Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-16 / 164. szám

Az eper rosss volt9 a borsó kisült A város déli kapujába tervexik A MISKOLCIAK NAPILAPJA A piactól a hűtőházié Kopognak a meggyszemek a miskolci h l tőház iagyasz- tögépein. A mínusz 3Ö—33 fokú,; levegőben alig másfél pere alatt bűi le a kívánt hőmérsékletre a gyümölcs, hogy a csomagolást, s a to­vábbi hűtést követően egész évben fogyaszthassuk, — Ez évben kevesebb gyü­mölcs termett — hallottuk Somos Miklós termelési fő­mérnöktől —, ráadásul csak jóval magasabb áron lehe­tett beszerezni, mint várha­tó lett volna. A hideg ta­vasz nem kedvezett a virág­zásnak, s főként az ország déli részén, a nagyobb gyü­mölcstermelő helyeken je­lentős fagykárok érték a termelőket. Ez most a fel- vásárlási árakra jócskán rá­nyomja bélyegét. A hűtőház is nagy árharc közepette keresi a legjobb, legolcsóbb piacokat, s annyi termést vásárol, amennyi Shopping city Miskolcon? • Szándéknyilatkozat már van • Tovább tárgyainak, terveznek 1 ARA: 5.80 j FORINT a polgármestert a tárgyalá­sok további folytatására, S annak az előkészítésér«, hogy módosítani lehessen a rendezési tervet a ném#t partner .igényeit is figye- i lembe véve. * Azt ne tessenek kérdezni, ' mikor lesz ebből bevásárló- központ. Legalább olyan ne­héz lenne ma konkrétan megmondani, mint azt, hogy mikor lesz a miskolciak zse­bébén annyi pénz, hogy egy ekkora bevásárlóközpont FHt évről évre nagyobb forgal­mat bonyolíthasson le. Per­sze, a tervek sejtetik: ezzel a városkapui elhelyezéssel az átutazó forgalomra is szá- , mítanak, s ha igaz az, hogy mlskolc a kelet kereskedelmi kapuja lehet, az ötlet nem is rossz. Pontos dátumokat azonban ma nem lehet várni senkitől, hiszen jó pár fel­tétel is kell még a megva­lósításhoz. De ■ nemcsak a kereskedőkre, beruházókra igaz az, hogy a nehezebb éveket a jobb időkre való felkészüléssel érdemes töl­teni, hanem a városra, a városfejlesztéssel, városi vállalkozásokkal foglalko­zókra, azaz a városházára is. XXIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1991. JÚLIUS 16., KEDD vannak. Magyarán, a két , tervet össze kell hangolni, amely együtt járhat a ren­dezési terv, módosításával. # NEM ÚJ AZ ÖTLET Itt némi visszatekintést kell nyújtanunk az olvasók- r»ak, ugyanis a. Déli kapu hasznosítása nem újkeletű ötlet.' Még á tanácsrendszer idején, annak -utolsó idő­szakába»! ráirányult a figye­lem érre á területre, hiszen mindenki tudta: ez egy olyan térség, amely kiváló­an alkalmas a kereskedelmi beruházásokra. Itt megy a jelenlegi és a tervezett 3-as út, és nem messze a M 26 tervezett útvonala sem. Ré­gebben ez a térség az ipar­nak lett szánva, arra a sze­répre kárhoztatva, hogy itt teremtődjön összeköttetés a HCM és Máiyi iparteríile- tei között. De nyilvánvaló­vá lett, hogy az állami nagy­iparra alapozott fejlesztések nem valósulnak meg, így sor kerülhetett 1990-ben egy új terv elkészítésére, amely már nagyobb összefüggő zöldterületbe intézményeket telepített, s ebbe az elkép­zelésbe illeszkedett egy be­vásárlóközpont létrehozása is. >|c Többször is felöntik a válogatósorokra a málnát, hogy a sérült, vagy összetapadt szemektől megtisztítsák. még megéri a feldolgozást Ebben az évben 15 300 ton­na árut fagyasztanak le, en­nek jó részét ezekben a nyári hónapokban. Nyolc­ak A szó moh in i cseresznye titán, a napokban már a meggy­szemekről tépik le a szárat a gépek a hütőházban. (Szabón Gabriella felvételei)-zer tonna zöldségfélét, 5000 onna burgonyát, tésztaárut, s' 2500 tonna gyümölcsöt vá­sárolnak fel a tervek sze­rint. Eddig a cseresznye, a fekete és piros ribizli volt soron, de például eperből az igen rossz minőség miatt csak keveset lehetett az idén mélyhűteni. A málna és a meggy válogatása, feldolgo­zása éppen a napokban tör­ténik. s még a teketeszeder, a szilva és a sárgabarack fa­gy asztáso ''an hátra. A zöldségek közül a zöld­borsóból a vártnál kevesebb került a bütőházba, ugyanis a kezdeti szép fejlődést kö­vetően a betakarítás idősza­kában a hatalmas hőség kö­vetkeztében kisülnek a bor-, j sószemek. A tervezetthez ké- j pest nyolcvan százalékot tudtak belőle lefagyasztani idáig, őz egyre közkedvelt tebb brokkolit Is most dol­gozzák íet. Későbbi munka lesz ez ötezer tonna burgo­nya fagyasztása, melyre az egyéni fogyasztókon kívül biztos partner a hűtőház számára a MacDonald’s ha­zai üzlethálózata. A hazái lehetőségek közül ugyanis a miskolcit tartottá érdemes­nek az amerikai partner ar­ra. hogy az összes itthoni üzletébe innen szállítsák a fagyasztott burgonyát a kü­lönböző gyorsételek elkészí­téséhez. Ehhez rendkívül jó minőséget kell produkálniuk a hűtőháziaknak, s ezt az eddigi tapasztalatok szerint tudják is tartani. N. Zs. Talán túlzott optimizmus­nak tűnhet új bevá sári ócent­rum létrehozásáról beszélni akkor, amikor a fizetőképes kérésiét híján a meglévő ke­reskedelmi cégek is alig tudnak megélni. Mégis nyu­godtan állítható, hogy azokat a cégeket, akik ajánlatot tesznek bevásárlóközpontok építésére, a racionalitás ve­zérli, hiszen jól tudják: a je­lenleginél jóval magasabb színvonalú kereskedelemre lesz igény, hiszen a gazdaság egyszer csak felfelé . tart majd, s a mostani pangás •így is felíognató, mint az az időszak, amikor fel lehet készülni a prosperitásra. Miskolc képviselő-testiilete most egy olyan javaslatról tárgyalt, amelynek értelmé­ben a város déli kapujában létesülhetne egy hatalmas bevásárlóközpont. A meg­valósításra a német WIK Gmbh tett seándéteny üatkö- zatot. • HAT ÉPÜLET A nyilatkozat értelmében a város déii kapujában — a HCM-ei szomszédos, a 3- as űt melletti területen — olyan bevásárlóközpont épül­ne, amely szinte teljes áru­skálát nyújtana. Nagyság­rendjére nézve jól érzékel­hető adat, hogy több, mint négyezer parkolóhelyet sze­retnének elhelyezni mellé. Bizonyára sokan jártak már fi miskolciak közül is • va­lamelyik nagy bécsi „shop­ping city”-ben — nos ez a tervezett miskolci létesít­mény is hasonló • lehetne. A WIK Gmbh elkészített, egy koncepciótervet a vá­rosháza kérésére erre a be-' vásárióközpontra, __ amelv_ egyébként egv magyarországi áruházlánc tagja lenne. Hat küíönböző alapterületű és méretű antfiaZi épületet fté- lyeztek el a tervekben, ame­lyeket „U" alakban keretez­nek a fásított parkolófelüle­tek. A koncepcióról az In- terpfan Kft. adott szakvéle­ményt, amelyben leírták, hogy a Déli kapura 'jelen­leg érvényes rendezési terv és a németek elképzelései, között jeienáös eltérések A Prec-Casté as első vámszabadterület Egy talpalatnyi külföld Sátoraljaújhelyen egy kis sziget a Trec-Cast iintödes Kft. A név a precíziós ön­tést rövidíti, s maga a vál­lalkozás kel évvel ezelőtt, egy kamarai program ered­ményeként jött létre. 1989 februárjába.; rendezték a Magyar Gazdasági Kamará­ban a bajor napokat, ahol Joha tincs Iícisserinayer, a Re_ gensburger Druel.g ussweek Wolf GmbH egyíü vezetője is jelen volt. és éppen part­nert keresett. Nem sokkal később látogatást tett Sátor­aljaújhely en. az Elzett-Certa Vállalatnál, ahol az előszer­ződést is megkötöttek egy német—magyar vegyes vál­lalat megalapítására. Még 1989 novemberében bejegyezték a 60 százalékos német tőkerésszel alakult Prec-Cast Kft.-t, amelyben ezenkívül részt vállalt a Ni- kex GmbH. Frankfurtból és az rt, Budapestről, valamint 30 százalékos tőkerészt vállalt az Elzett-Certa Sátoraljaúj­helyből. Megalakulhatott te­hát az első vámszabadterü­let. amely egyedülálló vállal­kozásnak számított. A vegyes vállalatnak két ügyvezetőié van. az egyik né­met részről Johannes Reisser mayer, a másik pedig Faze­kas lAszlóné. aki korábban az Elzett-Certa Vállalatnál, a kereskedelmi igazgató posztjai löítötte be. Egy olyan vállalkozásba kezdett a IVee-Castnál, amelyet né­hány évvel ezelőtt még igen­csak nagy figyelem kísért a hazai műszaki életben. Szin­te a semmiből jött létre egy kis elkerített területen a vál­lalkozás, s azóta igen jó hír­nevet vívott ki magának. Már a második közgyűlésen felemelték az alaptőkét egy- ihillló márkára, majd 1,2 millióra. Elsőként kaptak a kormány program bar meghir­detett bajor hitelből 2 mil­lió márkát. Kiniegy 35,4 mil­lió forintot vettek fel a fog­lalkoztatási alapból, s így 9 géppel létrehozhatták az 1000 négyzetméteres alapterületű öntödét. Később szerelték fel igen korszerű CMC vezérlé­ses, három dimenzióban dol­gozó gépekkel a szerszámüze­met. Ebben a térségben, ahol egyre fenyegetőbb még a szakemberek számára is a munkanélküliség, mentő­övet jelentett az új vegyes vállalat. Maguk a munkások is a németországi RDW-nél tanultak, Regensburgban, s mára már azt is elmondhat­ják magukról, hogy elsajátí­tották azt a gondolkodásmó­dot, ami a nyugaton dolgozó­kat jellemzi. Önállóan dönt­hetnek, ezért nem is élnek vissza lehetőségeikkel, vi­gyáznak környezetükre, de emellett még a takarékosság­ra is figyelmet fordítanak. Valamennyi munkás tudja a márka napi árfolyamát, hi­szen fizetésüket forintban kapják ugyan, de az árfo­lyamnak megfelelően kapják, s a hazai átlagnál jobban meg is fizetik az igényes munkát. 1990 második fél évében 1,4 millió márka árbevételt ér­tünk el — mondja Fazekas Lászlóné ügyvezető igazgató — az évet nyereséggel zár­tuk, de ezt az összeget még az alaptőke-emelésre hasz­náltuk fel. Ez évre már 7 millió márka az árbevételi tervünk, és a Közös Piac minőségi előírásai szerint dolgozunk. Vám- és deviza- hatósági szempontból kül­földnek minősül ez a terület, márkában könyvelünk min­dent, a német és a magyar előírások szerint. Már a szer­számok tervezése is számító­géppel, az úgynevezett Auto­CAD—10-es rendszeren tör­ténik. Nagy pontosságú önt­vények gyártása, valamint szerszám- és formagyártás történik ezekben az üzemek­ben a német piac megrende­lésére. Termékeinket az autó- és a gépiparban, valamint az elektrotechnikai, elektroni­kai iparban használják fel. Ma már áraink kedvezőbbek a német áraknál, a termékék minősége és a szállítási ha­táridő a nyugat-európai kö­vetelményeknek felel meg. Mindezt igen rövid idő alatt, de nem egykönnyen ér­te el a bajor—magyar vegyes vállalat, hiszen legelőször is saját környezetükkel kellett megvívniuk, és a bankok sem segítettek sokat a valuta gyors átutalásában. A Prec- Cast-hoz heti ütemezésseíér- keznek be az anyagok, tehát ők nem várhatnak arra. hogy „üljenek a pénzükön” a ban­kok. Júliusban a külföldi szokásokhoz hasonlóan egy­szerre megy szabadságra a mintegy száz dolgozó. s ugyancsak otthon tölthetik az év végi ünnepeket is. Egyébként három műszak­ban dolgoznak, s igencsak megnézik, hogy ki állhat a gépek mellé. (vadas)... A közgyűlés végül is úgy döntött, hogy felhatalmazza (kiss) Ellenőrzik Milyen vízben A jócskán megemelkedett belépőárak ellenére is sokan keresnek a miskolci strando­kon felüdülést a nyár’ hő­ségben. Ha egy-cgy fél órára is. de enyhíti a meleget a medence vize. Néha -szonban piszkosabbnak tűnik, mint szeretnénk. Dr. Szabó Mihálynétól, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Mis­kolc Városi Intézetének egészségügyi felügyelőjétől arról érdeklődtünk, hogyan ellenőrzik a strandok vízmi­nőségét ezekben a hetekben. — A szokásosnál gyakrab­ban veszünk vízmintát. Ál­talában kéthetente, de nyá­ron hétvégeken is vizsgáljuk a miskolci strandok meden­céinek vizét. Idei tapasztala­taink szerint az üzemeltetők betartják az előírásokat, s kétnaponta cserélik a vizet, ekkor kitakarítják, meszelik, s ezt követően engedik újra tele a medencéket. Az üzem­viteli naplók is bizonyítják ezt. Igaz, az utóbbi napok­ban érkezett kát bejelentés is intézetünkhöz. Azonban éppen arra a két medencére tettek panaszt a látogatók, ahol állandó vízforgató-be­rendezés működik, ahol te­hát leginkább garantált a víz tisztasága. Ellenőrzéseink is bizonyították, hogy nem jo­gosak a kifogások. A nagy melegben lehetséges, hogy a fokozott algásodás okozza az elszíneződést, s ez teszi bi­zalmatlanná a fürdőzőket. Egyébként talán nem is az üzemeltetőkkel van a leg­több gondunk, inkább a lá­togatókkal. A medencékbe dobálják a szemetet, «nem használják megfelelően a mellékhelyiségeket. *■ m. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom