Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-21 / 143. szám

■ Miskolc egykor és ma, képekben 7. ■

A Tanácsház tér kiemelkedő

épületegyüttese, a városháza

• •

Üveghenger az épület falában ■ Közadakozással épült

♦ A Városház tér 10. sz. épület „felújítás” alatt.

ftasv-Miskolc kis krónikáin az ötvenes évekből (2.) r

Éljen Rajk - hirdette a ovárkéméey

• A föld alatt is építettek

• Felaprították as óvóhelyet

1951-ben fejlesztési terv készült Nagy-Miskolcra, a Nagymiskolci Pártbizottság kezdeményezésére. Miskolcot öt év alatt kellett volna 300 ezer lakosú, ipari központtá hizlalni, s ezt a célt nem is akárki, hanem Gerő Ernő tűzte ki az Országgyűlés 1949 decemberi ülésén, a fejlesztési terv tíz évre szólt, ! s hogy a laikusok számára I is kézzelfogható legyen a | szédületes tempójú gyarapodás, készült a városról egy rajz, ami madártávlatból ábrázolta, hol, mi épül meg.

E rajz felett meditálva írta meg kordokumentumokra . is alapozva visszaemlékezéseit lglói Gyula amatőr várostörténész.

• AZ ÓRIÁSKOHÓ

A „Miskolc város 1960- ban” feliratú képen, I. sorszámmal a „Diósgyőri Rekonstrukció”-!, II. alatt pedig az „Egyetem” építkezéseit jelölték. A „Diósgyőri Rekonstrukció” megnevezés voltaképpen a vasgyárra vonatkozott, melyből akkortájt a városlakók számára az „iparostanuló-város”, a II. sz. Hivatalház és a Szinva- parti kerékpárút építése volt legjobban szem előtt. A gyár belső területén, a föld alatt és a föld felett is, felsorol- hatatlan sok építkezés történt. Az előbbiek közé tartozott a valódi alagútépílési technológiával kivitelezett „kábelalagút”, vagy a kokil- lakezelő csarnok alá épített föld alatti transzformátorállomás. A föld feletti munkák közül akkoriban az 500 köbméteres „óriás kohó” építése volt a „legrangosabb”, Kállai Géza építőmester, fóepítésvezető irányításával, 3 .műszakos munkahelyként. Ennek közelében még 1950-ben is állt egy feleslegessé vált, lebontásra ítélt, vöröstéglás, magas gyárkémény, amelynek a vá- j

ros felőli felületén megma- ;

)

radt egy fehér betűs felirat, j „Éljen Rajk!”

• ROBBANTOTTÁK A BETONFALAKAT

A vasgyári végáFomásnái. a kohászati üzem támfala.1, kerítésén belül, többszöri átépítéssel, még ma is megvan a II. sz. Hivatalház. Tervezője, az Ybl-, majd Kossuth- díjjal kitüntetett, 55 éves korában (1958-ban) elhunyt, neves építész, Rimanóczy

Gyula volt Az épület 1. ütemét képező 60 hivatali helyiséget 1950. március 25-én avatták fel. A II. ütem épí- j téséhez, annak a helyén volt régi, földszintes „Ö-hivatal- ház”-at kellett lebontani. A régi ház alá a háború miatt, vastag betonfalú óvóhelyet alakítottak ki. Ezt a min i egy 150 köbméternyi betonszer- kezetet az akkor még ritkaságszámba menő, robbantásos technológiával sikerült „felaprítani” és elszállítani.

Miskolc második helyen kiemelt építkezése az „Egyetem” volt. A Dudujkánál 1950 május első napjaiban kezdtek meg a munkálatokat, 61 millió Ft-os költségelőirányzattal. Amint a korabeli tudósításban áll, a földmunkálatokhoz szovjet gyártmányú exkavátorokat is használtak, amelyek - „kanalai” egyszerre 2—2,5 tonna földet tudtak megmozgatni. A munkáslétszám akkoriban „másíélszáz” volt.

® NEM VOLT HELYE AZ EGYETEMISTÁK- j NAK i

A műegyetemisták annak idején a város egyik ősi gimnáziumában tanultak, s kollégiumuk sem volt. Ezt a hiányt egy átmeneti megoldással még 1950-ben pótolni tudták. A Selyemréten 1950. május 16-án egy miniszteri bizottság, a város műszaki ügyosztályának vezetőjével és a Magasépítési NV. képviselőjével kijelölte „három darab kollégium helyét”, amelyek közül az egyiknek 1950 őszére kellett elkészülnie. Sürgős volt a felépítése, mert „átmenetileg az 1950—51-es tanévben a műegyetemi hallgatókat” abban az épületben kívánták elhelyezni. A két másik kollégiumi épületet, a középiskolások számára, 1951 őszére kellett megépíteni.

A Miskolci Egyetem elhelyezési javaslatát 1949—50- ben Janáky István építész- mérnök készítette el. Az egyetem első épületének tervét 1951—1952-ben szintén ő Készítette Jánossy György Ybl-díjas építész munkatársával, aki később a kollégium épületeit is tervezte. 1960-ban a telepítési terv ismételt átdolgozása mellett megbízást kapott Janáky István a főépület terveinek az elkészítésére is. Ez a tér. vei szerint el is készült, de az alkotó 1966-ban bekövetkezett halála következtében,

már nem érhette meg. Az egyetemi épületek tervezésében Janáky mellett részt vett még Farkasdy Zoltán építészmérnök, a későbbi kétszeres Ybl-díjas és egyetemi tanár az 1949—1951 években és Zalaváry Lajos építészmérnök, szintén kétszeres Ybl-díjas, aki az idén kapott életművéért Széche- nyi-díjat. E munkáoságában benne van a Miskolci Egyetem részére 1950—1956 között készített tervezése is.

(Folytatjuk)

A Városgondnokság értesíti tiszteit ügyfeleit, hogy megkezdte a második fél év. re szoló parkoióbérieteinek árusítását. Vásárolható: Miskolc, Győri kapu 48—50. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy az első fél cvre kiadott bérletek érvényessége június 30-án lejár.

A Szabjósúg (Erzsébet) tér tervszerű kiépítésében meghatározó volt az avasi templom. Mindig úgy igyekeztek változtatni, csinosiiani a téren, hogy annak központi része, szervező eleme a templom mcradion. Hasonló érzékelhető a Tanács- ház tér esetében is, a városháza, illetve a megyeháza ugyanis mindenkor meghatározta, s továbbra is íreqhatá- rozza a tér jelleget, hangulatúi.

Minden étidig ismert forrás arról tanúskodik, hogy a városháza mindig a 'mai helyén, a jelenlegi Tanács- ház tér 8-as számmal jelzett tejken állott. Az egyszerű, szegényes berendezésű épület {az lőOO-as évektől nyomon kóvethetően) a ..városi uradalmi építmények” kékpontja is volt egybeo. Ezzel szemben, a későbbi megyeháza telikén veit még egy nagyobb építmény. Ezt vendégeinek elszállásolására 1694-ben kapta királyi adományként településünk. A kúriától nyugatra (a mai Tanácsház tér 5. számú telken) helyezkedett el a város mészárszéke és kocsmája. Összességében ezek az épületek jelentették a város uradalmi közBéla barátomnak szóltak, hogy menjen át.

Először maga se tudta, hogy hova menjen át: az utcán, az egyik oldalról a másikra, vagy éppenséggel egy másik utcába menjen át, s persze azt se tudta igazából, hogy ki szólt, hogy menjen át.

— Odaátról szóltak, hogy menjél át — súgta sokat sejtetően Kapar- naki kolléga, aki tudta, hogyha odaátról szólnak, akkor nincs apelláta, mert vagy azért szóltak, hogy menni kell,, vagy azért, mert át kell menni.

— Hát átjöttél — summázta a polgármester Béla barátom megjelenését.

— Azt hiszem — igazította ki Béla — valami jélreértés van. Itt vagyok ugyan, mert szóltak, hogy jöjek át, de nem azért jöttem át, hogy átjöjjek.

— De végül is átjöttél, s ez a lényeg, hogy helyesen döntöttél — mondta a polgár- mester.

Béla barátom némi morgolódás- ra lett figyelmes magában, majd megkérdezte, hogy miről is van szó tulajdonképpen?

— Szávai, arra gondoltunk — kezdte a polgár- mester —, hogy átjöhetnél, s ezért gyere át.

— De hiszen átjöttem.

— Persze, hogy átjöttél, mert MI szóltunk, hogy

gyere át, és mi azért szóltunk, hogy TE gyere át. Érted már?

— Kezdeni, érteni ..,

— Na. Aztán becsüld meg magad! Tudjuk, hogy korábban is szóltak, hogy gyere át, s te megtagadtad, hogy átmenjél. Ezt mi méltányoljuk. nagyra értékeljük. ezért is szóltunk neked, hogy gyere át.

— És ha nem jöttem volna át? — kérdezte Béla.

