Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-27 / 174. szám
^ A Győri kapu végén, a Marx térnél épült szolgáltatóház nemcsak a vevő, a vendég kényelmét is keresi. Aki ide hetér, pohár mellett pihenheti ki a vásárlást a sörözőben, a szauna pedig ritkaságnak számított eddig Miskolcon. (Szobán Gabriella jelvételei) Elkeli a Borsodi Elelmisserm kiskereskedelmi Vállalat Mekkora a hozomány? A dolgosok is részvényesek lesznek A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1991. JÚLIUS 27., SZOMBAT ÁRU: 5.80 FORINT A papírgyár mintaboltjában Bő egy évig „kérette magát” a Borsodi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat, amikor társat keresett nagyszabású tervei megvalósításához. Háromnyelvű prospektust készítettek, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara és a külkereskedelmi képviseletek közvetítésével juttattak el számos nyugateurópai országba, de még a tengeren túlra is. Jöttek is a „kérők” szép számmal. Ám voltak, akik hamar visszaléptek, mivel a hozomány nem tűnt vonzónak, amikor is kiderült számukra, hogy az élelmiszerkereskedelem itteni jövedelmezőségi viszonyai nem túl rózsásak. Amikor pedig megtörtént egy osztrák céggel az egymásra találás, az Állami Vagyonügynökség tartotta fontosnak, hogy a külföldi hozományból kikérje jussát. A lényeg: július elsejétől Borsodi ÁBC Nemzetközi Kereskedelmi Rt.-nek hívják a korábbi vállalatot. Az ÁVÜ által kinevezett öttagú igazgatóság megerősítette tisztségében a korábbi vállalati igazgatót, Abuczky Józsefet. Tőle érdeklődtünk az átalakulás további részleteiről, s arról, hogy ezután miként alakulnak az rt. tervei a korábbiakhoz viszonyítva. — Az átalakulás apróbb, de fontos részeihez már hoz- zákezdtünk a Németh kormány idejében, amikor elhatározták a tulajdonviszonyok megváltoztatását. Bár a jól prosperáló vállalatok közé tartoztunk, de természetesen az állami vállalatok közismert hátrányával együtt. Kétszáznegyven boltunknak 60—70 százaléka 1—3 személyes kisbolt volt, s ezeket abban a formában nem Tehetett jól működtetni, szinte mind veszteséges volt. A nagyobb, a jövedelemérdekeltségi rendszerben dolgozók tartották el lényegében őket, s termelték ki, a nyereséget. Nem vártunk tehát kormányrendeletre, hanem a kisboltokat — másfél év alatt százhármat — magánkézbe adtuk. — És ezzel mindkét fél jól járt? — Zömében vállalati dolgozók vették meg, és noha szoros kapcsolatunk nincs velük, .tudjuk, hogy jóval jobban működnek. Érdekük is, hiszen nem azt várják, mikor zárhatnak be, mint annak idején a tőlünk kapott, 5—6 ezer forint fizetésért. A vállalat nyeresége viszont 50 százalékkal nőtt, hogy megszabadultunk e te.- hertől. Az így kapott pénzt és természetesen a nyereséget jó fejlesztésekbe fektettük. — Milyen koncepcióval indultak a privatizációnak? — Olyan fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely a megyében tizehkéi, áruház megépítését tervezte, köztük négyet Miskolcon. Számításaink szerint mindezekre egymilliárd-nárom- százmillióra lett volna szükségünk, s ez nyilvánvaló, önerőből húsz év alatt sem vált volna valóra. Ehhez kerestünk tehát tőkés partnert. Körülbelül húsz cég érdeklődött, köztük még amerikai is, de általában gyorsabban megtérülő befektetésre számítottak. Egy évvel ezelőtt egy osztrák magánvállalkozó kezében is ott volt a prospektusunk. Megállapodtunk, megnézi a vállalatot. Kétnapos ismerkedés után igent mondott, mégpedig úgy, hogy a vállalati vagyonhoz mérten 49 százalékos tőkerésszel társul. Az Állami Vagyonügynökség viszont úgy döntött, hogy a fejlesztést, majd később oldja meg az rt. saját erőből, és felajánlotta, hogy az osztrák cég vegye meg az egész vállalatot. Ebben meg is egyeztek. Az átalakulás tehát két lépcsőben zajlik, megalakult az egyszemélyes rt., s majd a vételár 20 százalékát a társaság visszakapja. Ebből kaphatnak az összvagyon 10 százalékának erejéig —, ami 66 millió forint — a cég dolgozói részvényeket. — Mondhatjuk tehát, hogy mindenki elégedett lesz? — Lényegében igen. Lesz fejlesztés, ha nem is olyan gyors ütemű, mint azt annak idején elképzeltük. A tervbe vett 12 áruházból Miskolcon már megépítettük az új üzletházat, most pedig Putnokon építünk egy 1850 négyzetméteres vegyes- áruházát. Ezentúl Sajószent- peter és Kazincbarcika polgármestereivel is tárgyalunk az elképzeléseinkről. Bizta- tató, hogy a tőkés partner az osztalékot nem akarja kivenni hanem itt kívánja újra befektetni. A megmaradó, mintegy 1100 dolgozónknak továbbra is biztos munkahelye lesz, valamint évente 100—150 építőipari szakembernek tudunk megbízást adni. Mint látható, nemcsak élelmiszer-kereskedelemben gondolkodunk, hanem sok esvéb másban is, és azt reméljük, hogy a lakosság, a vevők is duplán jól járnak. Az ellátást, a választékot, a kereskedelmi kultúra színvonalát akarjuk javítani, nem utolsósorban pedig a cég nagyságánál fogva, olyan eredményes áralkut folytatni, hogy ne csak a cég, a vevők is jól járnak. (oláh) A Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet — negyedévenként — több éve konjunktúra-felmérést végez az ipari, építőipari és kereskedelmi gazdálkodó szervezetek körében. Idén tavasszal második alkalommal ugyanebben a körben a szervezetek jelenlegi és kö- zeljövőbeni fejlesztési tevékenységére, illetve elképzeléseire vonatkozóan tettek fel kérdéseket. A felmérés eredményeiből kiolvasható: mindhárom területen határozottan érződik a tavalyihoz képest tovább erősödő dekonjunktúra. Bár csak nemrégiben vált ismertté az építőipari privatizációs lista, az átrendeződés, a felaprózódás, akisvállalatok tömeges megalakulása zömében már a múlt évben lejátszódott. A többnyire leválással létrejött kisszervezetek egy része megrendelések hiányában különféle kiegészítő tevékenységek révén megkísérli a fennmaradást, eszközbővítésre azonban már nem futja erejük. A túlélési üzleti politika jut kifejezésre tehát abban, hogy a tavalyinál jóval kisebb azoknak az építőipari szervezeteknek az aránya, ahol bárminemű beruházást folytainak, vagy szándékoznak a közeljövőben megvalósítani, ugyanakkor a szervezeti átrendeződés tényét bizonyítja az, hogy az építőipari szervezetek fejlesztéseik leggyakoribb indokául az új vállalkozást jelölték meg. A Bükkel ismerkednek A hagyományt folytatva ismét megrendezi általános iskolások számára bükki zöld táborát a Vörösmarty Művelődési Ház. Hétfőtől harminc miskolci, illetve szolnoki gyermek sátorozik Szentiéleken. A Kis-fennsíki túraútvonalakkal, geológiai ritkaságokkal ismerkednek, bejárható barlangokkal. Természetvédelmi céllal a mások által eldobált szemetet is összegyűjtik, s védett, illetve gyógynövényeket keresnek. Évtizedeken át monopol- helyzetben voltak a papíripari vállalatok, majd önállósulásukat követően, jó néhány új társaság jött létre a papíripari termékek forgalmazására. Amióta bevezették az importliberalizációt, a nyomdák, és a papírtermékek felhasználói már több külföldi és hazai papírkereskedő eég között válogathatnak. Bz utóbbiak közé tartozik a Papír Kalmár Kft. is. A cégnél 51 százalékos többséggel a Szolnoki Papírgyár Leányvállalat a főtulajdonos, de részt vesz a vállalkozásban a Diósgyőri Papírgyár Leányvállalat is. Éppen ezért elsősorban a szolnoki, és a diósgyőri gyár termékeit kínálják. Ugyanakkor az írószer-forgalmazók termékeiből is választhatnak, s a külföldi cégek termékei is megtalálhatók az üzleteikben. Budapest mellett Szolnokon és Diósgyőrben is van már egy mintaboltjuk. Ez utóbbi a Diósgyőri Papírgyár bejáratánál található. Először azÁPISZ- szal közösen nyitott itt mintaboltot maga a papírgyár, később a Kalmár Kft. átvette az üzletet, s így a többi hazai papírgyártó cég termékeit is forgalmazhatják. Elsősorban a most szerveződő kisnyomdákra, valamint az irodák papírszükségletének kielégítésére törekednek, de számítanak az egyéni vásárlókra is. Mint azt Jáborszky Ferenciül, az üzlet ügyvezetőjétől megtudtuk, május 2-től vették át a boltot, s azóta híre ment a városban, hogy itt olcsóbban lehet kapni leporellókat, külföldi, igen jó minőségű telefaxpapírokat és számítógépes kellékeket, javítószalagokat. Ami nincs afc üzletben, azt néhány napon belül megkaphatja a megrendelő. Az ' írópapírok és -kartonok 10—30 százalékkal kerülnek kevesebbe. A kisiparosoknak, kereskedőknek csomagolópapírt, a cukrászoknak süteményesdobozokat, és mindenféle méretű zacskókat tartanak. Kapható az üzletben környezet- barát, klórmentes papír, olcsó és jó minőségű egészségügyi papír, és szép kivitelű szalvéta is. Viszonteladóknak egyébként is kedvezményt adnak. Érdemes egy alkalommal kiutazni az iskolakezdés előtt a szülőknek is a Diósgyőri Papírgyárhoz, mert augusztustól 20 százalékkal olcsóbban kaphatnak iskolai füzetborí'tókat, lemosható kivitelű borítót is ajánlanak. Meglehetősen borsos az ára már azoknak a papíroknak is, amellyel a könyveket lehet bekötni, de ebben az üzletben még a szép kivitelű nyomtatott, kötésre alkalmas papírok is olcsóbbak. Mint az üzlet vezetője elmondta, a nyugdíjas korú nagymamák már tudják ezt, és unokáiknak sokan eddig is itt vettek iskolai kelléket. V. Zs. Í Parancsnoki A Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoki és helyőrségparancsnoki fogadónapot tart július 29-én (hétfőn) 13—16 óráig, a miskolci Bocskai laktanyában, a Hatvanötösök útja 2. szám alatt. Miskoic Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala tájékoztatja a lakosságot, hogy július 29-én, a Polgármesteri Hivatal épületében (Miskolc, Tanácsház tér 8. sz.) és Ügyfélszolgálati Irodájában (Petőfi u. 1—3. és a 39. szám alatt) kifüggeszti az önkormányzati bérlakás juttatásában részesítendő lakásigénylők 1991. évi ideiglenes névjegyzékét. A névjegyzékre vétel tárgyában a lakásigénylők a kifüggesztést követő 30 napon belül élhetnek kifogással, melyet a polgármenteri hivatal hatósági osztályánál (Miskolc, Petőfi u. 1—3. szám alatt) lehet írásban benyújtani. A beadványhoz — valamennyi kereső családtag esetében — egy hónapnál nem régebbi kereseti igazolást kérünk mellékelni. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Magunk okozzuk a rákot (CIKK A 3. OLDALON) Tarlós üekoniunlítún A létéért küzd az építőipar
