Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-07 / 131. szám
EREI! SÉGI XXtfl. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM I Ami : 5,80 1991. JÚNIUS 7., PÉNTEK í FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA Mi kerülhet az önkormányzatok tulajdonába? A műemlék nem hoz hasznot At önkormányzat; törvény részletesen szól arról, milyen épületek, vagyontárgyak kerülhetnek allamj tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába. Általában megkapják azokat az épületekét — közintézményeket és lakóházakat egyaránt —, amelyek kezelői joga korábban iá ar övék volt. Kivételt képeznek .a műemlék épületek, ezek továbbra is állami tulajdonban maradnak. Érthető ez. hiszen mihez kezdene Miskolc önkormányzata o diósgyőri. Füzér, Sárospatak, Szerencs öai- kormányzata a hasznot nemigen hozó. annál többe kerülő várakkal? Az egyházi műemlék épületek, templomok nem ebbe a körbe tartoznak, vannak azonban olyan viszonylag jó állapotban lévő műemlékek, amelyek hasznot, néha talán nem is kis hasznot hozhatnának az űri kormány zat- > nak. Nagy Atiilc odeklayi polgármester ezért mondta a legutóbbi nsegyegyülésen, hogy levélben kérjék a parlamentet az önkormányzati törvény módosítására, hiszen Bdelényben a Cóburg- kastély eladása, bérbeadása több éve téma, jelenleg is több érdeklődő van iránta. A javas’atot a tanácsnokok többsége támogatta, Szabó György, a megyei ön- kormányzat elnöke vállalta a levél megírását, már csak azért is, mert a megye birtokában is van (azaz éppen, hogy nincs) olyan műemlék épület (például a kéketíi kastély), amiből hasznot szeretnének látni. A sárospataki .-rgvző. dr. Szikora Zsolt is úgy vélekedett: fontos lenne, ha a műemlékek hasznosításában a települések érdekei js érvényesülhetnének. A Rákó- czi-vár és néhány más fontos épület, a nagykönyvtár, az iskolákért nemzeti kincs, ezek fölött nem diszponálhat az önkormányzat. De van néhány kisebb épület és iő néhány borospince, borosház (többsége romos állapotban), amelyeket — a műemlékvédelem követelményeinek figyelembevételével — célszerű lenne a város kezébe adná. Magyarán: törvényi szintű szabályozás eseten szelektálni kellene a műemlékek között, értékük és funkciójuk szerint is. Sárospatakon körülbelül 10 olyan epület kerülhet szóba, amelyéket — tőkeerős partner esetén — az önkormányzat célszerűbben hasznosíthatna mint az állam. Azoknak a műemlékeknek, amelyek ma I is lakóházként funkcionálnak és az ingatlankezelőt eddig csak bajba hozták, szintén városi tulajdonban kell maradniuk. A mezőkövesdi jegyző, Váradi László, könnyű helyzetben van, hiszen Köves- der. az egyházi épületeken kívül nincs műemlék, csak a népi építészet néhány szép darabja található, a matyó kontyosházaik, ezeket néom (Készek lakják, ők hasznosítják. Sátoraljaújhely jegyzője, Fedőmé dr. Fráter Zsófia szerint a városháza az j egyetlen kitaépület-műem- I lék. ezt a jövőben ts erre A célra hasznosítják, városképi, iakásgazdáíkodási indokok alapján szeretnék, ha a műemlék lakóházak a város vagyonát gyarapítanák. — Miskolcon nincs o!yar iga-ráíi jelentős műemlék épület, ami ilyen szempontból szoba jöhet — véli Kelemen István építész, önkormányzati képviselő —, hiszen a diósgyőri vár vagy az avasi templom nemzeti kincs. Más épületek, mint az Aimássv-kúria, a Rákó- czi-ház, a minorita rendház, inkább gondot jelentettek eddig is, nem hasznot, egyébként is úgy tudom, hogy ami nem jelentős mű- j emlék, mondjuk a nemzeti | örö.üég része az az önkormányzaté lehet, csak az Országos Műemléki Felügyelőség (mint eddig is) figyelemmel akarja kísérni a hasznosítás, újrahasznosítás folyamatát, az ő engedélyükre van szükség, minden változtatáshoz. G. L. & A középiskolákban a szokásosnál jóval nagyobb csend van ezekben a napokban, az éppen arra járó alsóbb évfolyamosok kellő tisztelettel kerülik ki uzokai a tantermeket, ahol érettségiznek. A június a nagy záróvizsgák második részének, a szóbelinek az ideje, amelyről mindenki tudja, aki próbálta, hogy több ez, mint egyszerű számadás a tanultukról. Más emberként, felnőttebbként várja az eredményhirdetést a fiatul. Az érettségi nem látványos, de annál nagyobb súlya van. Felvételűm; a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában készült. Kerényi László osztályfőnök 4 A. osztályosai áruismeretből vizsgáznak. (Szabón Gabriella felvétele) Strandé k Miskolcon nem tapossák agyon egymást a fürdővendégek az áremelések miatt, és így van ez a megye más településeinek fürdőiben, strandjain is. Pedig az utóbbi években nagy összegű beruházásokra is sor került, különösen a mezőkövesdi és a bogácsi strandon. Mezőkövesden a fedett fürdőn kívül három nagyméretű. közte egy hullám- medence is működik. Tavaly í*0 millióért fedték be az úszómedencét, ebben az évNagy zaj a kisebb érdekében Csiszolják a villamossíneket Sztrájk az avas-déli lakásszövetkezetnél Már robbant is a bomba? o Béremelési akarnak az alkalmazottak • Az elnök szerint reális a kérés • Most a tulajdonosok szavaznak majd Időzített hómba ketyeg a. lakásszövetkezetek alatt — mondták többen is a vízdij- emeiésekkel kapcsolatban, arra célozva, hogy a többi áremelkedéssel együcí a lakás- szövetkezeteit könnyen csődbe juthatnak. Az is lehet, hogy a bomba már fel is robbant az Avas-déli Lakásvidéken ben 5 millióba kerül az uszoda víztisztító-forgató berendezése. Ennek és a körmedencének a vizet termálvízzel melegítik, és működik a strandon egy szolárium is. Nemcsak a kövesdi reumakor ház betegei használják a fürdő gyógy szolga Itatásait, a gyógy- és víz alatti masz- százst, az iszappakolást és a súlyfürdőt. Bogácson új úszómedence, kabisisor épült, új kutakat fúrtak, Sárospatakon, Özdon Bogácson és Göncön kempingezési lehetőség is van a strand mellett. Ügy ifinik, néhány álmatlan éjszaka lesz az ára annak, hogy a későbbiekben kevésbé zajosan közlekedjenek 9 miskolci villamosok. Legalábbis azoknak érdemes erre í elkészülniük, akik a sínek környékén laknak. Szilágyi Istvántól, a Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi főosztályvezetőjétől kaptunk tájékoztatást. — A miskolci villamosok zajosak mert a vágányok az idő során hullámossá koptak, így csak „zötyögve” tudnak a kocsik közlekedni. Ennek megszüntetése végett a Speno nevű, s.'ájci érdekeltségű céggel állapodtunk meg, ők ugyanis rendelkeznek olyan nagy teljesítményű, speciális köszörűvel, amellyel lecsiszolhatók a sínek. Június 10. és 18. között végzik el a munkát, amely sajnos elég . nagy zajj'al fog járni. Ezért előre is elnézést kérünk a környékén élőktől. A tervek szerint a Tiszai pályaudvar és az Ady-híd között június 10— 13., a Dayka Gábor utca és a Marx tér között 15. és 18. között csiszolják a síneket. Este nyolc és reggel négy között a villamosforgalom is leáll ezeken a napokon, autóbuszokkal oldjuk meg a személyszállítást. A gép 3— 5 kilométeres sebességgel dolgozik, előtte és mögötte is biztosítjuk a forgalmat. Felhívjuk az autótíok fig y ti- mét aria, hogy az említett időszakban feltétlenül tartsák be a sínektől való három méteres távolságot, nehogy megsérüljön a jármű öukkózása a csiszolás során keletkező szikráktól. Egyéb- ként három-négyévente várható ^ennek a munkának a meginni,•tifeit. v n. zs. és Garázsfenntartó Szövetkezetnél, ugyanis két küldött- gyűlés után sincs elfogadva az ez évi gazdasági program, vagyis pontosabban az üzemeltetési díjak mértéke és a szövetkezeti alkalmazottak béremelése. Ez utóbbi miatt a szövetkezet alkalmazottjai hétfőn sztrájkba lépnek: ezen a munkanapjukon nem látják el csak a sztrájktörvény által rójuk rótt szolgáltatási kötelezettségüket. • DÖNTÉS NÉLKÜL Budai Imrétől, Kántor Sándortól és Laczkó Tibortól, valamint művezetőjüktől, Vízi Józseftől hallottuk, hogy 28 százalékos béremelést kértek a küldött-közgyűléstől, ugyanis rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, 43-tól 61 forintig terjedő órabérekért. Huszonhármán vannak több, mint három és fél ezer lakásra. Úgy érzik, hogy a küldöttek — alfik a több mint három és fél ezer lakástulajdonost képviselik — nem ismerték el teljesítményeiket, pedig ők úgy látják: sokat dolgoznak, kevés pénzért. A beszélgetésből kiderült: a két küldöttgyűlésből egyik sem jutott el odáig, hogy érvényes szavazás történjen arról, mennyi legyen az üzemeltetési díj, s megadják-e a fizetésemelést az alkalmazottaknak. Az alkalmazottak kicsit furcsállják a dolgot, mert a gyűléseket megelőzően egyenként beszélgettek a küldöttekkel, és úgy tűnt, egyetértésre találnak. A sztrájkra készülő alkalmazottak szerint egy kisebbség véleménye billentette el a mérleget afelé, hogy végül is nem tudott dönteni egyik gyűlés sem. • NEM MEGY TOVÁBB A PÓTLÁS Igaz, hogy az üzemeltetési költségek emelése foglalja magában a kért béremelést is, de ez a béremelés netr. jelentős hányada azoknak a költségeknek, amelyek miatt emelni kell a négyzetméterenként fizetendő üzemeltetési költséget — hangsúlyozzák a sztrájkra készülők. Mellesleg az üzemeltetési költségek tervezett emelése épületenként külön« böző, van ahol semmi, másutt négy-öt forintos mértéi kű. Egyébként is jelentősek a díjkülönbségek az egyesi épületek között. A sztrájkra készülők azt várják, hogy a küldötteket rábírják a munkabeszüntetéssel a döntésekére és a béremelésre is. Megkerestük a szövetkezet elnökét, Szolnoki Lászlót, aki tiszteletdíjas, nem főállású vezetője most a szövetkezetnek. Ö azt nyilatkozta, hogy a 28 százalékos béremelés re-: ális követelés véleménye sze-j rint, ugyanis a jelenlegi béreknél magasabb fizetésért el tudnak menni a szövetkezettől a szakemberek. Hozzátette, hogy a szövetkezet anyagi stabilitása elsősorban nem á béreken, hanem az üzemeltetési díj emelésén múlik, amelyet azonban aa energia- és más árak emelkedése okoz. Véleménye szerint most azért van nagy felzúdulás a küldöttek körében, mert két éven át á szövetkezet felújítási pénzalapjának a kamataiból pótolta ki az üzemeltetési díjaknál hiányzó bevételt —! azaz nem volt díjemelés —; most azonban e?;t nem lehet tovább folytatni. Ugyanis vízórásítási programba fogtak. amellyel csökkent a felújítási alap, így a kamatbevétel is — de nem is folytatható ez a visszaforgatásog gyakorlat, mert túlzottan csökkenti a felújítási pénzeket. Az elnök szerint „a jövőjét eszi meg” a szövetkezet. A vizórásítást pedig célszerű megcsinálni, mert, ha nem, akitor meg a vízdíjak miatt ugrik majd az egekig az üzemeltetési díj. Megkérdeztük az elnököt; mi következhet a sztrájk után? Azt a választ kaptuk, hogy a szövetkezeti törvény értelmében most minden tulajdonost külön fognak — praktikus okok miatt levélben — a vitatott kérdésekben szavazásra kérni. * Ebben az egész aggasztó és minden résztvevő számára nyomasztó helyzetben egy dolog aligha kérdőjelezhető meg: a lakásszövetkezet sorsát csak maguk a tulajdonosok, küldötteik és alkalmazottaik rendezhetik el egymás között. Helyettük dönteni és rajtuk segíteni nem fog senki. (kis*)
