Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-18 / 166. szám

a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pt.: 39. — Telefon: 42-686. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Uj telefonok jjc Miskolcon mintegy ötven — képünkön is látható — új telefonkészülék működik. A nyomógombos telefonok digitá­lis kijelzője mutatja a pontos időt, leolvashatjuk róla a hi­babejelentő számát, és azt is, hogy hány forintos érmével telefonálhatunk. Újdonság, hogy ezek a nyilvános állomá­sok bárhonnan felhívhatók, mivel saját telefovszámuk van. Reméljük, sokáig használhatjuk rendeltetésszerűen ezeket a drága, intelligens telefonkészülékeket. (Szabán Gabriella felvétele) ...". *.*. XnvXvSXn Ázt v aiasz otto Ki 1 • n Tengizről feketén és fehéren A Bükkvidéki Vendéglátó Rt. Tengizben mun kit végző dolgozói a Független Szakszervezetek Demokratikus LigájA közvetítésével levelet jutt&tt .k el sze;k.<1.sztösé‘»ünkbe. (Azért választották a Liga egyik képviselőjét, mert a levélírók egyetlen szakszervezetnek sem tagjai, s úgy gondolták, érdekeiket ez a sz.\kszerve?ev tudja a leg­megfelelőbben képviselni.) A levelet eljuttattuk a Bükkvidéki Ven­déglátó Rt. elnök-igazgatójához, akitől részletes választ kaptunk. A levélváltást az alábbiakban adjuk közre. „Teljes diszkréciót kérünk...” Valóban tévedhet a levélíró! Nem kenyerem az úgyne­vezett „sajtópárbaj”, de mi­vel az általam is igen nagy- rabecsült városi napilapunk, a Déli Hírlap „A miskolcia ké a szó” rovatában Fodor Attila úr, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat nienctira- nyítúja nyílt levelet intézett hozzám, illetőleg nevem kez­dőbetűihez címezve, így illőnek tartom, hogy vála­szoljak is rá. Igen Tisztelt Fodor úr! ön a Déli Hírlap július 15-i, hétfői számában „A levélíró is tévedhet” főcím alatt nyílt levelet intézett hozzám, igen választékos, írói készséget tanúsító stí­lusban. Bevallóm töredel­mesen. valóban tévedtem, de csak egyetlen adatban: az ominózus autóbusz rend­számában. Sajnálatos modor, ugyanis összetévesztettem egy másik papírlapra írt háromjegyű számmal, ami egészen más természetű adat­ra vonatkozott. A modorta- lan, rosszindulatú sofőr ál­tal vezetett autóbusz, forgal­mi rendszámának utolsó há­rom számjegye — melyet feljegyeztünk — helyesen: 715. Tévedésemért ezúton kérem szives elnézését. Egyébként — csak úgy meg­jegyzem — az ön levelében szereplő „AKD” betűjelzést én nem szerepeltettem kis írásomban, sőt kihangsú­lyoztam. hoey őr. autóbusz rendszámának csak az utol­só-. három számjegvét. a 715-öt tudtuk feljegyezni. A levelben foglalt többi szöveg indítékával — mely nem más. mint a „mundér becsületének” helyreállításá­ra való törekvés — némi­leg egyetértek, viszont a szöveg érdemi részével egy­általán nem. sőt egyenesen sértőnek tartom, nagykorú, gyermekét egyedül nevelő unokahúgomra nézve, mivel ön a sajtó nyilvánossága előtt őt azzal vádolta mer hogy valótlan dolgot állít. Horváth Dezső, ny. postaműszaki főfelügyelő (Szerkesztőségünk ezzel c vitát befejezettnek tekinti.) Burai Aladár, aki a ci­gány etnikai kisebbség szó­szólója a miskolci közgyű­lésen. az alábbi levelet .iui- j tatta el Csaba Tamás poi- gármcsteruek és szerkesztő­ségünkbe is. Tudomásomra jutott, hogy a Népkertben lévő épületei, egvikét. amely a Volán SC kezelésében volt, a város­háza átvette. Ez* sz épüle­tet szeretném kiué-*e!ni, vagy megvenni. Erre azért lenne szükségem, mert Qigánv kul­turális központot létesíte­nénk benne. Mik az elképzeléseim? A felső szinten állandó kiállí­tást rendeznénk be cigány festők műveiből, s irodalmi esteket szerveznénk cigánv írók-költők alkotásaiból. Gondoltunk a gyerekekre is. szamukra zenei és amatőr színjátszó képzést indíta­nánk. Megbüntetik, ha Július 15-től augusztus végéig az adúíclügyelöségek szigorú számla vizsgálatot tartanak az üzletekben. Azt figyelik, valóban adnak-e kézi vagy gépi nyugtát a vásárlóknak. K. S. miskolci Fe’vetődiic a kérdés, mind­ezt miből, hiszen köztudott dolog, hogy a kultúra sehol nem nyereséges ágazat. Az épület alsó rzintjén éjszakai cigány-mulatói üzemeltet­nénk, aminek bevételéből fedezni lehetne a fent em­lített rendezvények és a képzés költségeit. S hogy mindez miért lenne ó a városnak és miért lenne jó nekünk is? A város jó hírnevét nő­ve! iietné egy ilyen létesít- j meny, s az emberek is meg- : isme -kedhetnének a cigánv kultúrával. Megelőzhet,', lenne a sokat emUgetet; cigánybűnözés, hiszen a gyerekek kulturált környe­zetben tölthetnék el szabad­idejüket. Enyhíthetne egy kicsit a munkanélküliség gondjain is. mert cigány- dolgozókat alkalmaznánk. Burai Aladár a cigány etnikai kisebbség szószólója nem ad számlát olvasónk aziránt érdeklő­dött. vajon mit mutatnak az eddigi vizsgálatok tapasz­talatai, milyen szankciókat alkalmaz az APEH a vétke­sekkel szemben? A B.-A.-Z. Megyei Adófclügyelcségen kérdésünkre elmondták: — A nyugtaadási kötele­zettséget több lépcsőben ve­zettük be. különböző szak­máknak különböző időpon­toktól. Több vizsgálatot tartottunk már a bevezetés óta, s tapasztalataink azt mutatjuk, hogy a kereske­dők, a vendéglátóiparban, nyílt árusítású üzletekben, szolgáltató üzletekben (pl. fodrászat) dolgozó vállalko­zók 60 százaléka eleget tesz nyugtaadási kötelezettségé­nek. A mostan1 ellenőrzés — amely elsősorban kereske­dőkre, vendéglátósokra ter­jed ki — célja az. hogy szi­gorítsuk a számonkérést. Amennyiben a próbavásár­lás és egyéb ellenőrzések során valaki nem ad nyug­tát, mulasztási bírságot kell fizetnie. Ennek összege 20 ezer forintig terjedhet, s többször is kiszabható. Ahol egyszer szabálytalanságot ta­pasztaltunk. néhány hónap múlva utóvizsgálatot tar­tunk. „Félelmünk indokolt, hi­szen akik eddig panaszra nyitották a szájukat, azoktól a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. rövid időn belül megszaba­dult, azaz minden indok nél­kül elküldte, és mi ezt el szeretnénk kerülni, ha lehet, hiszen a mai munkanélküli­ség tényét iigyelembe véve, jóvátehetetlen veszteség érne bennünket. A tényállás, mely pana­szunkat képezi, a következő: Tengizben dolgozunk a már említett cég (3. V. Rt.) al­kalmazásába!.. Több nagyvál­lalat képviselteti magát a Tengizben végzett munkák­nál. és a B. V. Rt. ezeket a vállalatokat látja el (szállás, élelem, stb.j. Minden egyes vállalat alkalmazottai 18—21. ezer forintos alappal vannak fizetve, ami havi 45—55 ezer forintos keresetnek felel meg. A B. V. Kt. dolgozói ezzel szemben 8—13 ezer forintos alappal vannak fizetve, ami kis túlzással, havi 2u—30 ezer forintos keresetnek felel meg. Ez a kis pénz nem vonzza nagyon az embereket, így nincs, vagy csak ritkán van jelentkező, ezért állandó a létszámhiány, de ez a tény sem birja a vezetőséget hu­mánumra, avagy jobb belá­tásra, ezek után is elvárja a meglevő állománytól, hogy a rést betömje, vagyis a hi­ányzó dolgozó munkáját is velünk végezteti el. Erre a jól bevált módszere az, hogy a dolgozókkal napi 12 órát dolgoztat (havi 240 óra), és erre még havi 30—40 óra túlórára kötelezi a dolgozóit, és mindezt a havi 20—30 ezer forintos fizetésért. A kikény- szorített túlórát viszont a i3. V. Rt. nem akarja úgy fizetni, ahogy az a Munka Törvénykönyvében érthetően le van írva. Semmiféle pót­lékot nem tesz iá, sőt az alapbérrel 'számolja «'elv és nem a napidijjal, mint aho­gyan azt kellene, és ahogy azt más vállalat teszi is. Itt tudni kell, hogy a napidíj áll az alapfizetésből plusz rájön az alapfizetés i00°,«-a, és 25“/# tereppótiék. Említsünk egy példát. Le­töltöttem a 12 órás műsza­kot, amikor az utolsó perc­ben tudomásomra adják, hogy nem mehetek haza, mert a váltótárs beteg lett, és nincs, aki leváltson, ezért újabb 12 órát kellett ledol­goznom. Nem tehettem eiie- ne semmit, hiszen ha szólok érte, vagy tiltakozom, haza­küldtek volna. Nos, ez utób­bi 12 óra már túlóra volt, és ekként is fizetik, vagyis csak alapkeresettel számolják el, ami jelen esetben 13 000 fo­rint. Hogy jobban érthető legyen, elemére bontom a történteket. A rendes mű­szakom letöltésével kerestem 1O00 Ft-ot, mert az napidí­jas elszámolással történik. A rám kényszeritett 12 óra (túlóraként) ledolgozott idő­ért kaptam 450 Ft-ot, mert, mint túlórát, csak alapbér­rel számfejtik, mert itt az ő törvényük szerint a túlórát semmilyen pótlék nem ille­ti meg, éjszakai pótlék sem jár, pedig éjszaka is termel­nünk kell, hiszen ellátó cég vagyunk. A másik dolog, hogy a kikényszerített túlórát nem havonta számolják el, hanem a dolgozó véglegelé- sekor, azaz a szerződés lejá­ratakor, ami lehet három­négy év is, mert ilyenre is van példa néhány dolgozó esetében, a leggyakoribb eset másfél-két év. Ha tehát az utóbbit vesszük alapul, a két évet, ez idő alatt a 300 órát is sokan elérik, vagy túljutnak rajta, ennyi túlóra, mégha alapfizetéssel szám­fejtik is, eléri a 16—17 ezer forint kifizetést, ami után jó kis összeget vesznek le me­gint adóként. Ha ugyebár havonta elszámolnák azt a 30—40 órát, akkor nem tud­nák ennyire megcsapolni a dolgozok Vagy itt egy másik eset, ahol megint a dolgozón csat­tan az ostor. Negyedéves prémiumról van szó, ami a dolgozókat megilleti, ennek összege 14—18 000 Ft között mozog. Ezt a prémiumot minden vállalat időben fize­ti a dolgozóinak, vegyük pél­dának az első negyedévit, amit április nyolcadikéig más vállalat minden dolgo­zója kézhez kap. A mi cé­günk ezt a pénzt két-, két és fél hónap múlva osztja csak ki, gondoljuk csak el, micso­da összegről van szó négy- százötven főnél, és ezt a ki­osztásig a vállalat forgatja. Ugyanez a helyzet a dol­lár-átutalásnál is, mert ka­punk havi 150 dollárt, azaz, már amikorra átutalják, ugyanis a januári 150 dollár még nem volt átutalva ápri­lis közepén. Sok egyéb tör­vény telenséget kénytelenek vagyunk elviselni, a munka- nélküliség csak olaj a tűzre, hiszen otthon nem kapnánk munkát, és ezt a B. V. Rt. is nagyon jól tudja, és vissza is él vele. Nagyon hálásak lennénk, ha az itt leírtakat, vagy leg­alábbis egy részét orvosolni tudnak, hiszen éppen eiég nekünk elviselni a családtól való távolságot, és 4000 km- re elszakadni az otthontól, itt munkát vállalni, hogy gyerekeinknek biztosítani tudjuk a megélhetést. Nehéz érzékeltetni ezeket a dolgo­kat, így levélben, hiszen aki : nem próbálta, az nem érez- ! heti át ezt a kiszolgáltatott- ! ságot, amit jelenleg is el keli j viselnünk. Ezt a levelet csak j ketteri irtuk alá. de aláírhat- j . tűk volna kétszázan is, csak- i hogy a retorziótól mindenki j fél, ezért kérjük önöket, j tartsák távol nevünket és j címünket a nyilvánosságtól. ) Segítségüket előre is kö- j szélijük, maradunk tisztelet- » >: > A cég válasza 1. A jelenleg érvényben levő kollektív szerződés 4. sz. mellékletének 3. pontja érteimében, túlóra elrendelé­se esetén a személyi alap­bér alapján számított, pótlék nélküli díjazás jár, melyet a 107,1986. (Mü. K. 23.) ABMH —PM. sz. együttes utasítás élteimében, a terviúiteljesí- tés elismerésére fordítható keretösszeg terhére kell el­számolni. Az 1989. IV. 26-án kelt, TC—31/337. sz. levelemben azt írtam elő, hogy túlórát csak szükség szerint és ala­pos indok alapján rendel­hetnek el, úgy, hogy a túl­órák ellenértékeként — a túlórát teljesítő dolgozó ké­rése aiapjan — itthon, a túlóra mértékével egyező, fi­zetett szabadságban része­süljön. A dolgozó erre vo­natkozó nyilatkozatát a mun­kaidő-kimutatás mellé kell csatolni. Az eddig eltelt időszakban túlóra elrendelésére döntő részben az automatikus kazá­nok és a víztisztitómű keze­lését végző dolgozók tekinte­tében került sor, ahol nin­csenek erős fizikai igénybe­vételnek és időjárási árta­lomnak kitéve dolgozóink. Az eddig eltelt időszak túlórái itthon eltöltött sza­badnap-biztosítással, illetve a lent leírtak alapján, túlóra- riíi-kifizetéssel kerültek ren­dezésre. 2. A panasztevők kifogá­solták, hogy 12 órát kell le­dolgozniuk alacsony munka­bérért és emellett havi 30— 40 túlóra is rendszeresen el­rendelésre kerül. 12 órás váltóműszakban csak a fent említett beosz­tásban dolgoznak kollégáink, oly formában, hogy szabad­napok biztosításával, havon­ta napi 9 órás munkavégzés realizálódik, tehát panaszuk nem megalapozott. Ugyancsak nélkülöz min* den alapot az a vád is, mely szerint a Bükkvidéki Ven­déglátó Rt. dolgozói 8—13 000 Ft-os alapbérrel rendelkez­nek. Ezzel szemben pl. az esetenkénti túlórára kötele­zett kazánfűtők alapbére 11200—15 300 Ft között ala­kul. Természetesen a szak­munkások ennél magasabb bérkategóriában szerepelnek, ugyanúgy, mint a Tengizben dolgozó egyéb vállalatoknál. 3. Téves az a felvetésük is, melyben panaszolják, hogy az összegyűjtötten kifizetett túlóradíjat magas adó terhe­li. Ezek szerint nincsenek tisztában azzal, hogy a sze­mélyi jövedelemadó alapját a belföldi eszmei bér képe­zi, így mindegy, hogy milyen összegek kerülnek ténylege­sen kifizetésre, az szja ősz- szege változatlan marad. 4. Panaszolják, hogy a ne­gyedévenkénti kiűzetésre ke­rülő — teljesítmény alapján kiérdemelt — anyagi elis­merést későn kapják meg dolgozóink. Tudni kell tengizi munka­társainknak, hogy az igy ki­fizethető összeget negyed­évenként igényeljük a fő­vállalkozótól, a tárgynegyed­évi létszám- és béradatok is­meretében. Tehát az adott negyedév utolsó hónapjának bére és létszáma a követke­ző negyedév első hónapjá­nak 15. napján válik is­mertté. Ezek után kerülhet meghatározásra a kifizethető prémium összege. Ezt közöl­jük a kirendeltség vezetővel, aki gondoskodik a teljesít­mények alapján történő egyéni felosztásáról. Az így összeállított listát hazaküld- ve kezdődhet meg anrtak számfejtése és a soron kö­vetkező bérfizetés napján a kifizetése. így pl. a XI. negyedévi anyagi elismerés kifizetésé­re az augusztus havi bérek kifizetésével egyidejűleg ke­rülhet sor. Több esetben került sor arra, hogy a prémiumokat úgy fizettük ki, hogy anriak összegét a fővállalkozótót még meg sem kaptuk. Tehát nem igazak a vádak, mely szerint mi hónapokig hasz­náljuk a dolgozóknak ki nem fizetett járandóságot. 5. Szemrehányást teszlek a panasztevők amiatt is, hógy a dollár napidíjat is hóna­pokkal később utaljuk át, mely súlyos törvénytelenség. A valóság ezzel szemben az, hogy a dollár napidíj át­utalásához a Bükkvidéki Vendéglátó Rt.-nek nincs kö­ze, ugyanis azt valamenhyi vállalat dolgozója közvetle­nül a külkereskedelmi cégtől — a Chemokomplextől — kapja. Az valóban igaz, hogy 1 az év elején a dollárelszámolás­ra való átállás miatti huza­vona, a rendeletek késése miatt, a Chemokomplex — nem az ő hibájából — kése­delmesen tudta az első hó­napok dollár-napidíját a dol­gozóknak átutalni. Végezetül meg kívánom je­gyezni, hogy valamennyi Tengizbe kikerülő dolgozó a munkafeltételek és a várha­tó jövedelem ismeretében, saját döntése alapján vállal­kozik a külföldi munkavég­zésre. A munkaszerződés szövegét és a kollektív szer­ződést még kiutazásuk előtt részletesen megismeri:,. Te­hát mindezek tudatában, a feltételek ismeretében, ön­ként vállalt munkavégzésről van szó. Nyomatékosan hangsúlyo­zom, hogy ezzel együtt, ha valakinek bármilyen észre­vétele, vagy sérelme van, bizalommal forduljon a ki- rendeltség vezetőjéhez, vagy az eseti kintlétem alkalmá­val, személyesen hozzám. Ügy gondolom, hogy az eset­legesen felmerülő gondokat elsősorban mi tudjuk orvo­solni, de nyilván csak akkor, ha azok eljutnak hozzánk, Kereszti József elnök-igazgató Cigány kulturális központot szeretnénk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom