Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-29 / 175. szám
Megnőttek a fák a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-666. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Kutya—baj Tisztelt névtelen kutyatulajdonos! A hétfői Déli Hírlapban megjelenő panaszomra, miszerint a kutyák lassan kiszorítják a gyerekeket a játszóterekről, névtelenségbe burkolózva, gyáva módon reagált kutyás társai nevében. Legalább 50 példányban volt kivágva a ient említett cikk, és ezt egy borítékba téve, jókívánságaival ellátva a postaládámba dobta kedden. Ezzel bizonyítékát adta annak, hogy az ön kutyája Is egyike azoknak, akikről az újságban szó esett. Azt azonban nem hiszem, hogy a többi, jobbérzésű gazdi is találva érezte magát, hiszen, mint ismeretes: „akinek nem inge, ne vegye magára:” Ami a kutyákat illeti, ók csupán állatok, akik ösztönösen cselekszenek. A továbbiakban pedig kérem, kíméljen meg a zaklatásaitól, hiszen nagyon jól tudja, hogy nincs és nem is lehet ebben az ügyben igaza, mert olyan törvény nem létezik, amelyik a kutyák érdekeit helyezi a gyerekek érdekei elé. Tisztelettel: Réti Györgyné Miskolc * * * * A Miskolcra érkezők gyakran azzal a véleménnyel térnek haza, hogy ez a város egy betonrengeteg, kevés a zöld terület, főleg a lakótelepeken. Sok igazság van ebben a megállapításban, bár egyre több bérház körül látni apró és nagyobb növényeket, facsemetéket. Egyszer talán azt is megéljük, hogy minden lakótelepen élő ember hasonló környezetben él, mint a Szentpéteri kapuiak. (Szabón Gabriella felvétele) Jurij Kriszmannak köszönik A Vászonfehérítő utcai lakók panasza nem egyedi. A kutyatulajdonosok és a gyerekes szülők közötti konfliktus — sajnos — évek óta tart, sőt fokozódik. Többször foglalkoztunk már lapunkban e kibékíthe- tetlennek látszó ellentéttel, felsorakoztatva minden érvet pro és kontra. A „csatározások” során megjelentek a tiltó táblák a sétányok, parkok, játszóterek területén, amelyek azonban, hogy-hogy nem, nénány nappal a kihelyezés után ösz- szetörve hevernek a homokozókban, a tereken, s kezdődött minden elölről. Az állatok tartását egyébként hivatalos tanácsrendelet szabályozza, amelyben benne foglaltatik, milyen rendelkezéseket kell betartaniuk az ebtulajdonosok- nak. Ez a rendelet 1981-és keletű, az 1976-os szabályzat módosítása. Az ebek tartásáról úgy rendelkezik, hogy „az ebtulajdonos vagy az ebek felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a gyalogjárdát, a sétányt, a nyilvános parkot, a lakóház közös használatú területét ne szennyezze. Az eb által e területeken okozott szeny- nyeződés azonnali eltávolításáról az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.” Gyakran látni a bérházak közötti parkokban, játszótereken hatalmas testű kutyákat póráz és szájkosár nélkül. A rendelet szerint pedig: „közterületen ... az ebet pórázon kell vezetni. Harapós, vagy támadó természetű ebet a marás lehetőségét kizáró, zárt. szájkosárral kell ellátni. A szájkosár használata kötelező a német bo- xer, skye terrier, dober- mann, dog. jagd terrier, kerry blue terrier, komondor, mastino napoletano, német juhász, óriás schnauzer. vérebek, kuvasz és ezek keverékeinél.” Az ebek póráz nélküli futtatására a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete miskolci szervezete javaslatára forgalommentes területek jelölhetők ki. Miskolcon is találhatók ilyen területek például a Sajó torkolatától északra, a Sajó-gát város felöli oldala: a Bogáncs úti vasúti őrháztól a Lajta utca végéig, a vasúti töltés mentén: a Mónus Illés utcával párhuzamosan fekvő zöldsáv a magasfeszültségű vezeték alatt. E rendeletben arról is olvashatunk, hogy kutyákat tilos bevinni — többek között — a játszóterekre is. Ha a sok kérés, könyörgés, hangos szó nem használ a kutyásoknak, jogi úton többféle lehetősége van a lakóknak. A rendőrség kiszabhat helyszín* bírságot, szabálysértésért büntethetők pénzbírságra azok, akik nem tartják be az ebek tartására vonatkozó rendelkezéseket. A legvégső esetben —, ha az állattartás a környék, lakóinak nyugalmát zavarja — a kutyatartás megtiltható! A rendeletektől persze nem oldódik meg semmi. A fenyegetőzés és a íeljelent- getősdi egyik fél számára sem megnyugtató megoldás. Hogy mégis mit kellene tenni e helyzet rendezésére, azon nem ártana, ha a felelős szakemberek végre valóban elgondolkodnának. (aczél) Szabó Lőrinc iskola A 7. Számú Általános Iskola az 1991/92-es tanévtől Szabó Lőrinc nevét viseli. Hogy miért, arra egyszerű a magyarázat. Szobó Lőrinc Miskolc város szülötte, azon a környéken gyerekeskedett, ahol az iskola épült. Az általános iskola az anyanyelvi kultúra, a szép magyar beszéd megalapozásának bölcsője, s ennek megvalósításában a köd- tő verseivel, gondolataival naponta jelen van. Az oktatási intézmény 1991. szeptemberében a 10. tanévébe lép, s indulása óta feladatainak középpontjában áll az igazi olvasóvá nevelés, a kultúra iránti igény felkeltése. A névfelvétellel mind a nevelőtestület, mind pedig a szülők és a gyerekek közössége is egyetértett, s a költő nevének felvételét fia, ifj. Szabó Lőrinc is támogatta. N. E. Miskolc Ma délután: jogtanácsadás Ma délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi tanársegéd. Kulcscsomót találtak! Július 24-én (szerdán), a déli órákban a Győri kapui teniszpálya melletti játszótéren egy kulcscsomót találtak. Jogos tulajdonosa átveheti a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Július 25-én este, a Vörösmarty utcai aluljáró melletti telefonfülkénél is találtak egy gazdátlan kulcscsomót. Elvesztője a volt MSZMF-székház főportáján veheti át. A Déli Hírlap Kft. Természetgyógyász Központjában (Semmelweis utca 3. Telefon: 26-519) jelenleg három természetgyógyász fogadja a betegeket. Ez alkalommal dr. Jurij Kriszman, ukrán orvos-esontkovács vendégkönyvi bejegyzéséből idézünk: „Hálás köszönetemet fejezem ki Jurij, Kriszman dr. úrnak. 15 éve fáj a derekam, lábam. Sokat járkáltam örvöshöz, de r.em tudtak rajtam segíteni. Most olvastam a Déli Hírlapból a Nagy László (MisVolc-Omassa): Levelében kifogásolja, hogy az ÉMASZ Patak utcai üzem- igazgatóságától az ün 1988-ba.n feladott tértivevényes levelére nem kapott választ, így a mát napig problémát okoz. hogy a kapube .iáratnál lévő villanyoszloptól nem tud beállni autójával az ómassai telkére. Panaszával megkerestük Bencze László üzemigazgatót, akitől azt a választ kaptuk, hogy levele valóban beérkezett hozzájuk 1988 augusztusában, s az ő mulasztásuk miatt nem kapott rá választ. A napokban felkeresik önt az LM ÁSZ dolgozói, hogy személyesen győződjenek meg gondjáról, s közösen találjanak mindkettőjük számára elfogadható megoldást. természetgyógyászatról, és gondoltam, megpróbálom. Most vagyok másodszor kezelésen, de mintha újjászü- iettem volna. Könnyebbnek érzem magam, és a lábamban, derekamban megszűnt a fájdalom. Szinte hihetetlen, hogy a doktor úr ilyen csodákra képes. Kívánom, hogy sokáig gyógyítson erőben, egésszégben. Tisztelettel: ...” * „Őszinte, hálás köszönete- met fejezem ki Jurij Krisz- man dr. úrnak. Több évi derék- és hátfájásomat szüntette meg. Kedves egyénisége rendkívül jó hatást gyakorol a betegre. További sikeres munkát kívánok. Tisztelettel, és szeretettel:...” „Köszönetemet szeretném kifejezni Kriszman dr. úrnak, amiért 17 éves lányomon és rajtam, 45 éves édesanyján is segített. Állandó hátfájással küszködgyó^yulásukat tünk, már az első kezelés után fajdalommentesek lettünk. Nagyon szeretnénk, ha a doktor úr továbbra is itt gyógyítana, már az én közvetlen környezetemből is többen számitanak a jövőben a segítségére. Még egyszer köszönjük...” * Jurij Kriszman augusztus 31-ig gyógyít Miskolcon, őt az a Jurij Miguscsenko váltja fel, aki 2 hónapot már eredménnyel gyógyított Miskolcon. Még egy hír a Miskolci Természetgyógyász Központ háza tájáról. Flóra Kim, férje Mihail és lányuk Pap Jekatyerina augusztus 4-től fogadja a betegeket a üsvi ..i., t '■ i.. Semmelweis útija ... s3. s£ám alatt. Vállalják —1 mások mellett —- idegrendszerű zavarokkal küszködök gyógyítását, segítenek leszokni a dohányzásról, sikerrel kezelik az enuresist és fogadják a dadogó gyerekeket is. A „menhelyi” A bérlet (4.) A szomszédasz- szonyom úgy szereti a tyúkjait, hogy talán embert is ölne értük. Legalábbis a minap szívesen elvágta volna azoknak az embereknek a nyakát, akik hajnalra hat tyúkjától, meg egy szép kakasától szabadították meg. Az éj leple alatt történt az eset, a kertben és a tyúkól körül több lábnyom maradt. Meg egy fehér tyúk az ólban! — Ez is csak azért maradhatott itt, mert jól meghúzta magát — magyarázza a háziasszony, s nyomban el is mondja, hogy miért. Mármint, hogy miért húzta meg magát a tyúkocska. — Mert nagyon ragaszkodik a házhoz. Nem is csoda, hiszen menhelyi! — Hát ezt meg hogy érti? Nos, a magyarázat folytatása, á sztori. Vagy másfél évvel ezelőtt megállt az utcában egy állami gazdaság autója. Tele volt hófehér tyúkokkal. Mondta is a sofőr: egyenesen a farmról hozza a szárnyasokat, eladásra. A szomszéd- asszony is vett három darabot. — Él is keltek egy szálig az apát- lan-anyátlan árvák — sorolja. — Idővel aztán kettő közülük már olyan gusztusosán illeQ2ÍtC~ billegette magát, hogy a csatád nem tudott ellenállni nekik, le kellett vágnom őket, rántani. Ez a harmadik azonban elkezdett tojni. Es, hogy ne árválkodjon, vettem még hozzá hat csirkét, meg egy kakast. Ezeket már kotlós alól, tehát nem a menhelyből... Es ezt a társaságot lopták ki a tyúkólból. A j „menhelyi” pedig azóta is nap mint nap szorgalmasan leadja a tojáshéját. mintegy bizonyítva: olykor még egy tyúkban is több a jóságra törekvés, mint az emberekben. R. A. Miskolc Tisztelt Olvesókl A polgári jogban szabályozott bérleti szerződés bemutatása során az eddigiekben szó veit a felek személyéről, a bérbeadót terhelő szavatosságról és ugyancsak a bérbeadó néhány jogáról. A továbbiakban is a felek jogairól, illetve kötelezettségeiről lesz szó. Nézzük meg először azt, hogy a bérelt dolog hogyan kerülhet a bérlőtől másnak a használatába. Ennek két módja van a Polgári Törvénykönyv szerint: az első esetben szükséges a bérbeadó engedélye, a másik esetben pedig nem. Ingatlant, vagy lakást a bérbeadó engedélye nélkül is albérletbe, vagy egyébként másnak a használatába lehet adni akkor, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Tanácsi bérlakás esetében például a jogszabály előírja, hogy a bérlő csak a lakásügyi hatóság engedélyével köthet albérleti szerződést.. Ingatlanon, vagy lakáson kívül más dolgot a bérlő csak a bérbeadó engedélyével adhat albérletbe, vagy harmadik személy használatába. Az előbbiekben említettekhez érdemes a bérlőnek tartania magát, mert a magatartásáért természetesen felelősséggel tartozik, mely eltérően alakul aszerint, hogy szükség volt-e a bérbeadó engedélyére, vagy sem. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélyével adta másnak a használatába, akkor a használó magatartásáért úgy felel, mint a sajátjáért, vagyis úgy, mintha a dolog továbbra is nála lenne. Ha azonban a bérelt dolgot a bérbeadó engedélye nélküi adta másnak a használatába, holott szükséges lett volna ehhez az engedély, akkor a bérbeadó azokért a károkért is felel, amelyek nem következtek volna be enélkül. (Folytatjuk) Dr. Sz. S. Idén a Balatonon nyaraltunk. A hosszú estéken, valamint a leégést követő pihenőnapokon hosszabb autótúrákat tettünk a tó két partján. Autózás során az ember természetes igénye egy kis mozgás, egy-egy üdítő, s ezt követően a legközelebbi illemhely. Az embernek — ismerve a hazai viszonyokat — eleve fenntartásai vannak e he- hely iránt. Ezért volt kellemes meglepetés és követendő példa a Balatonbog- láron található nyilvános illemhely. Belépéskor tisztaság, kellemes illat fogadott. Bevallom, egyedül leven, jól szétnéztem. benyitottam a fülkékbe. Különösen kíváncsi voltam a mozgássérülteknek kialakított !?) részre. Semmi különlegeset nem igényel, csak egy kis odafigyelést! Kétfülkényi részt nyitottak egybe, ahová a mozgássérült kocsijával minden segítség nélkül befér. Kifelé ment kézmosás és szárítás utón a mosdóban elhelyezett pipereasztálnál frissíthettem fel magamat. Mindezt 5 forintért! V. N. M. Miskolc Jogosult-e az egyéni vállalkozó munkanélküli segélyre? B. I. miskolci telefonálónk kisiparosként dolgozik. A vállalkozása csődbe ment, s az iránt érdeklődött, hogy ő mint egyéni vállalkozó jogo- sult-e munkanélküli segély- .re. A Házi Jogtanácsadó júniusi számában ugyanis azt olvasta, hogy a vállalkozók „ellátása” még megoldatlan. Valóban az? — kérdeztük a munkaügyi központban Orosz Erikától. — A legújabb rendelkezés szerint az egyéni vállalkozókra ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bárki másra, aki munkanélkülivé vált. Ha a vállalkozó visszaadja az ipart, az erről szóló igazolással kell jelentkeznie nálunk. A munkanélküli járadék kiszámításának alapja a munkakönyvbe bejegyzett legutolsó munkahelyén keresett bér átlaga lesz. A Balatonig kell menni?
