Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-27 / 174. szám
A tesiörűány törékeny esernyője Generációk életveszélyben ífc Arcát nem fedheti fel.. . Rákosok országa hallgatást törnek meg A hölgy jól fut, jól lő és jól verekszik — ha szükség van rá. Ha nincs, bájos, mosolygós, csinos lány, aki ügyesen leplezi harciasságát. Nevét nem árulhatom el, s nem a hódolók várható ostroma miatt... Egy testőr- lány jobb, ha inkognitóban marad, már csak önvédelemből is. A neve legyen Edit, cikkünk főszereplőjének, aki hivatásos testőrként keresi kenyerét Miskolcon. Nem sok női társa akad az országban. Hogy miért adta rá fejét az egyáltalán nem veszélytelen munkára? — erre válaszol. — Soha nem voltam átlagos nőtípus, aki egy irodában üldögél, iratokat böngész, gépel. Mindig keményebb, mozgalmasabb munkára vágytam, így lettem először gépkocsivezető. Tavaly, amikor kezdett divatba jönni ez az új foglalkozás, elhivatottságot éreztem az őrző-védő feladatok ellátására. — Mi tetszett meg benne? — Nem hasonlítható semmihez ez a munka. Izgalmas, változatos, állandó készenlétben kell lenni, a figyelem egy pillanatra sem szunnyadhat. Ez a képesség a magánéletben is jól hasznosítható, hiszen egyre több az . erőszakos cselekmény. Nem mindegy, ki, milyen határozottsággal lép fel ilyenkor. Fontos, hogy meg tudjam védeni magam, bár Ügy látszik, javultak az afrikai elefáníok túlélési esélyei. 1979—89 között a számuk kevesebb, mint felére csökkent, elsősorban az orvvadászok tevékenysége következtében. Az elmúlt évben azonban csak 55 elefántot ejtettek el, szemben a korábbi évi 5000-rel. Ennek okát a vadvédelmi szakemberek a nemzetközi elefántcsont-kereskedelmi megállapodás 1989-ben törsekszor a futás sem haszontalan. — Hogyan képezték ki? — Több hónapos tanfolyamon vettem részt, ahol lőelméletet, személyi védelmet. jogi ismereteiket, közelharcot (judo, karate) és objektumvédelmet tanultam, emellett pedig rendszeres lőgyakorla-t is volt: Februárban lettem hivatásos testőr. — Néhány héttel ezelőtt lapunkban megjelent, hogy Budapesten dolgozik az ország egyetlen női testőre... tént hatályba lépésében, és az elefántcsont vásárlása elleni kampányban látják. Mindezek ugyanis az árak gyors eséséhez vezettek. Azelőtt 30 dollárt fizettek az elefántagyar kilójáért, míg most csak 3 dollár, így az elefántok orvvadászata elvesztette vonzóerejét. Túlzott reménységre mégsincs ok, mert néhány afrikai ország erőteljesen igyekszik fellépni az elefáncsont-kereskedelmet korlátozó megegyezés ellen. — Olvastam és nagyon felháborított, hogy az a „kolléga” jó reklámfogásból megfeledkezett rólam. Ráadásul Miskolcon is van még egy-két testőrlány, igaz, nem hivatásosak. — Volt már „éles” helyzetben? — Szerencsére még nem, pedig milliós értékek felett őrködöm. Akciókban azonban már vettem részt. A feladatom: objektumőrzés, pénzszállítás és különféle konferenciák biztosítása ... — Sohasem félt? — Ha félelmet éreznék, jobb, ha abbahagynám. Az egyik közvetlen kolléganőmet nemrég meg akarták erőszakolni, de nem sikerült, az illetőn- eltörte, az esernyőjét. Edit alig túl a húszon, törékenynek látszik, de nem az. Legfeljebb neki is csak az esernyője . .. Hetvenhét esztendővel ezelőtt, 1914. július 28-án tört ki az első világháború. Nemigen van község, város megyénkben, ahol díszesebb, vagy szerényebb emlékmű ne őrizné azoknak az abaúji, borsodi, zempléni hősi halottaknak a nevét, akiket idegen nagyhatalmi érdekekért ezrével, tízezrével hajszoltak az északi és a déli frontok poklába. Az abaújiak közül sokan a világháború kitörésének színhelyén, Boszniában teljesítettek katonai szolgálatot. Sorkatonának hívták be őket Kassára, a 34. honvéd gyalogezredbe, majd onnan tovább szállították a Monarchia tűzfészkének számító Balkánra, éspedig a Szarajevó környéki kaszárnyákba. Köztük volt Felsődobszáról közeli rokonom, Ignácz Feri bácsi is, aki életében sokat mesélt nekünk az átélt szenvedésekről. A tőle hallott adatokat naplómba gyűjtve, ma is őrzöm, s az elbarnult lapokat olvasva idézem fel az első világháború kitörésének eseményeit. — Vilmos bakáknak hívták a kassai harmincnégyeseket — kezdte annak idején a háborús emlékezéseit Feri bácsi —, mert az ezre- dünk a közös hadseregbe tartozott. A kiképzés nyelve német volt, de csak a legIvíizedes Magyarországon évtizedek óta a második vezető halál ok: a daganatos betegségeké. Az elmúlt évben mintegy 38 ezren haltak meg rákban, s ami megdöbbentő, hogy férfi daganatos mortalitásban világelsők vagyunk. Százezer férfi közül Magyarországon mintegy 349-en halnak meg rákban. A fiatalok ötször-hatszor érzékenyebbek a daganatot kiváltó okokra, mint az idősebbek. A rákhalál lehetséges okairól, dr. Farkas Ilona az Országos Onkológiai Intézet Módszertani és Szervezési osztályának főorvosa részletes összefoglalót adott a Pesti Hírlap 1991. július 18-i számában. A főorvosnő elmondta, hogy országos elemzéseik nyilvánosságra hozatalával évtizedes hallgatást törnek meg. A kormányok gyakorlatilag nem vettek tudomást a daganatos betegségek ijesztő emelkedéséről. Míg az USA-ban, de a szomszédos Ausztriában is látványosan csökken a rákhalál, addig nálunk a gyomor és a méhnyakrákot kivéve minden más daganatos betegség száma drasztikusan emelkedik. Az egészségügyet sokáig a mennyiségi szemlélet vezette, s a matadékelvű finanszírozás az ágyszámok és orvosok gyarapodó számát dicsérte. Arról például szó sem esett, hogy sugár- terápiás lehetőségeink rosz- szabbak, mint a románoké, sok helyütt nem létezik önálló onkológiai osztály sem, es a rákbetegek szakmán belüli megítélése is változó. Az országos adatok rendkívül riasztóak. • BŰNÖS NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK Az okok között első helyen állnak a környezeti ártalmak és a kemizáció. A növényvédő szerek például kizárólag napfény hatására bomlanak le, a zöldség- és szükségesebb katonai szavakat tanultuk meg. Az egyik bataliont a boszniai Rogati- ca városkába vezényelték, s én is belekerültem. A kassáin kívül az 5. és a 85. ezred is adott egy-egy zászlóaljat Boszniába. A vidékünkről ott volt még Abaúj- szántóról Popjak József, Gi- bártról Tóth István, Hal- majról Szalánczi István, Dob- száról Bálint Ferenc. Feri bácsiék éppen Szarajevó környékén voltak hadgyakorlaton, amikor 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst egy szerb nacionalista diák agyonlőtte. Po- tiorek táborszernagy volt Bosznia-Hercegovina katonai kormányzója, s a trónörökös meggyilkolása után szinte mindennaposak voltak a hadgyakorlatok. Igen puskaporos volt már a levegő, s pontosan egy hónap múlva, július 28-án ki is tört az első világháború. — Az úgy volt — mesélte Feri bácsi —, hogy a hadgyakorlat közben Potioiek kihirdette, hogy megtörtént a hadüzenet Szerbiának, majd kirántotta a kardját, és elkiáltotta magát, hogy kitört a háború. A szerbek betörtek Boszniába, de mi először visszaszorítottuk őket, s tartottuk is a frontot jóidéig. Potiorek azonban 1914 végén visszavonulást rendelt el, ezért leváltották, azt gyümölcstermésből, ugyanakkor egész télen a fólia alatt nevelt primőrt fogyasztunk. Senki nem ellenőrzi, hogy a piacra : kerülő árut mivel kezelték, meddig fogyasztható? Nos, a termelőknek vezetni kellene bizonyos permetező kiskönyvet, de ez az eladáskor nem komoly szempont. A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek sincsenek tisztában azzal, hányféle vegyszerrel, műtrágyával mérgezik a földet és a környezetet. A gyümölcs- és zöldségtermesztésünk az ex- tenzív gazdálkodás következtében teljesen műtrágya- és növény védőszer-központú, s mint kiderült, ezek jószerivel mindannyian rákkeltő- ek. Egyetemi kutatások már évekkel ezelőtt igazolták, hogy a mindennap használatos növényvédő szereki nemcsak a használót, de áz utódot is károsítják. Mindannyian emlékezünk a DDT nevű univerzális rovarirtó szerre. Használat közben derült ká, hogy ez a kemény rákkeltő szer le sem bomlik, hanem koncentráltan kering mindenben, amibe belekerül, legyen az tehéntej, vagy sárgarépa. Itt volt a Xyladecor nevű fakonzerváló és gombaölő szer esete. A benne található di- oxin súlyosan rákkeltő, be- légzéssel és fürészporralterjed. Mindezt bőven tudták róla, de mégis még évekig forgalomban volt, éppen úgy mint a Gramowone nevű halálos permetezőszer. • ARZÉN, ÓLOM, HIGANY Nyugaton a zöldpártok egyre inkább hallatják a szavukat, de az önszerveződő csoportok is sokkal hatékonyabbak. Nálunk egyszerűen nincs lakossági érdekvédelem, a szakszervezetek pedig mostanság egészen mással vannak elfoglalva ... Az elmúlt években a nyilvánosság is erősen korlátozott volt. A legnagyobb titoktartás övezte az ipari botmondták, hogy elárulta Ferenc Jóskát. — Igen nagy tél volt a decemberi visszavonuláskor. A komitáesik elfogták a parancsnokunkat, Knájf ezredest. Kovács, Kacz, meg én elindultunk a kiszabadítására. Később mások is jöttek utánunk, megtámadtuk a ko- mitácsikat, és épségben visz- szahoztuk az ezredest. De miközben én utána nyúltam, engem egy komitácsi puskatussal derékon ütött, elvesztettem az eszméletemet, lerogytam a fagyos hóba. A bajtársaim hátukra vettek, és úgy vittek magukkal a frontvonal mögé. Ezzel a szerencsetienség- gel véget is ért Feri bácsi számára a háború. Ugyanis mindkét lába megbénult, s egyik kórház tuán következett a másik: Laibach, Zágráb, Lipik, Besztercebánya, Rankfüred, Pöstyén. Fürdő, masszázs, viilanyozás, de sérülése olyan súlyos volt, hogy nem tudtak rajta segíteni. Egész fiatalon, 2? éves korában százszázalékos hadirokkantként került haza szülőfalujába, Felsődobszára, ahol hiteles „helyszíni tanúként” és szenvedő alanyként oly sokszor mesélt nekünk szomorú fiatalságáról, és az első világháború kitörésének első hónapjairól.- Hegyi József rányokat. Ilyen volt például a délalföldi arzénes vizek esete. A hetvenes években kiderült, hogy arzéne- sek a kutak. Teljes volt a hírzárlat hiszen, a Békéscsabai Konzervgyár termékeit, de a Gyulai Húsipari Kombinát áruinak forgalmazását is azonnal be kellett volna tiltani. Most már keverik a vizet, de az arzén lassan koncentrálódik a szervezetben. A legdrámaibb a helyzet, Budapesten. A Mártírok úti ólomszennyezés csak az egyik vészjelzés, a sok közül, de fuldoklik a Belváros is. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, az itt lakó férfiak öt évvel halnak meg hamarabb, mint a budai társaik. A világ kéndioxid szennyezésének két százalékát Magyarország engedi a levegőbe, a kétütemű robbanómotoroknak köszönhetően. A Kárpát-medence jellegéből adódóan minden környezeti és ipari szeny- nyezés az időjárás függvényében visszahullik a fejünkre ... A földek is mérgezettek: nehézfémekkel kadmiummal, ólommal, nikkellel, higanynyal és nem tudni még mit hagytak itt a kivonuló szovjet csapátok. A daganatos betegségek szomorú sorrendje; a férfiaknál első helyen áll a tüdőrák, oka a cigaretta és a környezeti ártalmak. Második a gyomor- és bélrák, a zsíros és korszerűtlen táplálkozás — a harmadik a pi osztatadaganat. Negyedik helyen osztozik a vese- és hólyagrák. Ezek keletkezésében nagy szerepe van a mértéktelen ivásnak is. Ötödik helyen áll a gégerák és a majcirózis. A nőknél vezet az emlőrák és a bélrendszeri daganat. A helyzet nagyon rossz, s ha a felismerést nem követi összehangolt környezetvédelmi és egészségpolitikai stratégia, akkor generációk kerülnek közvetlen életveszélybe. Seszták Ágnes Kétszáz méteres mélységben A kihalt hal mégis él A Föld mai élővilágának egyik legkülönösebb lényét 1938-ban Dél-Afrika partjai közelében eg.v halász hálójában találták meg. Egy délafrikai halbiológus megállapította, hogy egy régen, 60 millió éve kihalt, illetve annak hitt halat, coelacanth-ot találtak. A tudomány számára azért különösen érdekesek, mert felépítésül; a létezésük 400 inillió éve alatt alig változott. Egyes vélemények szerint izmos meiiúszóik a szárazföldi életmódhoz szükséges végtagok kezdeményei lehettek; Ezt a halfajtát igen nehéz tanulmányozni, mert 200 méternél is nagyobb mélységben élnek, és csupán néhány órával képesek túlélni a nyomásváltozást, amit kifogásukkor elszenvednek. Eddig összesen 170 példányt sikerült kifogni. Ez idő tájt a Madagaszkárhoz közeli Comoro-szigetek környékén próbálnak a nyomukra bukkanni, mert híre ment, hogy a helybeli halászok — más mélytengeri halászok után kutatva — találtak ebből a ritka fajtából is. Teljes szerelésben Olcsóbb az agyaruk Nem ölik az elefántot Temesi László Amikor Potiorek kardot rántott Az első világháború kezdete
