Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-12 / 135. szám

3>r Szemérmetes Ciccio a templomnál Pornósztár volt(?) őnagysága 2. Cicciolina csendes lagzija Révbe jutott végre a lány A hívatlan fotósoknak, új­ságíróknak és a Magyar Te­levíziónak megtiltották, hogy ott kíváncsiskodjanak Ciccio- lina esküvőjén, de mégis ott voltak a világraszóló ese­ményen június 1-jén, mert amit nem ért az ember, azt nem érti. Mi az ördögnek harangozták akkor hónapok­kal korábban be, és főként miért adták el az egészet a fél világ televízióinak? Lát­ták hát, hogy a déli harang­szó után negyedórával meg­köttetett a frigy. Odakint tovább nőtt a kí­váncsiskodók száma, Pap p László háromszoros ökölvívó­bajnokunk erre ügyet sem vetve az úttesten kénysze­rült feleségével haladni (üz­letük néhány méterre van csupán a nagy eseménytől), talán csak az olasz fiatalok „Ciccio, Ciccio” skandálása sejtette vele, hogy mibe csöppent — gyorsan tovább is állt. A rendőrök alig bír­ták megfékezni a tömeget, hogy össze ne nyomják a közben kiiopakodó ifjú párt. Szerencsére megúszták, így a következő helyszínre, a Gorkij fasori evangélikus templomba hajthattak. Itt már jóval szerényebb fo­gadtatásban volt része Ciccio- lináéknak. A násznéphez vi­szont újabbak csatlakoztak, jelen esetben Zalatnay Sa­rolta és férje érkezett szu­per-Mercedesen — úgy lát­szik, ezen a napon minden­kinek Merci dukált —, akik­re a titoktartás ugyanúgy kötelező lehetett, mint a csa­ládtagokra. Ezt onnan sej­tem, hogy előző nap este, amikor telefonon hívtam Ci­liit, még nem tudta (illetve nem akarta tudni), hogy mi a másnapi programja, meg különben is új lemezen dol­gozik, amúgyse volna ideje ilyen kiruccanásra. De azért még visszakérdezett: — Miért kellene nekem ott lenni Ilona esküvőjén? Szegény. Mintha kihagyott volna egy pillanatra az em­lékezete, bizonyára elfelej­tette, hogy ő írta a híres­hírhedt pornósztárról azt a könyvet, amelynek a hasz­nából még most sem része­sültek közösen a kiadónak köszönhetően. (Csak melles­leg jegyzem meg, hogy egyet­len családtagnak sem tet­szők az írásmű, sőt magának Cicciolának sem.) Azóta jó barátnők lettek, és ha vala­hányszor erre járt Husika, nem mulasztotta el felkeres­ni Cinit, tehát feltehető volt. hogy az esküvőjére is meg­hívja. Azért a frigy napjá­ra csak összekapta magát a könyv szerzője, aki valószí­nűleg nem aznap vásárolta meg a nászajándékot... Sok idős ember is vára­kozott a templom előtt és többen kérdezték egymástól, hogyan mer „ez a nő” Isten házába belépni? És a lel­késznek hogy van ereje egy ilyen romlott múltú nőnek prédikálni az erkölcsről, a hűségről? Nos, az eskető atya, Szirmai Zoltán egy bibliai magyarázattal szol­gálhatott, amikor egy szin­tén romlott múltú nőt meg akarnak kövezni, de Jézus így szólt: „Az vesse rá az első követ, aki nem követ el bűnt.” A nő megúszta kő­zápor nélkül, és talár. Ilo­nának is meg kéne adni azt az esélyt, hogy ezentúl ne hívja fel a figyelmet maga- mutogatásával. Cicciolina megígérte, hogy megválto­zik, nem forgat több pamó- filmet. • ÖLELÉS A TORTÁN A bő egyórás szertartás után mindenki a városligeti Robinson étteremhez sietett, kivéve a házaspárt. Ök a Hiltonba mentek átöltözni. Legalább másfél órát kel­lett várni rájuk, többen már előre hozott nászéjszakáról beszéltek, de nélkülük sem unatkozott a vendégsereg. Az osztályonfelüli étterem szív-luftbalmokkal, virágok­kal volt kidíszítve — szólta Latin Combo latin-amerikai muzsikája — ás a tányérok mellett a menükártyán Ilo­na és Jeff ölelkező mezte­len, egyébként ízléses színes fotója volt látható. Érdemes leolvasni róla milyen étel- kavalkád vár a meghívot- íakra; előétel: füstölt lazac, vadpástétom, libamáj zsír­ban; leves: húsleves csiga- tésztával; főételek: töltött csirke vagy Wellington bél­szín, fogas roston, bazsali­komos rákraguval; desszert: eperkehely fagylalttal. Az italokat kár felsorolni. Kint malacsült. Lemaradt a lis­táról a tortaköltemény, amely minden bizonnyal magyar földörf*az eddigi legnagyobb lehetett, hiszen 130 kilót nyomott, 90 centiméter ma­gas, háromemeletes, szívala­kú volt, oroszkrémmel tölt­ve és a tetején 30 centimé­teres marcipánfigura állt — nem azt ábrázolta, amire gondolnak —, az ölelkező párral. • A PAPA ÉJSZAKÁS VOLT Ez az étterem sem akár- müyen. Nyugodtan mondha­tó, hogy lastan világhírűvé válik, félig osztrák kézben van, és itt egy leves ára 300 forintnál kezdődik .. Egyéb­két ötven férőhelyes, a két teraszon azonban még to- vábbbi száz ember fér el. A iagzibam viszont nem voltak többen félszáznál. Ilona édesapját is meghívta — bár már évtizedek óta nin­csenek beszjélőviszonyban, miután annak idején el­hagyta a családját —, de ő nem tudott eljönni, mert ép­pen éjszakai műszakba volt beosztva, helyette az „új” feleség egyedül üldögélt az asztalnál. • EGYMILLIÓS VACSORA Nagyon csendes lagzi volt, Cicciolina szinte egyszer sem bújt elő a zárt részből, a tópartom álldogálók hiába lesték őt, hogy a teraszon mutatkozzon. Többen kér­dezték egymástól: vajon mit szeretett meg rajta a férj? De volt aki megjegyezte: az is bolond, aki elveszi... Nem tudom. Ilona most tényleg szolidan, jól visel­kedett az étteremben, sze­mérmetlenségnek még a lát­szatával sem vádolható. Egyetlen incidens volt az egész este folyamán, amikor elérkezett a tortabontás ide­je — tűzijátékkal körítve — este tízkor, az étterem tu­lajdonosának barátja iskat- togtatott fényképezőgépével, amit rossz néven vettek tő­le, legorombitották, s kivet­ték a filmet a gépből. Ke­mény jelenet volt. A tortát C.iceiolinávaJ csak külföldi fotósok fényképezhették, ezért több ezer dollárt fi­zettek a lapok! Egy órával később a Robinsonban véget ért a világra szóló esküvő, amely milliókba került az if­jú párnak. A számla: a jó­falatokért egymilliót, a vi­rágokért 300 ezret, a tortá­ért 180 ezret (!), a tűzijáté­kért 200 ezret, a Mercede­sek bérléséért és a Hilton lakosztályaiért újabb egy­milliót adtak ki. Telik mi­ből, hiszen Ilona is össze­dolgozott már pár milliót húszéves filmezése alatt. Jeff pedig Amerikában neves szobrászművész. Andy War- holnál tanult, és ezekben a hetekben van egy kiállítás New Yorkban: Picassotól Jeff Koonsig címmel. A házasok még nem tud­ják, höl töltik a nászú tat: Mexikóban vagy Görögor­szágban? Mint ahogy azt sem tudják, hol fognak vég­leg letelepedni. Ciccioliná- nak ezentúl három hazája lesz: Olaszország, Amerika és Magyarország. Éljen bol­dogan! A mama is megnyu­godhat: végre révbe jutotta lánya. (Vége) Temesi László Útközben Európa felé Hörcsik Richárd &lőadás& Mi a különbség az Európa Tanács és az Európa Parla­ment között? Merthogy ez a két elnevezés — és ezt nálunk még ma is kevesen tudják — két különböző szervezetet takar, az előbbi inkább po­litikai, az utóbbi gazdasági szervezet. Magyarország szá­mára azonban mindkettő meghatározó jelentőségű az Európához csatlakozás útján. Az Európa Tanácsnak már hazánk is tagja, míg a par­lamenttel jövőre remélünk társult tagsági viszonyt, a teljeskörű tagság 1997-re va­lósulhat meg. Mindezeket Hörcsik Ri- chárd,. parlamenti képviselő ismertette a Páneurópai Unió miskolci csoportjának soros előadásán. Személyé­ben olyan autentikus politi­kust ismerhetett meg a hall­gatóság, aki mindkét szerve­zet székhelyén több ízben járt, sőt, az Európa Parla­mentben megfordult első magyar delegációt is ő ve­zette. + EMBER! JOGOK BÍRÓSÁGA Talán nem érdektelen e két szervezet rövid bemuta­tása. Az Európa Tanácsot 1949-ben alapították, ez egy­fajta kormányközi politikai szervezet, jelenleg már 25 tagállama van (bennünket­huszonnegyedikként vettek fel), célja szerint az európai egységet mozdítja elő, a plu­ralista demokrácia és az em­beri jogok védelmén keresz­tül. Az ÉT két fóruma kö­zül az egyik a miniszteri bi­zottság, ez a külügyminisz­terek döntéshozó szerve. A másik a közgyűlés. A közgyűlés 192 képviselő­ből és ugyanennyi póttagból áll. Ezek mindegyike hazá­jában is parlamenti képvi­selő. A közgyűlés évente há­romszor ül össze Strassbourg- ban, itt politikai dönté­sek születnek, amelyeket a kormányoknak ajánlanak el­fogadásra. Az Európa Tanács működteti az emberi jogok európai bíróságát. E na­gyon fontos iestület (és ál­talában az ET) döntései ter­mészetesen nem kötelező erejűek ugyan, de érthetően nem tanácsos figyelmen kí­vül hagyni azokat. Az ET fennállása 40 éve alatt 140 fontos szerződést hozott létre, a magyar át­alakulásban is döntő szere­pe volt, hiszen az emberi jo­gok területén hozott határo­zatait betartva (csak így le­hetünk tagjai a tanácsnak) alakult ki nálunk a demok­ratikus államrend. Az Európa Parlament 1951-ben szerveződött, a pá­rizsi egyezményt aláíró hat ország között. A következő fontos dátum 1957 márciusa, a római egyezmény elfoga­I Iktos és gyógyít Virágba borultak a hársfák Városunk poros, füstös le­vegőjében szinte elvész a vi­rágba borult hársfák illatár­ja. Pedig a különböző város­részekben szép számmal ta­lálhatók 'harsak. így többek ' között a Kilián-lakótelepen és a Győri kapuban. Hogy ilyen szépen meg­maradtak, s évről évre vi­rágba borulnak, mutatja, hogy még ezt a szennyezett levegőt is jól tűrik. Akár­csak a vadgesztenyék. Érde­A jóslat nem vált be Rossz éviik volt az amerikai csillagjósok­nak, mert 1990 esemé­nyei nem vették figye­lembe előrejelzéseiket. Ezt állapíthatta meg az a San Franciscó-i csoport, amely a jós­latok beteljesülését hi­vatott ellenőrizni. Íme néhány közlés, ami végül is blöffnek bi­zonyult: Bush elnököt latin-amerikai és kí­nai háborús veszélyre készítették volna fel, de nem jelezték a né­met újraegyesítést. Nem zuhant a Fehér Ház kertjére a biztos­ra jósolt meteorit. Nem ment férjhez Jacqueline Kennedy- Onassis, és nem talál­ták fel a japánok a náthát végleg meg­szüntető gyógyszert. Sajnos. raes tehát ültetni, gondozni. A hársfavirág hatását azonban már eleink is fel­fedezték. A belőle főzött te­át különböző „hektikák” gyógyítására használták. A századokkal korábban használt füveskönyvekből nem hiányzik a hársfavirág­tea készítésének, használatá­nak leírása. Mert alkalmaz­ták megfázás, hurutos to­rokbetegségek ellen, jónak találták a hideglelés, köhö­gés és különböző gyomorba­jok orvoslására is. S, hogy ne csak hasznos, de kelle­mes is legyen a fogyasztása, mézzel keverve, vagy pálin­kával „fűszerezve, erősítve” adták a gyógyulásra szoru­lóknak. Talán fel sem lehetne so­rolni mindazokat a betegsé­geket, melyek ellen javallot- ták, mect használták külön­böző kelések kifakasztására, toroköblögetésre, de még fogfájás ellen is. A hársfák virágját napja­inkban is gyűjtik, s hasz­nálják különböző bajok el­len. Arra azonban vigyázni kellene, hogy a virág szedé­sekor ne tegyék tönkre, ne tördeljék össze a fát, mint arra sajnos a korábbi évek­ben nem is kevés példa volt. Vicces program Unalmas és társalgásra képtelen üzletembereknek kínálja találmányát egy ka­liforniai számítógép-progra­mozó. Hirdetésében 500 kü­lönféle vicc programját ajánl­ja, melyet bárki betáplálhat a személyi számítógépébe, s adott esetben „puskából” saellemeskedhet. dúsával ekkor alakult meg az EGK, a Közös Piac. 1979 júniusában már 12 tagállama van a parlamentnek, 518 képviselővel, akik között egy magyar állampolgár, Habsburg Ottó. ö a magyar kérdésekkel foglalkozó bi­zottság elnöke. A parlament érdekessége, hogy a képvi­selők nem országok, hanem a pártok színei alatt ülnek egymás mellett. * A KONKURENS MEZŐGAZDASÁG A parlament legfontosabb szerve a miniszterek taná­csa, amelyet a 12-ek minisz­terelnökei alkotnak. Az Eu­rópa Parlament, mint gazda­sági szerveződés, a gazda­gabb nyugat-európai orszá­gokat foglalja magában, s bár megkezdődtek a tárgya­lások a magyarok felvételé­ről, s van is e tervünknek támogatója (elsősorban a né­metek és a brit konzervatí­vok), de ellenzői is (főleg a franciák és a spanyolok). Ez utóbbi oka elsősorban az, hogy a mezőgazdasági prob­lémák miatt nem érdekeltek konkurens ország felvételé­ben. Már most látható, hogy óriási harcok lesznek a szov­jet mezőgazdasági piacok megszerzéséért, s ebben ben­nünket nem akarnak figye­lembe venni. Mindenesetre a felvételre megvannak az esélyeink. Hörcsik Richárd szerint 70 éve nem volt az országnak Nyugaton ilyen kedvező imázsa. Gyakran előfordul — mint • most is —, hogy az előadás után feltett kérdésekre adott válaszok legalább olyan ér­dekesek, mint az előadás. A fenyegető menekültáradatról szólva a képviselő elmondta, hogy az szorosan összefügg a szovjet belpolitikai hely­zettel, a birodalom széthul­lásával. Ha ugyanis a tag- köztársaságok kiválása miatt polgárháború robbanna ki a Szovjetunióban — mivel a genfi konvenciót aláírtuk —, kötelesek lennénk befogadni a politikai menekülteket. Márpedig egy húszmilliósra saccolt menekülttömegből 2—3 millió ránk is jutná, és ezt aligha lenne képes az ország elviselni. Hiába tá­mogatjuk elvben a köztár­saságok — köztük a baltiak — függetlenségét, számunk­ra fontos lenne a polgárhá­ború kivédése, ugyanis a gazdasági okokból menekü­lőket egy ország sem köteles befogadni. + ALMAÉRT HIDAT A világkiállításról szólva Hörcsik Richárd elmondta, hogy az Európa Parlament­ben is támogatják annak megrendezését 1996-ban, ez jó ajánlólevél lehet egy év­vel későbbi felvételünkhöz. De úgy kell kiállítást ren­dezni, hogy nemcsak Buda­pest. hanem a Dunán innen, a „Nyugat-Ázsiához” tartozó országrész (benne a mi me­gyénk) is profitáljon belőle. Legalább utak, telefonvona­lak építésével. Szó került Habsburg Ottó legutóbbi, miskolci, sárospa­taki útjáról is. A képviselő nagy tisztelője az idős poli­tikusnak, aki támogatja őt az Európa Parlamentnél vég­zett munkájában. Aki sze­mélyes kapcsolatokhoz segí­ti, aki keresi magyar utóda­it a szervezetnél. Ezen a találkozón részt vett Kassa óvárosának pol­gármestere is. Itt derült ki, hogy a városnak van egy hídgyára, a megbeszélések alapján elképzelhető, hogy az évtizedek óta felépítésre váró cigándi hidat Kassáról veszik meg és almával, más gyümölccsel, élelmiszerrel fi­zetnek érte. (gróf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom