Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-27 / 148. szám

Süllyedő aknatelő a miskolciaké a szó Postacím: Óéit Hírlap Miskolc. 3501 Pt.: 39. — Telefon: «2-66«. — Kérjük olvasóin­kat. levelez iinkct hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Veszélyes rágcsálók Félünk. Félünk, amikor a járdaszigeten clszáguld mel­lettünk egy-egy ámokl'utó gépkocsivezető. Félünk a zebrán, amikor eszeveszetten a gyalogosok közé hajt egy- egy autós. Felünk a hátunk mögött jövőtől, ám a szembe jövőtől is, mikor támad ránk spray-vel. S egyaránt fé­lünk a részegek kiszámítha­tatlanságától. a józanok cél­tudatosságától. S védjük, óvjuk gyermekeinket, uno­káinkat a közlekedés veszé­lyeitől. A játszótéri berende­zések szanaszét heverő, bal­esetet rejtő roncsaitól. A „eukrosbácsiktól”, a beteges hajlamúaktóí. No, meg a kóbor kutyáktól, a szőrehul- lató. éhesen nyivákoló macs­káktól. És tegnaptól, a pat­kányok támadásától... Reggel fél nyolc lehetett. Kisgyermekes szülők siettek az óvodába, bölcsődébe. A Könyves Kálmán utcai in­tézmény előtt, mintha a földből nőtt volna ki, ott termett egy patkány, s ab­ban a pillanatban támadott; egy kiseverek kezét kapta el. A látvánv megdöbbentő és dermesztő volt. Hosszú percek teltek el, míg végre sikerült a gyermek kezét kiszabadítani. Félelmetes és szörnyű volt, és továbbgon­dolkodtató. Az óvodák, böl­csődék udvarán kisgyerme­kek totyognak, szaladoznak, játszanak. És az óvónők, dadusok nem foghatják mindegyiknek a kezét, véd­ve a patkányoktól. Patkány pedig van. Már itt is, a gyermekintézmények kör­nyékén. De, .tudok olyan, esetről, amikor a bérház pincéjében felnőtt férfit ha­rapott meg. Szaladozott már ez az ocsmány jószág az ABC-üzlet terében, ’ láttak már „díszpéldányt” a 21-es Tudjuk, sok gondja-baja, és még több kiadása van a városnak. Ám jó lenne fon­tossági sorrendet tartani. Hiszen jön a meleg, a ká­nikula. És a patkány köztu­dottan igen szapora állat. A piszok, a szemét nemcsak a bűnözés melegágya, hanem a patkányok élettere is. Márpedig ez az undorító rágcsáló közismerten í'ertő- zésterjesztő, fertőzésveszé­lyes. Látványa pedig félel­metes, hiszen azonnal tá­mad. Ha már védekezni aligha tudunk ellenük, pusz­títani kell őket. Méreggel, kutyákkal. Köztudott az is, hogy a kanálisok is jó te- nvészheiyei a patkányoknak. A Kilián-dél vízelvezető rendszerében pedig valami hibádzik. A lefolyók kör­nyéke még a száraz időben is vizes-pocsolyás. Sajnálom, hogy az utóbbi időben szin­te csak gondokra tudok odafigyelni. De városiasán szólva, mondhatnám: ez van! — írja levelében S. S. miskolci olvasónk. Levélírónk panaszával megkerestük az illetékest. A városgondnokságtól kér­tünk választ: mit tesznek azért, hogy meggátolják a rágcsálók elszaporodását a lakótelepeken? A város- gondnokság igazgatóhelyet­tesétől, Vanczák Zoltántól megtudtuk, hogy a rágcsá­lók ellen rendszeres irtással védekeznek. Jelenleg a Bul­gáriáidon, de még ezen a héten „inváziót indítanak” a ^ Kdi^ig.-óéli- lakótelep yer *szelyes rágcsálói, így a pat­kányok ki pusztítására is. Védekezésük a közterületre terjed ki. Az intézmények­nek. üzleteknek saját hatás­körükben kell megoldani a rágcsálók kipusztítását. Ho­gyan tesznek eleget ennek a panaszosunk által is em­lített intézmények? Az ABC-áruház helyettes vezetője elmondta, hogy — szerencsére — boltjukban és környékén nincs ebből a támadó rágcsálóból. De vé­dekeznek is. Vegyszerekkel — patkányólő méreggel — rendszeresen szórják a ve­szélyeztetett helyeket. Még az egereket is „száműzik” az üzletből és környékéről. Hasonlóan vélekedett az Otthon étterem vezetőhe­lyettese is. Rendszeresen vegyszereznek a bogarak és a rágcsálók kipusztítása ér­dekében. Ugyancsak így jár­nak el a szóban forgó óvo­dában is. Mint elmondták, megrendelték a hangyák ir­tását is, amelyre a közeljö­vőben kerül sor. Az elmondottak alapján pontot is tehetnénk az ügy végére. Véleményünk szerint mégsincs minden rendben. Ugyanis hiába védekeznek, irtják a patkányokat, rág­csálókat a közterületeken, az intézményekben, az ét­termek környékén, ha a bérházak pincéiben nincs rend. A lakók, lakástulajdo­nosok (lakásszövetkezetek) sem tétlenkedhetnek. Mert hiába minden védekezés, ha a pincékben nincs tisztaság. Egy-egy ócska, kacatokkal teli pincerész ideális pat­kányfészekké válhat. Arról már nem is beszélve, hogy a kukák kiürítése után nyomban el kellene takarí­tani a széthullt szemetet. Ez utóbbi a házfelügyelőkre hárul. S, hogy kipusztuljanak; patkányok és társaik eg'- egy területről, városrészből, nemcsak az időszakos vegy­szeres irtáson, de minden ott élő, tisztaságot, rendet szerető és tartani tudó em­beren is múlik. Olvasóink bejelentése alapján készült a felvételünk a Bajcsy-Zsilinszky út 22. számú épület játszótér felőli oldalán. A balesetveszélyes aknatetőt sürgősen rögzíteni kellene, mi­előtt baj történik. (Szobán Gabriella felvétele) Elmaradt a ballagás ismét befejeződött ‘gy tan­év. Ismét léptünk egyet. Sze­retnem leírni, hogy előre, de nem megy. Mert csalódást okoztak hatvan gyereknek. ! Egy iskolában nem volt bal- I lagás. Az állampolgárnak ez | csupán egy információ, le­het sajnálkozni, egyetérteni, véleményt mondani az eset­ről. A szülőnek ez sokkal több puszta információnál. Láttam a gyerekem, gye­rekeink csalódottságát, meg­döbbenését, hallottam a töb­bi szülő sajnálkozását. Es mindennek az előzménye: „rosszak a gyerekek”! Biz­tos igaz. Csakhogy sokféle­képpen lehet rossz valaki. Az, hogy beszédes, hogy sze­ret nevetni, hogy csínytevé­sekben vesz részt, hogy nem mindig fogad szót, ezt min­den szülő tudja. De azt is, ‘ hogy jő tulajdonságaik is vannak, hogy az igazságér - zetük nagyon is fejlett, hogy véleményük van mindenről. Ha ebben nem lennénk biz­tosak, több szülőtársammal nem kerestük volna meg az iskolái, kérve, hogy változ­tassák meg a döntésüket. Nem tették. Nem tudom, az utolsó ta­nítási napon a gyerekek sze­mébe aéztek-e? — az osz­tályfőnök kivételével. Mert ők tisztességgel elbúcsúz­tak „gyerekeiktől”. Az igaz­gatónak egy emberi szóra sem telt az idejéből sémák­kor, sem az évzárón. Viszont ezeket a „nagyon rossz gye­rekeket” az osztályfőnökük még az utolsó vasárnapon is el merte vinni kirándulni, veszélyes helyekre, mert tudta, hogy nem lesz velük gond. Mindenesetre sikerült az első nagy csalódáson át­segíteni ezeket a gyereke­ket! Mi szülők, láttuk őket a tanárok nélkül megtartott közös búcsú után, kisírt szemmel hazajönni. És végül pedagógusként szeretnék pár gondolatot le­írni. Tudom, vannak „rossz” gyerekek. De csak azok szá­mára, akik nem tudnak ve­lük mit kezdeni. Azt is tu­dom, hogy a ballagás nem kötelező (amit elmondtak nekem, amikor kértem an­nak megrendezését), de va­laminek a lezárása, valami szépnek a lezárása szép em­lék mindenkinek. És ma már természetes is. Azt is tudjuk — sajnos —, hogy egyre több olyan gyerek van, akinek nem lesz többet bal­lagása! Miért fosztják meg ettől az egytől? Milyen jo­gon? Egy pedagógusnak nem­csak az kötelező, amit elő­írnak a számára, hanem mindaz, amit lelkiismerete diktál. Ügy látszik, ennek a tantestületnek most nem dik­tált semmit. Pedig azt is tudnunk kell, hogy a tanév végén mi- is vizsgázunk. Ügy érzem, ez a vizsga nem sikerült jelesre. Szabó Istvánná Miskolc, Bársony J. u. Jól jött a háromszáz forint... autóbusz-végállomásán, és az Otthon étterem sarkán. Elszaporodásuknak oka le­het. hogy napokig áll az elszállítatlan szemét, a ku­kák tartalmának fele a föl­dön, az utcaszegélyeken. A játszótereket pedig WC-nek használják az állandó jel­leggel ott tartózkodó italo­zók. V. Gyuláné (Miskolc. Kuruc u.): Szerkesztőségünkhöz kül dött levelét, amelyben kifogást tesz gyermekének fogászati ren­delői ellátása miatt, megkeres­tük az illetékes szakrendelő ve­zetőjét. Elmondták, hogy tud­nák az esetről. Dolgozójuknak pedig felhívták a figyelmét, hogy ilyen még egyszer ne for­duljon elő Panaszosunktól el­nézést kérnek a történtekért. Kérik, ha úgy hozza a szükség, hogy a kislány ismét kezelésre szorul ezután is keressék fel az intézményüket. Kulcscsomót találtak! Gépkocsihoz való kulcso­kat találtak június 24-én. hétfőn a resaeli órákban a Kazinczy utcai Postaiaaz- satósáé előtt. Jogos tulaj­donosa szerkesztősé0 ünkben. A miskolciaké a szó rovat­ná! átveheti. A közelmúltban igen meg­ható, nem mindennapi ün­nepség volt a miskolci szo­ciális otthonban. Fehér Ibo­lya, 24 éves és Kosik László 34 éves, tolókocsihoz kötött, mozgássérült fiatal házaso­dott össze. A szociális otthon vezető­sége gondos szeretettel igye­kezett ünnepélyessé tenni ezt a nem mindennapi esküvőt. A nagy ebédlőtermet a szép szőnyeg, a díszes hímzésű térítővel borított virágos asz­tal, az ünnepélyes zene va­rázsolta házasságkötő terem­mé. Amikor az ünnepi asz­talra helyezték a vaskos anyakönyvet. és mögötte megjelent az ünneplőbe öl­tözött. a magyar címerrel ékesített, nemzetiszínű váll­szalagos an.v a könyv 'ezető, már senki r.em gondolhatott arra, hogy pár órával ez­előtt még itt ebédeltek az idős emberek. Most zsúfolá­sig megtelt a helyiség az ünneplő ruhás bentlakókkal és a vendégekkel, hogy ré­szesei legyenek, amikor az ifjú pár kimondja a boldo­gító igent, s egv életre szóló szerződést kőinek, hogy so­ha nem hagyják el egvmást. Az áhítatos néma csend­ben csak a zene hallatszott, amikor két jó barát besegí­tette a terembe a két toló­kocsit. A bájos, szinte baba­arcú lányka hófehér fátvlas menvasszonvi ruhában, cso­korral a karián. A markáns arcú fiú sötét vőlegénvi ru­hában. Mindketten boldog­ságtól piruló arccal, csillogó szemmel érezték át. életük leasorsdöntőbb, de legszebb pillanatát. Ritka esküvő * Fehér Ibolya és Kosik László egymás kezébe tették le további sorsukat. A többi már előírás sze­rint zajlott le. Amikor el­hangzott az igen, mindenki úgy erezte, hogy ez nem egy mindennapi esküvő volt, ha­nem életre szóló, megren- díthetetlen eskü: ahogy élő kapocsként szorították egy­más Kezét, ott a tolókocsi­ban. Az anyakönyvet Ocso- vai Ferencné, a szociális ott­hon igazgatóhelyettese vitte a fiatal párhoz, és segédke­zett az aláírásnál. Az anya­könyvvezető megható szavai és jókívánságai után a szo­ciális otthon vezetősége ne­vében az igazgatóhelyettes köszöntötte az ifjú párt, és átadta a szociális otthon ajándékát. Ezután egy igen megható momentuma következett az ünnepségnek. Egy szintén mozgássérült fiatalembert hoztak a terembe tolókocsin. A fiatalember a beszélókész- séggel is erősen küzdött. De úgy látszott, hogy az akarat, a szeretet, a közös sors iránti érzés erősebb volt benne. Ady egyik szép sze­relmes versét mondta el nászajándékul a fiatal pár­nak. Mint értesültünk, az ifjú pár az esküvő után nászút- ra mem Műhiba. Ezúton is sok boldogságot kívánunk nekik. Horváth Dezső Az országos statisztika szerint körülbelül kétmillió- nyolcszázezer gépkocsi fut az országban. A július el­sejétől esedékes kötelező felelősségbiztosítást azonban a múlt hét végéig még csak egymillióan kötötték meg. Ezen a héten lesz tehát a finis, s a biztosító társasá­gok igyekeznek minél több autótulajdonost megnyerni. E versenvhelyzetbes* alig­hanem a legszimpatikusabb ajánlatot az Állami Bizto­sító Rt. tette, amely azt aiánlotta fel az ügyfelek­nek. hogy lemond a mun­katársai jutalékának na­gyobb részéről, s ezt azok­nak aiánlia fel, akik fiók­jaikban kötik meg a gép­jármű felelősségbiztosítást. Amint e hírek megjelen­tek a televízióban és a saj­tóban. Miskolcon az Állami Biztosító Rt. I. sz. Szemere utcai fiókjában szinte iei­Igy készül a Az Anyám süteményei című írásomban leírtam, hogy nemrégiben kezembe került édesanyám régi étel­és süteményes receptgyűjte­ménye, amelyet annak ide­jén gyermekei kedvenc éte­lei szerint írt össze. Már sü­töttem belőle egy olcsó sós tésztát. ígéretet tettem arra, hogy ha találok köztük egy édes, kiadós tésztát megsütöm és olvasóinknak is elmondom elkészítési módját. Szomba­ton rneg is sütöttem a Cso­dalepényt. íme a hozzávalók: 25 deka liszt, 8 deka zsír, 1 sütőpor, 1 tojás. 2 deka kakaó, 8 deka porcukor. | Ezeket egy kis tejjel nyújt- I hatóvá gyúrjuk. A tepsi al- I forrósodtak, a telefonvona­lak. Az érdeklődők hitetlen­kedtek, hogy ők kapják meg a 300 forintos nettó jutalé­kot. Meg is kezdődött már a múlt héten a sorbanállás, külön kis részleget alakí­tottak ki. hogy zavartalanul szolgálhassák ki az ügyfe­leket és segédkezhessenek az űrlapok kitöltésénél. Tudják, hogy a gépkocsitu- laidonosok közül sem ró­zsás mindenkinek az anya­gi helyzete. így várhatóan az utolsó napokban indul még egy roham. Ezért szom­baton és vasárnap is nyitva tartanak. Az Állami Biztosító Rt. hatásos reklámfogásának te­hát sokan örülhettek, hi­szen valójában ennyivel ke­vesebb biztosítási díjat kel­lett fizetniük, s mivel az autósoknak is igen mélyen kell a zsebükbe nvúlni. ez a kis összeg is jól jött. T. Z.-né Csodalepény ját jól megzsírozzuk, liszttel behintjük, és a tésztát két részben kisütjük. Ha kihűlt, a következő krémmel tölt­hetjük: 4 dl tejet 3 evőkanál liszttel masszává főzünk, majd hagyjuk kihűlni. Majd 20 deka vajat 25 deka por­cukorral habosra keverünk, hozzáadunk 3 evőkanál ru­mot és a kihűlt masszával összekeverjük. A tészta tete­jét csokoládémázzal díszít­hetjük. A máz 10 deka por­cukorból, 10 deka vajból 1 evőkanál tej és ugyanannyi kakaóból készül. Melegen összeolvasztjuk, majd ráönt­jük a sütemény tetejére. Ha kihűlt, felszeleteljük. Vasárnapi, ebéd utáni csemegének kitűnő. H.-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom