Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-18 / 166. szám

Éppen tíz éve, hegy Fran ciaorszngban üzembe helyez­ték a francia nevének rövi­dítése után világszerte csak TGV-nek nevezett nagy se­bességű szuperexpT essz vo­natot, amely óránként több. mint 300 kilométer megtéte­lére is képes. E jól bevált típus és a hozzá tartozó Már első műsorával „be- játszotta” magát a nézők ke­gyeibe. A TV-Tévéről van szó, a kábelhálózatok heti négyórás műsoráról, mely csütörtökönként este hat órá­tól jelentkezik az úgyneve­zett ..szolgáltató” csatorná­kon, ahol a helyi híreket is közvetítik. Mi történt a TV- Tévé megjelenése óta? — erre kerestünk választ a mű­sor szerkesztőségében. Az első napon, azaz azon a bizonyos június 6-án, ami­kor a gyakorlatilag új csa­torna bemutatkozott a né­zőknek, negyvennyolc kábel- rendszer 380 000 háztartásba sugározta. Már akkor is, úgy, mint ma, videokazettá­ról, országosan pontosan egy időben. A heti négyórás mű­sor díjtalanul jutott el a ká­beltelevíziókhoz, s a kedves nézőknek sem kellett külön íizetniük érte. Nos, az első adásnak ve­gyes volt a fogadtatása. So­kan nagyon kedvezően nyi­latkoztak. a vezető lapokban elég fanyaigó kritikák jelen­tek meg róla, több lap úgy tett, mintha nem is létezne, egy neves tv-kritikus nem is értette, mi ez az egész,- így végül azt kezdte firtatni: megsértették-e a frekvencia- moratóriumot, vagy sem? (Természetesen a TV-Tévé megjelenése nem sértette meg a jeles moratóriumot. Ma már nyilvánvaló, hogy ennél egyszerűbb és spontá­nabb volt a kábelhálózatok reagálása. Június hatod ika óta huszonhárom (!! továb­bi hálózat kapcsolódott be a műsor közvetítésébe, így a TV-Tévé ma — elméletileg — 521 200 háztartásba juthat el, ami másfél-kétmillió né­zőt jelenthet, persze, csak akkor, ha mindenki a TV- Tévé műsorát nézi, amire egyszerűen nincs garancia. De nagyon sokan nézik. • A MÁSODIK CSAK SZÓRAKOZTAT A szerkesztők részére egy véletlen epizódból derült ki az egész. Történt, hogy Szombathelyen, egy csütörtö­kön, éppen a TV-Tévé mű­sora közben, tízperces áram­szünet köszöntött a város je­lentős részére. A megfelelő ügyeleteken a telefonok meglepően nagy számban kezdtek csengeni, a néző,; reklamállak hogy „épp egv nagyon erdekes rész nézése közben ment el a kép”. És vasúti pálya megépítése mellett döntött az első, spa­nyolországi szerződés után most Texas állam vasúti szállítási bizottsága is. A kiépítendő TGV szuperex- pressz hálózat az állam nagyvárosait fogja i'sszeköt­e telefonok nemcsak Szom­bathelyen, még Budapesten is csengtek ... Ebből is, másból is, ügy tűnik, a nézők kedvelik a csütörtöki adásokat, s köz­vetett visszaigazolás az is, hogy a hirdetők is kedvelik őket, ők pedig igazán tud­ják, mire adnak, vagy nem adnak ki pénzt. Az első visszhang, a folyamatosan jelentkező hirdetési szándék, néhány nagy hirdető jelent­kezése, s az alkotói ambí­ciók teszik lehetővé, hogy a TV-Tévé szeptember végétől hetente ne egyszer, hanem kétszer jelentkezzen. A má­sodik adásnapnak csak a megszületése biztos e pilla­natban, az időpontja még nem. A hetvenegy partner­rel most folynak az egyez­tetések: a második adás idő­pontjának ugyanis országo­san is azonosnak kell len­nie. Az már bizonyos: ez a második műsor később kez­dődik majd. úgy 20 óra tá­ján, s legalább háromórásra tervezik, esetleg valamivel hosszabbra. Ez a második műsor egészében a szórakoz­tatását szolgálja majd. A szerkesztők úgy terve­zik. egy-egy érdekes nagy- játékfilmet illesztenek majd adásonként a műsorba, ér­dekes showműsorokat mu­tatnak be, esetleg még érde­kesebb koncerteket, felvé­telről. vagy helyszíni közve­títésekben, s nem hiányoz­nak majd a televíziós játé­kok sem, melyeken — a ter­vek szerint sok mindenfé­lét lehet majd nyerni: sze- • rényebb és értékesebb dol­gokat is. Erre vonatkozóan már nemcsak kérdések, ajánlatok is vannak, de ezek részletei szolgáljanak majd meglepetésül. • JÓ NÉHÁNY HÁLÓZAT HIÁNYZIK Hogy az a heti második j műsor mit jelent majd a to- I vábbi előrelépésben, azt egyelőre a szerkesztők sem látják tisztán. Azt tudják, hogy még jó néhány kábel- hálózat van, amelyikkel nem j kötöttek sugárzási szerző- | dést. A „még nem jelentke­zők” egyharmada budapesti, kétharmada vidéki. Van kö­zöttük néhány igazán nagy. több ezer háztartást jelentő hálózat is. Nyilván később lesznek közülük olyanok, mt lyek csatlakoznak majd a TV-Tévé műsorának közve­A terv szerint az öt nagy­várost háromszög alakban több, mint 1000 kilométer hosszúságban összekötő vo­nal óránként 320 kilométe­res sebességet tesz lehetővé Houston — Dallas — Port Worth — San Antonio — Austin között. títéséhez. Mások továbbra is kívül maradnak. Amit a szerkesztők természetesnek tartanak. Mindenesetre nagyon kö­szönik az eddigi érdeklődést, a javaslatokat, kéréseket, a közölt igényeket. Ezek mind segítenek azokban az ap- róbb-nagyobb módosítások­ban, mellyel a csütörtöki adásokat még színesebbé, még érdekesebbé tudják ten­ni. Mert a cél a csütörtö­kön látott, leadott hatodik TV-Tévé műsor után sem változott: olyan közel jutni a nézők elképzeléseihez, amennyire csak lehet. Azaz, a TV-Tévé tovább halad a megkezdett úton. A nyári hónapokban jó- néhány család gyermeke in­gyen üdülhet a megye kü­lönböző tájain. Ez a manap­ság felbecsülhetetlen értékű szolgáltatás a miskolci Csa­ládsegítő Szolgálat munka­társainak köszönhető, akik a legrászorultabbak gondjain igyekeznek ilyen módon is könnyíteni. Már véget ért a bükki Kékmezőn és a szolgálat Budai József utca 4. szám alatt található épületében két tábor, melyet a három, vagy többgyermekes csalá­dok gyermekeinek szervez­tek. Ugyancsak számukra augusztus 16-tól a zempléni Kékmezőn nyílik lehetőség arra, hogy ismerkedjenek a természettel, gyógynövénye­ket gyűjtsenek, nagyokat tú­rázzanak. Ezek a táborok, ha néhány napra is, de fel­szabadítják a szülőket, és a gyermekek felejthetetlen élményeket szerezhetnek — hallottuk Mécs Ernőtől, a Családsegítő Szolgálat mun­katársától. Mindezt a Pol­gármesteri Hivataltól nyert támogatás segítségével tud­ják kínálni a legrászorul­— Akármilyen különös, számunkra az a jó, ha esik az cső. Ekkor a Lillafüreden sétálók szívesebben jönnek be a Szent István és az An- na-barlangba, mint a hőség­ben — mondja Hegedűs Já­nos, a Bükki Nemzeti Park munkatársa, aki évek óta látia cl mindkét idegenfor- galmilag látogatható bar­lang felügyeletét. Nem kívánunk szép, esős és hűvös időt az erre túrá­zóknak, de jó, ha tudják, hogyan, mennyiért és mikor látogathatók a barlangok a nyári időszakban is. Hátha hűseiés céljából többen né­zik meg a természet által ki- ! tágított, s képződményekben dús járatokat. — A családok ritkábban jönnek, de a diákok, még ma is szép számban keresik fel a barlangokat. Az időjárás­tól függően két-, három-, négyszáz látogatót fogadunk naponta. Minden egész és fél órában indítjuk a túrákat, felnőttek részére 30, gyerme­kek részére 15 forintért. A Szent István-barlangban fel­újított, automatizált világí­tást vezettünk be, mely már kevésbé okoz mohásodást a cseppköveken, az Anna-bar- langban a hagyományos sza­kaszos világítást alkalmaz­zuk, az egymástól távolabb eső termek miatt. Mindkét barlang állapota, technikai felszereltsége megfelelő, így a közeljövőben komolyabb felújítási munkákat nemigen tervezünk. Egymást váltják a légzőszervi megbetegedésben szenvedők a Szent István Fe­kete-termében, ahol a szeny- nyeződésmentes levegő igen alttalmas arra, hogy eny­hítse, gyógyítsa betegségü­ket. Délelőttönként a felnőt­tek, délutánonként a gyere­kek tartózkodnak lent három órán keresztül. Ilyen tehát napjainkban a lillafüredi barlangok „élete”. Azt azonban kevesen tudják, hogyan találtak rájuk. A Szent Istvánt egy szerencsét­lenül járt kutya fedeztette fel a környéken lakókkal, amikor erdei kószálgatása közben, egyszercsak 15 mé­tert zuhant. Több évtized keiiett azonban ahhoz, hogy igazi, feltáró munka kezdőd­jön a kicsiny teremből. Ám tabbaknak. így lehetséges, hogy ingyenesen táborozhat­nak a gyermekek. + GONDOZZA ÉS MEGFŐZ Augusztusban minden tan­tárgyból pótvizsgára felké­szítő tanfolyamok kezdőd­nek általános iskolásoknak. A sok-sok jelentkező közül szintén a rászorultság alap­ján választanak, ezért sem várnak semmiféle anyagi ellenszc’gál tatást. A másik, leginkább segít­ségre szoruló korosztály az időseké. Különösen nyáron, amikor a hozzátartozók hu­zamosabb időre is távol van­nak otthonuktól, sok idős ember magára marad. Amennyiben a szolgálatot megkeresik, szakképzett idős­gondozókat tudnak számuk­ra közvetíteni, ha betegek gondozásáról, vagy a napon­kénti bevásárlásról, ebéd­készítésről van szó. Mind­ezért minimális költségtérí­tést kérnek a gondozók. Leginkább az idősebb kor­osztályból kerülnek ki azok is, akik minden hétköznap ingyenesen vihetik haza ebédjüket a szolgálattól. érdemes volt. 1927-ben 52 méteres tárót hajtottak a Nagy-terembe, mely ma is elkápráztatja a látogatót dús képződményeivel. Ezt köve­tően építették ki a betonjár­dákat, a lépcsőket, korláto­kat, s a villanyvilágítást is. A barlangkutatók számára egyértelmű, hogy a jelenleg ismert szakaszokon túl is folytatódik a rendszer, bár nyomára eddig nem akadtak. Pedig ezt a tényt bizonyítja az 1953 nyarán bekövetkezett felhőszakadás utáni vízkitö­rés, a legmélyebb pontnál, a Pokolnál. Az áradat elön­tötte az idegenforgalmi sza­kaszt, s a mesterséges bejá­raton kitódulva, a műúton keresztül zuhogott alá a Szin- va medrébe. Az Anna-barlangot — mely világhírű, hiszen csak Fran­ciaországban található párja —, már több évszázaddal ez­Idősebb emberektől lehet hallani: „Bezzeg; a mi időnk­ben nem voltak olyan érzé­kenyek az emberek, akkor még nem volt front.” Vajon igaz ez? Manapság tényleg „divat” a front, és gyako­ribbak az azzal járó pana­szok? Régebben i§ voltak front­átvonulásokkal kapcsolatos rosszullétek, betegségek, csak éppen nem tudtak róluk olyan sokan. A több, mint ikét évezreddel ezelőtt élt görög orvos, Hippokratész leírta, hogy a járványos fül- tcniirigy-gyuliadás, vagy ahogyan mi ismerjük, a mumpsz jelentkezése össze­függ az időjárással. Az orvosok kutatásai alap­ján ma már tisztában va­Hogv ki a leginkább rászo­ruló, ezt a környezettanul­mányok során állapítják meg a szolgálat munkatár­sai. + HA NEM KELL A TÁSKA A tanév előtt tanszereket gyűjtenek, melyeket elsősor­ban a nagycsaládosok között kívánnak szétosztani. Vár­ják azokat, akik kinőtt is- koiaköpenyeket, meg hasz­nálható könyveket, táskákat, ceruzákat, vonalzókat tud­nak felajánlani, jelentkez­zenek a Népkert melletti épületben a családsegítők­nél. Ugyancsak várják azo­kat a vállalatokat, kft.-ket, akik elsősorban irodaszerek felajánlásával tudnák támo­gatni az akciót. Az adomá­nyokat jövedelemadójukból kedvezően átcsoportosíthat- , iák, majd az év végi adó- j bevalláskor. Ezen túlmenően j kisebb-nap'obb anyagi tá- | ."nógatást is igyekszik a szol- | gaiat a családok számára ; nyújtani a tanévkezdéshez, j öt, három, illetve kétszáz forintos tanszervásárlási ti­kettet osztanak szét a tan­év közeledtével. N. Zs. előtt ismerték. Amikor a há­mori vasverőüzemek folya­matos vízellátása érdekében forrásokat kutattak, akkor akadtak rá. 1833-ban 94 mé­ter hosszú tárót hajtottak a mésztufadomb belsejébe, ek­kor akadtak a kisebb-na- gyobb üregekre. Ezt követő­en azonban feledésbe me­rült a barlang, csak amikor Kadic Ottokár felmérte, s amikor a Palota Szállót épí­tették — 1926—27. —, akkor jutott ismét jelentősebb sze­rephez. A lillafüredi vendé­geknek ugyanis előszeretettel mutogatták a cseppkőbar­langoktól oly eltérő jellegze- tességű barlangot. A zegzu­gos termecskék mennyezeté­ről ugyanis a kicsapódó mésszel bevont moha- és moszatfonatok finom rojtoza- tú, megkövesedett függönye csüng alá. Nagy Zsuzsanna Í gyünk azzal', hogy az időjá­rás-változásokra főleg az , idegesebb emberek és -bizo­nyos betegségekben szenve­dők reagálnak érzékenyen. De honnan tudhatjuk, hogy milyen lesz az idő? Igazat mondanak-e a meteorológu­sok? Az időváltozásnak az a lényege, hogy a légkör .fizi­kai és kémiai tulajdonságai (hőmérséklet, légnyomás, inedvességtartalom. sugárzá­sok, stb.) rövid idő alatt és egyszerre megváltoznak. A különböző földrajzi terüle­tek fölött nagy levegőtöme­gek alakulnak ki, amelyek­nek fizikai és kémiai tulaj­donságai eltérőek, és egy­mással nem keverednek. Az ezeket elválasztó határfelülé-' teket nevezik frontnak. A levegőtömegek között lég­nyomáskülönbség alakul ki, megindul a levegő áramlása egyik helyről a másikra, az­az a felettünk levő, úgyne­vezett levegőtest helyére más tulajdonságú levegőtömeg kerül. Az ilyenfajta légmoz­gásoknak többféle változata ismeretes. Az egyik legfon­tosabb a melegfront, amikor a felettünk levő hideg lég­tömeg helyére melegebb ke­rül. Ilyenkor ingerlékenyeb­bek vagyunk, élénkülnek reflexeink, szaporább lesz a pulzusunk, növekszik a vér­nyomásunk. Ennek veszélyes következménye lehet az agy­vérzés. Gyorsul az anyag­cserénk, romlik a pajzsmd- rigy-túlműködésben szenve­dők közérzete. Általában csökken a szervezet ellenál­lóképessége, így könnyebben betegedünk meg. Az ala­csony vérnyomásúak viszont jobban érzik magukat. A légtömegcsere másik gyakori típusa a hidegfont, amikor a hidegebb légtömeg kerül fölénk. A melegfront­tal éppen ellenkező hatást vált ki. Érkezésekor gyako­ribbá válnak a görcsös fáj­dalmak: erről az epe- és ve­sebetegek tanúskodhatnak. Lassul a vérkeringés, csök­ken a vérnyomás. Az orvo­sok \,zsgáűatai alapján kide­rült, hogy a legalább húsz­féle frontváltozás más és más hatást gyakorolhat a különböző emberekre, de ugyanarra a személyre is. Szeptembertől hetenként kétszer Sikeres a TV-Tévé Mintegy kétmillió nézője lehet F. Gy. Segítik az öreget, a beteget, a nagy családot Ingyen nyaralnak a gyerekek Ití fáj... Olt táj Napjaink divatja: a front Szupervonat Az egyik gyógyít, a másik gyönyörködtet Mii lelseine jutni a Pólói? A lillafüredi barlang nyáron is hűvös

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom