Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-19 / 167. szám

0IIffSiT fiiéiig cs.ss kir. udvari fényképészek MiskoIeK. Iriía’ONlii&K-tér 5. w*sisn «. T: u. 't < •; fii .!?■ K’i S£± tM.'iMI|llill:tlii-t''.\­| Kitűnt« tv«: londoni, pirtei, bécsi, budapesti <s más kiállí­tásokon nrany- érmekkel és érdem kérész tekkel W«n;mnm»w»im zk­n • * i I ív» 2& MinHiiuiinminnuHni Felsőm agyar­ország legmo­dernebb fény­képészeti mű­terme. j Kolozsvári mű­termünk Erdély legnagyobb és : legtekintélye­sebb műterme, j Miskolc egykor és ma9 képekben II. ■ A város legrégibb óvodája n n * a Városház téren Ferencz József is meglátogatta • Lila házként ismerjük •iitiiiimititiniummni ~cJh 13* Cgfszcti u]mn tmcll $pM fciilrílag fluyljlplizeti czfloKra. Fsivéieiek rósz idő esetén is egész napon át eszközölhetek. Elváltainak fényképészét» munkaiatokat a legkisebb alaktól égési életnagyságig. Val ,ft|niety kis képről elválln'unk mind.'» nagyságban, í«ŐgylÍÖé»*|wÍ ti-zta, óVtlűi kivitelben, elegáns kiállítással. ^ 1900-ban közreadott reklám az épületről, amelynek emeletén a Dunky fivérek fény­képészműterme üzemelt. Az egyetemi múzeumban Jóp ipa k Az ipafai pap fapipáját még meg is énekeljük, de azt kevesebben tudják, hogy cseréppipa készítéséről híre:, volt Debrecen, s a pataki diákokat is hosszú szárú pi­pával ábrázolták az egykori metszetek. Igen híres pipakészítő hely volt Selmecbánya is, az ott készült cseréppipák hasz­nálói pedig nem utolsósor­ban az ott működő, akkori selmeci akadémia bányász­kohász hallgatói voltak. Ezek a „jópipák” — kik Mennvi vizet vegyünk magunkhoz? A nők kevesebbet isznak A felnőtt emberi szerve­zetnek legalább napi 1,8 li­ter folyadékra van szüksége ahhoz, hogy a szervezet anyagcseréid lyamata zavar­talan legyen. Ezen folyadék- mennyiség felét a vesék használják fel, ennek segít­ségével a mérgező anyagokat kiválasztják, és ezek a vi­zelettel távoznak a szerve­zetből. A folyadékmennyiség másik fele lélegzéssel, iz- zadással és a széklettel tá­vozik a szervezetből. Folyadék-tar talmi ételek­kel — például gyümölcs, le­ves — körülbelül 0,7 liter folyadékot veszünk magunk­hoz. Ezen kívül a táplálékok lebontásával a szervezetten még 0,3 lller foly ic’ék kelet­kezik. Tehát csaknem 1 li­tert ke'! még meginnunk naponta azért, hogy szerve­zetünk ne károsodjon. Ajánlatos naponta általá­ban 2 liter folyadékot ma­gunkhoz venni, mert ha töb­bet mozgunk, vagy nagy a meleg, a szervezetnek több vízre van szüksége. Ezenkí­vül a veséket is tehermente­sítjük a bőséges folyadék- felvétellel. A nők általában keveseb­bet isznak, mint a férfiak. Az 50 éven felüli nők álta­lában csak napi 1 litert, míg a hasonló korú férfiak elfo­gyasztják a szükséges 1,8 li­teres mennyiséget. Az idős emberek azonban általában kevesebbet isznak. Ennek az az oka, hogy idős korban kevésbé lép fel szomjúság­érzet. Ha naponta a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasz­tunk, kiszárad a szervezet, emésztési problémák lép­nek fel, túl sűrű lesz a vér, szédülés is tapasztalható és megnövekszik a trombózisra való hajlam. A fantasztikus tudományok lapja Harmadik szem A harmadik szem a két szemöldök között helyezke­dik el, de aki nem gyako­rolta éveken keresztül, hogy miként használja. bizony nem „lát” vele. Nem úgy, mint azok az extraszenszek, jógik, parafenoménck, látno­kok, akik a harmadik szem segítségével (is) többet lát­nak, tudnak világunkról, az emberekről. betegségekről, mint mi, „kétszeműek”. Harmadik szem a címe annak a fantasztikus tudo­mányokkal foglalkozó maga­zinnak, amelynek most meg­jelent első száma stílusosan aem is az első, hamm a nulladik sorszámot viseli. A magazin közül néhá­nyat az első valódi aura­fotók közül, egyben közért­hetően, szakszerűen írja le az aura, a biomező miben­létét, rétegződését, ismerteti, hogy mik is azok a csakrák. Érdekes cikksorozat kez­dődik a lapban a világ ke­letkezéséről, az Ébredők jó­gája pedig a sikeres nap titkát árulja el mindazok­nak, akik hajlandók 15—20 percet jógázni naponta. A Déli Hírlap munkatár­sa is a lap állandó tudósítói között szerepel, az első írás Taraszovot, a legnagyobb orosz varázslót mutatja be. közül sokan duplájára „fe­jelték meg” az eredeti ta­nulmányi időt — megőriz­ték, a csaladra hagyták kedvenc pipájukat. Így ke­rültek ezek a dohánvzóesz- közök a Miskolci Eg-'etem Központi Könyvtárában lévő múzeum gyűjteményébe. Több tucat, különböző for­májú cseréppipa idézi visz- sza a hajdani selmeci pipa­készítőket, no és természe­tesen a diákok. kö„ött igen elterjedt dohányzás emlékét. Különböző formáikkal nem­csak változatosak, de tetsze- tősek is. Magukon viselve annak nyomát, hogy gazdá­juk milyen hosszú időn át használta őket. Minden bizonnyal kurió­zumnak tekinthető ez a gyűjtemény, s a múzeumot látogatók nem is mulasztják el, hogy hosszasan ne tanul­mányozzák. Már csak azért is, mert aki hódol a do­hányzás eme formájának, angol és gyökérpipákat használ, és el nem mulaszt­ja az összehasonlítást. Kellemesen illeszkedik a tér hangulatába az épület 1991-ben. Miskolc első óvodája 1842- ben nyílt meg az akkori Ma­jor (ma Dózsa György) utca egyik bérelt házában. Több­szöri költözködés után 1864- ben került a Tanácsház tér 14. szám alá. Ez, egy néhány évvel korábban lebontott föld­szintes ház helyén épült eme­letes palota volt, tulajdonosa pedig gróf Vay László. Tőié a kassai illetőségű, s jó üzleti érzékű Pozncr Gábor vásárol­ta meg, hoqy befektetéséi megsokszorozva, majd túlad­jon rajta. Ehelyett mértéktar­tó áron úgy vásárolta meg a város, hogy az eladó - a gye­rekekre tekintettel - még ala­pítványt is tett az óvoda sza­mára. Az 1878-as árvíz — rész­ben a Szinva, másrészt a Malomárok felől — a telek építményeiben, az épületben, s annak berendezésében is súlyos pusztítást, rombolást végzett. Felújítása csaknem egy évig tartott (1879. július 27-én avatták, illetve nyitot­ták meg ismét). A feljegy­í\em verhet sátrat akárhol Teának vaíó a nemzeti parkból? Aki tudja nyáron, ha csak néhány órára, is elhagyja a várost. Sokan indulnak a Bükki Nemzeti Parkba, melynek védett értékei egy­re iiiKább megszenvedik a turistákat. Borsodi Józsefet, a BNP miskolci kirendeltsé­gének vezetőjét néhány olyan jogszabályról kérdez­tük. melyet úgy tűnik, ke­vesen ismernek. — Hol és hogyan lehet tábort verni védett terüle­teken? — Valamennyi táborhoz meg kell kérni a kezelő szerv hozzájárulását (s ez általában az erdőgazdaság), s be kell tartani az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat előírásait. A nemzeti park jó ideje csak a Bolhási-, a létrástetői, a Csókási-, illetve a Hereg- rétre ad ki engedélyeket. Le­hetőség nyílik arra is, hogy a védett területeken lévő önkormányzatok közvetlen határukban sátorozásra je­lölnek ki helyet. Az azon­ban semmiképpen sem meg­engedett, hogy tetszés sze­rint akárcsak egy éjszakára is védett területen sátoroz - zon valaki, vagy táborhelyet állítson fel. — A drogériák árait lát­va, sokan úgy gondolhat­ják, hogy majd inkább a nemzeti park területéről szerzik be a teára valót... — Ezt sem tehetik mértéi: - teienül. Igaz, elvileg egyet­len szál hóvirág leszedése is tiltott, mégsem büntetünk, ha egy család egy-egy cso­korral hazavisz uelőle. Így .járunk el más növényekkel is. Kis mennyiségben, az élő­hely megóvását garantálva, saját célra lehetséges a gyűjtés, azonban védett nö­vények kereskedelmi célú gyűjtése csakis hozzájárulá­sunkkal történhet. N. Zs. zések szerint 1881. szeptem­berében Ferenc József is lá­togatást tett az épületben. ■ E A korabeli sajtó reklám­hirdetéseiből tudjuk, hogy 1900 végén, az akkor Város­ház tér 5. számmal jelzett épület emeletét bérbe veszik a kolozsvári Dunky fivérek, hogy kialakítsák „Felső-Ma- gyarország legmodernebb fényképészeti műtermét”. A ház fényképe a rekiámón mutatja, hogy á műterem fölött tetővilágítást alakítót* tak ki, megváltoztatva az épület középső részének te­tőszerkezetét. Számos, itt készült képet őriz a múzeum, de sajnos, a műterem be­rendezéséről eddig nem ke­rültek elő felvételek. 1909- ben műtermüket áthelyez­ték a mai Széchenyi út 25. számú házba. Később hosszú időn keresztül itt működött a szintén fogalommá vált Ábrahám-müterem. Dunkyék elköltözése után az emele­ten bérlakások alakulnak ki, a földszinten üzleteket nyit­nak, s természetesen tovább működik az óvoda. Volt igazgató-vezetője, a neves Zelenka Pál evangélikus püspök, majd Gálffy Ignác, a felsőkereskedelmi iskola igazgatója. Az első világháború kez­detén rövid időre hadiKÓr- ház is működött az emele­tes házban. Mint „példány- óvoda és kertiskola”, majd 1945 után szintén mint óvo­da funkcionált. A csaknem 110 eves intézmény 1973. ok­tóber 15-én szűnt meg. Figyelmet érdemei a je­lenlegi park, vagy tér egy­kori beépítettsége is. Há­rom telek építményeinek le­bontása után daraboiodoü fel a Luther tér, az Erzsé­bet tér, a Szinva és a Szé­chenyi—Hunyadi utcák által határolt tömb, amely a vá­ros egyik legnagyobb lakó- egysége volt. Érthető, hogy több utcanyitási kísérlet történt az eltelt évtizedek­ben, majd amikor az 1960- as évek elején, az itt volt épületeket lebontottak, több elképzelés, terv született a tér hasznosítására is. A Lila ház nyugati szomszédtelke a .lo . ■y.rj 19. század végétől Máday- telek, majd Mádav-örökösök telke név alatt volt ismere­tes. Már az 1910-es években felvetődött, hogy- a Városim^, térről új utcát kell nyithi'a Toronyalja utcára. Máday János Szinvára nyúló telké­ből 6 métert ajánlott fel a 10 méter szélesre tervezett utcához, ha a város 4 mé­tert ölenként 55 koronával megvásárol. Az elképzelés azért volt fontos, mert a Toronyalja gazdálkodói dák többriyrife a Bábóttyibéré í környékén ' 'voltak' szántó­földjei, s terméiryhordás ide-, jén kínszenvedés volt a va-' rosban közlekedni. A Wer­bőczy u.—Városház tér— Avasalja—Toronyalja utcák közötti új utca gazdaságilag előnyös, s kimondottan ész­szerű volt. Arról nem is be­szélve, hogy a belvárosban, az útszakasz mentén, új há­zak építésére nyílt volna le­hetőség. A. sajtó arról pa­naszkodik, hogy a terv azért nem valósult meg, mei;t mindenkinek jó lett volna. Az 1930-as évek végén a földszintes házakat már is­mét szerették volna lebon­tani, s a kialakuló tér a i'endőrségi palota elhelyezé­sének együk lehetősége volt. Ismét két-három évtized múlva — amikor tényleg lebontották a temetkezési vállalat, a totóüzlet épülete­it — művelődési centrum, de szálloda tervei is készültek ide. Tálán jobb, hogy ezek sem valósultak meg. A teret, s a Lila házat a ■közvélemény megszokta, el­fogadta. Azután is nyomozni ■kellett már, hogy mikor ke­rült a köztudátca ez az ak­kor sokakat irritáló ház-el- nevezés. 1984-ben volt a fel­újítás, tehát az új elnevezés még egy évtizedes sincs. A Városgondnokság székelt fá­im között. A városi önkor­mányzat újrahasznosítási pá­lyázatot kíván kiírni, s le­het, hogy ennek eredménye­ként újra megjelennek az üzletek a földszinti traktu­sokban, csakúgy, mint egy évszázaddal ezelőtt. Dobrossy István MDF-piac Az MDF Miskolci Szerve­zete kedvezményes piacot szervez. Július 20-án, szom­baton reggel 8 órától 12 óráig, a Stadion étterem melletti parkolóban olcsób­ban kapható hagyma, mosó­szer, cukor és ecet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom