Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-22 / 144. szám
10 4 10 3 10.2 10. 1 10.0 1990 1994 1992 1998 2002 2006 2010 2000 2004 2000 1996 •k Az előreszámított népesség szám alakulása, 1990—2010 (millió fő). Az ezredfordulóig, és azon túl is Hazánk népessége csökken ÍSasv-Miskolc kis krónikája az ötvenes évekből (3.) ■■ n , zug inig Megvették a kiváló újságot 5300-an, két keréken, mindennap Hogyan alakul Magyarország népességének száma és összetétele a következő két évtizedben? A Központi Statisztikai Hivatal Népesség- tudományi Kutató Intézet a napokban hozta nyilvánosságra a legfrissebb adatokon alapuló előzetes számítások első eredményeit. A kutatók az 1990. évi népszámlálási népességből indultak ki és feltételezték, hogy sem a szülési kedvben, sem az elhalálozási gyakoriságokban nem lesznek változások az 1989. évi mutatókhoz képest. Tehát 100 nőnek átlagban továbbra is 180 gyermeke fog születni, a fiúk 65, a leányok 74 életévre számíthatnak. A kutatók edtekintettek a ki- és bevándorlásoktól is. A népességet ezekkel az egyszerűsítő fed- tételekkel 2010-ig számították tovább. Számításaik a már megszületett korosztályok létszámának várható alakulására elég pontosak (amennyiben a ki- és bevándorlás ezeknek a korosztályoknak a számát és ösz- szetételét lényegesen nem befolyásolja). A születés szám alakulása és annak nyomón a gyermekkorúak szamának alakulása viszont bizonytalan, különösen Magyarországon, ahol a születésszám igen erősen hullámzott az utóbbi évtizedekben. Magyarország népességének szama az 1990. évi. nép- számlálás szerint 10 miMió 375 ezer fő volt, ezen be Ki a nők száma 405 ezer fővel nagyobb volt, mint a férfiaké. A számítás szerint a népesség számának csökkenése folytatódik. l&95-ig 108, 2000- ig 175, 2010-ig 363 ezer főt tesz ki. A születések száma hullámzóan alaikui. A következő években hozzák világra gyermekeiket azok az anyák, akik atz 1970-es években születtek és létszámuk nagyobb, mint a rnegedőzö korosztályoké. Emiatt, ha a szülési gyakoriság nem csökken, az 1990-es években a születések számának növekedése várható. Az ezredforduló után viszont visszaeshet az évenként születő gyermekek száma, miután azok a nők fognak szülni, akik az 1900- as években születtek és létszámuk alacsony. A számítások szerint tovább idősödik a népesség. Növekszik a mpesség átlagos kora. Az 1990-es években emelkedik a munkaképes korúak aránya és ugyancsak nő az időskorúak aránya. Kevesebben lesznek viszont a 0—14 évesek. A miskolci villamos forgalma 1897. július lű-én indult meg a Tiszai pályaudvar—Verestemplom közötti 4,3 km hosszú fővonalon. A villamosvasúti forgalom menetrendjét a gömöri vasútvonal pályaszinti kereszteződésében lévő sorompó teljesen felbontotta. Az akkori közlekedési helyzetet, amely még évtizedekig jellemezte a miskolci villamost, egy 1918. decemberében kelt gúnyversike néhány sorával érzékeltetem: „Döcög, kocog, zörög mindig. / Minden órában kisiklik. / S ha beér a kitérőbe, / Felórát vársz jóidőbe, / __” £ MINT A KÁVÉKÁZAKBAN A két világháború közötti j időben mind gyakrabban j adott hangol a helyi sajtó is a közlekedéssel szembeni elégedetlenségeknek. Ezt a vállalat úgy is igyekezett elhallgattatni, hogy megvásárolta a „Reggeli Hírlapot” kiadó Ludvig nyomdát. Egyúttal, a régi kávéházakhoz hasonlóan, a villamoskocsikban olvasás céljára újságokat helyezett el. A kettős vágányú pályaépítés részletes terveit már az eső világháború előtt elkészítették és 1914. május 22-én a közigazgatási bejárást is megtartották. A Tiszai pályaudvar és a Városház tér között tervezett pályakorszerűsítés tervein mér szerepelt a mai Bajcsv-Zsi- iinszky utca nyomvonala. Ugyancsak e munka részeként épült volna ki a Szent- péleri kapui köztemetőhöz tervezett vágány, a Petőfi tértől kiindulva. 2,3 km hosszban. Ezekből a tervekből azonban nem valósult meg semmi. A második világháború utáni újjáépítés után ismét előtérbe került a villamospálya korszerűsítése. A ki nem elégített tömeg- közlekedési igényekre jellemző, hogy a Szinva partján 1950-ben kiépített —az országban első — kerékpárúton, 1951-ben napi 5300 kerékpáros közlekedett. £ FÉLÓRÁKAT VÁRTUNK A város vezetősége és a villamosvasutat üzemeltető részvénytársaság mellett a MÁV is foglalkozott a pá- lyaszinii keresztezést helyett az alul-, vagy felüljáró építésének a lehetőségével. Ennek tervezésére a MÁV miskolci igazgatósága már 1906- ban tervezési megbízást adott ki, figyelembe véve a városrendezési terv Széchenyi utca meghosszabbításában elképzelt új út nyomvonalát. Egy ilyen terv köz- igazgatási bejárását 1908- ban meg is tartották. A város polgármestere az út szélességét 30 m-ben határozta meg, az előirányzott költsége 1 millió korona volt. Egy másik változat szerint a Gömöri sorompó helyén létesítették volna a közúti aluljárót, amelynek a költségelőirányzata 1912-ben 1,1 millió koronát tett ki. Az időközben kitört világháború, majd az azt követő leromlott gazdasági helyzet 35 ér, 4 millió 500 ezer abortusz A döntés nemcsak a no joga Szepesi Lajos főorvos a terhesség-megszakításokról egyik terv megvalósítását sem tette lehetővé. A megmaradt gömöri sorompó, nem egy esetben 20—25 perces sorompózárásával, továbbra is zavarta a város közlekedését, amelyek naponta meghaladták a napi másfél órát is. # KETTŐS VAGÁNY Érthető lelkesedés fogadta 1950 januárjában Bebrits La- jós közlekedési miniszter miskolci városházán tett bejelentését: terven felül elkészül a kettős vágányú villa- ,, mosvasút. A munkákat 1950 . márciusában kezdték meg. , 1950. július 17-én lezárták „a LAÉV és a Glósz-kitérő”. R azaz a mai Eszperantó tér és Gyula utca közötti utat. Ezen a szakaszon 7000 köbméter földet mozgattak meg, 3500 vagon követ, 7000 mázsa vasat és 20 vagon cementet dolgoztak be. a korabeli újsághír szerint. Ebben az időben épült a Tiszai előtt a 17 m széles Szin- va-híd és a gömöri vasútvonal alatti közúti aluljáró is. Ott az aluljáró szintje 1,5 méterrel van lejjeb a Szinva vízszintjétől. A „LÁEV és a Kertész-kitérő” között 1950. október 14-én már megindult a kettős vágányon a villamos közlekedés. A 6,3 km-es kétvágányú pályát 1951 szeptembere helyett 1952. december 13- ána készítették el. (Folytatjuk) A Babszem Jankó Ungváron uuu.. U't A Miskolci Prológus Színházi Alapítvány társulata ma két előadást tart. holnap pedig egyet: az előadások helyszíne Kárpátalja. Ung- várra a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége hívta meg a miskolciakat,*' akik a Babszem Jankó című zenés mesejátékot mutatják be Csabai János rendezésében. A PEÉÉlfb- szakszervezet Ilkára a miskolci rádióban A nevelési és oktatási intézmények működése bizony nem zavartalan. A szaporodó gondok között működési, finanszírozási problémák éppúgy jelen vannak, mint a munkanélküliség veszalye, az oktatás színvonalának látványos esése. E gondolatok is megfogalmazódtak azon az országos fórumon, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete rendezett a hét elején. Szállási Istvánná főtitkár a tanácskozás tapasztalatairól is beszámol a miskolci rádió hétfő reggel 5 óra 55 perckor kezdődő adásában. A szakszervezeti vezetőt a helyzetértékelés mellett a jövőt, a kiutat kereső tervekről, elképzelésekről is megkérdezik az adás munkatársai. akik a témával kapcsolatos hallgatói kérdéseket a 45-510-es telefonszámra várják. Fokozott érdeklődés kíséri manapság szakmai körökben is az abortuszt. Az Alkotmánybíróság foglalkozik az ide vonatkozó, jelenlegi jog- : szabályok törvényességével, előkészítés alatt áll az új j abortusztörvény, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati I Intézet Szakmai Kollégiuma I is állást foglalt ezzel kapcso- j latosan. Dr. Szepesi Lajost, | Diósgyőr Család- és Nővé- | delmi Tanácsadójának fő- i orvosát kérdeztük: miért I kell most újra végiggondol- I ni mindezt? | — Több oka van. Az előző rendszerben az orvosok bizonyos szakkérdésekben — és ilyen volt az abortusz is — nem fejthették ki szaba- | dón véleményüket. Ez mára > megváltozott. Közismert az I a szomorú tény, hogy ha- J zánkban az előző 35 évben ! négy és fél millió abortuszt ! végeztek. Két évvel ezelőtt | az abortuszrondelete, ,ovább liberalizálták, melynek hatására ismét növekedni kéz- dett megyénkben is az abor- | túszok száma. A fiatalkorú j nőknél végzett terhességmeg- ! szakítás az előző tíz évben megkétszereződött. Naponta találkozom a rendelőmben ennek következményeivél, testi-lelki szövődményeivel. — Véleménye szerint az abortusz-kérdés rendezésének melyek lehetnek a több elvei? — Nem szabad politikai céklák alárendelni, nem a demográfiai mutatók javítása érdekében kell megszigorítani, bár a rendelkezések liberalizálásának, szigorításának kétségtelenül megvannak a demográfiai követkéz, ményei. Nem tehetjük az abortuszt gazdasági, szociális, familiáris problémák egyedüli és kizárólagos megoldásának, de figyelmen kívül sem hagyható a mindenkori gazdasági helyzet. A problémának fontos orvosét) kai oldala is van. A szülésznek egyik legfontosabb törekvése a nő, az anya és a magzat védeime. A terhesség megszakítása a megfogant élet kioltása. Ez nincs összhangban a hippokratészi elvekkel, a genfi és oslói konvencióval. Mivel a művi terhe'segmegszalítás nem mindig gyógyító beavatkozás, ezért deklarálni kell: az orvos lelikiismercte szerint szabadon dönthessen arról, hogy elvégzi-e a művi terhességmegszakítást, vágj’ sem. — Nagyon különbözően ítélik meg az emberek az abortuszt... '— Valóban, vannak olyan vélemények, hogy a nő kizárólagos joga a magzata sorsáról való döntés. Ezzel szemben, álláspontom szerint a problémakör négy pólusú. Érinti az anyát, az apát, a megfogant magzatot, melyet orvosilag és jogilag is védeni kell, végül természetesen társadalmi vonzata is van. Úgy gondolom, hogy tudományosan megalapozott, társadalmilag elfogadható, de tendenciájában mégis pozitív irányba mutató konszenzust kellene kialakítanunk, mely megfelel az egyén és az ország közös céljainak. Nagy feladat .hárul a megújuló felvilágosító munkára, a helye" életközpontú, bevált társadalmi normák alapján álló értékrend kialakítására. Mivei ezt nagyon fontosnak tartom, ezert egy-két elemét k) is emelem: önmagunkkal es egymással szembeni felelősségérzet az élet minden szférájában, így a nemi életben is, egyenrangú partnerkapcsolatok, az anyaság vállalása megfelelő felteíeiek és körülmények között. A jelen morális válsága közepette a jövőnk érdekében roppant fontos a serdülő lányok és fiúk szülői szerepre való felkészítése, etikai nevelése, illetve a nemi magatartás különböző deviáns formái ellen való küzdelem. No, és természetesen továbbra is szükség van korszerű, a női szervezetre kevésbé ártalmas fogamzásgátlók széles választékára és a természetes fogamzásgátlás propagálására. Bízom abban. hogy ezeket a törekvéseket segíteni fogja az egészségügyi átszervezés is. ja Pályázati A Lakitelek Alapítvány anyagi gyarapodásától függően tízezer-ötvenezer forint egyszeri összeggel kívánja támogatni az önkormányzatok, egyesületek, szövetségek, pártok helyi újságjait, elsősorban kisvárosok, községek színvonalasan szerkesztett felhívás hetilapjait, havonta megjelenő kiadványait. A pályázat részleteit tartalmazó adatlap a következő címen igényelhető: LAKI- TELEK ALAPÍTVÁNY, H— 1033 Budapest, Pf.: 701-380. Beküldési határidő: 1991. szeptember 1. Eredményhirdetés: 1991. szeptember 28. Önéletrajz Csöndes Katalin megírta élete történetét. Kézzel, gyöngybetűkkel. Nagyon akarta, hogy sikerüljön. Hogy felvegyék. Két oldalnyi szöveg lett. csupán, amikor a gépbe került, s különös szorongás fogta el, mint a mesebeli királylányt, mikor egy éjjelen csúf békává zsugorodik. Lehetséges, hogy élete gyöngybelüi, amelyek egy éjszaka ömlöttek lelke zsákjából a spirálfüzet rekeszeibe, a fehér lapokon csak szánalmas kis korornszem- rséknek tűnnek? Ennyi, ennyi az élete? és hogy mire gondolt, mit érzett, mi fáj, azt ki kérdi meg? — Egészen jól összehozta — mondta a személyzetis. — Hagyja itt. — mondta a személyzetis. — Majd üzenünk. Csöndes Katalin megállt a mosdó tükre előtt, s megijedt magától szemében kicsi piros kígyók tiszta k, arcbőrén, az átvirrasztott éjsza- szaka fényessége. Sírni szeretett volna. — ... jól öszszehozta ... — visszhangozott benne — ... jól összehozta ... — Istenem oda az ifjúságom — mondta Csöndes Katalin, s csendesen elpityere- dett. (k. i.)