A polgármester tágra meredtszemmel nézett. Nem akart hinni a fülének. Ilyen még az ö praxisában nem fordult elő.

(k. i.)

ra kell szabni. A második emelet felhúzása után elfogyott a város pénze, a berendezésekre pedig egyáltalán nem futotta. A főbíró sajátos megoldást választott: Miskolc város hölgyeihez fordult. Eszerint, a „minden jóra és nemesre fogékony nők áldozatkészsége hivatik fel, hogy kézimunkát, apró csecsebecsét, műtárgyakat adjanak össze egy tárgysorsjátékra, amelyek jövedelméből a belső berendezést elkészíthessék.” A sorsolási játék, ma'jd az ezt követő bál bevétele valóban elégnek bizonyult a munkálatok befejezésére, s így 1871. január 16-án megtörtént „Szab. Miskolcz Város Újonnan Épített Házának a köz- használat számára történő átadása”. Végtére is alig kilenc hónap alatt épült fel a ma álló épületkomplexum első egysége, a Tanácsház tér 8. számmal jelzett épület

A 8—10—12. számmal jelzett épületek — mint Miskolc város tulajdonát képező házak — összekapcsolódnak a köztudatban, s a városháza épületegyüttesét (Ml. annak egy részét) jelentik. A 10-es épületre is emelet került, a 12. számmal jelzett pedig városi bérháznak készült. Ez a tér egyik meghatározó eleme, s ezért is vetődött fel, hogy a városháza itt alakítson ki saját hivatalokat. Ezt egykor, mint „határozottan halva született terv”-et elvetették, s — bár hasznosítása az utóbbi évtizedekben sokféle volt — végül is városi hivataloknak adott (és ad) helyet. Az elmúlt több, mint fél évszázadban sem a fő-, sem pedig a másik két épület nem mutatja a változások külső jeleit.

Dobrossy István

Divattánc, szervezetten

Átalakul a Magyar Divattánc Egyesület. Dunaújvárosi titkársággal, új alapokra helyezve egv. az eddiginél tánccentrikusabb. szervezettebb szövetség létrehozása a cél. Kérik azon táncnedagó- gusokat. táncosokat, akiket érdekel az új elképzelés, csatlakozni kívánnak a diszkó, show. break. electric boogie. show formáció, lambada, sztep. boogie-woogie, swing. Liscio 1—2. (mazurka. keringő, polka, tangó, lassú keringő, foxtrott). argentin tangó és salsa mambó kategóriában lehetőséget kínáló szervezethez, jelezzék postai levelezőlapon. A cím: Munkásművelődési Központ 2400 Dunaújváros. Aüáczai Cs. J. u. 9—11. Telefon: (25) 18-242. Szántó

Péter.

ije Az egykori bérpalota „letisztított” homlokzata 1991-ben.

j pontját, s ezek a formájá- ! bán alig változó tér törté- j nelmi gyökerei.

. .

t

A mai városháza elődjét 1762. június 5-én kezdték el építeni, s a munkálatokat 1763-ban már befejezték. Méreteit, jellemző vonásait, belső térkialakítását sajnos nem örökítették meg értékelhető leírások. Eredeti formájában 80 évig állt fenn. 1842-ban a várost ért földrengés, majd az ezt követő tűzvész annyira megrongálta. hogy használhatatlanná vált. Újjáalakítása után még 1870-ig adott helyet a ta- í náes embereinek. 1868. no- | vember 5-én Losonczi Far- j kas Károly főbíró (majd Miskolc első polgármestere) elnöklése alatt születik a határozat a város „új kisded közházának a közügyek és szolgálat érdekében is már mellőzne tét lenné vált, ki-, illetőleg felépítésére.”

1870, március 26-án volt az ünnepélyes alapkőletétel. Ekkor egy üvegből készült hengerben elhelyezték a városháza építéséről szóló közgyűlési határozatot, rajta a testület 102 tagjának aláírásával. A város polgárai „privát adakozásból” arany-, ezüst- és rézpónzeket tehettek a tégelybe, s így küldték üzenetüket azoknak, akik a következő városházát emelik majd ezen a telken.

Az építkezés Czakó István város; főmérnök felügyelete alatt, Klein Ede építőmester irányításával meglehetősen gyorsan haladt. Már a földszinti ablakoknál tartottak, amikor kiderült, hogy az új városháza ablauai — természetesen megengedhetetlenül! — kisebbek, mint a környező házak ablakai, s ezért megszületett a döntés, hogy azo- j kát 6 hüvelykkel nagyobb- '