer egymás­után. • RITKA NÖVÉNYFAJOK ÉLŐHELYE... A számos ügy közül csak. néhányat tudunk most ki- errteíní, de mindegyikkel foglalkozunk később lapunk­ban. A legfontosabbak kö­zött említést érdemel, hogy a közgyűlés úgy döntött: tá­mogatja Martintelepen a sze­retetotthon felépítését a templom mellett. A telket a, vállalkozáshoz a római ka­tolikus egyház kérte, és az egyezség szerint ha megva- * lósul a karitatív egyházi in­tézmény ott a lakók fele miskolci lesz. Tárgyalt a testület a kom­munális hulladék elhelyezé­séről, ártalmatlanításáról is. Mint ahogy azt régebben ír­tuk a most használt sze­méttelep legfeljebb néhány évig fogadhatja még Mis­kolc szemetét, mert volta­képp ez előírások szerint máris betelt. Eddig bár leg­alább egy évtizedes huzavo­nára tekint vissza az ügy, nem sikerült sem új sze­métlerakóhelyet lélni, sem megfelelő feldolgozási tech­nológiát találni. Most a köz­gyűlés két újabb lehetőség­ről hallhatott: a Tapolca melletti „Háromágú völgy”, és a Darvas-völgy megfelel­ne a szemétlerakónak. Dr. Förster Gyula, a Zöldek képviselője azonban felhív­ta arra a figyelmet, hogy a Tapolca melletti terület szi­gorúan védett növényfajok élőhelye, így ott szeméttele­pet létesíteni csak tetemes környezetvédelmi bírság fe­jében lehetne. Ráadásul ez a Megszűnnek a szén gon dók Gázkazánok a mp kártiMan i Emlékezetes, hogy az el­múlt télen több héten ái szénellátási gondokkal küz­dött a Szcntpéteri kapui megyei kórház. Már akkor is szó volt arról, hogy meg­lehetősen elavullak a iá éve üzemelő sréntüzelcsű kazánok, ezért mindenkép­pen szükség van azok cse­réjére. Már csak azért is — tudtuk meg Schliigel László­tól, a megyei kórház ener­giaellátási osztályvezetőjé­től —, mert az úgynevezett BW-kazánok egy egészség- ügyi intézményben meglehe­tősen nagy kárt okoztak a légtér szennyezésével. Természetesen a város le­vegője szempontjából is fon­tos, hogy környezetét kímé­lő, korszerű fűtést kapjon ez az intézmény. A meyye környezetvédelmi pályáza­tot írt ki. zmelyen a kórház mintegy 40 millió forintot nyert el arra a célra, hogy új kazánok építésével meg­szüntesse -< környezet szeny- nyezését. Meg 1990-ben meg­vásárolták azt a négy gáz- lizemeltetésű kazánt, amely­nek építéséhez az idén áp­rilisban hozzá is kezdtek. Még ebben az évben a fő­városi EG1-NOVA Energeti­kai, Fejlesztő és Vállalkozó Kft. megtervezte a meglévő kazánház épületében az új berendezések beépítését. Ez- év januárjában pedig ver­senypályázatot hirdettek meg, s oiyan nagy volt az érdeklődés, hogy 34 kivite­lező cég jelentkezett. Ezek közül a jó referenciamun­kát adó debreceni Thermo- Technika Kisszövetkezet nyerte el a kivitelezés jo- j gát az ország második lég- nagyobb kórházában. Most igen jól haladnak a beren­dezések beépítésével. így ez év őszén már egy gáz- üzerneltetésű kazán meg is kezdheti működését. Egyéb­ként a további három gáz­kazán 1992-ben fűti majd a kórházat, s ezzel teljesen megszűnik a környezet szennyezése. A munkálatok egyébként mintegy 190 mil­lió forintba kerülnek. Miután ez év őszén még csak egy gázkazán üzemel majd még, két széntüzelésű kazán is szolgáltat energiát. Az osztályvezető most arról számolt be lapunknak, hogy várakozásainak megfelelően az idén minden bizonnyal elegendő lesz a Tüzép és más beszállítók által felkí­nált szénmennyiség. V. Zs. hely védetté nyilvánításra kijelölt terület. A közgyűlés ügy döntött, hogy nagyon alapos további vizsgálatokat kell folytatni, és felállít ez- ügyben egy konzultatív bi­zottságot is. Nagy kérdés persze, hogy mennyi idő van a keresésre, ugyanis a ná­dasréti telepen gyorsan nő a szeméthegy ... fi A VÉLT KÁROK KIVÉDHETÖK Hosszas vita zajlott arról a