Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-14 / 137. szám
$ pékeket tenni. Célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a hazai és a nemzetközi közvéleményt a szlovákiai és a csehországi magyarság életének eseményeiről, és ébren tartsa az érdeklődést a kisebbségi magyarság sorsa iránt. Segítséget kívánnak nyújtani az oktatási, kulturális, közművelődési tevékenységükhöz. Érdekvédelmet, jogi tanácsadó-szolgálatot is kínálnak a szülőföldjükről ki telepi tetteknek, a menekülteknek és mindazoknak. akik magyarságuk miatt bármilyen jogsérelmet szenvedtek. A megyei szövetség tulajdonképpen már csíráiban hordozza a regionális összefogást, hiszen az ügyvezetőik között salgótarjáni és egri képviselő is található. Ez érthető, ugyanis a Cseh és Szlovák Köztársaság menti határszakaszon végig ki akarják építeni szervezeteiket. Az észak-magyarországi régió elsősorban a kelet-szlovákiai részekkel kívánja a kapcsolatait erősíteni, Poprádtól a szovjet határig, kiemelt figyelemmel a Bodrogköz térségére, ahol a jelek szerint a legrászorultabb a magyar kisebbség. ajc A díszes kapurács 1959-es állapotot rögzít u Miskolc egykor és ma9 képekben 6. a Alm ássy K á r oly k 11 rí áj a a Tanácsház téren A „felrobbant luíz' m bal festményeit restaurálták ík Az 1950-es évek második felében, a ’60-as évek elején így nézett ki c.z épület Személyenként ötszáz birodalmi márka Kárpótlandók Budapesten tartotta közgyűléséit május 25-én a Rákóczi Szövetség. Megyénkben éló' tagjaik sem tétlenkedtek sokáig, ugyanis június Xl-én, az ÉMÁSZ-szék- házhan megalakították helyi szervezetüket, s megválasztották a hattagú ügyvezető testületet. A Rákóczi Szövetség, mint köztudott, a határon túli magyarok érdekében kíván léA londoni csehszlovák kormány 1942—43 fordulóján vetette fel először a magyar nemzetiségű szlovákiai lakosság kitelepítésére vonatkozó követelését. Klement Gottwald pártfőtitkár 1944. május 11-én Moszkvában ugyanazt követelte, mint músféí évvel korábban Be- nes Londonban: a magyarok kiüldözését. A brit és az amerikai kormány méltatlankodott, de nem akadályozta meg, hogy 1945—48 között Magyarországnak 120 ezer menekültet kelljen befogadnia, miközben 73 ezer szlovák személy költözött (önként) a Felvidékre. A magyar menekülőkről Tildy Zoltán miniszterelnök 1945 novemberében megállapítja: „Köztudomású, hogy Csehszlovákiában magyar állampolgárokat vagyonuktól megfosztana*, hogy tömegeket kiutasítanak, vagy internálótáborban tartanak fogva azért, mert magyarok.” A 790 ezer hadifogoly közül, akiket a háború után nem éppen a nemzetközi jog előírásai alapján kezeltek a Szovjetunióban, 450 ezren tértek vissza Magyarországra, s közülük mintegy 200 ezren ma is közöttünk élnek. A Kárpótlási Hivatal ügy tudja, hogy 131 ezer fő élt kárpótlási kérelemmel, s 123 Miért öregszik a bőrünk? vonatkozott, hanem mindazokra a magyar állampolgárokra, akik „a legutolsó összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallották magukat”. Ilyenek pedig 720 ezren voiiak. A belügyminiszter (Rajk lAszló) utoljára 1947. augusztus 19-én foglalt állást vagyonukat illetően ekképpen : „Az átteiepüiésre kötelezettek személyenként 500 birodalmi márka készpénzt, és legfeljebb két gyűrűt, egy pár fülbevalót, egy nyakláncot, egy karórát, egy zsebórát, egy karkötőt és egy melltűt vihetnek magukkal.” • SZLOVÁKIAI MAGYAROK Az Alkotmánybíróság döntését az űj magyar parlament első kárpótlási törvényének „visszadobásáról” sokféleképpen lehet értelmezni. De egyvalamire ez a döntés mindenkinek felhívta a figyelmét: ha a magyar társadalom ilyen súlyos gazdasági helyzetben vállalkozik a múlt igazságtalanságainak jóvátételére, ezt csak az esélyegyenlőség alapján teheti. Vagyis első- és másodosztályú kárpótlan dók nincsenek. A Kisgazdapárt jóvoltából a figyelem javarésze a földjétől megfosztott parasztságra irányult. A totalitarizmusok karlánca azonban nem az erőszakos kollektivizálással kezdődött, vagy végződött. A ..rnalenkij robot” és a 0060-as számú szovjet hadparancs, amely 1944. decemberében „az ösz- sres német származású, munkaképes személyek mozgósítására” vonatkozott. Az áttelepítés és kitelepítés, a nagyüzemek és kisüzemek államosítása, a gyógyszertárak és üzletek elkobzása, bérházak ts irodaházak kisajátítása, a paraszti és egyházi birtokok felszámolása milliókat tett kárpóílandók• ZSIDÓK KÁLVÁRIÁJA Kezdődött a zsidókkal, akik közül a „történelmi Magyar- ország” területéről 600 ezret hurcoltak el. A pokolból 200 ezren tértek vissza. Egy részüket közvetlenül a háború után kártalanították, majd az | államosítások idején ismét j megfosztották vagyonuktól. I Jelenleg az egykori deportáltak és leszármazottaik közül a Kárpótlási Hivatal adatai szerint 7036 személynek van benyújtott kártérítési igénye. Kárpótlásban közülük 14-em részesültek. Az elemésztett életek nem kárpótolhatok, kiszámíthatatlan és megtéríthetetlen a zsidó- törvények következtében elszenvedett anyagi veszteség, ám nem feledhető. Erre utalt jeruzsálemi látogatása előtt egy izraeli lapnak adott interjújában Antall József miniszterelnök, amikor kilátásba helyezte a magyar zsidók és a svábok kárpótlását. de megjegyezte: ennek a szövevényes problémának a megoldása végett még az idén tárgyalások kezdődnek Németországgal. • BŰNÖS NÉP? A svábok kitelepítése a legtömegesebb vagyonfosztá- sok közé tartozott. A magyarországi német lakosság áttelepítéséről szóló 1945. december 29-én kihirdetett rendelet a potsdami értekezlet határozata alapján született ugyan, de vagyonjogilag teljesen a „bűnös nép” koncepcióra épült, s nemcsak a Voiksbundistákra és SS-ekre Kutatók arra jötte* rá, hogy a bőr idő előtti Öregedését és ráncosodását több folyadékfelvétellel befolyásolni lehet. Minél petyhüd- tebb a bőr, annál több folyadék hiányzik a szervezetből. Ásványvíz, csapvíz, gyümölcslé és gyógyteák fogyasztását javasolják, legalább napi 2 litert. Ha a férfiak és a nők bőrét összehasonlítjuk, érdekes különbséget tapasztalunk. A férfiak bőre kb. 15 százalékkal vastagabb, és ezért általában ellenállóbb. Több kollagént tartalmaz, mint a női bőr, ezért később öregszik. Viszont két- háromszor erősebben izzad, ennek következtében több nedvességet veszít. Ezért fontos, hogy a férfiak — bőrük különleges tulajdonsága miatt — használjanak férfi kozmetikumokat. ezren kaptak is kárpótlást a visszaadhaíatlan évekért, a kárpotolhatatían egészségért. # A KOLLEKTIVIZÁLÁS ÉS AZ ÁLLAMOSÍTÁS... Következett a kollektivizálás, meiynek kárvallottjaival a most napirenden lévő törvény foglalkozik. És az államosítás, melynek következményeit még nem sikerült törvényesen orvosolni. Aztán a Rákosi-korszak, melynek kárpótlandó üldözöttjeiről jószerival csak a Történelmi Igazságtétel Bizottsága próbált eddig gondoskodni. Az Üj Magyarországban megjelent adatok szerint, amikor Rákosi 1955 végén visszatért a hatalomba, még 54 ezer ember volt börtönben, a „nép ellenségei”, „kulákok”, „tőkések”, „a volt uralkodóosztály tagjai”, stb. A Belügyminisztérium nyilvántartásaiban azonban 2 millió személy szerepelt, jelentős részük a rendszer- , ellenesség különféle megnyilvánulásai, vagy annak gyanúja alapján ... Bokor Pál jjc A nádpallóval övezett, felújítás alatt álló épület 1991-ben A Tanácshoz tér 13. számú házul Almássy-kúriaként, s „a felrobbant ház”-ként egyaránt ismerik a miskolciak. Az utóbbi magyarázata egyszerűbb: 1984-ben nagy erejű gázrobbanás rongálta meg az épület emeleti részét és tetőszerkezetét. A felújítás szükségessé lett történed-építészettörténeti vizsgálódást, s amikor az emeleti termekben falfestmények kerültek elő, szükség volt a restaurátor feltáró, elemző munkájára, a nagyterem falán megtartható falfestmények konzerválására, eredeti állapotba történő helyreállítására. Az Almássy család története régebbre nyúlik vissza. Tagjai a 18. század közepé- től-végétől a Palóczy, Szemere, Vay, Vadnay, Fáy, vagy Szepessy családokhoz hasonlóan, fontos szerepet töltöttek be a város és a megye életében, maradandó emléket hagytak maguk után. Rákóczi Szövetség Borsodban is A határon túli magyarokért A család 1768—1793 között telepedett le Miskolcon, s a ház az 1777—1847 között élt Almássy Károlyra emlékeztet, de természetesen nem ő építette. Az épület a város általános és művelődéstörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű részén, a történeti városmag exponált helyén áll. A 18. század második felének építészeti terméke, 19. századi részleteket tartalmazó, nagy értékű objektum. A kúria igen fontos díszítőelemeinek számítanak a szépen keretezett ablakok és ajtók, a gazdag tagozatú vasrácsok, valamint az erősen hangsúlyozott, két oszlopra támaszkodó, erkély alatti kapubejárat. Az .egykori barokk épület egyes részeit a későbbi időkben átépítették, így a 19. század második felében az egykori homlokzat romantikus részletekkel bővült, 1958-ból származó adatok utalnak a telek hátsó részén állt istálló lebontására. (Az épületegyüttes felújításakor ennek helyreállítása is megtörtént.) A véletlennek, illetve a sajnálatos eseménynek volt köszönhető az, hogy sor kerülhetett az épület belső tereinek részletes tanulmányozására, amelyek a 18. századi, azaz eredeti állapotra vetítenek fényt. 1984 augusztusában az emeleti erkélyes nagyteremre, az ehhez kapcsolódó három kisebb szobára, valamint az előtérre és az ebből nyíló helyiségekre terjedt ki a vizsgálat. Az utca felé eső szobákban a falon gazdag mintájú, színes, enyves festést lehetett felfedezni, amelyre később több rétegű szobafestés került. Az alaprétegek igényes falfestést takartak. A festés az erkélyes nagyteremben maradt meg legjobb állapotban, a szakértő. Seres László szerint ez egykorú az épülettel, s jellegzetes copfstílusban, freseo-secco tech- - r.ikával készült. Az első kutatások után érzékelhető volt, hogy a falfestmény' helyreállítható állapotban maradt meg, az esetlegesen hiányzó felületek a motívum alapján — figyelembe véve az ismétlődésüket — kiegé- szíthetők. A felújításról és a hasznosítás lehetőségeiről gyakorta olvashattunk e lap hasábjain. A munka befejezésének ideje bjzonytalarmá vált, s még nincs végleges döntés a hasznosítást illetően sem. Ezt az állapotot tükrözi a fénykép is: ami látszik, az meggyőző és szép, de a nádpalló ölelésében még nem teljes. Dobrossy István
