Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-28 / 149. szám
■ Miskolc egykor és ma9 képekben 8. u ★ A Városház tér századforduló előtti, napjainkban is irigyelhető arculata Impozáns díszterem u Büszkesége: a levéltár jf Bérleti díjat módosít a városháza Harcban a kocsmákkal, szex-shopokkal A városháza a mai közgyűlésen új javaslatot terjeszt elő a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával kapcsolatban. Mint ismeretes, a miskolci képviselők a legutóbbi ülésükön már döntöttek ebben a kérdésben, ám határozatuk a díjemelésről meglehetősen nagy felzúdulást váltott ki a helybeli kereske- rők között, akik érthetően sokallták az esetenként 500 százalékos emelést. A pol- j gármesteri hivatal képvise- | lói tárgyaltak a belváros nagykereskedő cégeivel, szolgáltatóival, illetve a jelentősebb közgyűlési pártfrak- I ciókkal. és úgy tűnik, hogy ma egy mindenki számára elfogadható megegyezés szü- j lethet. Ezt tegnap jelentette be Kobold Tamás alpolgármester azon a sajtótájékoztatón, amelyet jelenlétével megtisztelt Csoba Tamás polgár- mester is. A többi között elhangzott: a korábban elfogadott változat érvényben van. csupán a hatálvba lépését függesztette fel a városháza.. mivel számolási hiba történt a szavazatok ösz- szegzésekor. Miskolc vezető; remélik, hosv a közevűlés megadia a felhatalmazást a jegyzőnek, hosv korrigálhassa ezt a hibát a legutóbbi ülés jegyzőkönyvében. A korábbi díjtételekre változatlanul azt mondják, hogv azok megfelelnek a oiaci viszonyoknak. Mém's be’ementek az előbb már körvonalazott tárgyalásokba. A megbeszélések eredményeként a most előterjesztendő javaslat szerint nem változtatnának az igénybevételi díjakon. Ez-jelenleg a szűkén vett belvárosban 40 és 60 ezer forint körül van. O ÖVEZETENKÉNT VÁLTOZIK Ami a bérleti díjakat illeti, ez övezetenként a következőképpen alakulna: az Ales körzetben évente és négyzetméterenként 6800 forint volna a tarifa, ami a korábbihoz képest egy szolidabb mértékű, 270 százalékos emelést jelent. Az A2- es kategóriánál négyzetméterenként és évente 5000, a B-nél 3600, a C-né! 3000, a D-nél pedig 1800 forintot kellene fizetni a nem lakás célú helyiségek bérleti díjaként. A városháza szándéka szerint az alapellátást, illetve a hiányszakmákat díj- kedvezménnyel támogatnák, míg lennének olyan üzletek, amelyeket hátrányosan érintenének a rendelkezések. Ezzel kapcsolatban Kobold Tamás azt fejtegette, hogy nem akarnak kocsmavárost Miskolcból, nem céljuk ennek a lehetőségeit biztosítani, csakúgy, mint az olyan szolgáltatásokét, amelyek a közérdeket, vagy a köz nyugalmát sértenék. Az előnyös, illetve hátrányos megkülönböztetések közül érdemes néhány példát megemlíteni. A peremkerületekben támogatnák például a magán- gyógvszertárak működését, a maeánorvosi ellátást, és az egészségügvi szolgáltatást. A 7 elfogadott bérleti dí3at 100 százalékkal fejelnék meg azokban az esetekben, amikor például egv élelmiszerkereskedés szeszt árul este 8 után. Ugyanennyit fizetnének a szeszes italt árusító vendéglátó egységek, kivéve az első- és másod- osztályú melegkonyhás éttermeket. Ugyanebbe a kategóriába tartoznának a szexuális árukat kínáló, illetve a szexuális szolgáltató egységek. Ezekkel kapcsolatban azt is hallottuk, hogy a polgármesteri hivatal foglalkozik a gondolattal: vagy egy városnegyedet, vagy egy-két utcát jelölne ki a város, ahol az ilyenfajta szolgáltatást igénybe vehetné, akinek szüksége lenne rá. Amennyiben a polgár- mesteri hivatal legújabb tervezetét elfogadja a közgyűlés, és ezzel módosítja a korábban ebben a kérdésben már megalkotott rendeletét, az 60—65 milliónyi bevételt jelent a városnak. • HOGY FIZESSENEK IS A Déli Hírlap munkatársa arra volt kíváncsi, hogy mi késztette a változtatásra a hivatalt: a kereskedők haragja, vagy pedig az a tény, hogy a közgyűlés néhány frakciója maga is módosító javaslatot kívánt tenni a bérleti díjak csökkentésére. A válasz: ha bemerevednek az álláspontok, megeshetett volna, hogy a város nem jut többletforráshoz. (Magyarán: esetleg a kereskedők, szolgáltatók nem fizetnek. A városháza ezért választotta a megbeszéléseket, és így születhetett meg a kompromisszum. (bujdos) & Nyugalmat áraszt a tér 1991-ben A bemutatott két kép között alig érzékelhető a különbség. A Tanácsház tér 8. szám alatt az 1871-ben átadott városháza, a 10. szám alatt egy földszintes korcsmaépület áll, s így „zavarja" a rálátást a megyeházára. A mai 12. számmal jelzett telek a tér felé nyitott, a főutca felé pedig léckerítéssel van lezárva. Még ekkor nem gyanítható, hogy néhány év múlva itt épül fel egy — külső képében máig változatlan — bérház. A második kép 1991 áprilisában készült, s alig érzékelhető a több, inint évszázadnyi „korkülönbség”. Pedig ennyi idő alatt főleg a vármegye építési és átalakítási munkálatai kötetnyi leírással gazdagították ismereteinket. (A levéltár munkatársai ezeket 1982-ben meg is jelentették.) A képen látható másik, földszintes ház története is érdekes. Ezen, s a szemközti épületen is látszik a „boton kilógó szal- macsütak”. így jelölték a csapra ütött, frissen csapolt sört. A söröző (helyén napjainkban édesség- es kávé- üziet van) mellett a „Török Szultánihoz címzett kávéház működött. A kávéház előtt (néhány évvel későbA PDSZ javaslatára bi képen láthatóan) tábla hirdeti, hogy itt van a „VÁROSHÁZTÉR”. A tér legnagyobb épületének története visszanyúlik a 18. század elejére. 1723- ban született meg az a rendelet, amely szerint minden vármegyének — ahol még nincs ilyen — kötelessége székházat építeni. Három megvásárolt telken itt hat, különféle objektum épült, de 'közülük igazán kettő érdekes: a megyeháza, s benn? a nagy ülésterem és a levéltár, valamint a börtön, 1725-ben kezdték, s 1727-re be is fejezték a megyeháza építését, de a század végére ez már használhatatlanná vált. A megye mindent elkövetett egy új székház engedélyezéséért. Reindl Ferenc vármegyei mérnök 1795-ben, majd 1800-ban is készített terveket. Ezt követően 1807-ben volt kísérlet, míg 1811-ben elfogadták, jóváhagyták az elképzeléseket. Az eseményekben bővelkedő építkezés három évtizedig tartott. A falak már álltak 1826-ban, készen volt. a tető is, s ezzel egy időben haladt a belső terek végleges kialakítása. Főieg a nagyteremé, amely a város légim- j pozánsabb terme volt, de j akusztikája miatt használ- < hatatlannak minősítették. A korrigálásra, vagy esetleges | átépítésre 1837-ben — azak- i nem illett bele az alakuló új képbe, betömették. Helyette kerekeskutat készítettek amelyet mindenki által használható köczkúttá minősítettek. (1990-ben, a tér közműveinek kicserélése, a felújítás és az új burkolat elkészítésének idején ennek már nyomát sem lehetett felfedezni.) 1843. június 19-én, a tűzvész idején az épület is komoly károsodásokat szenvedett. A nagyterem tetőzete beomlott, így a soros közgyűlést is csaik az előcsarnokban tudták megtartani. A tűzvész okozta károkat felszámolandó, 10 pontos határozatot fogadtak el, s ezzel egy időben a vármegye szépítőválasztmányt alakított, amely fő feladata egy jobb, tágasabb utearendszer feltételeinek kialakítása volt. Tagjai között találjuk Kun Miklós tábliabírót. egyik korai várostörténeti munkánk szerzőjét is. Az átalakítások folytatódtak 1907-ben és 1911-ben is. 1941—42. között feléoült a Rozmaring-köz oldalán az új, 28 helyiségből álló szárnyépület. S mert ebbe helyezték, ennek esett áldozatul „a megye egykori büszkesége, a korábban második emeleten elhelyezett levéltár”. A máig utolsó egységnek számitó négyemeletes szárny — a Szemere-kert A megyeháza és környéke a Városház téren Falusi turizmus Pályázati felhívás Az MTA Regionális Kutatások Központja a FAO szakembereinek közreműködésével egyhetes intenzív, önköltséges képzést szervez 25—30 fő részére a falusi turizmus marketing és management módszereiről. A kurzusra azok jelentkezését várják, akik településükön, vagy szűkebb-tágabb körzetükben a falusi turizmus megszervezésére vállalkoznak. A kurzuson való részvéte, feltétele egy előzetes terv, koncepció benyújtása az adott település, közösség, térség lehetőségeiről, a lehetséges vállalkozók köréről, tevékenységük jellegéről, a jelenlegi problémákról, akadályozó tényezőkről stb. A pályázat ne haladia meg a 3 oldal terjedelmet, és ki kell derülnie belőle, hogy a jelentkezők szerint mi teszi különösen alkalmassá a települést és a körzetét a falusi turizmus bonyolítására, jelenleg melyek a legfontosabb gátló tényezők, milyen egyéni, közösségi törekvések történtek az eddigiek során a falmi turizmus fejlesztésére. A pályázatokat legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni az MTA Regionális Kutatások Központja címére (Pécs, Kulich Gy. u. 22. 7621.) Az ország minden részéből várnak jelentkezőket. A kurzus várható időpontja 1901. október végén, november eleién lesz. Valamennyi ielentkező értesítést kap pályázata elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve a kurzussal kapcsolatos további teendőkről. Együttműködési megállapodás tervezete jelent meg a Déli I Hírlapban a PDSZ miskolci szervezete nevében. Városunk oktatási bizottsága a június ?4-i ülésén első olvasatban ismerkedett ezzel, miután megtárgyalta a következő városi közgyűlés elé kerülő oktatási ügyeket. A bizottság elfogadta az elnök javaslatát: a következő ülésig minden bizottsági tag tanulmányozza az addig fénymásolatban kézhez kapott alaptervezetet. Júliusi ülésünkön részleteiben megtárgyaljuk. A bizottsági ülés egyik napirendi pontja éppen a kapcsolat- | tartás lesz. Kapcsolattartás a városban működő szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy alig alakult meg a bizottságunk, amikor kibővített érdekfeltáró, -egyeztető nyílt ülésre hívta meg a szakmai érdekvédelmi szervezeteket, a hivatalt, a város választott tisztségviselőit. Akkor az ideiglenes költségvetési tervezetről kapott tájékoztatást ez a szakmai fórum. Köszönjük a megkeresést, állásfoglalásunkat július 15-ig a javaslattevők szíves tudomására hozzuk. Miskolc megyei jogú város közgyűlése oktatási bizottsága nevében: dr. Mádai Gyula, a bizottság elnöke kor Egerben tartózkodó — I Hild Józseftől (1789—1867) i kértek tanácsot, aki az elő- j csarnok felől levő ablako- | kát befalaztatta. Ezt köve- j tőén, de az 1843-as tűzvészt megelőzően legyezték fel. hogy a székház előtti téren gémeskút állt. S mivel ez felőli oldalon — 1968-ban épült fel, s a régi tömlöc helyén, az udvar középső részén is más épületek állnak már. Mindezeket a változásokat a fotó — természetszerűleg — nem érzékeltetheti. Dobrossy István Gyógynövényekről a Bedeg-völgyben Ritka alkalom, hogy a vá- i ros közepén nyíljon lehető- i ség arra, hogy valaki meg ismerkedhessen a különféle avógynövényekkel, s ne keli- ; jen több kilométert gyalo- j golnia értük. Munkácsy Gyű- I la szombaton, a Bedeg- i völgybe vezet gyógynövény- [ ismertető túrát. Lehet, hogy i kevesen ismerik a helyed pedig a fblogda úti 3hell- benzinkút mögött található, néhány száz méterre. Százti- zenkilenc gyógynövényfajta lelhető itt fel. Ezekkel ismerkedhetnek meg azok, akik az ifjúsági ház 'udvarán szombaton reggel, kilenc órakor jelentkeznek.