tegnapi ülésen, kik legye­nek a nemrégiben létreho­zott új szociális intézmé­nyek vezetői. Az SZDSZ ja­vaslatára a szociális otthon vezetői posztjára új pályá­zatot írnak ki, mert egyik pályázó munkája sem nyer­te el a képviselők bizalmát. Hasonló a helyzet a hajlék­talanokat segítő szolgálat­nál is. Felmentették tisztségéből Kecskés Sándort, a városi televízió eddigi vezetőjét. A közgyűlés úgy ítélte meg, hogy új vezetésre van szük­ség a VTV-né', mégpedig kettős szereposztásban: egy menedzserre, intézményve­zetőre és egy főszerkesztő­re. Az állásokra pályázatot fognak kiírni. A legnagyobb vita két té­máról zajlott: a tapolcai út mellé tervezett, magánvál­lalkozásban felépítendő ben- zinkútrói. illetve a tapolcai Akropolisz moziról, amelyet vissza szeretne kapni az egyház. A benzinkút ügyé­ben rengetegen szólaltak fel, gyakorlatilag kétféle véle­ményt hangoztatva. Egyik szerint környezetvédelmi szempontok miatt megen­gedhetetlen, hogy benzinkút épüljön a Hejőligetben, az egyetemvárosi sportteleppel szemközt. A másik véle­mény szerint engedni kell a vállalkozóknak, hogy megva­lósítsák terveiket. Vélt kör­nyezeti károk pedig a meg­felelő előírások betartásával kivédhetőek. a testület vé­gül is igen szoros szavazás­sal — 23 igen, 12 nem, 9 tartózkodás — elfogadta, hogy módosítsák az érvé­nyes rendezési tervet, és megfelelő szakhatósági elő­írások betartásával megépül­hessen a benzinkút. • A FIDESZ ÉRVEI Az Akropoliisz mozi és szabadtéri színpad ügye nem először szerepelt a közgyű­lésen hiszen a görög katoli­kus egyház visszakérte a házat, ha visszaadják az egy­háznak az ingatlant, akkor vajon mi lesz a mára már a miskolci kulturális élet megszokott és népszerű ré­szévé vált tapolcai nyári A MISKOLCIAK NAPILAPJA Süflss metfe Magyaros gondok Svájcban A Nevelőotthonok Nem­zetközi Szövetsége (FICE) svájci egyesülete az idén ta­vasszal 22 tagú magyar gyermekvédelmi szakmai de­legációt látott vendégül. A látogatás során szerzett be­nyomásokról, tapasztalatok­ról dr. Dobos Lászlót a miskolci Gyermekváros igazgatóját kérdeztük (aki egyébként a FICE magyar- országi egyesületének alel- nöke). — A kívülálló úgy gon­dolná, hogy a gyermekvé­delem elsősorban ar-asi kérdés, így a svájci ta­pasztalatok aligha hasz­nosíthatók a magyar szak l emberek számára. Akadt mégis megszívlelendő pél­da Svájcban? — A gyermek- és ifjúság- védelem nemcsak anyagi kérdés, sőt nem is jó meg­közelítési mód a pénzügyi szemlélet. Svájcban például a legérdekesebb maga a fo­lyamat, mely jó húsz éve kezdődött, és célja a gyer­mekvédelem jobbítása: a változtatást mindig a gyer­mekek érdeke és a szaksze­rűség mozgatja, az egyéb okok háttérben maradnak. — A delegáció a troge- ni Pestalozzi gyermekfalu­ban is járt. Mennyiben különbözik ez a hasonló intézményektől? — A gyermekfalut a lel­kes svájci polgárok adako­zásából építették fel a há­ború után. Eredeti célja a háborús árvák felnevelése volt: ma is elsősorban azok­ból az országokból fogad­na'.; be árvákat, ahcl hábo­rú dúl. Delegációnk így ép­pen egy „kambodzsai ház­ban” tett látogatást. — Vannak közös „svájci —magyar” gyermekvédel­mi problémák? — Természetesen. Svájc­ban is sok fiatal él bizony­talanságban, el tud-e he­lyezkedni, a perspektíva hi­ánya éppúgy kifejti szemé­lyiségromboló hatását, akár­csak nálunk. Itt is terjed a kábítószer-fogyasztás. Az is közös vonás, hogy a gyer­mek- és családvédelem ; Svájcban is állami feladat, i a magán- és egyházi, egye­sületi intézmények inkább csak közreműködnek a meg­oldásban. — Mit csinálnak más­ként? — A legrokonszenvesebb a gyermekvédelem családias jellege: ami „családon kí­vül”. közép, vagy nagyobb intézményekben folyik, az is elsősorban arra irányul, hogy a gyerekek ledolgoz­hassák hátrányaikat, s vis­szailleszkedhessenek a tárT sadalomba, a családba. En­nek érdekében — és ez na­gyon fontos — személyre szóló nevelési programokat alkalmaznak, s a folyamat­nak aktív közreműködője a gyerek is. — Vannak Svájcban „javítóintézetek”? — Jártunk Kalchrainban is egy ilyesféle igazságszol­gáltatási intézményben, aho­vá 17—25 éves fiatalok ke­rülnek bírói ítélet útján. Nem kis számban . vannak közöttük értelmi fogyatéko­sok, és iskolázatlan gyere­kek is. A nevelést, átneve- lést így négy fokozatban végzik: a teljes zártságból a nyitottság felé haladva. A negyedik fokozat, a kihelye­zés: ez egyben munkahelyet és lakást is biztosít a fiata­loknak. — Ez aligha követhető példa Magyarországon... — Svájcban sem megy könnyen. Főként az utóbbi időben ott is megnehezíti a kibocsátást a biztos és biz­tonságot adó közeg, a meg­felelő munkahely hiánya,' Még egy gond, ami teljesen „magyaros”: a jól képzett szakemberek hiánya, és a nagy nevelői fluktuáció. Kájé j szabadtéri előadásokkal? A városháza által ajánlott egyezségben az szerepel, hogy tizenöt évig még hasz­nálhatja a város a színpa­dot, ám a közgyűlésen úgy tűnt, a képviselők többségét nem győzte meg az érv. Végül is a Fidesz-frakció javaslata győzött, miszerint tovább' kell folytatni a tár­gyalásokat még akikor is, ha az eddig felkínált cserein­gatlanokat az egyház nem fogadta el. Juga György frakcióvezető azzal érvelt, hogy az Akropolisz átvétele az egyháznak sem lenne iga­zán előnyös, hiszen egy pezs­gő életű üdülőterület, ven­déglátóintézményekkel sű­rűn teleépített negyed köze­pén nem lenne ideális meg­valósítani egy karitatív, avagy egyházi hivatali funk­cióknak helyet adó intéz­ményt. (kiss) © Henderson Thorne Kanada legnépszerűbb body buildere. Né­hány adat róla: 175 cm magas, 97 kg. 363 kg-mal a vállán két­szer tud guggolni. 183 kg-mal pedig hússzor. Ha lefekszik, 317 kg-ot ötvenszer tud a lábával nyomni. (A súlyértékek természe­tesen azért nem kerek számok, mert odaát mindent fontban mérnek.) 1981-ben lett Mr. Torontó, 1989-ben pedig könnyű nehézsúlyban az NSZK-ban világbajnok. A miskolci testépítő sport egyik alapítója, Lengyel László néhány éve Kanadában él. Sikerült a világbajnok közelébe férkőznie, s ezeket a tapaszta­latokat most, hogy itthon járt, igyekszik átadni a hazai body- sokuak. (Cikk a 7. oldalon.) Sábonyihérciek a betörök el (Víkendház-tulajdonosok levele a polgármesterhez és a városi rendőrkapitányhoz — az 5. oldalon.) Ha csak a felszínre szállí­tott szén mennyiségét néz­zük, akkor az év első felé­ben niég a kívánalmaknak megfelelően termelt Lyukc- bánya. zun a gondok mar előrevetítették árnyéko­kat. Mint ozöcs Elemér, bá- nyavezeto főmérnök fogalma­zott, az utóbbi 15 év legne­hezebb periódusába kerültek a lyukói bányászok. Ez pe­dig a pénztelenséggel függ össze. Azzal, hogy elsősorban a fe j tógépekhez nem tudnak megfelelő alkatrészellátást biztosítani. Így aztán olyan gondjaik vannak, hogy a há­rom tömegtermclési munka- helvből csak kettőt tudnak rendszeresen üzemeltetni. A felszámolás idejének le­rövidülése hozhat megoldást a jelenleg szorító gondokra. Fia ezeken sikerül úrrá 'enni — s erre törekszenek —, vem kerül veszélybe a termelés biztonsága. Szőcs Elemér szerint azt a szénmennyiséget, milyet a lakossági ellátásra szántak, s melyre szerződést is kötöt­tek, a második fél -ívben is ki tudják termelni. Ez s mostani, nehéz helyzet azon­ban fokozott erőfeszítést kö­vetel nemcsak a műszakiak­tól, nanern a szenelő munka­helyeken, a szállításnál dol­gozóktól, nemkülönben a bányaiparosoktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom