Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-17 / 165. szám

Beles lön A nők nagy részének be­teg a körme. A rossz vegy­szerektől, mosószerektől, jö- doktól, acetontól lyukacsos­sá, sérültté, törékennyé vá­lik a köröm, s fájdalmakat •koz az asszonyoknak, akik közül bizony sokan nem <s fordítanak különös gondot az ápolásukra. Ezt a megállapítást nem orvostól, hanem egy kozme­tikai cég üzletigazgatójától hallottuk, aki hazánkban a ígérneiLady ltose-t képviseli. A különféle dekoratív és ápolóstére üóől 53 országba exportálnak, s Kelet-Euró­pába n a márkát csak Ma­gyarországon, a szomszédos Egerben, az áfésszel közösen gyártják, immár öt éve. Iga­zi illatfelhőben dolgoznak itt az egri leánykák, mert töb­bek között itt töltik a száj- rúzsokat, szájfényeket, szem- rúzst, szemfestéket, köröm­lakkot és a már említett körömerósít.őt. Szabó János üzletigazgató elmondta, hogy ez utóbbi védve van a ■Világban és néhány hete, mint gyógyító hatású szert, xfc Lakktöltö. a magyar patikákban is áru­sítják. Hogy Miskolcon kap­ható-e, azt a választ kap­tuk, egyelőre nem, de re­méli, hogy a megyei gyógy­szertári központtal megál­lapodásra jutnak. A Lady Kosé körömerősitő ugyanis már rövid kezelés után „meggyógyítja” a beteg körmöt. T. L. Tanítsd az hogy gazdag alkalmazoítaidat, legyél e földön... ■ A menedzser ma korunk Hőse, és ez a fogalom villám­gyorsan közhellyé is kopott, annyiszor kapjuk elő, ha az üzletről beszélünk, de ma Magyarországon mindenki erről beszél, hiszen meg kell élni, s ez nem könnyű feladat. A menedzserképzés pefsze nem olcsó dolog, de van olyan cég, ahol úgy gon. dőljék, erre nem a fizetés­ből kell áldozni, hanem a vállalkozásnak muszáj köl­tenie rá, ugyanis az alkal­mazottak tudása, felkészült­sége az egyik legfontosabb erőforrása az üzletet mű­ködtető motornak. A miskolci büro-ratio kft. elsősorban korszerű iroda­technikát, irodabútorokat, írószereket, irodai rendsze­reket forgalmaz, azaz ná­luk be lehet szerezni mind­azt, ami a jó, hatékony munkához kell — de a szür­keállományt már a vásárló­nak kell odavarázsolni saját, immáron jól felszerelt iro­dájába. A cég ’így gondolta: saiát alkalmazottait állandóan to­vább kell képeznie, két ok­ból is. Egyrészt mert a pia­ci versenyben az emberi té­nyező az egyik legfontosabb elem. másrészt aki árulja ezeket a jó minőségű irodá­Génterápia a rák ellen A washingtoni Bethesöa Kórház három orvoskutaio- ja géntechnikai úton akarja az emberi fehérvérsejteket a rák elleni gének egész sorával „fölfegyverezni”. Ja­nuár vége óta két előrehala­dott rákban szenvedő beteg­nek saját. sejtkultúrában szaporított fehér vérsejtjei­két adják, melyekbe a rákos sejteket elpusztító géneket építettek be. Az orvoscso- port most az immunrend, szert élénkítő jelző és növe­kedési faktorokat kívánja a vérsejtekbe beépíteni. kát, ezt olyan színvonalon keli hogy tegye, mint ami­lyennek maga az áru meg­felel. Ezért a kft. rendsze­resen meghívja az Open University tanárját dr. Mol­nár Istvánt, hogy két-három- napos kurzusokon' tanítsa, okítsa az egész céget. Ilyen­kor értékelik a cég munká­ját i§, a legkorszerűbb mód- szeieUM” 6Híafrnazva: Molnár úr szerint nincs olyan kis cég, ahol mindezt ne lenne érdemes megtanul­ni, ugyanis szerinte ma Ma­gyarországon a külső ob­jektív körülmények — iro­da, helyiség, távközlés stb. — könnyebben megteremt- hetőek elmaradottságunk el­lenére is, mint a belső fel­tételrendszer, azaz a szak­Kár lenne, ha Harmincéves az iűén a Miskolc városi önkormány­zat Balatonmáriafürdön le­vő tábora. Az a gyermek- tábor, amelyet az elmúlt 30 évben nem kényeztetett el anyagi támogatásával sem a volt városi tanács, sem a je­lenlegi önkormányzat. A hőmérő higanyszála 30 fok fölött jár. A tábor csen­des, a szobákban csak egy­két ebéd u.áni pihenőjét töltő gyermeket találunk. Annál zajosabb az élet a vízben, a parton. Jól érzik itt magukat a gyerkek, s úgy tűnik, a tábor iepusz- tultsága egyelőre nem za­varja őket. Annál több prob­lémát jelent Gelsei László­nak, az üdülő vezetőjének, s az itt dolgozó nevelőknek. • ELÉG EGY VIHAR ... Az 1961-ben létesített Ki- lián-iáfcor 5 évig romanti­kus sátortáborként műkö­dött. majd ahogy változtak az igények, barakképülete­ket emeltek a sátrak helyé­re. 1982-ben nagyszabású terv készült az üdülő kor­szerűsítésére, ám ez csak terv maradt, mert az átépí­téshez szükséges 34 millió értő, jól képzett, lehetősé­geivel és érdekeivel tisztá­ban lévő munkatársi gárda. A büro-ratió ma kis cég, de naggyá szeretne válni, s úgy gondolják, ehhez — többek között az emberi tő­két gyarapítva — be kell fektetni. Érdemes erre oda­figyelni, hiszen mostanság az állam nem hagy ón óhajt áldozatokat vállalni a köz­oktatásért, az önkormány­zatoknak pedig lyukas a zsebük, így fennáll a ve­szély, hogy előbb-utóbb ön­magunk, azaz a szakképzet­lenségünk válik a fejlődés akadályává. Az egy lehet­séges út amelyen a büro- ratió jár. sokaknak kellene követni őket! (k—ó) tönkremenne forintot a tanács nem tudta biztosítani. Maradt tehát a foltozgatás: az épületek fe­lét korszerűbb betonyp-szer- kezetű házak váltották fel, ám a mai igényektől még ezeik is messze állnak. A rendszertelen fejlesztés ered­ménye, hogy ma a 200 gye­reket befogadó táborban mintegv 100 elhelyezése — a Köjál véleménye szerint — nem megfelelő. A ba­rakképületek falai vizesek, az ablakok kicsik, emiatt a szobák sötétek, rosszul szel- lőztethetők, alacsonyak is, és nagy a zsúfoltság. Jól érzékelteti a jelenlegi álla­potot a június 27-i vihar utáni kárjegyzék: üveg, csa­torna, paia és cserép tört, de legnagyobb kár a neve­lők szobájában történt. Le­szakadt a plafon, maga alá temetett, össze tört mindent. Személyi sérülés nem tör­tént, de belegondolni is rossz, mi történik, ha ez az alvó gyerekekre szakad. • JÁTÉK IS KELLENE Gelsei László, a jelenlegi táborvezet ö 3 éve szervezi a gyermekek nyári üdülését. Kisebb korszerűsítéseket el tudott végeztetni — nap- kollektoros melegvíz-beren­Százmilliós áramszámlát kellene kifizetni Sétálóváros lett Ózd Kezdhetnek mindent elölről Ahogy elhagyjuk a Sajót, s közeledünk Ózdhoz, békés, nyugodt a táj képe. Az a városé is a júliusi tűző nap alatt, sőt túl békés. Százak ücsörögnek a padoken, cél­talanul járkálnak az utcá­kon. Sokan a házuk elé ül­nek. kitéve a konyhaszéket, vagy csak úgy egyszerűen a járda szélére ereszked­nek le. A sokszor megrágott té­máról beszélnek, hiszen bár­mennyire is szeretnék, nem tudnak másra gondolni, csak a gyárra. Nem véletlen, hi­szen most is „műszakban” vannak, mert a munkajogi szerződés alapján (amely szerint most 80 százalékos bért kapnak) abban a nap­szakban, amikor dolgozná­nak, kötelesek otthon tar • tózkodni. Van, aki kimegy a kiskertbe, de meghagyja, hogy ha dolgozni hívják, nol keressék. ♦ ELFOLYIK AZ IDŐ — Még a kertben sem megy így a munka — mond­ja Tóth János hengerész —. mert egészen más az, ha befejeznie a kerti munkát. Így elfolyik az idő. Nem tudom, vezet-e valaki sta­tisztikát arról, hogy amióta majdnem az egész gyár le­állt, mennyivel több ital fo­gyott, de bizonyos, hogy hektoliterekben lehetne már mérni. Még szerencsés, aki­nek van kertje, mert aki­nek ez sincs, az otthon ücsö­röghet a négy fal között. Szociológusoknak, pszicho­lógusoknak bőven ad témát Ózd, hiszen a kényszerű szabadság alatt megszapo­rodtak a családi veszekedé­sek, verekedések, és ezzel együtt a válások is. Rosz- szabb lett a gyerekek tanul­mányi eredménye, mert az italozó férfiak lehetetlenné teszik az otthoni légkört. + MÉG MINDIG ÁLL A FINOM — Most még semmi biz­tatót nem tudok — mondja dr. Szőke Tibor, aki kor­mánybiztosként, és most megválasztott elnök-vezér- .gaigatóként került az Acél­mű Részvénytársaság élére. — Miután a német fél kivo- j nult ózdról, át kell tekinte- j nünk az egész rt. gazdálko- vr aki szabadságon van, és i öását. A tőkéjüket ugyan cudja, hogy mikorra keli | nein vitték ki az országból, A paraszti, a falusi éleiről Néprajzi gyűjtőpályázat A Néprajzi Múzeum meg­hirdeti a XXXIX. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyüj- töpalyázatoi. A pályázatra olyan munkák adhatók, be, ame­lyek eredeti ismeretanyagot ta<- talmaznok a paraszti, illetve falusi életről, saját tapasztalai, helyszíni gyűjtés, vagy törté­neti, levéltári kutatás alapjan (leírások, feldolgozások, ere­deti források, fénykép- és dia- sorozatok, magnó- és video­felvételek). A pályázatnak felnőtt és ifjúsági tagozata van. Kívá­natos, hogy a pályázók a dezés beszereltetése, a kony­hába a gáz bevezetése, va­lamint két teniszpálya meg­építése —, de az egészsé­ges, kulturált nyaraláshoz sokkal több minden kellene, mint amivel a tábor jelen­leg rendelkezik. Szinte fo­lyamatosan vízen van a S vízibicikli és a 2 csónak, de a 200 gyermeknek ez igen kevés. Elhanyagolt, elnyűtt a foci pálya, a kapu szakadt hálóval várja a mozogni vágyó gyermekeket. E tarthatatlan állapotról Gelse; László kora tavasszal beszámolt Csoba Tamás pol­gármesternek. Az álláspon­tok ige:', távoliak voltak, hi­szen amíg a tábor-vezető az üdülő korszerűsítését, átépí­tését szorgalmazta, addig városunk polgármestere a turnuslétszám 400 gyerekre való emelését akarta elérni. Az elhelyezést sátrakban kí­vánta volna megoldani. Ez a megbeszélés akkor ered­ménytelenül zárult. Köze- leoo kerültek a vélemények, amikor Csoba Tamás tábor­nyitás előtt személyesen el­látogatott Balatonmáriafür- dőre, s a helyszínen ismer­kedett meg a valós helyzet­tel. T. Nagy Erika legtöbb megyében meghirde­tett megyei néprajzi-honis­mereti pályázatra juttassák el elsőként munkáikat, két példányban. Ennek feltéte­leiről a megyei múzeumok adnak felvilágosítást. A pá­lyázatokat közvetlenül is el lehet juttatni a Néprajzi Múzeumba. A pályázatra be­adott kéziratok a Múzeum Adattárába kerülnek, s ott a kutatók, érdeklődők ren­delkezésére állnak. Az országos díjak összege a felnőtt tagozaton: I. 10 000 Ft, Ii. 7000 Ft, III. 5000 Ft, XV. 3000 Ft. Ifjúsági tago­zaton: I. 6000 Ft, II. 4000 Ft, 111. 3000 Ft, IV. 2000 Ft. Eredményhirdetés 1992 má­jusában a Néprajzi Múzeum­ban lesz, a múzeumi világ­naphoz kapcsolódóan. A pályázatok benyújtási határideje: 1992. március 15. Cím: Néprajzi Múzeum, Etimológiai Adattár, Gyűj­tésszervezés. 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. Ugyanitt kérhető részletes pályázati felhívás, valamint egyes témák feldolgozásához kérdőív és gyűjtési útmuta­tó is. de az Állami Fejlesztési In­tézet más vállalkozásokba helyezi el. Ózdon nem tart­ják bent tovább a részvé­nyeiket. Most egy teljesen új igazgatótanács alakult, melynek feladata, hogy át­tekintve az eddigieket, pár héten belül egy gyorsan be­vethető programot dolgoz­zon ki az ózdi kohászat új­raindítására. Mi is azt sze­retnénk, ha már kevesebb ember ülne otthon, mert lassan tarthatatlan lesz ez az állapot. A múlt héten a finomhengerművet is le kel­lett állítani, mert az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat már csak any- nyi áramot ad, amennyi a kommunális szolgáltatók működéséhez elegendő. Tény, hogy tekintélyes a tartozásunk, csak az áram­számlában mintegy 100 mil­lió forint. Most igyekszünk behajtani azokat a pénzeket, amelyekkel nekünk tartoz­nak, s akkor talán meg­egyezhetünk az/ Émásszal. Ugyanakkor jó minőségű szén vásárlásával több ára­mot tudunk termelni a sa­ját erőművünkben, és ha ez sikerül, altkor megkezdőd­het a termelés a finomhen­germűben. Ez az egyetlen bevételi forrásunk. Egy-egy független, objektiven ítél­kező céget is megbíztunk ■ azzal, hogy vizsgálja meg az eddigi veszteségek okát. A július 8-i közgyűlést pedig felfüggesztettük, és várha­tóan három hét múlva újra folytatjuk. Nincs értelme addig újraindításról beszél­ni, amíg nem vagyunk tisz­tában a részvénytársaság pénzügyeivel. Egyébként távolabbi célunk az rt. és az ÓKÜ egyesítése, tőke­emeléssel. A nyár eddig is munka nélkül telt el Ózdon több ezer embernek, s most még újabb három hétig várniuk kell, hogy feléledjen a ko­hászat. Azután újra kezd­hetnek mindent... Tegnap ismét érdeklőd­tünk az Ózdi Acélmű Rt.- nél, hogy megkezdődött-e a finomhengerműben a mun­ka. Azt a választ kaptuk, hogy még nem sikerült megegyezésre jutni az Émászszal, de folytatják a tárgyalásokat. Nagy meny- nyiségű szenet kellene ah­hoz vásárolni, hogy megnö­veljék a saját erőmű ter­melését, ám erre nincs ele­gendő pénzük. Ha a kom­munális szolgáltatásokon hí­vül több áramot tudnának termelni, akkor remény len­ne arra, hogy a finomhen­germűben megkezdődhessen a munka. Vadas Zsuzsa KERESKEDŐK, VÁSÁROZOK, VÁLLALKOZÓK! 1991. JÚLIUS 22-ÉN AZ AROMA KERESKEDJ .Ml ÉS SZOLGÁLTATÓ GMK. megnyitja Sze iám nagy keresi edését Miskolc, Nefelejcs utca 10. szám alatt! Különleges távol-keleti játékok, gyermekkocsik, számkom- binacios táskák, szerszámkészletek és autós-kiegészítők, ruházat, zokni stb. SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. 30 000 forint fölötti vásárlásnál engedmény! VELÜNK MINDEN KERESKEDŐ JÓL JÁR! OLCSÓ ÁRAK KIVÁLÓ MINŐSÉG! Nyitva: 8-16 óráig. Telefon: 46 48-069.

Next

/
Oldalképek
Tartalom