Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám

Bevonhatják a forgalmit (CIKK A 3. OLD A LŐNI A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 172. szám ARA: 5.80 1991. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK FORINT Először az új tarifákkal es üzlethelyiség licit indul üzlethelyiségekre, vala­mint üresen álló bérgará­zsokra lehet pályázni az ön­kormányzatnál Miskolcon, július 31-i határidővel. A hír egyik fele várhatóan nagy figyelmet kelthet, hiszen ösz- szesen 12 üzlethelyiségről van szó, s mostanában nagy a keletje a boltoknak, mert sok a vállalkozás és kevés a helyiség. Ami a bérgarázso­kat illeti itt, szokásos pá­lyázatról van szó, olyanról, amit időről időre lapunk­ban és a hirdetményekben, olvashattak a miskolciak. A pályázatok pontos felté­teleit, valamint a pályázha­tó helyiségek és garázsok címlistáját a 6.. illetve az 5. oldalakon közöljük. A helyiségek névsorát böngészve azonnal láthatjuk: itt már az új bérletidíj-ta- rifákat alkalmazták, ame­lyek elhelyezkedés szerint, jelentősen differenciálnak. Hiszen míg egy Klapka György utcai • helyiségnél, amely az Avas-délen talál­ható, 3000 forint a négyzet­méterenkénti díj évente, ad­dig egy Széchenyi utcainál 6500. Jelentősek a különb­ségek az Igénybevételi dí­jaknál is: a négyzetméterre számított „beugró" összege a Szécher.vin 32 ezer forint, míg ugyanez az Avas-délen Anna-bál a Vasasban Anna bált rendeznek jú­lius 26-án, pénteken este hét órától hajnali négyig a Vasas Művelődési Központ­ban. A műsorban fellép Pé­csi Ildikó és Csákányi Lász­ló, a zenét az UNI együttes szolgáltatja. Lesz étel, ital, tombola, és megválasztják a bál szépét is. Minden -ér­deklődőt szeretettel várnak. 10 ezer forint. De ez is volt többek között a cél a bér­leti és igénybevételi díjak módosításánál, hogy a jobb területekre tőkeerősebb, igé­nyesebb vállalkozók menje­nek, míg a külsőbb terüle­teken az ellátást is segíten­dő, kisebbek legyenek a ter­hek. Azt természetesen ma ne­héz megmondani, hogy va­jon ezek az összegek meny­nyire találták el a fizető­képes kereslet mértékét. Er­re nézve számos vélemény hangzott el annak idején, amikor még nem fogadta el az önkormányzat az új díj­rendszert. Most azonban a gyakorlatban dőlhet el, hogy valóban hogyan kell értékel­ni ezeket az összegeket, hi­szen sokat elmond majd: vajon alapáron kelnek el a boltok, avagy licitálnak rá, esetleg egyet-kettőt ki kell írni még egyszer. A város, a polgárság ér­deke természetesen az, hogy az üzlethelyiségek teljenek meg jól működő vállalko­zásokkal, ás a vállalkozások közvetett és közvetlen hasz­nából kellő mértékben ré­szesedjen a város. Az kitűnik a pályázati ki- fásból, hogy nem a min­denáron való pénzszerzés vezérelte a kiírókat, hiszen két tevékenységet kizártak a lehetséges pályázatok sorá­ból: a szeszesital-árusítást és a szexuális termékek for­galmazását. Az természetes követelmény, hogy zaios. sza­gos, tűz- és robbanásveszé­lyes tevékenység sem foly­tatható ezekben a helyisé­gekben. Kíváncsian várjuk, hogy vajon mekkora érdeklődés övezi majd a helyiséglicitet. Ott leszünk mi is, és tudó­sítunk róla. (Csak zárójel­ben jegyezzük meg: a pá­lyázati . feltételeket, és cím­listát még egyszer közöljük a Déli Hírlapban, és meg­jelenik kedden a Böngésző Pluszban is, amelyet a pos­taládákban kereshetünk.) w ........................ (kf=d) • Szakszervezeti fa áll 001 lulajdoOO, beutaltak és kül- . .. földiek váltva pi- a szakszervezet kezeli hennek itt. Jönnek a Hotel Palotába, de a házat és kör­nyezetét sokkal jobban ki kellene használni. (Szobán felvételei) _____ Visszanyerhetné egykori fényét Mi lesz a Palotával? Történelmi lecke 2 okaji Irótábor 91 Tokajban 1972 óta rendez­nek írótalálkozókat. A las­san húsz éve alatt mindig más és más felhangot ka­pott ez a hagyományos „író­író” fórum: sokszor éppen az aktuális hatalom tűrőké­pességének peremén egyen­súlyozott, máskor meg úgy tűnt, nagyjából megfelel az „elvárásoknak”. Mindezek miatt sok nehéz pillanatot élt meg a Tokaji Irótábor: a rendszerváltás most elsöpörte a tiltó kor­látokat, azonban anyagi ne­hézségeket hozott. Elsősor­ban ezért, a tavalyi írótá­borban köztiszteletben álló tokaji polgárok, Tokaj váro­sa, a Tokaj Bank. a Tokaji Borkombinát, az írók Szak- szervezete, az Űj Kilátó Egyesület, valamint Király A témaválasztást így in­dokolták: „Az olvasóközön­ség ismert és régi vágya, hogy az irodalom, elsősor­ban a széppróza történetei­ben a maga történetére, le­hetséges történeteire, a ma­ga történelmére ismerjen. Ezt a kívánságot nem akar­juk — mint sokszor meg­tették — valamifajta eszté­tikai mérceként alkalmaz­ni, már 'csak azért sem, mert megannyi alacsony színvo­nalú lektűr siet kielégítésé­re (...) Azt hisszük, hogy a színvonalas, olykor kiemel­kedő, nagy jelentőségű új magyar irodalom részben könnyen belátható, részben pedig feltárandó okokból nem fordult ennek a kívá­nalomnak az irányába, s Károly erdélyi politikus és számos író tartós, közérde­kű alapítványt hozott létre a tábor javára: ily módon a Tokaji Irótábor cégbírósá­gon bejegyzett egyesületté, önálló jogi személlyé vált. A Tokaji Irótábor az idén szűk egy hónap múlva. aug. 21-én nyitja meg kapuit, s három napot szentel az 1991-re választott témának: adott-e (és ha igen, mikép­pen) az 1945, illetve 1956 utáni magyar irodalom tör­ténelmi leckét olvasóinak? csak kivételes esetekben adott olyan „magyar órát” közönségének, mint például amilyen „Németórá-t” adott — Siegfried Lenz regényé­nek címét idézve — az egy­korú német irodalom. Lehet, hogy igazunk V2n, lehet, hogy tévedünk. Bár­hogy is legyen, a probléma megér egy misét. Szeretnénk az írók, kritikusok, történé­szek eleven vitájában köze­lebb kerülni az igazsághoz.” kájé A Szinva és Garadna völ­gyének találkozásánál, az ország egyik legszebb táján épült több, mint hatvan éve a lillafüredi Palotaszálló. A tervező Lux Kálmán vár­kastélyt megidéző palotája a század első évtizedeiben nemcsak luxusszálló volt, hanem nevezetesség is, a festmények, az ólomüveg be- rakásos ablakok a történel­mi korokat elevenítik meg és a korszak eleganciáját idézik. A tavaly nyílt kiállítás azt mutatja, hogy ha az épületet meg is óvta, vonz­erejét csorbította az idő. A tavon egykor például nem­csak csónakázni, fürdeni is lehetett egy erre kiépített medencében, hőlégballonból tekinthettek le a bükki táj­ra a látogatók. De nem is annyira a hajdani progra­mokért, a belső terek vi­szonylagos mai kopottságá­ért kár. Nagyobb baj, hogy az épületet évtizedek óta nem az értékének megfele­lően hasznosítják. Többek között erről beszélgettünk Fekete Gyulával, a ma már Hotel Palotának nevezett várkastélyban: — A nem Is olyan rég­múlt tálcán kínálja az öt­leteket, hogy mivel lehet­ne még vonzóbbá tenni a szállót, s környékét. Nem akad meg egyetlen vállal­kozónak, külföldinek sem a szeme a hotelen? — Bár jómagam csak má­justól töltöm itt be az igaz­gatói tisztet, tudom, hogy minden évben több külföl­di is ajánlatot tesz. — Kinek? — Tulajdonképpen ez az, ami a jelenlegi helyzetben gúzsba köti a kezünket. Ugyanis a köztudatban a Palotaszáliló úgy jelent meg évtizedeken keresztül, mint szakszervezeti tulajdon, azonban nemrégiben kide­rült, hogy tulajdonjoga az államé, kezelője csupán a szakszervezet. A szakszer­vezeti vagyonról pedig ko­moly viták folynak jelenleg. A MSZOSZ Mátra—Bükkvi­déki Üdülési Igazgatósága alá tartozunk nyolc, hason­ló jellegű észak-magyaror­szági szállodával együtt. Koordinálják a propagandát és a szakszervezeti beutaló­kat kezelik. Mi önálló gaz­dálkodást folytatunk. — Mennyiben változott vendégforgalmuk az el­múlt években? — Nemigen, ötven száza­lékban jelenleg is szakszer­vezeti tagok pihennek itt, elsősorban az egyébként ii kedvezőtlen holtszezonban, azaz ősszel, tavasszal és té­len. Ez a megoldás egyéb­ként csöppet sem rossz, hi­szen a szállodaipar számára legkedvezőtlenebb időszak­ban biztos vendégforgalmunk van. Anyagilag sem járunk rosszul, hiszen a szakszer­vezet az általa adott ked­vezményeket kifizeti ne­künk, a kettő tehát kiegé­szíti egymást. Az utóbbi években csökkenő támogatá­sok arra kényszerítettek bennünket, hogy növeljük a hotel kereskedelmi jellegét. Nyáron sikerül is teltházzal működnünk, igaz évről év­re változik a külföldiek ösz- szetétele. A németek példá­ul szinte teljesen elmarad­tak, s már a hollandok is fogyatkoznak. Leginkább a belgák érdeklődnek manap­ság. — Milyen árakon száll­hatnak itt meg? — ötven márka egy éj­szakára egy kétágyas szoba külföldieknek, a magyar vendégeknek ugyanezt 1240 forintért kínáljuk nyáron. Holtszezonban nyolcszáz fo­rintra csúszunk le az ára­inkkal. Kétezerötszáznál többet nem adhatnak — Milyen szolgáltatáso­kat kínálnak? Segély ­iskolakezdéshez — Szauna, csónakázás, műholdas tévérendszer, prog­ramtervezés, csoportjátékok, könyvtár. Emelkedik a munkanélkü­liek száma, s legalább ilyen mértékben nő a családok ha­vi kiadása. Sok szülőnek komoly, sokszor megoldha­tatlan problémát jelent, hogy megvegye kiskorú gyerme­kének a tanszert. Utolsó le­hetőségként egyre többen kérnek a városi önkormány­zattól segélyt. A városházán az átszerve­zés után kizárólag a szociá­lis osztály foglalkozik segé­lyezéssel. Dr. László Zoltán­tól, az osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy az elmúlt év első félévéhez viszonyít­va, egyszer annyian fordul­nak hozzájuk gyermek segé­lyezését kérve. A nyár ele­jén beadott kérelmek indo­kaként legtöbbször a tanszer- vásárlást említik a szülők. Csak azokat a kérelmeket tudják elfogadni, amelyek­nél a család rendezettsége, anyagi helyzete megfelel az előírtnak, vagyis a szülő gyermeknevelésre alkalmas, továbbá az egy főre jutó nettó jövedelem nem halad­ja meg az 5600 forintot. Rendkívüli segély esetében elszámoltatási kötelezettsé­get állapít meg a jogszabály, ennek értelmében a vásár­lást számlákkal kell igazol­nia a szülőnek. Évente egy­két alkalommal részesülhet ebben a segélyezési formá­ban a rászoruló, melynek összege 2000—2500 forint kö­zött változik. A rendkívüli segély ügy­intézésének ideje a szülő közreműködésétől függően* egy-két hónap. Ha ugyanis már a kérelem beadásakor magával viszi a gyermek is­kolalátogatási bizonyítványát, valamint a munkáltatói iga­zolásokat, lerövidítheti a vá­rakozási időt. — Az adottságokból többre telne ... — A már említett tulaj­donjogi rendezetlenség miatt rendkívül bizonytalan ■ r a helyzetünk, nem tudunk na­gyobb vállalkozásba, fej­lesztésekbe fogni. A jelenle­gi haszonból arra törek­szünk, hogy legalább ‘ az épület állagát megóvjuk, a legszükségesebb felújításo­kat elvégezzük. Még ma is gyűjtjük a kordokumentu- rnokat az egykori életről, az épületről. Talán hasznát vesszük, valamikor. JSVZs, J

Next

/
Oldalképek
Tartalom