Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-16 / 164. szám

60. 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Propagandafilm, szembesítés — lakáspiac REGGELI HÍRLAP, 1931. JÚLIUS 12. A napokban érdekes beadvány érkezett a polgár- mesteri hivatalhoz. A beadványban, amelyet Fazekas Sámuel, a Miskolci Filmfutár szerkesztője nyújtott be, arról van szó, hogy a város a maga idegenforgalmi propagandájának a szolgálatába illessze bele a filmet. ..A téli Avas fölött elsuhanó Zeppelin — mondja a beadvány — a néző eltörölhetetlen emlékében tartja Miskolcnak ezt az értékét. A késő délutáni, hunyó napsugártól megvilágított színházi árkád, sétáló pub­likumával vágyat ébreszt az idegenben, hogy eljöj­jön megnézni ezt a várost. A tapolcai csónakázótóról készült felvétel nyári pihenésre ide invitálja a mai élet elcsigázott, fáradt rcbotosát. Minden egyes ide érkező idegen fogyasztót jelent, kereseti lehetőséget Miskolc város polgárságának, kereskedőjének, iparo­sának. És ma már olyan városnak, mint Miskolc, melynek megvan az adottsága, hogy hatalmas idegen- íorgalma legyen, egy cél elérésére a leghatékonyabb eszközöket is igénybe kell vennie, és elsősorban a leg- átütőbb erejű és legmodernebb reklámeszközt: a fil­met keli harci módszerei közé sorolni.’' A továbbiak során a beadvány arra utal, hogy a kora őszre, szeptember elejére elkészíteni óhajtja Mis­kolc propagandafilmjét, amely többek között bemu­tatná azt a heivszíni energiát is, amelyet ez a város a trianoni Magyarországon jelent, úgy, hegy a film hatalmas propagatív eszköze lenne Nagy-Miskolc gon­dolatának is. felsorolja ezután a beadvány Miskolc propagandafilmjének a koncepcióját, részletezve Mis­kolcnak és környékének azokat, az idegenforgalmi szempontból propagatív súlyú látványosságait és in­tézményeit, amelyek igen nagy szolgálatot tennének Miskolc idegenforgalmának. Az ily módon elkészített propagandafilmet be lehetne mutatni az ország kö­zönségének, és egyben a filmen keresztül ki lehetne hangsúlyozni Miskolc súlyát és jelentőségét a kor­mányzati tényezők felé is. A filmet 2500 méterre, 8— 10 felvonásra tervezi a Miskolci Filmfutár, úgy, hogy körülbelül 2 órás előadásban volna lepergethető. Mindehhez a város bizonyos mérvű támogatását kéri a beadvány. ÉSZAK-MA6YARORSZÁG, ml. JŰLIUS IS. A pártsajtó dolgozói elsőrendű és megtisztelő köte­lességüknek tartják, hogy munkájuk megjavítása ér­dekében minél többet tanuljanak az élen járó bolse­vik sajtó tapasztalataiból. A bolsevik lapok gyakorla­tában szerepel az, hogy „szembesítést” rendeznek a helyi lap szerkesztőségében: meghívják a különböző iparágak képviselőit, vagy egymással a legszorosabb kapcsolatban álló üzemek, vállalatok küldötteit, hogy a szerkesztőség tagjaival közösen beszéljék meg, mi­lyen hibákat kell felszámolniuk munkájukban, hogy az egész dolgozó nép javára meggyorsítsák az építő munka ütemét. A miskolci kollégiumi építkezés dolgozót a napok­ban tartott termelési értekezletükön felvetették: nem tudják az alkotmány napja tiszteletére tett verseny­vállalásuknak megfelelően július 15-re befejezni az építési, mert az építkezéshez az egyes gyártmányokat szállító vállalatok közül a Budapesti Asztalosipari Vállalattól, de különösen a Miskolci Épület-vasszer­kezeti Vállalattól nem kapják meg a szükséges gyárt­mányokat. A dolgozók felhívással fordultak a vasszer­kezeti vállalat dolgozóihoz: segítsék elő, hogy az épít­kezést mégis határidő előtt befejezzék. DÉLI HÍRLAP, 1932. JÚLIUS 13. Az apróhirdetéseket olvasva az ember élénkebb- nek hiszi a lakáspiacot a valóságosnál. Naponta né- gyen-öten szeretnének venni, vagy eladni tanácsi ér- tékesítésű lakást. Egy Győri kapui hirdető kétszobás lakását 230 ezer forint készpénzért kínálja. Bár a tu­lajdonost nem sikerült szóra bírni, de az bizonyosra vehető, hogy legalább 150 ezer forintot keres az üzle­ten. A másfél szobás lakás ára loO ez.er forint. A gar­zonért 130 ezer forintot is elkérnek. Természetesen, ehhez jön még az OT?-kölcsön átvállalása. Legtöb­ben persze nem írnak árat. Hogy a lakás ténylegesen mennyiért cserél gazdát, azt a ©avatottakon kívül aligha tudja más. Most a szövetkezeti lakást a tulajdonos, ha nem adja vissza a tanácsnak újraelosztásra, szabadon érté­kesítheti. Ebben az esetben az eladó 37 ezer forintot köteles fizetni az állami támogatás visszatérítése cí­men. A vevőt 17 százalék illeték terheli. Az illetéket a vételár után kell fizetni, azaz kellene, ha a felek a valóságos összeget írnák az adásvételi szerződésbe. Nem így tesznek, remélve, hogy a kisebb összeg után kevesebb lesz az illeték. Van. aki azért tüntet fel ne­vetségesen alacsony árat. mert nem ismeri a szövet­kezeti lakások adásvételét legalizáló rendeletet vagy pedig még a hivatali titkot őrző ügyintézőkben sem bízik meg. Tény az, hogy az illetékkiszabási hivatal minden esetben felbecsülted a lakást, s az illetéket a becsült érték alapján fizeti az új tulajdonos. Szegény bizottság gazdag tapasztalatokkal Az aprópénzre váltott lecenási Alap Vem értékítélet, csak megoldás... A városi önkormányzat eddigi rövid pályafutása alatt meghozott döntéseit és intézkedéseit sok kritika érte. Tekintve, hogy folyto­nosan kevés célra sem iga­zán elegendő pénzt kellett sokfelé elosztani, törvény­szerűen mindig voltak (jo­gosan) elégedetlenek. A döntéseket kritizálok egy dologban értettek tökélete­sen egyet: senki sem ajánl­kozott közülük, hogy vállal­ja az elosztás megoldhatat­lan feladatát, majd az azt követő döntés ódiumát... • TÍZ A HETVENÖTHÖZ A nehéz, sok fejtörést igénylő feladatok közül is kiemelkedett az a kérdés, A Miskolci Gépipari Műsza­ki Középiskola tanárai szak­mai továbbképzésen vettek részt a nyár elején Svájcban. Két turnusban tizenegyen utaz­hattak ki négy hétre Saint- Croix-bo, ahol elméleti, illetve gyakorlati oktatás keretében ismerkedhettek meg a tanítás­ban és a termelésben hasz­nálható legmodernebb beren­dezésekkel. Az iskolának hosszú évek­re visszanyúlóan jó a kap­csolata a G—6 programiro­dával. Különböző pályázatok, és az iskolában folyó kutató­fejlesztő munka kapcsán már sokszor működtek együtt i eredményesen. így amutor a j svájci kormány oktatás tej- : 1 észté só segélyprogramjához j megfelelő magyar középisko- : Iákat kerestek, természetes volt a gépipari jelölése. A svájci szakemberek az or­szágban még további öt-hat intézményt tekintettek meg, de választásuk a miskolcira esett. A program keretében az iskola tanárainak szakmai tanulmányutat szerveztek, amelynek minden költségét a svájci fél állta, ök azt vall­ják. hogy a rászorulóknak nem halat kell adni, hanem hálót. Egy ország felemelke­désének alapja a szaktudás, ami nem képzelhető el meg­felelő színvonalú oktatás nél­kül. A kint eltöltött négy hetet is ennek szellemében szervezték meg. A megérkezéskor minden résztvevő megkapta írásban az elkövetkező egy hónap részletes programját. A hangsúly a modern technikai módszerek megismerésén volt. Először elméletben, majd a gyakorlatban sajátíthatták a melyet a közgyűlés kulturá­lis bizottságának kellett megoldania; el kellett osz­taniuk a Mecenási Alap 10 millió forintját a beérkezett kereken 75 milliós igények között... Nem véletlen tehát, hogy a kulturális bizottság több ülést is tartott ez ügyben, s az estébe hajló megbeszé­lések során is csak nehezen körvonalazódtak az elkép­zelések. Nem volt egészen fölösleges azonban a hosz- szú és fárasztó munka: a bizottság o’.yan tapasztala­tokra tett szert, amelyek megkönnyítik majd jövőre és azt követően is az alap elosztását. számítógép-vezéreit forgá­csoló rendszerek tudnivalóit, a komputeres alkatrészter­vezés fogásait. Ezek alkal­mazását a különböző gyár- látogatások alkalmával is ta­nulmányozhatták. Ami mindenhol jellemezte az oktatási és munkakörül­ményeket, azt négy szóban lehetne összefoglalni: precizi­tás, rend, íisztaság és ész­szerűség. Az iskolalátogatá­sokon sok hasznos, itthon is felhasználható tapasztalatot gj űjtöttek. Apróságokról van szó, mint például az a prak­tikus megoldás, hogy a gya­korlati oktatás során minden évben állandó munkahelye van minden tanulónak. Az ilyen és ehhez hasonló meg­oldások valójában csak szer­vezésen múlnak. Az előadásokon, a szakmai kérdéseken kívül megismer­kedhettek a svájci oktatási rendszerrel is. Részletes tá­jékoztatást kaptak az iskola­típusokról, az ezekben folyó képzésről, az egymásra épülő oktatási lépcsőkről. Megis­merkedtek a szakképzési Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy a hazai rockélet jelenlegi legnagyobb sztárja Demjén Ferenc. Két utolsó önálló lemeze az eladási listák élén van, és véghez tudta vinni azt a bravúrt, ami sok világsztárnak nem sikerült, hogy színültig megtöltse a Budapest Sport­Fontos tanulság, hogy az idei évre beadott pályáza­tok jelentős része nem fe­lelt meg a pályázati elvek­nek és eljárásoknak. Ez a megállapítás nem bürokrati­kus szőrszáihasogatás: a nem megfelelően leírt, hoz­závetőleges költségszámítá­sokkal alá nem támasztott pályázatok objektív össze­hasonlítása, mérlegelése le­hetetlen feladat elé állíthat egy bizottságot, legven az bármennyire is felkészült. Ennek érdekében a kultu­rális bizottság máris neki­fogott az 1992-es Mecenási Alap szétosztásának előké­szítéséhez: a bizottság fel­ajánlotta a közgyűlésnek, hogy október 1-re javaslatot rendszer egyes fokozataival, a továbbtanulási lehetőségek­kel és feltételekkel. Betekin­tést nyertek az intézmények irányítási és finanszírozási rendjébe is. Az egyik legér­dekesebb előadást az ottani vizsgáztatási rendszerről hall­gatták. Szó volt a tanulók felkészítéséről, a vizsga le­folyásáról, értékeléséről. Ez a módszer nagyon gondos és korrekt, valóban alkalmas a tanulók felkészültségének meréséi’e. Egyes elemeket az itthoni vizsgáknál is alkal­mazni szeretnének.. Nagyon szívélyes, igazán baráti fogadtatásban volt ré­szük. Külön kiemelték a sainl-croix-í iskola igazgató­jának, R. Gomthier-nek a nevét. Mindent megtettek, hogy a négy hét kellemesen, és ami nagyon fontos, hasz­nosan teljen el. A szakmai programokon kívül szervez­tek kirándulásokat, múze­umlátogatásokat, mindvégig' nagyon figyelmesek voltak. Reményeink szerint ez a kapcsolat a jövőben még gyümölcsözőbbé válik. (horváth) csarnokot. Most országos turnéra indult, és ennek ke­retében július 17-én, szer­dán este hét órakor a Va­sas Művelődési Központban ad koncertet. Vendégként a Morálisa nevű lányzenekar lép fel. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. tesz a pályázatok kiírásának szövegére, tartalmi és for­mai követelményeire. • 80 PÁLYÁZAT Az idén a kulturális bi­zottság 80 pályázatot érté­kelt és mérlegelt: ezekben 74 millió 740 ezer forintnyi kérés szerepelt, mellyel szemben a bizottság mind­össze 10 millió forint elosz­tására tehetett javaslatot. A jelentős különbség ellenére a bizottság döntéseit na­gyobbrészt egyhangúlag, vagy majdnem egyhangúlag hozta meg: jelezve az elő­készítő munka alaposságát, melynek során egyedileg értékeltek minden beadott pályázatot. Miután a kért és az el­osztható összegek között hétszeres a szorzó, nyilván­való, hogy a végül java­solt elosztási lista nem ér­tékítélet: a kimaradt pályá­zatok között is lehetnek (sőt vannak is) indokolt, fontos és szükséges célok. A bi­zottság a következők szerint; indokolta döntését: „A ren­delkezésre álló összegből az alább felsoroltak támogatá­sát tartottuk a jelen hely­zetben a legindokoltabbak- nak”. Tovább komplikálta a mérlegelést, hogy számos pályázatot a megyei önkor­mányzathoz is benyújtottak, így egyeztetésekre is szük­ség volt. A „kettős pályá­zat” valójában nem (illetve nemcsak) a pályázók el­szántságát jelzi, hanem jól mutatja azt a bizonytalan­ságot, mely ma még jellem­zi az egyes közművelődési, kulturális célok és feladatok megosztását a város és a megye között. • A SZERENCSÉSEK LISTÁJA Lássuk végül, hogyan si­került elosztani a 10 milli­ót. Huszonegy intézmény, iskola, egyesület kapott tá­mogatást, illetve köpött pénzt egy-egy útja, Vagy programja lebonyolításához. A Zrínyi és a Hermán Gim­náziumok testvérkapcsolatok ápolására, a Bartók Kórus és a Regős Vokál részben működésre, részben külföldi útra kapott pénzt, hasonló­an a Forrás Kórushoz. Hely, hiányában itt az összes té­telt felsorolni aligha lehet, meg kell azonban említeni a Diósgyőri Vár Alapítvány céljára megszavazott 900 ezer forintot, a Csodamalom Bábszínház színészképző tanfolyamának befej ezésére 300 ezer forintot. Tíz rendezvény „fért bele’* a Mecenási Alapba; közü­lük néhány már le is zaj­lott, így például a francia balett májusi előadása. Lát­szólag a Miskolci Nyár szín­házi programsorozata járt a legrosszabbul, hiszen a kért 3 millió forint felét kapta meg: valójában a polgár- mesterrel létrejött megálla­podás alapján a pénz másik felét a polgármesteri keret terhére megkapják. Biztosítottnak látszik a Holnap folyóirat léte is, va­lamint az Orfeus folyóirat részére is javasoltak 400 ezer forintot. Az Asylum, a Kárpátalja, valamint a Nem­zeti Alapítvány összesen 350 ezer forintot kapott, sport­célokra pedig 800 ezer forin­tot különítettek el. Ríjé A számítógépes alkatrésztervezésé a jövő. A Zalka tanárai Saint-Croix-ban Svájci tanulmányút Demjén Ferenc a Vasasban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom