Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-06 / 130. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1991. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK ARII: 5.80 í FOHIMT Aki lopott autót vesz... RENDŐRSÉGI TUDÓSÍTÁS a 8. OLDALON) 9 A 100. Számú Pataki István Szakmunkásképző és Szakközép- iskolában is új utakat keresnek Olyan képesítést szeretnének adni, amelyek garantálják a végzősök kenyérkereseti ^ehetösé- gót. A hatalmas tanműhelyekben például o fiuknak kínálnak olyan szakmákat, amelyek iránt még van kereslet. A kézműves- teremben pedig a tanulók által készített szövőszéken sajátíthatják el a szövőmesterséget. (Cikk a 3. oldalon.) (Szabón Gabriella felvételei) Balázsi Tibor országgyűlési képviselő fogadóóráját június 7-én, péntekén 14-től ÍV óráig tartja a polgármestert hivatalban levő képviselői irodában. A közgyűlés további tárgyalásokat szorgalmaz Kié lesz az ikropolisz? • Az egyház szeretné ismét • A város költött is rá Szociális térkép a városról • Fesztiválok, vásárok — új fényben Utol kellene érni a szegénységet Rengeteg terv, sok munka, biztató eredmények — g&hnt tavait Miskolc Lakóinak szociális helyzete. Egy mondatban így lehet összefoglalni Halász Jóswcfné alpolgármester véienrényét, beszélgetésünket, amely alatt végig érezhető volt a felszabadult otthonosság, hogy aki beszél, kedvenc témájáról mondhatja el szakértő véleményét. Mégis nehéz egyetérteni az első mondat második felével, hiszen lehet, hogy az önkormányzat valóban sokat tett a javulásért (ahogy hallottuk, a szociális célokra szánt pénzösszegek 150 százalékkal nőttek a költségvetésen belül), ám azt az alpolgármester asszony is elismerte, hogy a gondok gyorsabban nőnek, mint ahogy a szociális háló szálai szövődnek. — A helyzetnek nem lehet megfelelni, nem lehet utolérni a szegénységet —- mondotta. Pedig sofat tettek annak érdekéber., hogy a szociális intézményhálózatban mielőbb bekövetkezzen a rendszerváltás. Egyedül ezen a területen pályáztatták újra a vezetői állásokat. Mert másfajta szemléletei, mobil, kreatív, összefogott munkát akarnak meghonosítani, már csak azért is, mert lehet, hogy az intézmények feladata is változni fog a jövőben. A pályázatok határ- ) ideje lejárt, a hónap végén esedékes közgyűlésen kinevezik az új vezetőket. Szociális úton ma már nagyon kevesen kaphatnak lakást. (Keddi számunkban írtunk a nyomortelepek felszámolásáról, erről a témáról most csak annyit kell megjegyezni, hogy arra a bizonyos Sajó-parti telepre, a „gettóba” 90 család költözött volna, tea felépül, így azóta csak 52 család kapott — a Phralipe kijelölése által — kiutalást, a névjegyzéken kívül. Ezek többszörös cserével megüresedett, alacsony komfortfokozatú lakások.) # LAKÁSOK NÉVJEGYZÉKÉN kívül Megváltozott a kijárásos-elosztás szociális rendszer, de az emberek ugyanazok maradiak. Fogadóóráin máig sokan keresik fel az alpolgármestert, hogy adjon, hogy oldja meg, csináljon valamit, nem látják be, a segítésnek ez a formája megszűnt. A lakosság nem tudja, mű.ven az igazi szociális helyzet, mindenki a saját gond iát érzi a legnagyobbnak. Nem tudják, milyen az igazi nyomor, arról még igazán a sajtó sem u — mondja Halász Józsefné —. mert a lapok Inkább a középréteg (a vélt olvasói réteg) problémáival foglalkoznak. A szélesebb társadalmi rétegeket érintő megoldások nem az önkormányzatok kezében vannak. A lakáshoz jutás kérdése évtizedek óta és még nagyon sokáig a legneuralgikusabb pontja tesz a szocialpoiitíkánaK. Ugyanígy lehetne sorolni, számokkal alátámasztani, hogy a szociális segélyek, étKeztetés, házi gondozás, betegápolás, napközi otthoni ellátás keretében hányán jutnak valamilyen formában támogatáshoz. De most nem erről, inkább az elvekről, a működtetési módszerek változásáról van szó. • IFJÚSÁGI MUNKAKÖZVETÍTŐ Az alpolgármester asszony ezért sorolja, hogy elkészült a Gyermekváros átalakításának koncepciója. Hamarosan felállítanak egy ifjúsági munkaközvetítő irodát. A családsegítő központ újabb irodáit nyitják meg Diósgyőrben és az Avason. Az öreggondozást két önálló egységre osztják. Az idősek klubja hálózata szervezetileg és gazdaságilag is a szociális otthonhoz tartozott, januártól önállóan működik. A toluboKban is változik a munka, a klubvezetők sok ötlettel álltak alő eddig is. Már a-Déli Hírlap is-írt a városban látszólag cél nélkül ténfergő, idős emberek gondozásáról. Sok olyan ötlet vár megvalósításra, amelyhez pénz nem is szükséges, csak jószándék és segítőkész emberek. Ilyenek pedig vannak. Sokan meglepődtek, mennyien vállaltak karitatív munkát az újonnan megalakult és régebbi egyesületekben, társadalmi szervezetekben. A Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, a családsegítő központ, a Szeta helyi aktivistái ma már egyeztetik feladataikat, r.em rivalizálnak, nem egymás ellen, hanem azonos célért dolgoznak. # BABA-MAMA- OTTHON Természetesen sok feladat vár megoldásra, nincs még egy átfogó szociális koncepció a városban, és nem készült el Miskolc szociális térképe sem. Az ön- kormányzati hivatalban, a témával foglalkozók jobban megismerik a szociális intézmények életét, míg ezek vezetői betekinthetnek a segélyezés módjába, elveibe. Még tovább folytathatnánk az említett szociális háló szövésének, „kifeszítési helyeinek” ismertetését, de befejezésül egy új tervről írunk még. Az alpolgármester asszony az egyik, már ki nem használt bölcsőde átalakítása terveiről szólt. Leányanyáknak adnak itt majd szállást, vagy ahogy ő finomabban megfogalmazta: egy baba—mamaotthont alakítanak ki. ahol a szülés és a családi dilemmák okozta trauma ideje alatt — talán hat hónapig — lakhatnának a mamák és a babák közösen, s az édesanya, az anyós helyett a gondozónők megtanítanák a mamákkal, hogyan is kell bánni egy csecsemővel. (gróf) A Fidesz javaslatára nem tárgyalta meg a város közgyűlése a tapolcai Akropo- lisz mozi, vagyis az ezen a néven ismert, Görömbölyi út 23. szám alatti ingatlan sorsáról szóló előterjesztést. Az előterjesztés ugyanis azt tartalmazta, hogy ez a ház — amely hosszú évek óta ottSiont ad a Miskolci Nyár szabadtéri rendezvényeinek — kerüljön vissza a Hajdú- dorogi Görög Katolikus Egyházmegye tulajdonába. A közgyűlés voltaképp azzal, hogy levette napirendről az ügyet, úgy döntött: a polgár- mesternek tovább kell folytatnia az egyeztető tárgyalásokat az egyházzal. De miről is kell egyezkednie? Az Akropolisz mozi épülete 1986 szeptemberéig volt a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye tulajdonában. Ekkor egy csereszerződéssel a városi tanács szerezte meg a házat és a telket, átadva az egyháznak a Szerrtpéteri kapu 60. sz. alatti lakóházat. Az egyházmegye 1989-ben kezdeményezte, hogy bont-' sák föl a csereszerződést, és álljon vissza az eredeti tulajdoni állapot, ugyanis a csere számukra előnytelen volt — a tapolcai ingatlan jóval többet ért —, jóhiszeműségük miatt kár érte őket. A tanácsiakkal azonban már nem tudtak új egyezséget kötni, mert bekövetkezett a rendszerváltás, így a tárgyalásokat az önkormányzattal folytatták. A legutóbbi találkozón is közölte az egyházmegye, hogy mindenképpen szeretnék visszakapni az Akropolisz épületét — ha kell, peres úton is. Az önkormányzatnak azonban azt is szem előtt kell tartania, hogy 1986 óta majd 6 millió forintért felújította, bővítette a tapolcai ingatlant. Ezek a munkálatok azt a célt is szolgálták, hogy a ház méltó körülményeket nyújtson a nyári színházi előadásokhoz. A tárgyalások során az egyházmegye képviselői elismerték ezt a befektetést, és azt ajánlatták, hogy ennek ellensúlyozására 15 évre ellenérték nélkül, minden nyáron helyet adnának a Miskolci Nyár rendezvényeinek. Az az előterjesztés, amely végül is Akicopolisz-iigyben a közgyűlés elé került, azt a határozati javaslatot tartalmazta, hogy adja vissza a közgyűlés az Akropolisz épületét az egyházmegyének, ezzel visszakapná a város a Szenbpéteri kapui ingatlant, de 2005-ig az egyházmegyének biztosítania kell a nyári rendelvények megtartását a szabadtéri színpadon és az ahhoz tartozó létesítményekben . Ez a javaslat volt a Fidesz számára elfogadhatatlan, s ezért javasolta Juga György képviselő, hogy a város kulturális életében jelentős szerepet betöltő épület sorsáról további tárgyalásokat is folytasson a polgármester. * Nem kívánunk részrehajló véleményt nyilvánítani egy ilyen politikai és jogi vonatkozásokat egyaránt érintő vitában, csak azt szeretnénk megjegyezni, hogy mostanában Miskoteon átértékelődik a fesztiválok, szabadtéri rendezvények szerepe. Egy darabig úgy nézett ki, hogy megfelelő anyagi támogatás híján halálra ítéltetnek az eddigi rendezvények — a MdskolA tokaj-hegyaljai borászok, szőlészek körében mindig nagy esemény az évenkénti borverseny. Ilyenkor nemcsak a pincében érlelt, kezelt borok, hanem a bará- szok is megméretnek, hiszen az ő munkájuk nyomán érik, testesedik a nedű, így jön elő íz-, illat- és zamatanyaga. Az idei borverseny különbözött a korábbiaktól; igen sok egyéni termelő, szőlősgazda és pincetulajdonos nevezett be Hegyalja boraival, az aszúval, az édes és száraz szamorodnival, a furminttal és hárslevelűvel. Meglepő volt, hogy nemcsak a nagytermelők, a borkombinát, a szakszövetkezetek és a tsz-ek foglalkoznak az aszúval, a be- j rok királyával, hanem a kis- | termelők is. Hogy nem ered- i ci Nyár, a dixieland-fesztivál. Ezt látszott igazolni az is, hogy az idén már nem volt formációs táncfesztivál, arról nem is beszélve, hogy a televíziós- és filmesfesztí- váloknak is búcsút mondtunk. Csakhogy időközben új kezdeményezéseknek lehetünk Tanúi, amelyek azt látszanak igazolni: az eddigiektől eltérő módón ugyan, de talán ,a megszokottnál is nagyobb szerepet kaphatnak a város életében ezek a kulturális, kereskedelmi tömegrendezvényeik. A változás épp a kultúra és a kereskedelem házasításá- ban rejlik. Először szerveztek a városban vállalkozói alapon tavaszi fesztivált, szponzorokkal és az önkormányzat segítségével lesz Miskolci Nyár és dixielandfesztivál is. De az a szerződés, amelyet a napokban írt alá a városháza a Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár rendezéséről, szintén magában rejti a rendezvények gazdagodásának lehetőségét. Mindennek fényében az Akropolisz épületének sorsa sem lehet csak egyszerű csereügylet... (kiss) ménytelenül, azt bizonyítja, hogy a kiadott 14 aranyéremből több mint 10-et ők vittek el. Vagyis kiderült, hogy igenis van minőségi hegyaljai bor a riolit tufába vágott pincékben. S ha azt nézzük, hogy a versenyző 164 bormintából csaknem 100 kapott arany-, ezüst- és bronzérmet, 9 pedig külön- díjat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a szőlőt szerető, a bor Kezeléséhez, iskolázásához értő hegyaljai szakemberek tovább öregbítik a borvidék világhírét. Tokaj-Hegyalja körül folynak a viták, hogyan tovább, melyik művelési mód a legalkalmasabb ezeken a dombokon. Ha a követendő út még nem is teljesen egyértelmű, az biztos, hogy a szakértelem megvan a királyok borának kezeléséhez. lokaj-Hegyalja hírnevéért Aranyérmes borászok
