Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-25 / 146. szám

A Bükkben a fuvaros volt az úr! 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk A Sajó áldozatai, faliújság-verseny, szénakció REGGELI HÍRLAP, 1931., JONIUS 23. A rendőrség széles körű intézkedései dacára a ká­nikulai napokban, sokan keresték lel a Sajót. Elke­rülték azokat a részeké:, ahol a gyalogos- és lovas- : cndőrck cirkáltak és kijátszva a hatósági közegek éberségét, könnyelműen belevetették magukat a ve­szedelmes folyo medrébe. A Sajóban való fürdőzés már pénteken megkövetelte az első idei halálos áldó- I zatát. Ezt a halálos szerencsétlenséget megelőzőleg már több izgalmas életmentés folyt a folyó medré­ben és a fuldoklók csak szerencsés véletlennek kö­szönhették, hogy sikerült kimenteni ókét. A halálos szerencsétlenség som riasztotta azonban vissza a szabad íürdőzőket a Sajótól, és éppen ezért a rendőrség a pénteki halálos szerencsétlenség hatása alatt is. meg azért is, hogy a fürdést betiltó rende­letnek teljes érvényt szerezzen, razziát tartott a Sajón. A miskolci határhoz tartozó Sajőszakaszt rendőrök és detektívek szállták meg a déli órákban és igazol­tatták a szabad vízben fürdőzőkei, akik ellen kihágás miatt tettek feljelentést a büntető rendörbíróságon. Több száz fürdőző ellen indult meg az eljárás és a rendőrség szigorú ítélettel igyekszik majd véget vetni a veszedelmes fürdőzésnek. ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1931., JÚNIUS 14. Fokozott szolgalommal dolgozik az utóbbi napok­ban a Diósgyőri Kohászati Üzemek faliújság-szerkesz­tőbizottsága. A Nagymiskolci Pártbizottság által a múlt héten meghirdetett faiiújságverseny őket is jobb munkára ösztönzi. Előveszik a régi fényképeket, fali­újságcikkeket, villámokat is, mert kilene-tíz nagy tablón be akarják mutatni a háború pusztításait és a békés építés nagyszerű eredményeit. Látunk majd fényképeket a Martin, az acélöntődé korszerű, modern öltözőjéről, fürdőjéről, az iparos tanulóváros építésé­ről, összevethetjük a képek alapján, milyen különb­ség van a régi szűk gyári üzlet, s az új gyári népbolt és falatozó között. Egy nagy táblán milliárd, billió adópengő és egyéb értéktelen pénzek emlékeztetnek a múlt rendszer bűnei folytán a háború után ránksza­kadt inflációra, amelyet a munkásosztály, a dolgozó nép a Párt vezetésével hősiesen, jegyőzöft. 4 A faliújság-versenyre összegyűjtötték a sztahano­vistákról, élmunkásokról, a szakma legjobb dolgozói­ról készült képeket, rajzokat is. Bárnai Mihály, Szabó Bertalan, Litvin József, Bazsek József, Jászói József és még sok-sok más sztahanovistának, a szakma leg­jobb dolgozójának képét látjuk a kiállításra váró gyűjteményben. DÉLI HÍRLAP, 1972., JÚNIUS «. Miskolcon egy-egy esztendőben, mintegy 25 ezer va­gon szenet hoznak forgalomba, de zömét a IV. ne­gyedévben. A tárolóhely hiánya, s az időjárás viszon­tagságainak kitett tüzelőanyag vesztesége eddig is nagy gondot okozott a TÜZÉP Vállalatnak. Az idei enyhe tél csak növelte a készleteket, s visszatartott nagyon sok vásárlót. Az elmúlt év első negyedében a Borsod megyei TÜZÉP Vállalat miskolci telepei 13 ezer vagon sze­net értékesítettek, az idén „csak” 11 ezer vagonnal. Természetesen az időjárást nem iehet felelőssé tenni, de valamilyen módszert ki kellett dolgozni az előbb­re hozott vásáriás ösztönzésére, hiszen a bányák fo­lyamatosan termelnek, s több tüzelőanyagot a keres­kedelem elhelyezni már nem tud. A minisztériumi utasítás szerin1, a lakosság augusz­tus 15-ig kedvezményes áron vásárolhat szenet. A miskolci TüZEP-telepeken kapható szénfajták közül mázsánként tíz forinttal olcsóbb a farkaslyuki, kará- esonyiovai, egeresein és berentc. diószén. A dorogi brikettért mázsánként 15 forinttal kell kevesebbet fi­zetnie annak, aui az akció keretében vásárol. Lakos­sági toldatomnak számít és kedvezményt élvez a köz- I ponti fűtéses lakóházak szénellátása is. függetlenül attól, hogy a lakóbizottság, vagy a MIK szerzi-e be a tüzelőt. Az árengedmény kiterjed a dolgozók és nyugdíja­sok kedvezményes utalványával jelentkező vásárlókra 1 is. Előfordulhat, hogy a vásárló, éppen az árenged­mény miatt, nem meríti ki az utalvány teljes értékét. | Ebben az esetben a különbözetet a TÜZÉP készpénz­ben fizeti vissza. ON HALLOTTA MAR, HOGY MEGNYÍLT ti FRACILE TI 9 JVEG-PORCELÁN«AJÁNDÉK • (Kakascsárda mellett) Naponto 9-16.30 óráig. Szombaton 9-12 óráig «árjuk kedves vásárlóinkat! MOST VIRAGCSERÉPVÁSÁR VAN! bioi „Ez a munka még sosem csalt meg 9 Furik, trió, henger, hombár, favilla, szöiöprés — o mai em­bernek messziről rémlö, vagy -• különösen a városinak - so­sem hallott fogalmak. A fával, szénnel, *ü;zénnel és égetett •nesszel u 3ükk adta pedig a mai Alföldnek, Kelet-Magyar- srszágnak. A kézművesek ter­mékei Békésig eljutottak, a fa, a szén, az ásvány oda, aho­vá elvitték a fogaiosok, a tu­tajok. Négyszáz éve, hogy ilyentájt, júniusban velük in- áultck, vagy a nyomukban jár­lak a Felvidékről az árulók, de már az 1300-as években voltuk „úton járó parasztok". Yíga Gyula néprajzkutató jót derül, mikor eszembe jut, hogy ezen a vidéken nsm is olyan régen még a drótos tóttal ne­veltek: elvisz a gyerekszedö, ha rossz vagy! — Hetven éve, hogy a Kárpát-medence népcsoport­jainak évszázados mozgása megszűnt, de hogy az úgy­nevezett belső migráció nem, az abból látható, hogy a magyar mezőgazdaság Tria­non után sem torpant rneg. A negyvenes éveket követő évtizedek otthon ültették az embereket, de tíz-tizenöt éve már, hogy — igaz, egé­szen más okból — a Bükk- vidékról az Altölöre járnak aratni, kapálni a mai „sum- mások”. és gondoljon csak a Zsarnaira. Honnan el nem jönnek, s mit el nem hoz­nak!- Árucsere és migróció Eszak-Mogyorországon. Amit mond, ahhoz képest nemrég megjelent könyve címe nem egészen olvasócsalogató. — Szakszerűség nélkül nincs kutatás, és megrögzött néprajzos vagyok, nem szép- írű. De a téma, az Alfölddel érintkező hegyvidék élet­formája, a másféle tájakon élő emberek egymásrautalt­sága, az emberek mindenko­ri egymásrautaltsága az árucsere és helyváltoztatás okainak végtelen sokszínűsé­3fc Vásárosok a 19. század első felében gén túl a légi korok em- berarca miatt érdekel. És éktelen rossz történelem- tanítási szemléletünk miatt. Miért varunk bármiféle annyit emlegetett identitás- tudatot évtől a néptől, ha gyerekeit úgy tanítjuk, hogy történelem, néprajz, régészet meg véletlenül sem találko­zik a gondolatmenetükben. Ha egyáltalán gondolnak ilyesmire. A néprajz maga az élő műit, a Karpat-medence pedig egy olyan összefüggő nagy rendszer, ahoi ma saj­nos, azt hiszik az embereit, hogy egymás elől e-zik el a kenyeret. Pedig csak egy­másra utUtuk, mint ahogy mindig így volt. A ruszin arató kellett a 16. század­ban az Alföldnek, de min­denkinek megvolt a maga helye és szerepe.- Von tehát a könyvnek mai aktualitása... — Hogy ne lenne. A táj- jelleg a termelő gazdálko- oasban 1945 után a tervgaz­dálkodással megszűnt, elle­hetetlenüli. Messzire megy vissza, például a -Cserehát mostani nagy baja, a bükki falvak viszonylagos elzárt­sága. Ha előírják, mit kell termeszteni, megszakad a százados tapasztalat okossá­gára épülő lánc, vagy lené­zett falusivá váiik a hegyi ember. A fuvaros hajdan ura volt a Bükknek. Nern voltak gazdagok pedig, csak a legtöbbet látott, tapasztalt emberek voltak ők, a leg­több szálon kapcsolódtak a gazdasághoz. Persze, hogy nem kell újra ló a Merce­des kamion helyett, de nem szabad elveszíteni a kultú­ránkat. A hegyvidéken min­den patakvölgyben önálló arculata volt a népi művelt­ségnek, amelyet az ezer szálon kapcsolódó együttmű­ködés gazdagított. A Tren- csénböl jött szlovák vándor­köszörűs a nációk találkozá­sa és együttműködése volt még akkor is, ha a tiszafü­redi paraszt kigúnyoita a lótot. Most elvisz a gépkocsi akáritová. csak nem talál­koznak az emberek. — Hiszi, hogy a régi együttélés ismételt egymásra találásban folytatódhat? — Feltétlenül hiszem, hogy a sokgenerációs ta­pasztalatok tovább élnek valahol, de feltétlenül meg­van az ide vezető mentali­tás. Miért ne élhetne az emberekben a helyi, lokális identitástudat, miért kivihe­tetlen, hogy egy gyerek tud­ja, hol nő fel? Egyébként a Zsarnait nem viccből mond­tam, a jelzések ma is meg­vannak az egymásra utalt népcsoportok találkozását il­letően. Méiyen húzódnak azok a titokzatos csatornák, amelyeken keresztül valami csoda folytán mindig meg­tudják, hogy nálunk a tö­rülköző, az ágynemű drága, vagy nem érdemes már rizst hozni Kassáról. — A könyve kandidátusi disszertáció, a Soros-ala­pítvány támogatásával szü­letett. Mit szól ma egy fia­tal tudós a publikálási lehe­tőségekhez, a miskolci lehe­tőségekhez? — A Hermán Ottó Múze­umnak hétszáz cserepartne­re van, Montreálig, Was­hingtonig elmegy ez a könyv. De az itthoni nép­rajzi ismeretterjesztés nem bújhat a föld alá azért, mert a könyvkiadást most aztán egyáltalán nem ér­dekli. A ma annyira diva­tos természetgyógyászatban például csak az évszázados tapasztalattal rendelkező néprajz nem szólal meg. Mit tegyek? Azért csinálom, mert ehhez értek. Az rosz- szul esik, hogy az elvégzett munka a mai világban nem divat, csak a pénz, Miskol­con meg elég visszahúzódva dolgozgattam én. Hiányzott persze a beleszólás a világ dolgaiba, és most mjfltha alakulna valami. Azt mond­ja, hogy kár, ha nem jut el a könyv éppen azokhoz, akikről szól. Majd eljut. A lényeg, hogy engem ez a munka még sosem csalt meg. M---­j Az olcsótól a különlegesig Vájtfülűek klubja Az elektronika fejlődésének talán legszebb és korántsem haszontalan mellékterméke a hifi, azaz a természethü hang­átvitel, melynek segítségével az élőzene illúziója többé-ke- vésbé megőrizhető otthon is, ha „felnyitunk egy konzervze- nét", azaz hanglemezt, vagy magnetofont hallgatunk. Ennek a szép kedvtelés­nek —, mely szerencsés öt- vözeíe a zenének és a tech­nikának — városunkban is sok híve van. Korábban a Miskolci Egyetemen műkő. dött a Hifi Barátok Köre, mely két éve — megfelelő helyiség hiánya miatt — megszűnt. Az igény a klub iránt azonban nem szűnt meg, így a Hifi Barátok Köre ismét feléledt kénysze­rű Csipkerózsika-álmából. A klub — ismét Vass Andrási György vezetésével — ezután péntekenként fél 5 és 7 óra között tartja összejöveteleit a Markét Central Üzletházban (Mis­kolc, Toronyalja út 17.): szaktanácsadás, lemezek, ka­zetták, kapcsolási rajzok cse­réje és természetesen zene- ha'lgatás lesznek a főbb programpontok. A klub sóikat tud segíte­ni azoknak, akik — anyagi, vagy más okokból — saját maguk akarják megépíteni erősítőiket. A klub régi tag­jai nagy tapasztalatokkal rendelkeznek abban is, ho­gyan lehet a külföldi szak- irodalomban megjelent erő- sitőépítési leírásokat „hono­sítani” a nálunk beszerezhe­tő alkatrészekre. Az erősí­tők építéséhez kívánatos szakértelem és sok — ke­servesen megszerezhető — tapasztalat hiánya ne riasz- szon el senkit: a klubba szí­vesen ’átnak minden érdek­lődőt, azokat is, akik egy­szerűen szeretik a zenét jó minőségben hallgatni, s ér­dekli őket a hifi. A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ június 30-án, vasárnap 10 és 16 óra között Miénk a vár címmel rendezi meg olvasó­tábori programját. Desz vá­sár, kézműves-bemutató, ját­Nehéz lenne összeszámolni, hány utazási iroda verseng ma értünk, az utasért, jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtetik a kalandozó ösmagyarok ké­sei utódait. Az idén tavasszal két stilizált sólyom repült át Miskolc felett (a két sólyom a Falcontravel-Pannónia magyar­olasz utazási iroda emblémá­ja), majd fészket rakott a városi művelődési központ jegyirodájában. Komolyra fordítva a szót: a Falcontravel utazási iroda útjaira ezentúl Miskolcon is be lehet fizetni a VMK jegyirodájában. Itt rendel­kezésre áll az összes pros­pektus, mely az utakat so­rolja fel, és természetesen az árjegyzékek is. A programok sok különle­gességet kínálnak: tavasztól őszig például Szardínia, Korzika és Elba szigetére szerveznek egyéni és csopor­tos kirándulásokat forintért szóház, táncház, s népzenei és néptáncműsorban gyö­nyörködhet a közönség. A belépődíj egyáltalán nem mondható borsosnak: mind­össze 2 forint, és kapuadő- nak neveztetik. (és természetesen hajóval). Az iroda ugyanis kapcsolat­ban áll a Navarmu Lines hajótórsasággal, amely a legnagyobbak egyike ebben a térségben: naponta 44 ezer utast és ÍJGOü járművet képesek elszállítani a konti­nensről a szép szigetekre. A közkedvelt tengerparto­kon — Olaszországban, Gö­rögországban, Spanyolor­szágban, Törökországban — is gazdag üdülési lehetősé­geket kínálnak, ezek között találhatók a legolcsóbb utak. Az olasz Adria partján pél­dául egy négytagú család már 7550 forintért bérelhet apartmant. Az utak viszonylagos ol­csósága mellett nagy előny, hogy minden forintban fi­zethető, sőt költőpénzt is biztosítanak urasaiknak. Az egyik „legjobb vétel” a spa­nyolországi Ivízigrat de Mar­ban található Hetei Fortu­na, itt augusztus vegétől (amikor még arrafelé na­gyon kellemes az időjárás) egy hetet kevesebb, mint 10 ezer forintért tölthet el az utazó, méghozzá teljes pan­zióval (azaz nem kell máj­krémet enni egy hétig). Külön füzet tartalmazza az osztrák hegyvidéki üdü­léseket: ezek mindegyike a Dachstein-Tauern régió cso­dálatos tájaira kínál elérhe­tő árú szállásokat. Talán nem mindenki tudja: a Dachsiein-gleccseren egész évben lehet síelni! Miénk a vár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom