Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-28 / 149. szám

Piíssiámpás negyed Msslsc'con? «CIKK A 3. OLDALON) # Ha a gyereke!« nyáron azt hallják, hogy tanulás, biztosan kirázza őket a hideg. Ám vannak olyan tábo­rok, ahol észrevétlenül sajátíthatnak el sok értékes tudnivalót. Ilyen a Gárdonyi Művelődési Ház komplex napközis tábora, itt a kicsik a kézügyességüket is fejleszthetik. (Cikk az 5. oldalon! (Szobán Gabriella felvételei) A MISKOLCIAK NAPILAPJA «■iihu.ii XXIII. ÉVFOLYAM. 149. SZÁM I A A T 5.8!) ' 1991, JÚNIUS 28,. PÉNTEK I SF $$ Sftí B Sü TT Munkára váró szakemberek A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint jelen­leg a regisztrált munkanél­küliek között a legkülönfé­lébb szakmunkás és szelle­mi munkakörökben 2500 olyan szakképzett személy szelepei, akik Miskolchoz közeli munkahelyet keres- nex. Néhány kiemelt szak­mában a munkaerőkínálat nagyságát és összetételét a következők jellemzik: aszta­los (általános) 19. ács-állvá­nyozó 12, bolti eladó (élel­miszer) 50, bolti eladó (egyéb) 38, bolti eladó (ru­házati) 14. darus 116, eszter­gályos 79, felszolgáló 18, festő és mázoló 18, gépjár­művezető 44, géplakatos 730, hegesztő, lángvágó 80, kő­műves 44, mezőgazdasági traktorvezető 2, szabó-varró­nő 12, szakács 18, targonca- vezető 85, tehergépkocsi ve­zető 142. villanyszerelő 98, víz-, gáz- olajkészülék sze­relő 33 fő. A közgyűlés előtt a kommunális hulladékügy Meddig nő még a szemétpiramis? • Valószínű, hogy tovább vizsgálódnak • IS agy felelősséggel jár a döntés 1 Miskolc határában sze- 11 métpiramis épül: a hajda-!' jj«n. csak a környező úi szintjénél nem magasabbra engedélyezett városi szeméi- tomb — azaz hivatalosan kommunális hulladéklerakó­hely — most már 8—10 mé­terrel magasodik környéke fölé. Vajon meddig épül még ez a sajátos miskolci piramis ? Konkrét válasz ma sincs, holott a szemét- lerakás, -ártalmatlanítás ügye városunkban jó néhány éve folyamatosan szerepel a döntéshozó fórumok na­pirendjén. Könnyen lehet, hogy a témára vonatkozó tervekből, aktákból, leve­lekből is lehetne már egy jó magas kis piramist rak­ni... • menny; AZ A NÉHÁNY ÉV? Most az önkormányzat is foglalkozik ezzel az örö­költ, és ugv tűnik örök­zöld témával. Az idő szőrit, hiszen a mostani, nédasréti szeméttelep már nem soká­ig tudja befogadni a város szemetjét. Hogy mennyi ez a „nem sokáig”, azt nehéz len­ne megmondani, mert a ré­gebbi jelentésekben határ­időnek mondott terminuso­kat is sorra elértük, a sze­méthegy pedig tovább épül. Most azt tartalmazza a köz­gyűlés elé kerülő anyag, hogy „a legoptimálisabb számí­tások szerint is néhány éven belül betelik” a telep. Ahhoz nincs elegendő in­formációnk és szakismere­tünk. hogy elbíráljuk: az eddigi sok tervet és tanul­mányt szülő, de alapjában véve konkrét megoldást nem hozó munka vajon mennyi­re lehetett volna eredmé­nyesebb. Az bizonyos, hogy az alapvető dilemmák eb­ben az ügyben meglehető­sen általános, mondhatni or­szágos érvényűek. • AJÁNLAT LENNE BŐSÉGGEL Mért először is hely kel­lene a lerakásra, vagy (és) ártalmatlanításra, de más szemetjét senki nem akarja befogadni, azsz a különféle regionális szerepkört betöl­tő szeméttelepek gondolata bármilyen í-acionális is. megvalósítása majdhogynem lehetetlen. Továbbá gond, ! hogy íiincs ms olyan sze- | mé tartalmatlan ítási techno- j lógia hazánkban, aminek i alkalmazását egyöntetűen tá- I mogatnák a szakemberek. J Ajánlat van szép számmal, j de azt aligha lehet elvárni az önkormányzattól, hogy j önállóan képes legyen el- ; dönteni, melyik technológia I a leggazdaságosabb, és leg- kömyezetkímélőbb. Azért is 1 szerették volna megszerez­ni például a környezetvé­delmi minisztérium egyér­telmű állásfoglalását a ta­nácsrendszer idején, mert ugye ahhoz lehet állami tá­mogatást is kérni, kapni nagy eséllyel, ami közpon­tilag is támogatott, elfoga­dott eljárás. Azzal már nem is bonyolítjuk az ügyet, hogy a legjobb szemétlera­kóhely kijelöléséhez előbb ismerni kellene a szemét- feldolgozás, -ártalmatlanítás technológiáját is ... 0 SAJÓBÁBONY MÁR NEM A közgyűlés elé kerülő je­lentés szerint van esély ar­ra a külföldi támogatások segítségével, hogy kimoz­duljon holtpontjáról az ügy, elkészüljön a szaktárca tá­mogatósával egy megvaló­sítási tanulmány Miskolc Értesítjük az Árpád u. páratlan számú házaiban és 2—58-ig számozott épületek­ben élőket, a Kuruc u„ Be­rekalja, Vár környéke, vala­mint a kisvasút és a Tán­csics tér közötti terület vá­lasztópolgárait, hogy Ruszka- bányai András és Kis Péter önkormányzati képviselők július 1-jén, hétfőn 18—IS óra között, a Vár u. 5. sz. alatt fogadóórát tartanak. Értesítjük a 2. és 3. sz. vá­lasztókerületek (Martinteiep, számára. De azt az időt amíg ez elkészül, nem lehet kivárni a lerakóhely kivá­lasztásával — mondják je­lentésükben a szakértők. Azt reménytelennek ítélték, hogy az eddigi kutatások alapján legalkalmasabbnak vélt sa- jóbábony—császárvölgyi te­rület miskolci szemétlerakó lehetne: ebben nem part­ner sem az érintett Sa- ióbábonyi Vegyiművek, sem az ottani önkormányzat. Így a további, eddig hátrább sorolt területeket, valamint új lehetőségeket is vizsgálva találtak két miskoci fennha- tóságú területet: a Darvas­völgyet, valamint a Dimit- rov-hegy és a Leányvár kö­zötti, úgynevezett „három­ágú” völgyet. A szakértők azt kérik ma a közgyű­léstől, hogy döntsön e terü­letek alaposabb megvizsgá­lásáról, hogy a helykijelölés csak megalapozott vélemé­nyekre támaszkodva történ­hessen. A közgyűlés mérlegeli a jelentést, s aligha való­színű, hogy ne támogat­ná a további vizsgálódást, hiszen óriási felelősség el­dönteni, hova kerüljön a sok százezer tonnányi sze­mét, a jövő hulladéka. Re­méljük, az is kiderül majd az ülésen, mi a valódi dá­tum: meddig képes szemetet fogadni a jelenlegi városi szeméttelep... (kiss) Szirma és MÁV-telep) pol­gárait, hogy Somogyi István és Skapinyecz Lajos önkor­mányzati képviselők július 1-jén, hétfőn 17—19 óra kö­zött a rnartinteiepi általános iskolában (Csele u. 14.) fo­gadóórát tartanak. A képviselők tisztelettel várják a lakosságot. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hegyaljja érdeke a vinexpo sikere 2. A Írandók ügyeinek Tokajra Nem kevés, ha a borvilág érdeklődik Tokaj polgármestere, Má- jer János, tegnapi lapszá­munkban beszámolt városa önkormányzatának a Tokaj Itt.-vel közös tervéről, mely szerint 199fí-ban bor világ- kiállítást — vagy ahogyan világszerte ismerik, vlnexpct — akarnak rendezni Hegy- : alján. Az előkészületek már most megkezdődtek, s ta- ] pasztalatok szerzése és beru­házó partnerek keresése ér­dekében is járt a polgármes­ter a múlt héten a francia- országi Bordeaux-ban, a nemzetközi borkereskedelem világközpqnt.iában Bodonyi Csabával, Tokaj főépítészé­vel és Szilvásy István ide­genforgalmi szakemberrel együtt. A polgármester úr beszélt airról a boraukcióról is. amelyen egy 1706-ban pa­lackozott üveg tokaji aszú volt a sláger, s amely 30 ezer francia frankért, lelt új gazdára. Az új tulajdonos pedig nem más, mint Xa- vier Gounot úr, a bordeaux-j Bercy-expo cég elnök-vezér­igazgatója. Ez a cég építi a városban azt a csodapalotát, amely a világ borainak háza lesz, a világ borkereskedel­mének központjává lép elő. Az aukció előtt az árverést vezetők bemutatták a közön­ségnek Máj er Jánost, aki közölte, hogy meghívja To­kajba azt, aki megveszi az árverésen az üveg aszút. Nos, nem tudni, ez von- zotta-e Gounot urat, tény, hogy kifizetett 30 000 fran­kot az üveg tokajiért, csak­hogy kiállíthassa csodapalo­tája előcsarnokában. A to­kaji meghívást elfogadta, várhatóan még az idén el is jön a városba családostól. Beszélgetésük során Májer János elmondta elképzelé­seit a tokaji expóról, s Gour.ot úr elképzelhetőnek tartotta az építkezések kö­zös finanszírozását. Mire el­jön Tokajba, Hodonyi Csaba elkészíti látványterveit (az építész már Bordeaux-ban felskiccelte első elképzelé­seit), s majd kiderül, mire mennek a franciával. Az érdeklődés máris nagy, ez a polgármester szerint össze­függ az ország helyzetével, kedvező külföldi megítélésé­vel. H ■ — Bordeaux-val összeha­sonlítva szerény kiállítást akarunk rendezni — mond­ja Májer János —, olyat, amelyben a környező közsé­gek és városok is szerephez jutnának. Az idei vinexpón is a vendégek, a kereskedők a hivatalos program után járták a környéket, a ma­gángazdák pincéiben kóstol­ták a borokat, mert meg akarták ismerni a borter­melő vidéket is. Ezért mond­hatjuk. hogy egész Hegyal­ján nagyot fejlődhet az expo által a szolgáltatás, az infrastruktúra. A Vinexpo cég is érdeklődik, hiszen To­kajt nem tekinti konkuren­ciának. Azok a magyar szakemberek, aikik 1996-ban Tokajban dolgozhatnak, 1993-ban már ott lesznek Bordeaux-ban. — Ahogy a borvilág megtudta, hogy Tokajnak ilyen tervei vannak, meg­születtek az első kapcsola­tok. Azt tudtuk, hogy a vá­ros önmagában nem képes megrendezni az expót. A közlekedési, hírközlési fej­lesztéseket például költség- vetési szinten kell megolda­ni. A franciáik már a táv­közlési program elkészítésé­re is jelentkeztek. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy Tokaj 1996-ra fogadó­kész legyen. Teljesen ki kell építeni a közműveiket, meg­építeni a várost elkerülő utat. Egy fejlesztési blokkot készítünk, és ősszel részt veszünk a gazdasági kama­rával a stuttgarti vásáron, hogy ott is bemutatkozzunk, ott is megismerhessék ter­veinket. — Meg lehet teremteni 5 év alatt a kiállítás feltéte­leit, persze ehhez bátorság és optimizmus is kell. Azt látjuk, hogy a külföldiek ke­resik a magyarországi be­ruházási lehetőségeket, ezért lenne fontos a gazdasági törvényeket mielőbb meg­alkotni. Az önkormányzat és a helyi vállalkozók is tá­mogatják terveinket, tud­ják, hogy a borszakma mel­lett az idegenforgalom és az építőipar is profitál a ren­dezvényből. Tokaj környé­kén is egyre nagyobb a munkanélküliség, jó alka­lom lesz ezen enyhíteni. — Egyeztetni akarunk a pártokkal is, nehogy úgy járjunk, mint a kormány a világkiállítással, hogy poli­tikai okokból támadják ter­veinket. Azt persze tudjuk, hogy a tokaji bort a világ- kiállítás után is csak uni­kumként foavasztják majd Nyugaton. Tokajnak ebben a térségben észak és kelet felé kell piacot találnia. A Közös Piac államaiban is bortúltermelési válság van, s az elmúlt 40 év alatt el is felejtették a tokajit. Ezért nem számíthatunk jelentős nyugati exportra. Tudomásul kell vennünk, hogy a világ eddig is megvolt nélkülünk, és ezután is meglesz. Csak mi tehetünk annak érdeké­ben, hogy megjelenjünk a világ előtt. Erre legjobb al­kalom a ’96-os világkiállítás lesz, amikor a borvilsSg fi­gyelme néhány napi« To­kajra összpontosul — mond­ta befejezésül a város pol­gármestere. (Vége) j I (gróf) j 3G C®0 iram« ím mmMgpmimm a mqrni Mm, pomSŰ WÚfimm, á Wirnmü> mmmimm

Next

/
Oldalképek
Tartalom