Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-24 / 171. szám

TV ’ TV* \ f* M \ ■ V i ; &*>V ’ I» / íj;'..i'H iStlj'VO?* ' J 'i-. tW‘'M? APU G H11 KI. #RSTVU YVXYZ P> /<c a b e <1 cfg h i k lm ii op qrfstúvxyz. »Sidtjfit Áím»* * ■ . | rjf, * »m.Jt'j € >jc 4 „firkák” és a 350 éves olvasókönyv szép betűi. „... mindennemű jóknak áldását kivárna Páter Bárkán? Jánns” Rákóczi olvasni tanul „A bölcsességnek kezdete az Úr félelme, Kitől mindennemű jóknak áldását kivonja Páter Bárkány János, az Méltóságos és Nagyságos nevendék feje* delmi nagy Rakoczy famíliák­nak méltóságos csemetéjére, Rakoczy Ferkére. Kinek az Úr napjait sokakra terjessze, Föld- Mennyen örökösen nagyra ne­veljen." - Könnyet csai az em­ber szemébe a több, mint há­romszáz évvel ezelőtti ajánlás. Csak az a csemete és az a Ferke ne lenne benne. Vagy már megint téved oz ember, mint annyiszor, mikor kiderül róla, hogy semmit n$m Jlud történelmi évszázadainkról? A Rákócziaknái sokka! ..bőbeszédűbb” Széchenyiek elmondják, hogy az arisztok­rata családok „csemetéit’ élég szigorúan nevelték. Ist­ván, de sokkal később (ami- j kor már a nyomda semmi­lyen szempontból nem volt kérdés) a világhírű vadász- író, a dédunoka, Zsigmond kordában tartott, merthogy tanulásra fogott kisgyerek- korról számol be. Panaszo­san, mert melyik kisgyerek szereti az ilyet? Csat* azután ne beszélne olyan természe­tes módon három, négy nyel­ven, ne lenne járatos a vi­lág országainak kultúrájá­ban, szokásrendjében —- még meg is sajnálnánk. Nem tart rá igényt, mint ahogy kirá­lyok partnere, halálos ellen­sége, a török által is nagy­ra becsült vezérlő fejedel­münk. fi. Rákóczi Ferenc is békés, boldog gyerekkort, jó­kedvű, szép fiatalkort élt, mielőtt ország dolgába so­dorta volna a végzete. Mégis meghaló Rákóczi kisgyerekKori iskoláskönyvé! kézbe venni. 1674-oen, két évvel a születése előtt jelent meg Kassán, a jezsuita kol­légium nyomdájában. Ma az az egyetlen ismert példány belőle, amelyet 1976-ban az Országos Széchenyi Könyv­tár műhelyében szakszerűen felújíttattak, amelyről a Bor­sod Megyei Levéltár által ! ezer példánvban Kiadott ha­sonmás készült. Nyilván ak­kor sem egyet nyomtattak a könyvecskéből, de hála a Rá­kóczi Ferencet nevelő tudós papok nemzedékről nemze­dékre ugyanolyan felelős utódainak, éppen a kis „Fér- j ke” könyvecskéje maradi meg. Kegyelettel őrizték, ta­lán eppen a benne levő „fir­kákra”. a gyerek tollpróbál- gatásaira vigyáztak a leg­jobban. A fejedelem visszaemléke­zéseiben azt írja, hogy a latin nyelvet édesanyjának. Zrínyi Ilonának 1682. június 14-én Thököly Imrével kö­tőit második házassága ide­jén. tehát hatéves korában j kezdte tanulni. Első volt ta­nítói között a ferences Bór- kány János, aki Zrínyi Ilo­na munkácsi varában az öz­vegy íejedelemasszony udva­ri lelkésze. Bizalmas diplo­matájára bízta a szeme fé­nyét, a fiát, később Körösy Györgyre, akire a fejede­lem is olyan szívesen emlé­kezik, és méltán. Iránta ér­zett hűsége őrizte meg ezt a könyvecskét i«, ő ajándé­kozta a sárospataki trinitá- riusoknak, akik tovább örö­kítették. ■ ■ ■ „Ti," Rákóczi Ferenc ÁBC- es könyvecskéje” kétnyelvű, a magyar szótagolást, olva­sást próbálgató kisgyerek egybén a latin nyelv elemi ismereteit is innen merítet­te. Az első fele inkább ima- könyv, amely nemcsak a 17 —18. század szerint nem vált kárára a gyereknek, de a második annál tanulságo­sabb. Nemcsalt a betűvetés­re tanított, hanem a nyelvi, gondolkodásbeli, sőt világné- j zeti kifejezések elsajátítá- ! sara, önálló formálására, al- j kalmazására is nevelt. A vi- ' lúgba nagyon korán kike­rült. serdülő korában talán még keményebben fogott, ap­ródként szolgáló fiatalembe­reknek, vagy a kortárs kis- kisasszonyoknak ismerni kei­ken a világot, hogy alkal­mazkodva hozza, meghódít­hassák. A pataki trinitárius, majd az újheóri kolostor féltett, korábbi«« esak alig néhány ember ttiai ismert kincse ki- ben-kiben más gondolatsort indít el, de mindenképpen egyedülvaló csodája a könyv­nek. Szép korabeli betűivel, gyereknek érthető, de a gye­rekkoron messze ,,túlmutató szellemiségéveí a műit iro­mány ába világító meleg gyertyafény. És a „firkák”, a maguk öntudatos kedvessé­gével mi mindent el nem mondanak. „Franciscos Ra- coczi habét librum”. A köny­vecske valóban az övé. Aki Mányoki Ádám festményé­nek bizonysága szerint nem­csak világhódítóvá, de sze­líd, szép férfiemberré is nö­vekedett. Milyen is lehetett az a frissen vágott lúdíollat próbálgató hal-nyolc éves? Á kultúra egységes egész A változó iskoláért A Megyei Pedagógiai cs Közművelődési Intézet új feladatai i •• i ' ii.1- _ A -# íóislzr u'gnir7fl't *; 11 Q_ TVTmm rlril* orfv 1 f 1 d f l.C A közelmúltban összevon ták a Megyei Pedagógiai In­tézetet és a Közművelődési Módszertani Központot. A jogutód, a Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Inté­zet igazgatójának lianis Bé- lánét választották meg, aki­vel elképzeléseiről beszél­gettünk.- Mi indokolta a két in­tézmény összevonását? — Üj igények jelentkez­tek a pedagógia és a köz- művelődés terén. Alternatív oktatási módszerek, tanter­vek láttak napvilágot, ezek iránt nagy az érdeklődés. A gyorsabb információáram­lást, amellyel eljuthatnak az iskolákba csak egy új típu­sú, mozgékony intézettel le­het biztosítani. Lassan kezd kialakulni a — jó értelem­ben vett — kulturális piac. A gond az, hogy az iskolák, a művelődési házak nagyon kevés pénzből gazdálkodnak, így nem tudnak igényeik szerint vásárolni. Mi úgy tudjuk segíteni a piac nor­mális működését, hogy ha rábukkanunk egy hasznos ötletre, egy jó módszerre, akkor ezt a szellemi termé­ket terjeszteni kezdjük,, a befolyó összegből a kidolgo. zó már mint vevő jelentkez­het.- Milyen lesi az új inté­zet felépítése? — Gyorsan reagáló, moz­gékony struktúrát szeret­nénk kialakítani. Tizenhét témamenedzsert akarunk foglalkoztatni, akiknek két feladatkörük lesz. Az egyik a szakterület, ahol korábban dolgoztak, a másik pedig az intézeten belüli koordináto­ri feladat. így égy témában vezető lesz, más területen pedig beosztott. Ahhoz, hogy a saját területén tényleg el­fogadják vezetőként, tekim télyt kell kivívnia, amelynek alapja csak a tényleges szak­mai tudás lehet. Egyébként ennek a rendszernek vannak előzményei, a korábbi peda. gógiai intézet már hasonló­an működött.- Eddig csak általános­ságban esett sió a felada- datakról. Konkrétan, milyen siolgáitotásokot fognak nyúj • tani? lokaji aszú az Akropolisz színpadon Interjú Krajcár Janival A néiő - rWro kivételtat ol- tekintve - többnyire egyszer néz meg egy darabot, így ér­tékítélete (noha fontos), gyak­ran felületes. A rendező és a szerző természetesen el van ra­gadtatva a rendezéstől és a j műtől. Kit lehet hát megkér­dezni, elmenjünk-e megnézni i az aktuális bemutatót? A vá- j lasz egyszerű: olyan személyt, I cki mindvégig részt vett a pro­dukció születésében, ráadásul belülről látja az egészet. Az Akropolisz színpad ma eseti bemutatójár ak tár­gyát képező Tokaji aszú cí­mű operett esetében aligha találhattunk volna alkalma­sabb riportalanyt bizonyos Krajcár Janinál, akit jól is­mernek a miskolciak Z u- bornyák Zoltán néven ... — Ki ez a Krajcár Jani? — Népi figura, darabbeli 1 beosztását tekintve ispán, egyébként pedig táncos-ko- mikus-féle. Elébevágva a következő kérdésnek: a né­pies figura nem igazán az én habitusom, ennek elle­nére jól érzem magam a szerepben, a kemény mun­ka ellenére nagyon jól szó­rakoztunk a próbák során ... — Vonatkozik es a többi­ekre is? — Biztos vagyok b^rmei Közrejátszik a szerintem na­gyon szerencsés szülész vá­lasztás is. Itt és most nem lehet felsoroló, a majdnem húsz főnyi gárdát, de Pécsi Ildikóval, Nagy Ibolyával, Mihályi Győzővel és a többi­ekkel valóban remekül együtt tudunk működni, „jó a csa­pat”, — Mit kell tudni a da­rabról? — A Tokaji aszú operett, méghozzá az igén jéaevű Szilágyi—Eisemar.n páros műve. „Járt” már Miskol­con : 1938-ban játszották utoljára, Fedák Sárival a főszerepben. Még egy érde­kesség: az akkori előadás egyik szereplője ma is itt él, őt jól ismeri a miskolci közönség. Már ffy Veráról van szó. Reméljük, eljön majd megnézni az előadást! — Elkerülhetetlen és kel­lemetlen kérdés: az efféle nyári produkciók alkalmával vem „enged ki” a színész? Nem veszi hakni-számba? .— Erre csak azt tudom mondani, hogy naponta jó nyolc órát próbáltunk. Ró- nya Erzsébet jóvoltából a táncbetétek, nem afféle „ket­tőt jobbra—-kettőt balra” tí­pusúak, hanem roppant mun- kjagényesek. A zene is az: könnyen lesiet, hogy ezzel az operettel belekerülünk a Guinese-rekordok könyvébe, ugyanis a legfeljebb 10 em­berre méretezett zenekari árokban most 25 tagú zene­kar szorong. Kát ennyire hakni ... — Hogyan lehelne rövi­den ajánlani, kedvei csi­nálni a közönségnek a mai bemutatóhoz? — Először is: ez egy kü­lönleges operett, hiszen csu­pa külső helyszínen játszó­dik, a Gellért-hegyen, To­kajban. Aztán — a szöveg­könyvnek és Orosz György rendezőnek köszönhetően — sok benne a kedves hu­mor: a próbák során még a vége felé is jókat nevettünk mindannyian. Egyszóval: a Tokaji aszúban minden ben­ne van, ami egy nyári szín­házhoz kell... Kije — Az önkormányzat vilá­gosan meghatározta a fel­adatainkat. Segítjük a pá­lyaválasztással kapcsolatos munkát, gyűjtjük és közve­títjük a közművelődési és oktatási információkat. Szak­mai médiatárat tartunk fenn, ahol szakkönyvek és video- anyagok vannak. Feladatunk a tehetóéglamogatás, a kü­lönböző tanulmányi verse­nyek rendezése, a kulturális egyesületek segítése. A kor igényeinek megfelelően vál­laljuk pedagógus és népmű­velő állások közvetítését. Létrehozzuk a Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Ta­nácsot, amelybe az iskola- rendszer tagjai, az óvodák, az érdekképviseletek, a mű­velődési intézmények, az egyesületek delegálhatnak résztvevőket, de a miniszté­rium. és az önkdrmánvzat is képviseltetné magát. Évente legalább egy ülés lenne, de igény szerint gyakrabban is össze lehet majd hívni. Itt alkotnának véleményt az in­tézet munkájáról, javaslata­ikkal. észrevételeikkel segít­hetnék te. ékenységünket. Jdondok egy példát is. Felr vetődött, hogy igény lenne egy megyei történelmi olva­sókönyvre. Mi megkeressük a lehetséges szerzőt, a kész művet terjesztjük is. Szol­gáltatásaink egy része in­gyenes, de vállalunk majd bérmunkát is. Az egyik fon­tos változás, hogy megszűnt s szaktanácsadói hálózat. A jövőben is felkérünk azon­ban külső szakértőket egy- egy feladat ellátására, kü­lönböző témák kidolgozá­sára.- Felvetődik a kérdés, mi­vel két különböző profilú in­tézmény összevonásáról van szó, melyik kap nagyobb fi­gyelmet: az oktatás vagy a közművelődés? — A kettőt nem szabad szétválasztani, nincs szük­ség rangsorolásra, hiszen a kultúra szerves egység. Az a dolgunk, hogy minden terü­leten az értéket mutassuk fel. és korszerű szakmai se­gítséget tudjunk -nyújtahi. (horváth) A Hamis a babát novemberben bemutatják Mit csinálna ma Ötvös Csöpi? Gyerekként sokszor eljátszot­tam a gondolattal: mi lenne, ha kedvenc hőseim visszatér­nének hétköznapjainkba, s kép­zeletem nyomán élnék tovább kalandjaikat. Mit tenne ma Robin Hood? És kik ellen? Hogy viselkedne A három test­őr D’Artagnanja? Mit csinálna Agatha Christie kis belga de- tektívjé, Hercule Poirot, ha én vezetném el egy bűnügy szín­helyére? S hogyan védené meg E. S. Gardner zseniális ügy­védje, Perry Mason, ma vé­dencét? Vagy maradjunk csak idehaza és gondolkodjunk el. Mit csinálna ma Ötvös Csöpi? Hogy ki is ez az öt­vös Csöpi? Tudják, az a balatoni nyo­mozó, akit 1979-ben a Po­gány Madonna-bán (mely egyrészt műkincs volt, más­részt magyar bűnügyi film­vígjáték) láttak. Bujtor Ist­ván alakította, s rengeteg baja volt a derék Kardos dr.-ral, aki igy-úgy nyomo­zótársa, de nemcsak igy-úgy, ellenlábasa is volt, s Kern András alakította. Később aztán ezek ketten visszatértek. 1983-ba:> a Csak semmi pánik-ban bukkantak fel újra, két évvel rá, meg <iz Elvarázsolt dollár-ban. Két fenegyerek fa maga módján) az esz és erő be­mutatóját rendezte meg a vásznon. Mázzás pofonok és szaftos bunyók közben dol­goztak a kis szürke agy sej­tek is. a bűnösök meg le­lepleződtek. • VALAKI TIHANYBAN LÁTTA Hat év telt el azóta, hogy Ötvös Csépit utoljára lát­tam. Aztán — ej, mi az ör­dög? — hát nem Ötvös Csö­pi áll a zamárdi benzinkút­nál ! S ott van Kardos dr. is! Feltámadásról van szó? Vagy csak további életről? Ötvös Csöpi, meg a Kar­dos dr. most kábítószer után nyomoz. A bennfentesek még többet is tudnak: „Jártak ezek Görögországban, meg az NSZK-ban, sőt Ausztriá­ban is forgatni. Tavak, ten­gerek partján, luxushajón, vitorláson, kamionon — az most itt van — autón, reZ pülőn”. .Valaki Tihanyban látta, hogy a vitorláson, pú­kor ott volt a kamera, óriá­si keblű ifjú hölgyek is vol­tak, meztelenül. „Majd néz­ze meg a moziban: „rekor­der begyek, esküszöm!” Felbukkan Avar István, 6 az egyik Balaton-parti rend­őrfőnököt alakítja. Egy bu­tik fölé, a felvétel idejére, tábla kerül: „Purci és Tár­sa Őst-West GmbH nyomo­zóiroda" és Ötvös Csöpi Ko­zák László előtt hajbókol, és időnként azt mondja neki: „Azért nagy csibész maga, főnök úr!” Most, amikor minden maszekosodik, ez az Ötvös, meg a Kardos dr. is privatizálta magát. • POFONOKHOZ NEM KELL TOLMÁCS — Na igen, ez az utolsó forgatási napunk, és elké­szülnek a negyedik Ötvös í Csöpi-íilm, a Hamis a baba ! felvételei — mondja Bujtor. I — Arra gondoltam, amúgyis j kevés a magyar film, még | kevesebb a magyar vígjáték, • a röhögésnek meg mindig f szezonja van. Ezért vágtam i bele az egészbe. November | közepére tervezem a bemu­* tatót, s azt bátran mondha- | tóm, hogy akkor is lesz, hi­szen a film magánproduk­cióban készül, s a forgalma­zókkal is én tárgyalok. Azt hiszem, az a szeren­cséje, hogy a pofonokhoz nem kell tolmács. Ez a ká­bítószer-ügy nagyon nemzet­közi, messze nemcsak ma­gyarok vannak benne, s mert nagyon nagy pénz a tét, az öklökön kívül minden más fegyver is előkerül. De csak az első pofonig. Mert, ha az elcsattan, már más fegyvert nem használ­nak. Mint a mesékben. A jó győz a rossz felett, Ötvös Csöpi tovább növeli hírne­vét én meg visszatérek a gyerekkori álomhoz. Ötvös Csöpi tényleg ott áll a za­márdi benzinkútnál, s velem együtt a mozikban, Önök is szórakozva álmodhatnak to­vább. F. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom