Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-21 / 143. szám

■ Miskolc egykor és ma, képekben 7. ■ A Tanácsház tér kiemelkedő épületegyüttese, a városháza • • Üveghenger az épület falában ■ Közadakozással épült ♦ A Városház tér 10. sz. épület „felújítás” alatt. ftasv-Miskolc kis krónikáin az ötvenes évekből (2.) r Éljen Rajk - hirdette a ovárkéméey • A föld alatt is építettek • Felaprították as óvóhelyet 1951-ben fejlesztési terv készült Nagy-Miskolcra, a Nagymiskolci Pártbizottság kezdeményezésére. Miskolcot öt év alatt kellett volna 300 ezer lakosú, ipari központtá hizlalni, s ezt a célt nem is akárki, hanem Gerő Ernő tűzte ki az Országgyűlés 1949 decemberi ülésén, a fejlesztési terv tíz évre szólt, ! s hogy a laikusok számára I is kézzelfogható legyen a | szédületes tempójú gyarapo­dás, készült a városról egy rajz, ami madártávlatból ábrázolta, hol, mi épül meg. E rajz felett meditálva írta meg kordokumentumokra . is alapozva visszaemlékezéseit lglói Gyula amatőr várostör­ténész. • AZ ÓRIÁSKOHÓ A „Miskolc város 1960- ban” feliratú képen, I. sor­számmal a „Diósgyőri Re­konstrukció”-!, II. alatt pe­dig az „Egyetem” építkezé­seit jelölték. A „Diósgyőri Rekonstrukció” megnevezés voltaképpen a vasgyárra vo­natkozott, melyből akkortájt a városlakók számára az „iparostanuló-város”, a II. sz. Hivatalház és a Szinva- parti kerékpárút építése volt legjobban szem előtt. A gyár belső területén, a föld alatt és a föld felett is, felsorol- hatatlan sok építkezés tör­tént. Az előbbiek közé tarto­zott a valódi alagútépílési technológiával kivitelezett „kábelalagút”, vagy a kokil- lakezelő csarnok alá épített föld alatti transzformátor­állomás. A föld feletti mun­kák közül akkoriban az 500 köbméteres „óriás kohó” építése volt a „legrango­sabb”, Kállai Géza építő­mester, fóepítésvezető irá­nyításával, 3 .műszakos mun­kahelyként. Ennek közelében még 1950-ben is állt egy fe­leslegessé vált, lebontásra ítélt, vöröstéglás, magas gyárkémény, amelynek a vá- j ros felőli felületén megma- ; ) radt egy fehér betűs felirat, j „Éljen Rajk!” • ROBBANTOTTÁK A BETONFALAKAT A vasgyári végáFomásnái. a kohászati üzem támfala.1, kerítésén belül, többszöri át­építéssel, még ma is megvan a II. sz. Hivatalház. Terve­zője, az Ybl-, majd Kossuth- díjjal kitüntetett, 55 éves korában (1958-ban) elhunyt, neves építész, Rimanóczy Gyula volt Az épület 1. üte­mét képező 60 hivatali he­lyiséget 1950. március 25-én avatták fel. A II. ütem épí- j téséhez, annak a helyén volt régi, földszintes „Ö-hivatal- ház”-at kellett lebontani. A régi ház alá a háború miatt, vastag betonfalú óvóhelyet alakítottak ki. Ezt a min i egy 150 köbméternyi betonszer- kezetet az akkor még ritka­ságszámba menő, robbantá­sos technológiával sikerült „felaprítani” és elszállítani. Miskolc második helyen kiemelt építkezése az „Egye­tem” volt. A Dudujkánál 1950 május első napjaiban kezdtek meg a munkálato­kat, 61 millió Ft-os költség­előirányzattal. Amint a ko­rabeli tudósításban áll, a földmunkálatokhoz szovjet gyártmányú exkavátorokat is használtak, amelyek - „kana­lai” egyszerre 2—2,5 tonna földet tudtak megmozgatni. A munkáslétszám akkoriban „másíélszáz” volt. ® NEM VOLT HELYE AZ EGYETEMISTÁK- j NAK i A műegyetemisták annak idején a város egyik ősi gimnáziumában tanultak, s kollégiumuk sem volt. Ezt a hiányt egy átmeneti megol­dással még 1950-ben pótolni tudták. A Selyemréten 1950. május 16-án egy miniszteri bizottság, a város műszaki ügyosztályának vezetőjével és a Magasépítési NV. kép­viselőjével kijelölte „három darab kollégium helyét”, amelyek közül az egyiknek 1950 őszére kellett elkészül­nie. Sürgős volt a felépíté­se, mert „átmenetileg az 1950—51-es tanévben a mű­egyetemi hallgatókat” abban az épületben kívánták elhe­lyezni. A két másik kollé­giumi épületet, a középisko­lások számára, 1951 őszére kellett megépíteni. A Miskolci Egyetem elhe­lyezési javaslatát 1949—50- ben Janáky István építész- mérnök készítette el. Az egyetem első épületének ter­vét 1951—1952-ben szintén ő Készítette Jánossy György Ybl-díjas építész munkatár­sával, aki később a kollé­gium épületeit is tervezte. 1960-ban a telepítési terv is­mételt átdolgozása mellett megbízást kapott Janáky István a főépület terveinek az elkészítésére is. Ez a tér. vei szerint el is készült, de az alkotó 1966-ban bekövet­kezett halála következtében, már nem érhette meg. Az egyetemi épületek tervezésé­ben Janáky mellett részt vett még Farkasdy Zoltán építészmérnök, a későbbi kétszeres Ybl-díjas és egye­temi tanár az 1949—1951 években és Zalaváry Lajos építészmérnök, szintén két­szeres Ybl-díjas, aki az idén kapott életművéért Széche- nyi-díjat. E munkáoságában benne van a Miskolci Egye­tem részére 1950—1956 kö­zött készített tervezése is. (Folytatjuk) A Városgondnokság érte­síti tiszteit ügyfeleit, hogy megkezdte a második fél év. re szoló parkoióbérieteinek árusítását. Vásárolható: Mis­kolc, Győri kapu 48—50. Egyúttal felhívja a figyel­met, hogy az első fél cvre kiadott bérletek érvényessé­ge június 30-án lejár. A Szabjósúg (Erzsébet) tér tervszerű kiépítésében megha­tározó volt az avasi templom. Mindig úgy igyekeztek változ­tatni, csinosiiani a téren, hogy annak központi része, szervező eleme a templom mcradion. Hasonló érzékelhető a Tanács- ház tér esetében is, a város­háza, illetve a megyeháza ugyanis mindenkor meghatá­rozta, s továbbra is íreqhatá- rozza a tér jelleget, hangu­latúi. Minden étidig ismert for­rás arról tanúskodik, hogy a városháza mindig a 'mai helyén, a jelenlegi Tanács- ház tér 8-as számmal jelzett tejken állott. Az egyszerű, szegényes berendezésű épület {az lőOO-as évektől nyomon kóvethetően) a ..városi ura­dalmi építmények” kékpontja is volt egybeo. Ezzel szem­ben, a későbbi megyeháza telikén veit még egy nagyobb építmény. Ezt vendégeinek elszállásolására 1694-ben kapta királyi adományként településünk. A kúriától nyugatra (a mai Tanácsház tér 5. számú telken) helyez­kedett el a város mészárszé­ke és kocsmája. Összességé­ben ezek az épületek jelen­tették a város uradalmi köz­Béla barátom­nak szóltak, hogy menjen át. Először maga se tudta, hogy hova menjen át: az ut­cán, az egyik ol­dalról a másikra, vagy éppenséggel egy másik utcába menjen át, s per­sze azt se tudta igazából, hogy ki szólt, hogy men­jen át. — Odaátról szól­tak, hogy menjél át — súgta sokat sejtetően Kapar- naki kolléga, aki tudta, hogyha oda­átról szólnak, ak­kor nincs apellá­ta, mert vagy azért szóltak, hogy menni kell,, vagy azért, mert át kell menni. — Hát átjöttél — summázta a polgármester Bé­la barátom meg­jelenését. — Azt hiszem — igazította ki Béla — valami jélreértés van. Itt vagyok ugyan, mert szóltak, hogy jöjek át, de nem azért jöttem át, hogy átjöjjek. — De végül is átjöttél, s ez a lé­nyeg, hogy helye­sen döntöttél — mondta a polgár- mester. Béla barátom némi morgolódás- ra lett figyelmes magában, majd megkérdezte, hogy miről is van szó tulajdonképpen? — Szávai, arra gondoltunk — kezdte a polgár- mester —, hogy átjöhetnél, s ezért gyere át. — De hiszen át­jöttem. — Persze, hogy átjöttél, mert MI szóltunk, hogy gyere át, és mi azért szóltunk, hogy TE gyere át. Érted már? — Kezdeni, ér­teni .., — Na. Aztán becsüld meg ma­gad! Tudjuk, hogy korábban is szól­tak, hogy gyere át, s te megtagad­tad, hogy átmen­jél. Ezt mi méltá­nyoljuk. nagyra értékeljük. ezért is szóltunk neked, hogy gyere át. — És ha nem jöttem volna át? — kérdezte Béla. A polgármester tágra meredt­szemmel nézett. Nem akart hinni a fülének. Ilyen még az ö praxisá­ban nem fordult elő. (k. i.) ra kell szabni. A második emelet felhúzása után elfo­gyott a város pénze, a be­rendezésekre pedig egyálta­lán nem futotta. A főbíró sajátos megoldást választott: Miskolc város hölgyeihez fordult. Eszerint, a „minden jóra és nemesre fogékony nők áldozatkészsége hivatik fel, hogy kézimunkát, apró csecsebecsét, műtárgyakat adjanak össze egy tárgysors­játékra, amelyek jövedelmé­ből a belső berendezést el­készíthessék.” A sorsolási játék, ma'jd az ezt követő bál bevétele valóban elég­nek bizonyult a munkálatok befejezésére, s így 1871. ja­nuár 16-án megtörtént „Szab. Miskolcz Város Újon­nan Épített Házának a köz- használat számára történő átadása”. Végtére is alig ki­lenc hónap alatt épült fel a ma álló épületkomplexum első egysége, a Tanácsház tér 8. számmal jelzett épület A 8—10—12. számmal jel­zett épületek — mint Mis­kolc város tulajdonát képe­ző házak — összekapcsolód­nak a köztudatban, s a vá­rosháza épületegyüttesét (Ml. annak egy részét) jelentik. A 10-es épületre is emelet került, a 12. számmal jel­zett pedig városi bérháznak készült. Ez a tér egyik meg­határozó eleme, s ezért is vetődött fel, hogy a város­háza itt alakítson ki saját hivatalokat. Ezt egykor, mint „határozottan halva született terv”-et elvetették, s — bár hasznosítása az utóbbi év­tizedekben sokféle volt — végül is városi hivataloknak adott (és ad) helyet. Az el­múlt több, mint fél évszá­zadban sem a fő-, sem pe­dig a másik két épület nem mutatja a változások külső jeleit. Dobrossy István Divattánc, szervezetten Átalakul a Magyar Divat­tánc Egyesület. Dunaújváro­si titkársággal, új alapokra helyezve egv. az eddiginél tánccentrikusabb. szervezet­tebb szövetség létrehozása a cél. Kérik azon táncnedagó- gusokat. táncosokat, akiket érdekel az új elképzelés, csatlakozni kívánnak a diszkó, show. break. electric boogie. show formáció, lam­bada, sztep. boogie-woogie, swing. Liscio 1—2. (mazur­ka. keringő, polka, tangó, lassú keringő, foxtrott). ar­gentin tangó és salsa mam­bó kategóriában lehetősé­get kínáló szervezethez, je­lezzék postai levelezőlapon. A cím: Munkásművelődési Központ 2400 Dunaújváros. Aüáczai Cs. J. u. 9—11. Te­lefon: (25) 18-242. Szántó Péter. ije Az egykori bérpalota „letisztított” homlokzata 1991-ben. j pontját, s ezek a formájá- ! bán alig változó tér törté- j nelmi gyökerei. . . t A mai városháza elődjét 1762. június 5-én kezdték el építeni, s a munkálatokat 1763-ban már befejezték. Méreteit, jellemző vonásait, belső térkialakítását sajnos nem örökítették meg érté­kelhető leírások. Eredeti for­májában 80 évig állt fenn. 1842-ban a várost ért föld­rengés, majd az ezt követő tűzvész annyira megrongál­ta. hogy használhatatlanná vált. Újjáalakítása után még 1870-ig adott helyet a ta- í náes embereinek. 1868. no- | vember 5-én Losonczi Far- j kas Károly főbíró (majd Miskolc első polgármestere) elnöklése alatt születik a határozat a város „új kis­ded közházának a közügyek és szolgálat érdekében is már mellőzne tét lenné vált, ki-, illetőleg felépítésére.” 1870, március 26-án volt az ünnepélyes alapkőletétel. Ekkor egy üvegből készült hengerben elhelyezték a vá­rosháza építéséről szóló köz­gyűlési határozatot, rajta a testület 102 tagjának alá­írásával. A város polgárai „privát adakozásból” arany-, ezüst- és rézpónzeket tehet­tek a tégelybe, s így küldték üzenetüket azoknak, akik a következő városházát eme­lik majd ezen a telken. Az építkezés Czakó Ist­ván város; főmérnök fel­ügyelete alatt, Klein Ede építőmester irányításával meglehetősen gyorsan ha­ladt. Már a földszinti abla­koknál tartottak, amikor ki­derült, hogy az új városháza ablauai — természetesen megengedhetetlenül! — ki­sebbek, mint a környező há­zak ablakai, s ezért meg­született a döntés, hogy azo- j kát 6 hüvelykkel nagyobb- '

Next

/
Oldalképek
Tartalom